Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

A MEC Y E I PART BIZOT TSAC ÉS A,MEGYEI TANÁCS LA P J A 1973. DECEMBER 14., PÉNTEK Ara: 89 miér Világ proletárjai, egyesüljetek ! ^ r NÉPÚJSÁG XXVIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM WR : A BÉKÉSCSABAI VÁROSI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL JELENTJÜK: ARACZKI JÁNOST VÁLASZTOTTA EJ .NŐKÉÜL A BÉKÉSCSABAI VÁROSI TANÁCS (3. oldal) Hz újítómozgalom 25 óve Mi az újítás? — „Újítás minden javaslat, amelynek meg­valósítása a népgazdaság részé­re valamilyen gazdasági vagy egyéb hasznos eredménnyel jár” — így határozza meg a 151/1950 MT számú rendelet az újítás fogalmát Magyarorszá­gon az újítómozgalom már a felszabadulást követő években megszületett — az első jogi szabályozás 1948 novemberéből származik, s 1949-ben hívták össze az első országos újító­kongresszust s abban az évben már 77 ezer újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, s az újításokból származó megtaka­rítás 948 millió forintot tett ki. Az egymást követő évek a benyújtott újítások számát s a megtakarított összegeket egyre növelték. Rendeletek jelentek meg. amelyek köte’ezővé tették az üzemek számára az újítási feladatterv készítését. A vál“ lalatok gazdasági vezetőit köu. felezték az újítások tervszerű megvalósításának biztosítására. Az újítási ügyintézés társadal­mi ellenőrzését a szakszerveze­tekre bízták- Nagy sikerű ak­ciók, ötlet-napok követték egy­mást. Az ellenforradalom okozta visszaesés után az újítómozga- lom ismét fellendült Az anya­gi ösztönzésen kívül a mozga­lom. az újító tevékenység meg­becsülésére megteremtették a kiváló újító, kiváló feltaláló cí­met Első ízben 1959-ben ado­mányoztak ilyen kitüntetéseket S 1972-ig 16 633 újító és felta­láló részesült e kitüntetésben A kormány 57/1967. (XII. 19) számú rendelete az újításokról, 1968 januárjában, az új gaz­daságirányítási rendszer egyéb szabályozóival egyidőben lépett életbe. Nem egyszerűen az elő­ző újítási rendelet továbbfej“ lesztett változata, hiszen a többi között messzemenő figye­lemmé’ van a vállalatok, intéz­mények megnövekedett önálló­ságára. Ezért nem tartalmaz részletes, aprólékos szabályo­zást Viszont az újítómozgalom minden kérdésére keretet ad és a legfontosabb elveket rögzí­ti. „Az utóbbi években mégis csökkent a mozgalom tömeges­sége. Visszaesett az újítói kedv és aktivitás. Ennek gyökerei fór ként a váValati, csoport-, vala­mint a közvetlen úiítói érdekek közötti el'entmondásokból ered­nek” — állapítja meg az Or­szágos Találmányi Hivatal és a SZOT elnökségének jelentése, ame’yet a kormány elé terjesz­tettek­Hogyan és mit kívánnak vál­toztatni a mostani helyzeten? Az újítások anyagi elismeré­sét, jutalmazását volna kívánhr tas megváltoztatni. Az érvény­ben levő szabályzat szerint az újítási díjakat a vállalatok a részesedési alapból fizetik ki. Ez ©'fogadható, ha a bevezetett újítás növelj a részesedési ala­pot. Varrnak azonban olyan — munkavédelmi, munkakörül­ményt javító egészségügyi, be­ruházási újítások, amelyek köz­vetlenül értékelhető nyereséget nem hoznak. Az ilyen újítások gazdasági megítélésére más ala­pot kel’ene keresni. Fel kellene oldani a kategorizálási rend­szert — hogy minden újító anyagi garanciát és jogvédel­met kapjon benyújtott újítá­sára. A legfontosabb: a vezetők és a da’gozók szemléletét úgy kell megváltoztatni, hogy az újí­tásokat ne a gond forrásaként tartsák számon; hiszen összes­ségükben népgazdasági szinten évente 2 milliárd forint meg­takarítást eredményeznek- Érdemes idézni a Miniszter- tanács 2013/1973 számú határo­zatának néhány sorát az újí­tómozgalom fejlesztéséről, amely az Országos Találmányi Hivatal elnökét, az igazság­ügyi minisztert és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát új szabályozás előterjesztésével bízza meg, s az alábbi elvárá­sokat összegezi: „Az új jogi sza­bályozás — az eddiginél még jobban fejezze ki az újítómoz­galom társadalmi fontosságát, tömegmozgalmi jellegét, mint a gazdasági irányító munka szer­ves részét. — biztosítsa az újításként el­ismert és hasznosított javasla­tok szerzőinek azonos e’vek (azonos elismerési forma, jog­orvoslati lehetőség minden újí­tó számára, stb.) szerint tör­ténő anyagi elismerését, to­vábbra is azzal a korlátozással, hogy a munkaköri feladat ellá­tása során kidolgozott műsza­ki, illetve üzemszervezés je'le- gö megoldás csak akkor ismer­hető el úiításként. ha az a ja­vaslattevőtől elvárható teljesít- ménynél több és jelentősebb al­kotó teljesítményként értékel­hető. — hatálya terjedjen ki a mezőgazdasági és halászati ter­melőszövetkezetekre, szövetke­zeti társulásokra, szövetkezeti vállalatokra is, — a bevált újítások széles kö­rű elterjesztésének elősegítése cé'jából adjon lehetőséget az újítóknak arra, hogy újításával — ha azt a munkáltató nem kí­vánja megvalósítani, vagy meg­valósítja ugyan, de azt más vál­lalat részére értékesíti, illetve az értékesítést meg sem kísér­li — szabadon rendelkezzék”­Ha piUanatnvilag vannak is gondok az újítómozga’omhan — huszonöt éves története — eredményes jövője ígéretes. So BS. Magyar—dél-vietnami gazdasági msgáüapodás aláírása a Parlameniben Csütörtökön délután a Parla­ment Munkácsy-termében ünne­pi külsőségek között magyar— dél-vietnami gazdasági megál­lapodást írtak alá. Az egyez­ményt magyar részről Péter János külügyminiszter, vietna­mi részről Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter látta cl kézjegyével. Jelen volt az ünnepi aktusnál sok magas rangú vezető. Ott volt a Dél-vietnami Köztársa­ság hazánkban tartózkodó kül­döttsége, élén dr. Nguyen Huu Tfio-val, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága elnökségének elnökével, a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő ta­nácsadó testület elnökével. Kádír János iocadla a Dél-vlelnami Közli rscssg áldöHségét Hazánkban tanuló vietnami diákokkal találkozott a Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége Forró hangulatú baráti talál­kozó színhelye volt csütörtökön déle’ott a MEM ŐSZ székházá­nak kultúrterme: a Dél-vietna­mi Köztársaság hazánkban tar­tózkodó küldöttsége találkozott a Magyarországon tanuló észak- és dél-vietnami diákokkil. A találkozón részt vett dr. Nguyen Huu Tho, a delegáció vezető­je, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Front Központi Bi­zottsága o’nökségcnek elnöke, a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormánya mel lett működő tanácsadó testület elnöke, továbbá a k^Mcttség tagjai, köztük Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter. A vietnami találkozón Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövetének üd' öziő szavai után dr. Nguyen Huu Tho el­nök lépett a mikrofonhoz. Tho elnök a ta'álkozón részt vevő több száz Észak- és Dél-Viet* namból érkezett, egyetemeinken tanuló diákhoz szólt. Beszélt a Vietnamban kialakult helyzet­ről, szűkebben a dél-vietnami nép életéről, feladatairól. Ez­után felszólította a fiatalokat: tegyenek meg minden tőlük tel­hetőt annak érdekében, hogy legjobb tudásuk szerint elsajá­títsák mindazokat a tudnivaló­kat, amelyeket a magyarorszá­gi felsőfokú oktatási intézmé­nyekben oktatnak, annak ér­dekében hogy a diploma meg­szerzése után hazájukban tud­ják, gyümö'csöztetni az itt szer­zett magas szintű tudást. (MTI). Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön délelőtt fogadta a Dél­vietnami Köztársaság hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttségének veze_ tőjét, dr. Nguyen Huu Tho-t, a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba„ dítási Front Központi Bizottsá­ga elnökségének elnökét, a Dél“ vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya mellett működő tanácsadó testület elnö­két, valamint a küldöttség tag­jait: Nguyen Thi Binh asszonyt, a DNFF Központi Bizottsága* nak tagját. külügyminisztert,: Le Quang Chanh-t, a DNFF Köz. ponti Bizottságának tagját, kül­ügyminiszter-helyettest és Ngu­yen Phu Soait, a Dél-vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetét. A szívélyes, baráti légkörű ta/álkozón részt vett Fehér La­jos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyet­tese, Péter János külügyminisz­ter és Bényei Béla, hazánk Dél- Vietnamban akkreditált nagy­követe- (MTI). Tizenegy új laboratórium — Toxikológiai osztály I zárt mezőgazdasági rendszerek növényvédő szereit keresik a Nehézvegfpari Untató Intézetben Tizenegy új laboratóriumot adtak át rendeltetésének eb­ben az évben a Veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézetben. A korszerű műszerekkel beren­dezett új munkahelyeken hatás­Öt évre szóló termelési és értékesítési szerződés a BARTÖV-ben 19S miltio csirke, 79 cser liba és 139 e*er kaesm tervem felül 1973-ban A mezőkovácsházi járás ter­melőszövetkezeteinek baromfi- tenyésztő és keltető közös vál-1 lalkozása a napokban felülvizs- I gálta 1973. évi gazdálkodását. Erről tájékoztatták az igazga­tóságot is. Az eredmények ösz- szegezésekor megállapították, hogy a tervezett 4,3 millió na­poscsirke keltetési tervet 5,S millióra teljesítették. Vagyis másfél millió csirkét adtak a termelőknek terven felül. Év közben bővült a ke’.tető, ezen­kívül több vállalattól keltető­kapacitást béreltek liba és ka­csa keltetésére. A termelői igé­nyek kielégítésére terven felül így 79 ezer libát és 139 ezer kacsát adhattak. A költségek is kedvezően ala­kulnak. Az emelkedett termék mennyisége előnyösen befolyá­solta az önköltséget. A napos­csibe önköltségét 5,45 forintra tervezték, év végén 5,2 forint várható, A törzs tartó gazdasá­gokkal a minőség irányában fejlesztették az elszámolást. A tenyésztojás árát a kelési érték alapján állapították meg. Ezzel a megoldással arra ösztönözték a tenyésztőket, hogy javítsák a tartási körülményeket. A közös vállalkozásnál 40 dolgozó részére betanítottmun- kás-taníolyamot szerveztek, hogy a keltetőgépek és a te- nyésztojások kezelését szakava­tott módon folytathassák. A dolgozók közül többen tanulnák felsőfokú iskolákban is. Az 1974. évi termelés bizton­ságos alapra tevődött az utóbbi hetekben. A nagyüzemek ugyan­azt a naposcsibe-mennyiséget igényelték, mint amennyit 1973- ban vásároltak. Sőt egyik­másik gazdaság hosszú távon is bebiztosította magát, mert öt évre szóló termelési és értéke­sítési szerződést kötött a BARTÖV-vel. tani és analitikai kísérleteket kezdtek. Ezek segítségével tesz- te’ik a hazánkban előállított új növényvédő szert. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság százhúszmillió fo­rintos hozzájárulásával az idén felépített laboratóriumok mel­lett jövőre húsz új toxikológiai laboratóriumot adnak át rendel­tetésének. A frissen szervezett toxikológiai osztály munkatár­sai — humán orvosok, á’lator- vosok. gyógyszerészek és bioló­gusok — az új vegyszerek mér­gező hatását vizsgálják a nö­vényben, állatban. emberben. Erre a célra különleges műsze­reket szereznek be. A nagyszabású beruházások­kal párhuzamosan a Nehézvegy­ipari Kutató Intézet vezet®, szakembereket küldtek tanul" mányútra Angliába, a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába és az NDK-ba- Ösztöndíjasaik tanul­nak a Szegedi Biológiai Intézet­ben és a Tihanyi Biológiai Ku* tató Intézetben. A tervek sze­rint 1975-ben már — a Nehéz­ipari Minisztérium célprogram­jának megfelelően — évente 2000 új vegyületet vizsgálnak meg és minden eddiginél na­gyobb anyagi és szellemi ráfor* dítással kezdik meg az új sze­rek, új vegvületek előáVitását. Legfontosabb feladatnak a zárt mezőgazdasági technológi­ák növényvédőszer-ellátásáí tort jak, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom