Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
kK Sporiegyesületeink — a nagyító alatt jövőben bemutatjuk megyénk ""' '' ————— i —————' 11 .......... s portegyesületeit. De nemcsak a szakosztályok tevékenységét ál- Útjuk reflektorfénybe, hanem » kulisszák mögé pillantunk: megismertetjük az olvasót az egyesületek vezetőivel, társadalmi aktíváival, szólunk a tárgyi és személyi feltételekről, s arról is, milyen célokat tűztek ki a klubok sportolóik, szakosztályaik elé?* Sorozatunkat » Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club bemutatásával kezdjük. Beszélgető partnerünk Ondrik István — módszertani vezető. — Az 1972-es esztendőben hogyan szerepelt az Előre Sparta, eus, és hány pontot gyűjtött az egyesületek közti pontversenyben? Honnan indultak neki az 1973-as évnek?-— Egyesületünk az elmúlt érvben még mint területileg kiemelt klub működött. Az országos sportegyesületi rangsorban az előkelő 44. helyen állt, 81 bajnoki ponttal •— felelte első kérdésünkre Ondrik István, majd így folytatta: — A pontokat az egyéni sportágakban, az országos bajnokságokon elért 1—6. helyért kapták versenyzőink. Sajnos, a labdajátékokban csak az NB I-as együttesek kaphatnak bajnoki pontokat... 1969 óta szép utat tett meg az Előre Spartacus SC. Az országban levő csaknem ötezer egyesület közül sikerült az első ötven kö_ zé kerülnünk. A félreértések elkerülése érdekében szeretném elmondani azt is, hogy az országos sportegyesületi rangsort a sportfőhatóság az olimpiai pontozási táblázat szerint állítja össze. Ez nem azonos az egyes szakági-szakszövetségek pontozási táblázatával. Folyamatos előrehaladásunkat érzékeltesse az alábbi táblázat: 1970- ben 2 pont 239. hely 1971- ben 37 pont 81. hely 1972- ben 81 pont 44. hely — Hány szakosztályuk működik, és a sportolókkal milyen létszámú edzői gárda foglalkozik? — Tizenkét szakosztályunknál 39 edző tevékenykedik. Közülük három szakedző, 21 edző. és 15 segédedző. Kilencen főfoglalkozásúak. Szakosztályaink a következők: atlétika, kerékpár, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, sakk, súlyemelés, teke, természetjáró, torna, úszó. Utánpótlásunk nevelésével az öt olimpiai sportágat (atlétika, torna. úszás, kézilabda, labdarúgás) működtető sportiskolái szakosztályaink biztosítják. — Kik irányítják az egyesületet? — Sportegyesületünk élén 31 tagú elnökség áll, amely negyedévenként ülésezik és tájékozódik a klubban folyó munkáról, s dönt az SC-t érintő főbbikerA Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club désekben. Elnökségünk tagjai sportszeretetükön túl gyakorlati segítséget nyújtanak munkánkhoz. A héttagú intéző bizottság —■ 2—3 hetenként rendszeresen ülésezik és beszámoltatja a szakosztályokat, a fő-és mellékhiva- tású dolgozókat. Az 1B tevékenységét társadalmi munkában végzi. Tagjainak még arra is jut ideje, hogy meglátogassák az edzésekei és ott közvetlen közelről tájékozódjanak edzőink, sportolóink munkájáról. A klubot Ravasz Pál elnök irányítja, aki közel két évtizedes sportvezetői tapasztalattal rendelkezik. Munkáját Békeffy József gazdasági vezető, Gabnai András sportiskola-vezető segíti. A módszertani, sportszakmai kérdésekkel pedig én foglalkozom. — Milyen bázisszervekre épül az Előre Spartacus? — A szakosztályok működéséhez szükséges anyagiakat saját rendezvény- és tagdíj-bevételeink adják. Élvezzük a Testneve. lési és Sporthivatal által biztcí sított állami támogatást Bázisunk a Békéscsabai városi Tanács. és a Békés megyei Szövetkezeti Mozgalom. Mindezeken túl külön sportági támogatásban részesülnek azok a szakosztályok, melyek az országos bajnokságokon helyezéseket érnek el, I. osztályú, valamint ifjúsági aranyjelvényes sportolókat ne. veinek. Csak egy példa: bajnoki pontonként 1600 forint a plusz támogatás. Egy I. osztályú versenyző 6000, az ifjúsági aranyjelvényes sportoló 3000 forintos támogatást hoz a „konyhára”. Az XB ösztönzési rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az országos bajnokságokon 1—6. helyezést elért sportolók és edzők jutalmazását. Ez a serdülő, ifjúsági és felnőtt versenyzőkre, s azok edzőire vonatkozik. Válogatott sportolóink — szakszövetségeiktől — 900—1500 forintos felkészülési juttatásban részesülnek. — Most fogjuk vallóiéra a számokat. Beszéljünk a saját bevételekről, hiszen köztudott, hogy az NB I B-s labdarúgócsapat mérkőzéseit sok ezren nézik végig. — örülök ■ kérdésnek, mert így legalább alkalmam nyílik — bár a gazdasági kérdések nem tartoznak közvetlenül hozzám — néhány félreértést tisztázni. Elöljáróban le kell szögeznem, bogy klubunk nagyon szigorú Ondrik István, a Bcs. Előre Spartacus SC módszertani vezetője. gazdasági szabályozók mellett dolgozik, közel évi négymilliós költségvetéssel. Taglétszámunk 1685. közülük 745 a pártoló tag, a többi igazolt versenyző vagy sportvezető. Az elmúlt esztendőben 68 ezer 507 fizető néző látta NB X B-s labdarúgó-mérkőzéseinket. E népszerű szakosztály bevétele 750 ezer—800 ezer forint. A szakosztály kiadásai viszont 900 ezer forint körül mozognak. Hogy mi kerül ennyibe? Ez a hatalmas összeg fedezi az NB I B-S csapattól — a városi serdülő bajnokságban szereplők költségeit, az utazástól. étkezéstől, a felszerelés-vásárláson át — a munkabérekig. A fentiekből is kitűnik: nem vagyunk milliomosok, anyagi lehetőségeink nagyon is végesek! — Mennyit költenek terem- bérleti díjakra? _ — Egy vagyont! Kapcsolatunk a megyei és városi testnevelési sporthivatallal, sport felügyelőséggel közvetlen, a felsőbb sportvezetőség jelen ván intéző bizottságunk ülésein, és tájékozódik eredményeinkről. Tudomással bírnak gondjainkról is. Hiába szerepeltünk 1972-ben a legeredményesebben a Békés megyei sportegyesületek közül, (a megye klubjai által szerzett 186 olimpiai pontból az Előre Sp. szerzett 61-et). a tárgyi feltételék szempontjából nagyon rosszul állunk. És ami legsajnálatosabb, gondjainkat —minAz Előre Spartacus felnőtt nöí tornászcsapata; Lakács József szakedzővel. Mellette — halról jobbra — Stefanlk Agnes, Matyucz Éva. Caurtnyccz Júlia, Gyű cha Éva ( a négy válogatott), Max-.hiik Erzsébet és Papréti Emese. A tornászlányok 40 pontot hoxtak az egyesület -konyhájára". den jóakarat mellett — a sporthivatal, sportfelügyelőség sem. tudja csökkenteni. Ugyanis nincsenek megfelelő számú é« minőségű pályáink, nincsenek tornatermeink. — És ha települ a Korház utcai sporttelep munkacsarnoka? — Az sok mindent megold, de addig... hadd mondjak egy-két példát. Nem egv szakosztályunk tornatermi, bérleti díja eves viszonylatban meghaladja a 45— 50 ezer forintot Hiába fizetünk magas bérleti díjakat, sokszor még így sem tudunk bejutni a termékbe, mert azokat minőségi szakosztályainkkal szemben — nem egy esetben — megyei vagy városi szintű csapatok részére adják ki. Olyan tornateremből kellett kiköltöznünk, amelyben évek óta edzettek, készültek fiataljaink. Iskolaudvaron —kispályát építettünk, világítást szereltünk fel, közel 250 000 forintért, s most — ott sem edzhe- tünk tovább. Nem egy edző kénytelen tanítványaival hetente csak egy-két alkalommal foglalkozni, mert nem jut többször be a termekbe. — Pedig a közvélemény eredményeket vár a klubtól! — így igaz! De létesítmények híjén versenyzőink, csapataink nem minden alkalommal tudják felvenni a versenyt olyan városok fiataljaival, akiknek sokkal jobb lehetőségeik vannak. Ismét egy példával kell élnem. Pécsett például a sportiskola, a PMSC utánpótlás-bázisa, a tornatermek használatáért szó szerint, csak „eszmei”, takarítási díjat fizet. Hát tessék ezt összehasonlítani .a mi helyzetünkkel? ! Ami viszont reményt. keltő; épül a 36x18 m-es munkacsarnok, amely jövő télen — enyhíteni fogja teremgondjainkat. — Kívánjuk, hogy így legyen, bár azt is tudjuk, egy terem nem old meg minden nyitott kérdést. De legyünk optimisták ! És most beszéljünk kicsit bővebben az utánpótlás-nevelésről! — Sportiskolánk öt szakosztályába igyekszünk bevonni a város általános és középiskolás tanulóit. A 2, sz. általános iskolában jó néhány osztály testnevelés-tagozatos. Ezek a gyerekek az Sí igazolt versenyzői. Sajnos, a tagozatos iskola ma még igen gyenge tárgyi feltételekkel rendelkezik. Csak kisrr.é- retű, szükség-tornaterem áll a nevelők, a gyerekek rendelkezésére és az udvar is alkalmatlan a színvonalas testnevelési órák megtartására. Több éve nem sikerül beindítani Erzsébethelyen — meg nem értés miatt — a testnevelési-tagozatot, pedig ez felbecsülhetetlen haszonnal járna az utánpótlás biztosításán — túl isi — Azt hallottuk, bogy az OTSH jelentős támogatást nyújt a tagozatos iskoláknak! — Ez Igaz, sót abban a városiban, ahol legalább két általános iskolában megszervezték a testnevelési ^tagozatot ott segítséget adnak testnevelés-tagozatos középiskola működtetésére. Az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak több millió .forint áll rendelkezésére kollégiumok építésére is. A cél ugyanis az, hogy a testnevelés-tagozatos általános és középiskolák, a kollégiumok létrehozásával, — kialakuljanak a megyei utánpótlás-nevelési bázisok. — Hogyan segít! az utánpótlás-nevelést — az iskolai testnevelés, a felemelt óraszám? — Erre nehéz választ adnom... Annyi bizonyos, hogy a gyerekek általános fejlődését — segíti. Viszont éppen a megnövekedett testnevelési óraszám — gátolja edzéslehetőségeinket, mert így még kevesebb hely és idő jut szakosztályaink számára az iskolai tornaierrrjekben A változás következtében klubunktól öt testnevelő-edző távozott, mert az iskolái órák számának emelkedése nem teszi lehetővé az edzői tevékenység folytatását. — Mit tesz a klub vezetése a sportolók nevelése érdekében? — A jó sporteredmények elérése mellett, fiataljainkat állandóan ösztönözzük a jobb tanulásra, a jobb munkára. Ennek érdekében hirdettük meg a „Jó tanuló — jó sportoló” mozgalmat. Értékeltük és jutalmaztuk a legjobbakat, az úszó Korek Anikót, a tornász Papréti Emesét, az atléta Feltsárszki Liliant, Beneveztünk a megyei TSH által kiírt „Jó dolgozó — jó sportoló” mozgalomba Is. Reméljük, Zsilák Ilona Hursán Zsófia, Beregszászi Pál és Nagy István az atlétikai, a teke, a súlyemelő, a kerékpár szakosztály képviselői — helyét követelnek maguknak a megyei ranglista összeállításakor. —- Az edzőket kik segítik felelősségteljes munkájukban? — Azt már korábban elmondottam, hogy elnökségünk és az intéző bizottság tagjai gyakran látogatják az edzéseket és segítik edzőinket. A szakosztályok vezetésében igen sok társadalmi munkás vesz részt, akik hóban, fagyban, vagy éppen kánikulában nézik végig az edzéseket, kísérik el a versenyzőket, a csapatokat, intézik az igazolások, utaztatások kérdéseit, tartják a kapcsolatot az iskolákkal, a munkahelyekkel. A vezetők zöme valamikor aktív sportoló volt. nem egy közülük edzői, vagy játékvezetői képesítéssel rendelkezik. Hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, rendszeresen tájékoztatjuk őket a sportmozgalmat foglalkoztató kérdésekről, a klub célkitűzéseiről. Természetesen az edzők továbbképzését is rendszeressé tettük. Azt is el kell mondanom —, sajnos —, nem minden szakosztálynál van megfelelő számú segítő. Most azon dolgozunk, hogy a versenyzést abbahagyó, régi lila-fehér játékosokat, sportolókat megnyerjük a szakosztályvezetőkre, intézőkre háruló igen szép, de sokszor nem könnyű munkára! — Most tegyük mérlegre a« 1973-as sportévet, — Mivel az összesítések, az értékelések most készülnek, nem tartanám helyesnek, ha elébe vágnánk a dolgoknak! Annyit azonban elmondhatok; ebben az esztendőben 74 bajnoki pontot szereztünk. Ez azt bizonyítja, hogy sportolóink, edzőink, társadalmi munkásaink jó úton jártak. És hogy mik lesznek jövő évi célkitűzéseink, arról — engedjék meg — hogy majd később tájékoztassuk az Előre Spartacus SC barátait, a klub népes szurkolótáborát! Machalek István Gyula »,vízrajza...” Ezen a címen jelezi* a Népsport múlt heti, keddi számának 1. oldalán azt az egész országban minden bizonnyal nagy feltűnést, élénk érdeklődést kiváltó értékelő cikket, amelyet a lap rovatvezetője, Gallov Rezső írt a gyulai úszósport jelenlegi helyzetéről, az utóbbi időkben a sportág fejlesztéséért hozott áldozatért, megértő támogatásért. Az elisméirő sorok a? országos lapban minden bizony- nyál csak hasznára válnak az utóbbi években valóban örvendetes lendületet vett és eredményeket 1« felmutató gyulai úszósportarak, g mMBisml 1978, DECEMBER IS.
