Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

„Mi, szarvasa, munkások Mfe körül itt sajnos hiányzik az az elem, amely a tervezett kultu­rális szándék megvalósításában ■hozzáértésével segítségünkre le­hetne, Művész Ürra gondoltunk és Önt kérjük fel arra, hogy tervbe vett kultúrestünk meg­rendezésében tanácsaival segít­ségünkre lenni szíveskedjék” —• írta 1939-ban a Szarvasi Épí­tőipari Munkások Világosság Dalkörének nevében Urbancsok Mihály elnök a már akkor nem­zetközileg ismert nevű festőmű­vésznek, Ruaicskay Györgynek Aki pár napja átadott ú j műter­mében idézi az érdeklődőnek a majd fél századdal ezelőtti emlékeket. A* építőkJkérte műsoros estet, s a következő többit, amelynek a Szavalókó- russá alakult Dalkör száznál és több tagot számláló közössége volt a főszereplője, — Munkások, kubikosok lőt­tek lelkesen —• kezdi a házigaz­da —, olykor mezítláb érkeztek a közeli « távolabbi tanyákról, hogy részesei legyenek az elő­adásoknak, amelyeket mi „for­radalomnak” neveztünk. Műso­raink, amelyekben minden alka­tommal volt úgynevezett „har­Régt kéziratokból eleveníti a múltat „Lelkes Pál”« ci", „művészeti” és „szórakoz­tató” elem, valósággal megráz­ták a környéket Néha több ez­ren gyűltek össze, legtöbben be se fértek a Gazdakörbe. Csend­őrök vigyáztak ilyenkor, ne­hogy „felfordulás” történjen. Ezért nem írhattuk ki például a plakátjainkra sem a forradalmi »,-ersek címét, szerzőjét, csak annyit, hogy „szavalat”. Ady, Gyagyovszky Emil, Toller, Vár­nai Zseni, Whitman szerepeltek a műsoron.- Az itt történtek híre egészen a parlamentig ju­tott. A fővároson kívül akkor csak nagyon kevés helyen mű­ködtek szavalókórusok, az Al­földön talán egyedül Szarvason, s egyebek mellett a szerény ke­reslet miatt is szűkölködtünk szavalókórusoknak . .alkalmas művekben. ígv aztán magam­nak is írnom kellett olykor. Hogy milyenem voltak a mű­sorok? Egy évtizede így emlé­kezett a hajdani résztvevő, öz­vegy Fodor Józsefné — Ruzics- kay György sárguló dossziéja őrzi az írást: . Jelenetek remié­nek fel, például az, hogy szegé­nyes asztal mellett ültem, ölem­ben alvó gyermek, az asztal túlsó felén pedig Kohót Jancsi fáradt, görnyedt testőr -tással, miközben a kórus festői elren- deaésben szavalta, hogy „setét hideg szobában egy munkás aludt nyugtalan, fáradt volt napja, kicsi a bére, összefolyt a közdelemben izzadtsága, vére...” Az előadások formai megol­dásairól újra a színpad tervező­rendező-játékmester művész be­szél: — Nagyon-nagyom szegényes körülmények között dolgozhat­tunk, de szerettük volna a szö­veget még hatékonyabbá tenni. Tehát díszletet festettünk, az előadók egyenruhába öltöztek —■ ma már talán mosolyogni való, hogy kék krepp-papírből gombostűvel tűzdelték egy­másra a „munkászubbonyokat” a szavalok, de hát nem telt kü­lönbre. Reflektorok helyett zseblámpával csináltunk világí­tási effektusokat. Amikor a vas­munkások kórusát mutattuk be, a fésztvévők i'gázi üllőn igazi vasat ütöttek igazi kalapáccsal. A vasat vörösre festették, mintha izzana s megfelelő pil­lanatban csillagszóróval imitál­ták a szikrát. Hihetetlenül nagy hatással volt ez a közönségre. Ötlettel igyekeztünk pótolni az anyagi eszközök hiányát. Volt persze úgy is, hogy nem a pénz­telenség gátolta valamilyen el­képzelésünk megvalósulását. Nem vihettünk például a szín­padra1 vörös zászlót: Azt azon­ban nem akadályozhatta meg a hatalom, hogy egyik szereplő pirosra festett zászlónyelet ra­gadjon a kezébe— a rúd vége a színpad magasába nyúlt g a közönség a már nem látható tetejére óda képzelhette a for­radalomra hívó selymet.«; Lelkes Pál néven írta egyfell- vonásosait, kórusait Ruzieskay György: a Majd a jegenyék, az Építőmunkássok kórusa, a Föld­művesek kórusa, a Vasmunká­sok kórusa következtek egymás SÖTÉTSÉG A sSlksc% ïéleïmefis mir jé járt* sa Mftev. I Non volt fény knríílöur. Nem hívogatta sugár: A világosságnak örömteli leave1. Sötétség meredezett rája Határtalan, fekete sötétség. Ha felfele nézett : Fekete,sötét volt. Ha lefele nézett :1 Fekete sötét volt Ha jóbbíele nézett : Fekete-'sötét volt. Ha halfele nézett: . fekete sötét volt. Ha befele nézett : fekete sötét volt. Fájdalmas éjszakák Fekete sötétje! \ sötétség íéMihetes erdejét járta #z emlnv Amikor már nem szólhatott a Világosság hangja, Ruzieskay György rajzalbúmának mottó- köttem ónyébett fejezte kl a munkássors feletti aggodal­mait után. Az utóbbiból való az aláb­bi, a szólókat és a közönség har­sogó szavát, a férfi- és nöhango- kat váltogató, a hajdani elő­adáskor a közönség teljes érzel­mi azonosulását kiváltó részlet: „Női kar: Ó vas, csengő zen­gő, nagyerejű / Összefogó, össze­tartó érc. Férfikar: Bffi vagyunk testvé­reid. Női szóló: Ti vagytok a vas ereje/Ti adjátok a lelkét, hogy éljen / Ti teszitek hajlékonnyá / Rugalmassá / Tartóssá. össz-férfikar: Vas az öklünk / Vas a szívünk / Vas a hitünk. Női kar: A kalapácsban a ti öklötök zuhog / A milliónyi sín­ben a ti vágyaitok rohannak / A gépekben a ti szent hitetek él. Médy férfikar: De az üllő is A festőművés* srinpaűterv» sïh vagyunk, melybe, # kala­pács zuhog. öreg hang: És sokszor nagy tehertől törik a vállunk. Női szóló: De azért ssüraeïe- nül zeng kalapácstok, Férfi szóló: Ég amikor tüze­sen szikrázik és meleg a vas / Mi. ráverünk / Mi ráverünk /Mi ráverünk! Női kar: És cseng és bong, bong és cseng kalapácstok / Bing bong, bing, bong. Női szólóé Mindenki testvér, aki dolgozik / És tudja, hogy ez a világ a munka világa. Női kar: Mellénk áll ás ve­lünk kiáltja/TESTVÉR! TEST­VÉR! TESTVÉR! Női szóló: Segíts emelni a no­tiez pörölyt, hogy sújtson, zúz­zon, ha kell / Ellene-'nkre! Férfikar: TESTVÉR! TEST­VER! TESTVÉR' Férfisaóüó: De alkosson le. ha adva van a perc ! Egy új vilá­got amelyben, mint a vas / Erő» erő e szó. Női kar: És egy hatalmas,, öjt életbe viszi Ossz-kar: TESTVÉR! TEST­VÉR! TESTVÉR!” Befejezésül arról beszél a há­zigazda, hogy a Világosság sza­valókórusnak — a mindinkább fokozódó zaklatások miatt — fél­évtizedes működés után be kel­lett fejeznie tevékenységét Azét a kórusét, amelynek hitvallását, a kórus vezetőj éként is sokat tett festőművész egy 1930_as „forra­dalom” bevezetőjében így fogal­mazta meg: „Az emberiség cél­ja elérni azt a korszakot, amikor minden ember szabadon él. egy egymást szerető emberi közös­ségben. Ehhez fejlődni és töké­letesedni kell. Ami annyit jelent, hogy a bennünk levő általános emberi értékekeit ég tehetsége­S kórus fellépéseibe*, {Fotó: Demény Gyulai get kifejlesszük. E fejlődésnek igényei vannak — egészséges test, helyes és rendes étkezés tudásvágyunk kielégítése. Te­hát testi és szellemi fejlődés. Szellemünket kell kifejleszte­nünk: agyunkat, eszünket élesí­teni és megnevelni. Ehhez pe­dig csak a töretlen kitartáson keresztül lehet eljutni.” ..Néhányan ma is köztünk vannak még a régi-régi mun- kásszavalókból. Emlékeznek a múltra. idézik a hajdanvolt „forradalmakon” elmondott gyújtó szavakat. Dúdoliák a szabadsávvá gv, a munkások ereiének dalait. Ahogv mondták, tették, dúdolták évtizedekkel ezelőtt Amiért kijár nekik a jelen becsülete... Danfss Győző Bims 0 Új könyvek a Zrínyi Katonai Kiadónál Csontos Gábor: PLÉHLOVA­SOK című kisregényének lénye­gét az alcím fejezi ki képlete­sen: Aki átmegy a szivárvány alatt. Az író valójában egy rop­pant izgalmas, forrongó átme­netet ábrázol amelynek során a kamasz férfivé érik, a felelőt­len „zabhegyező” beilleszkedik új környezetébe, amely jeden esetben a laktanya zárt, mégis mozgalmas világa, A filmszerűen pergő, változa- to,, cselekménysor hősei kato­nák és civilek. Sokféle karak­ter. sajátos iróniával jellemezve, úgy ahogyan a még kiforratlan, teenager szemléli a világot és benne az embert, A regény főhőse az érettség!: bizonyítvánnyal csaknem egy- időben kapja meg a sorozása idézést, „azt a nyavalyás pa­pírt.” S amikor a vekker csö­rög ez a csörgés más mint az ed­digi. Sokkal bántóbb, parancso- lóbb. Legszívesebben a földhöz vágná. „A sereg az sereg. Még csak egy papírral jelentette be magát, de máris úgy érzem, hogy érces hangon parancsol: ki aus ágyból !” Csontos Gábor mostani köny­vében ugyanaz az ízes humor található mint a közelmúltban megjelent Megyek az orrom után című sikeres alkotásában. Heinz Kfihnrich: AZ EURÓ­PAI PARTIZÄNIIÄBORÜ 1939—1945. című könyve új, sok hasznos tanulságot rejtegető, átfogó feldolgozása ennek a té­mának. Hasonló sem keleti sem nyugati könyvkiadásban nem jelent meg. A könyv a háború három nagy időszakában külön-külön tekin­ti át az európai országok anti­fasiszta és partizán harcának eseményeit. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szovjet nép front mögötti hősi harcának, amelyben klasszikus formában figyelhetők meg a mozgalom törvényszerűségei. A szerző a történeti vizsgálódás tényanya­gát felhasználva olyan elméleti kérdésekre keres választ, mint a mozgalom osztály jellege, stra­tégiája és taktikája. Kühnrieh a fasiszták ellenin­tézkedéseit eddig ismeretlen né­met levéltári anyagok alapján mutatja meg, A Tejipari Szállítási gáltaíó és Készletező lalai Szol­Vál­Gyulai Kirendeltség« Mártírok útja 3. 2 fő érettségizett mdminf&slrétort wess fel. 134326 A SÜTŐIPARI VÁLLALAT gyakorlattal rendelkező gépírót KERES FELVÉTELRE Jelentkezés: Békéscsaba, Orosházi út 33—35. UOT3L DECEMBER Z_ Vas az okiunk, a szív ün^ a Műink A Világosság Dalkor Ss Sæa^aïékérus ej Sa Sása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom