Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

MA s i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGY El TANÁCS LAPJA Világ proletárja?, 1973. DECEMBER 18., KEDD Ara: 1,— forint XXVIII. ÉVFOLYAM. 295. SZÁM MUNKAERŐ: HIÁNY ÉS PAZARLÁS (3. oldal) • CSELEKVŐ EGYETÉRTÉS (3. oldal) « ZÁRSZÁMADÁS előtt (5. oldal) I Hogyan készül a költségvetés? Mint népesebb családban a gondos háziasszony körültekin­tő beosztással biztosítja, hogy a család élelmezésére, ruházko­dására, legszükségesebb kiadá­saira legyen pénz, lényegében hasonlóan történik ez a nagyobb •családnál, az államnál is. A kor- ,, nányzat az éves gazdálkodás eredményei, tapasztalatai alap­ján összeállíttatja a következő évi bevételek és kiadások jegy­zéket, körvonalazva ezzel egy- egy esztendő gazdasági fejlődé­sének útját-módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelen­ti, amelyből az állam különböző szervei útján gazdálkodik. Eb- ,be gyűlnek össze az állam be­vételei ; ebből teljesítik az ál­lami feladatok megvalósításá­hoz szükséges kiadásokat A költségvetésben természetesen csak olyan bevételeket lehet előirányozni, amelyeknek előte­remtése törvényes, amelyre jogszabály ad lehetőséget Ami az állami költségvetés megjele­nési formáját illett a bevételek és kiadások számszerű összeál­lítását a pénzügyminiszter ké­szíti el, s azt a kormány elő­terjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechanizmus ismétlődik meg ebben a hónap­ban is: a sok éves hagyomány­nak megfelelően az idei utolsó ülésszak plénuma elé kerül a Magyar Népköztársaság költ­ségvetése, melyet az országgyű­lés megvitat, majd törvényerőre emel* Az állami költségvetés magá­ban foglalja valamennyi álla­mi szerv, továbbá a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgatósá­ga összes előirányzatát, ide ért­ve az üdültetéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is. Az állami vállalatok nem va­lamennyi bevételükkel és ki­adásukkal szerepelnek a költ­ségvetésben, csupán az állami költségvetés javára előirány­zott befizetéseikkel, illetve az állami költségvetésből számukra előirányzott támogatás összegé­vel. A költségvetés útján tör­ténik lényegében a nemzeti jö­vedelem jelentős részének el­osztása, Illetve újraelosztása. Az állami költségvetés alapve­tő feladata, hogy felmérje a társadalom szükségleteit, és biz­tosítsa a kielégítésükhöz szüksé­ges pénzügyi fedezetet. Ilyen értelemben fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkezetek, továbbá a különböző társadal­mi osztályok és rétegek jövedel­mének szabályozásában. Az állami költségvetés lénye­ges funkciója, hogy — a bevé­telek alakulásától függően — kellő összeget biztosítson a kü­lönböző népgazdasági ágak fej­lesztésére; az egyes állami vál­lalatok. továbbá a külkereske­delem tevékenységének támoga­tására; a közös társadalmi fo­gyasztásra. ezen belül a haza védelme szükségleteinek kielé­gítésére, végül pedig a nemzet». közi szerződésekből eredő és egyéb állami kötelezettségek teljesítésére. A költségvetés két neszre tagozódik; a központi szervek és a tanácsok költség- vetésére. A költségvetés összeállítása a Pénzügyminisztérium által évenként kiadott, úgynevezett költségvetési körirat alapján kez­dődik meg. Ez felhívja a fi­gyelmet az aktuális gazdaság- politikai irányelvekre, tájékoz­tat a népgazdasági terv főbb cél­jairól, útmutatást tartalmaz a takarékosság érvényesítésére. Meghatározza a bevételek és a kiadások tervezésének főbb szempontjait, a vállalatok és a szövetkezetek költségvetési kap­csolatainak alapelveit. A költségvetés tervezése két ütemben történik. A tervezés első ütemében a Pénzügymi­nisztérium — együttműködve a többi minisztériummal, az or­szágos hatáskörű szervekkel, a megyei tanácsokkal — felső szinten kialakítja költségvetési javaslatát. Ez történt meg a decemberi ülésszak elé kerülő állami költségvetéssel is, amely­nek előzetes terveit a pénzügy- miniszter, illetve helyettesei is­mertették az országgyűlés ál­landó bizottságaival. E bizottsá­gok az alapos információ. a vezető pénzügyi szakemberek­kel folytatott közvetlen konzul­táció során különböző észrevé­teleket tettek; többnyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fej­lesztésére kértek nagyobb anya­gi támogatást. A pénzügyi szakemberek az­után gondos elemző munkával megvizsgálták: hogyan lehetne a valóban reális igényekre va­lamivel több pénzt előteremte­ni? így a mezőgazdasági állan­dó bizottság tagjainak kérése alapján az eredetileg tervezett­nél nagyobb összegeket irányoz­nak elő az állami költségvetés­ben a mezőgazdasági bekötő utak építésére, s a mezőgazda- sági kutatások fejlesztésére; a kulturális bizottság igénye alap­ján az iskolák felszerelésének felújítására; az egészségügyi bizottság javaslatára, a vérellá­tás, a véradószolgálat és a mentőszolgálat fejlesztésére, korszerűsítésére. Ez a néhány példa is meggyő­zően bizonyítja, hogy az álla­mi költségvetés számadatait sok-sok konzultáció, tanácsko­zás során úgy alakítják ki, hogy ez valóban egész társadalmunk, az egész ország egyéves gaz­dálkodásának törvénybe foglalt szabályzata lehessen. Ezért nélkülözhetetlen az or­szág új esztendejének előkészí­téséhez az állami költségvetés országgyűlés elé terjesztése, ottani megvitatása, elfogadása. Ez teszi lehetővé, hogy a jó gazda gondosságával készülhes­sünk fel az 1974. évre s bizto­sítsuk hazájikban a szocialista építés előrehaladását, ..... Â zoldség-gyümölcsellátásról tanácskozott a SZÖVÉRT igazgató tanácsa Milyen volt az idei áruforga­lom, hogyan sikerült a lakosság téli ellátásának biztosítása? — A kérdésre a választ hétfőn, két héttel az év befejezése előtt megtartott igazgatótanácsi érte­kezleten adták meg a zöldség- gyümölcskereskedelmi egyesü­lés tagvállalatainak képviselői. Szűcs Istvánnénak, a KISZ KB titkárának elnökletével hét­főn délelőtt összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanács­kozáson — amelyen részt vesz Jakab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tője is — elsőként dr. Maróthy László a KISZ KB első titkára számolt be a párt ifjúságpoliti­kai határozatának végrehajtásá­ról, majd Főcze Lajos, a KISZ friekezeii a fogyasztási szövetkezetek megyei választmánya Tegnap, hétfőn délelőtt Bé_ téscsaibán. az SZMT székházéiban tartotta ülését a megye 34 fo­gyasztási szövetkezetének vá_ lasztmánya. A tanácskozáson dr. Balogh Mihály, a megyei szövet­ség ÁFÉSZ titkárságánál*- veze­tője tartott vitaindító .előadást. Bevezetőként az év 11 hónapjá­nak eredményeit összegezte. Mint mondotta, a szövetkezeti kereskedelem idei forgalma ked­vezően alakult. Az eredmények említésekor sokoldalúan ele­mezte azokat a tényezőket, me­lyek hátráltatták a még jobb eredmények elérésé1. A további­akban a beruházás alakulásá­ról beszélt. Vagyis arról, hogy a hálózatfejlesztésnél mennyire tartották szem előtt az ÁFÉSZ- ek a kormányh3tározaitot. Vita­indító beszámolójában jelentős helyet kaptak az 1974. évi ten­nivalók. mindenekelőtt a-z üz­letpolitikai tervek gondos elké­szítésének a hogyanja. Itt hívta fel dr. Balogh Mihály az ÁFÉSZ-ek elnökeinek figyel, mét- azokra a problémákra, amelyek több szövetkezetnél kedvezőtlenül befolyásolták az 1973 évi általános gazdálkodást. Második naoirend'ként az 1974. évi kölc-önös támogatási alap szövetkezetenként! fel­osztásáról tárgyalt az ÁFÉSZ választmány. A tanácskozást vi­ta követte.» B. I, A tagvállalatok az idén 10 százalékkal kevesebb burgonyát, zöldségfélét, és gyümölcsöt vá­sároltak fel a tervezettnél. Ezt elsősorban a burgonya és né­hány nyári zöldség- és gyü­mölcsféle gyenge termése okoz­ta. Ilyen volt például a zöldpap­rika, a zöldbab, a zöldborsó és KB titkára összegezte az idei KISZ-vezetőség-választások ta­pasztalatait. Egyebek között el­mondotta, hogy a választások szervezetten, zökkenőmentesen zajlottak, tartalmas ifjúsági fó­rumok voltak, amelyeken 150 ezer ifjúkommunista kapott ve­zetői megbízatást. A küldöttér­tekezleteken a fiatalok sok vál­lalkozását rögzítették a jegyző­könyvek: a XVII. kerület fia­taljai sportpálya és játszótér felépítésével készülnek felszaba­dulásunk 30. évfordulójára, a hajdúszoboszlój KISZ-esek részt kértek egy százhelyes óvoda tető alá hozatalából, Baranya Megye egyetemista KISZ-esei szervezetten segítik a munka meUett továbbtanuló dolgozó fi­atalokat. egy-egy korai zöldségféle; gyű» mölc§félékből az elmaradás el­sősorban a rossz kajszibarack­termés miatt következett be. Ez­zel szemben igen kedvezően ala­kult ez évben a paradicsom, az őszi káposztafélék és a görög­dinnye felvásárlása. Hasonlóan a gyümölcsfélék közül több cse­resznyét, málnát, az ősziek kö­réből pedig szőlőt, szilvát és körtét vásároltak fel; különösen az utóbbiból rekordtermés volt. Az idén fokozottan érvénye­sült a kormánynak az a határo­zata, hogy a lakosság ellátása minden egyéb felhasználást, ipa­ri szállítást és exportot megelőz. Ennek megfelelően a gyenge termésű cikkekből exportszállí­tásokra alig vagy egyáltalán nem került sor. Sőt: a HUN- GAROFRUCT a SZÖVÉRT föl­kérésére az idén a korábbi éve­kénél több zöldség- és gyümölcs- féle importjáról gondoskodott. Egyebek között paradicsomot, zöldpaprikát, petrezselyemgyö­keret, szőlőt és a belföldi áruki­esést pótló, nagy tömegű bur­gonyát hoztak be külföldről. Amint az igazgató-tanácsi ülésen megállapították, az alap­vető cikkekből a tél hátralevő szakaszában nem várhatók áru­ellátási gondok és problémák, a tárolt készletek megnyugtató árufedezetet jelentenek, amel­lett, hogy egyes cikkekből (pél­dául petrezselyemgyökérből) még további behozatalra van kilátás. agraaeoasaiBaaaeaiügrasaatsaBÆRaeaasassnaaasRaaaBaaaaaeBSReBaERRBaaaiEMcaEaaaaBReaBaaaaBraBasBa« Ikarus-huszok a Szovjetunióban Moszkva: A Szovjetunió a budapesti IKARUS-gyár állandó megrendelői közé tartozik. A képen: IKARUS a Kalinyin sugárúton. (MTI Külföldi Képszolgálat) Összeült a KISZ Központi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom