Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
Aláírók felelőssége Tanúja teslíam egy cigaretta- füstös. délelőttöt rabló tárgyalásnak, és hallgathattam gazdasági emberek sziporkázó érveit Majd a több órás vita után — mintha csak egv érettségi tabló került volna e'ó — a jelenlevők aláírták a szerződést Pedig a hallottak alapján az volt a meggyőződésem, mindenki tudta, hogy .teljesíthetetlen kötelezettséget vállaltak. Olyan könyedéfí aeztogatjuk néha az autogramokat, mint egy színész vagy egy táncdal- énekes — mondta a múltkoriban egy építésvezető ismerősöm, és azonnal hozzátette: — pedig ezek az aláírások nem híres emberek emléknek szánt fényképeire, hanem hivatal«® okmányokra kerülnek. A szerződések anyagi konzek. venciákkal járó kötelezettségeket és jogokat rögzítenek, s ezek alapján tervek, munkaprogramok születnek. Az esetek többségében a vállalatok komolyan veszik a szállítási vagy kooperációs szerződéseket. Az á'áírás után intézkedések sora születik, emberek, üzemek dolgoznak azért, hogy annak minden betűje és ígérete teljesíthető legyen. De elegendő, hogy — a közös munkából —egyetlen vállalat vagy műhely ne vegve komolyan a maga részét és ennek következményeként esetleg a többiek munkája is kárt szenved. Minél feVettebb egy ország ipara, annál fontosabb, hogy a közös munkában szerepet vállaló valamennyi gyárnál azonos legyen * gondolkodás és a cselekvés. Kérdés, hogy az aláírók mindig érzik-e ezt a felelősséget? Tudják-e, hogy milyen sú’yt kéovisel — a vállalatukra kötelezettséget hárító — aláírásuk?— Jó lenne egyszer kézen fogni egv meggondolatlan aláírót, és végigvinni azoknál a vállalatoknál. ahol komolvan vették a kézjegyével a1 látott ígéretet, építettek arra. s azután hoppon maradtak... Mert ne hal’gassunk szemérmesen arról, hoav itt „láncreakcióról” van szó, hiszen az egyik vállalat megalapozatlan kötelezettségvállalásának következménye tovább gyűrűzik és azokat is érinti, akik szeretnék — vagy szerették volna — adott szavukat betartani. Egv-egy okmány rangiát nem az aláírások sokasága teszi ko~ mol’yá, hanem sokkal inkább az aláírók komolysága — ma "varán szóival — az aláírók felelőssége! Minél nagyobb főnök; valaki, annál többet kell aláírnia — mondta eőy frissen kinevezett igazgató. A kép -is ismerős: a titkárnő, kezében a vastag irat. tartóval aláírásra hozza he a töméntelen iratot a „főnöknek”. ő pedig aláír. Mit tehet?... Aláír... lehet, hogy idejétől függően — néha belepillant az | iratokba, de egyszerűen képtelen végiggondolni minden egyes okmányt, amit asztalára tesznek. Marad tehát a mechanikus aláírás... Legfeljebb — a maga neve mellé — kéri az ügyben járatos szakember aláírását is. Igen ám, de — elnézést a hasonlatért — sokszor el lehet mondani, hogy „a kíbicnek semmi sem drága”, és bizony akadnak o’yan beosztottak, akik azt vallják: majd a főnök eldönti, én mindenestre aláírom... Az egyik aláírás vonzza a másikat, a pecsétek sokasodnak, és mások komolyan veszik mindezt!... Ezért nem lehet különbséget tenni: minden aláírásnak súlya, és minden aláírónak felelőssége van- Ha majd minden, ki, akit il’et, érzi is ezt. akkor biztos, hoev nem azt kérdik: hol kell aláírni, hanem azt nézik és felelősségteljesen mérlegelik: mii írnak aJáí 1OTS. EECEMBEE S.» SZOMBAT Aras 1„—. tartat xarvin. ÉVFOLYAM, m, SZÁM Pártbizottság alakult a megyei tanácsnál Titkár ? Ahrahám Pál November 29-ën a megyei ta- | nács kommunistái összevont taggyűlést tartottak Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében. A taggyűlésnek egyetlen napirendi pontja volt: az eddigi párt- alapszervezet helyett megválasztani a megyei tanács járási jogú hivatali pártbizottságát és annak végrehajtó bizottságát. E nagy fontosságú eseményen képviseltette magát a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága adminisztratív osztálya is, BudzsáHia Mátyás személyében. Az elnökségben foglalt még helyet dr. Szabó Sándor. a megyei pártbizottság titkára, Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megvei tanács elnöke, Gyulavári Pál, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, valamint az összevont pártalap- szervezetek titkárai. Bangyál Albert & választó taggyűlés levezető elnöke ismertette a megyei pártbizottság javaslatát, miszerint 25 tagú pártbizottságot válasszanak meg, mely megválasztja a héttagú végrehajtó bizottságát és a titkárát. A javaslatot a jelenlevő 164 párttag egyhangúlag elfogadja. Háromtagú jelölőbizottságot választottak, melynek elnöke Steigerwald György külön-kü- lön, név szerint indokolta a huszonöt jelölt munkásságát. A bizottság által javasolt valamennyi személy neve felkerült a szavazólapra. Majd titkos szavazással megválasztották őket bizottsági tagnak. Az eredményről dr. Romvári László, az öttagú szavazarszedő bizottság elnöke tett jelentést a taggyűlésnek. A megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését is, melyen megválasztotta a héttagú végrehajtó bizottságot és annak titkárát Ábrahám Béla személyében, aki rövid beszédben köszönte meg a párttagság előlegezett bizalmát. Köszöntötte az új pártbizottságot és annak végrehajtó bizottságát Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke és Gyulavári Pál, a városi párt- bizottság első titkára. A megyei tanács kommunistáinak életében nagy változást hozó taggyűlés az Intemacionálé eléneklésével ért vésget Békéscsabára látogatott a Magyar- Szovjet Baráti Társaság főtitkára Tegnap, november 30-án Békéscsabára látogatott Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és dr. Brenner Péter, az MSZBT osztályvezetője. A vendégeket délelőtt fogadta Frank Ferenc, az MSZMP megyei. bizottságának első titkára. Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. Frank Ferenc tájékoztatta a vendégeket a megyében folyó MSZBT-munkáról. majd Nagy Mária aktívaértekezleten élménybeszámolót tartott a megyei pártbizottság székházéban a békeerők moszkvai világkongresszusáról. Délután az MSZBT főtitkára és osztályvezetője a Férfifehér- neműgyárbe látogatott, ahová elkísérte őket Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Megismerkedtek és elbeszélgettek az üzem vezetőivel, dolgozóival, a gyár Gagarinról elnevezett szocialista brigádjával, megtekintették munkájukat Az üzemlátogatás után a vendégek felkeresték a szlovák táj- házat. Mit lehelünk a szocialista brigádmozgalomért? Tss «soeialista brígádvezetok Hanáeskt»sừt Mesők&Kácsháxám Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december elsején hozott határozatot a szocialista munkaversenyben elért eredmények továbbfejlesztéséről. Ez a párthatározat akkor élénk visszhangra talált országosan és a megye déli körzetében is. A termelőszövetkezetek politikai és szakmai vezetői azon fáradoztak, hogy a szocialista brigádmozgalmat miként tudnák a szövetkezeti demokrácia fórumává avatni, a tsz-tagokat érdekeltté tenni abban, hogy vegyenek részt valamilyen munkaversenyben. Ezt a célkitűzést a Dél-Békés megyei Területi Szövetség eredményesen szolgálta — állapította meg tegnap, november 30-án a szocialista brigádvezetők Mező- kovácsházára összehívott tanácskozása. Az elnökségben ott volt dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Cseszkó Sándor, a párt mezőkovácsházi járási bizottságának első titkára és Máté Mária baromfigondozó, a TOT tagja, szocialista brigádvezető. Báli Istvánnak, a Tsz-szövet- ség elnökének üdvözlő szavai után Horváth Pál titkár összegezte a szocialista munkaversenyben szerzett tapasztalatokat. Elmondotta többek között, hogy a déli körzet mezőgazda- sági üzemeiben az utóbbi két esztendőben nagyon sokat tettek a szocialista brigádmozga- loroért. Szép eredmények születtek. Az alkotómunka öröme arra össztömözte a szövetséget, hogy a tapasztalatokat általánosítsa, segítse a még hatékonyabb munka kibontakozását. Felvázolta azokat a gazdasági feladatokat, amelyeket a IV. ötéves terv hátralevő részében irlslleni kell a ■épfreatblzoltságok és a szövetkezetek kapcsolatát Ülést tartott a Hazafias Népfront elnöksége November 29-én Békéscsabán, a Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége ülést tartott. Első napirendi pontként a nép- frontvezetők té'i tanfolyamának szervezési feladatait vitatták meg. Több mint tíz éve évről évre megrendezik, megyénkben a népfrontaktívák tanfolyamát. A soron következő tanfolyamot 1974. január 28-, 29-, 30-án tartják meg Gyopárosom, a Dunai Vasmű üdülőjében, mélyen több mint százan, a városi, a járási, a községi és tanyai népfrontbizottságok vezetői vesznek részi. Fontos társadalmi és gazdaságpolitikai témáról hangzik majd el előadás. Többek között a népfrontmozgalom alapvető feladatairól, a legfontosabb ten_ nivalókról, a VIII. magyar békekongresszusról, a békeerők moszkvai világkongresszusának állásfoglalásairól, » közművelődésről ás az ifjúságpolitikáról. Nagy jelentősége lesz annak az előadásnak, amely a munkásoknak a Hazafias Népfrontban betöltött növekvő szerepéről szól. Ugyancsak alapos ismereteket nyűit a hallgatóknak a megye gazdasági és társadalmi helyzetét ismertető előadás is. Január 30-án a tanfolyam hallgatói részére fórumot rendeznek, amelyen részt vesznek a Hazafias Népfront Országos Titkárságának képviselője és a megye társadalmi életének vezetői. Az elnökség a téli tanfolyam programját elfogadta. Ezt kővetően a Népfront és a 'ipart a mezőgazdasági és ® fogyasztási szövetkezetek kapcso. latát tárgyalta meg az elnökség. Megyénk lakosságának mintegy 20 százaléka szövetkezetekben dolgozik. A szövetkezetek tagsága aktív részese a nép- frantmozgalomnak. Noha a szövetkezeti és a népfrontmozgalom cé'jai sajátosak, az együttműködés terén viszont jelentős eredményeket értek el. Több olyan feladat jelentkezik, amely indokolja, hogy a kapcsolat erősödjön. így különösen a város- és községfejlesztés, a lakosság zöldség- és gyümölcsel’áíása. a lakásépítés, a bölcsődei ellátás terén. Az elnökség olyan határozatot fogadott el, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a népfrontbizottságok és a szövetkezetek kapcaoLatának erősítésére szükséges megvalósítani ahhoz, hogy a jelenlegi színvonalról — amely már most is igen magas — tovább növekedjen a termelés, a jövedelmező gazdálkodás. A szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére jó lehetőségekkel rendelkezik a terület. A szövetséghez tartozó 52 tsz közül 22-ben még nem alakultak szocialista brigádok, a közös vállalkozások közül is csak a két kovácsháziban (a CITÉV-ben és az építőiparban) karolták fel a brigádmozgalmat. Azokban a szövetkezetekben, így: mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, eleki Lenin Tsz, nagyszénási Lenin Tsz, gádoros! Petőfi Tsz, csorvási Vörös Október Tsz és még néhányban, ahol napirendre tűzték a Központi Bizottság határozatának megvalósítását, mindenhol kimagasló termelési sikerek születtek. Erről beszéltek a felszólalók: Máté Mária Kaszaperről, aki különben a TOT állásfoglalását is ismertette a szocialista brigádmozga- lom továbbfejlesztéséről. Gon- da Pál, a mezőkovácsházi Ojj Alkotmány Tsz párttitkára. Dudaszeg István, a mezőkovácsházi tfj Alkotmány Tsz Munka Érdemred ezüst fokozatával kitüntetett szocialista brigádve- zeíője, Liszkai Sándor, a gádorosa Petőfi Tsz küldötte. Majoros Józsefné, a nagyszénási Lenin Tsz szocialista brigádvezetője, Fórján Mihály, a KISZ Békés megyei Bizottságának munkatársa, Kászián Miklós, az eleki Lenin Tsz szocialista brigádvezetője, Kapás Péter, a CITEV igazgatója, Farkas István, a csorvási Vörös Október küldötte és Vastag János szocialista brigádvezető Gádorosról Köszöntötte a brigádvezetők tanácskozását dr. Szabó Sándor elvtárs is. Felszólalásában a párt gazdaságpoli tákáj ának megvalósításában elért kimagasló eredményeket méltatta s azt. hogy az 50 máasa hektáronkénti kukorica-átlagtermés tudatában, melynek elérésére tíz-egynéhány évvel ezelőtt nem is mertünk gondolni látjuk, hogy milyen nagyok a tartalékaink. Ezek feltárásában a szocialista brigádok igen sokat tehetnek. Éppen ezért az üzemek politikai és gazdasági Vezetése az eddigieknél még többet tegyen a brigádmozgalomért. Mivel a széksorokban a tsz-ek párttitkárai is helyet foglaltak,, nekik címezte a következőd a Központi Bizottság 1971. december 1. határozatának következetes megvalósítását, a pártszervezetek haladéktalanul vegyék a kezükbe, legyenek szorgalmazói az életkörülményekben bekövetkezett változások továbbfejlesztésének. A december 7-i országos tanácskozásra küldöttnek választották az orosházi Jagri Mi- hálynét, az eleki Lukács Jánost a gádorosi Liszkai Sándort, & nagyszénási Majoros Józsefnéi és a mezőkovácsházi idős Bojtos Pétert, valamint Rozsos Ferencet
