Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Hiánycikk a hentesáru — nincs hűsbolt Dévaványa 10 ezer lakosú nagyközség — kezdi levelét Varga Mártonné Dévaványa, Deák Ferenc út 108. szám alatti olvasónk, majd arról ír, hogy a lakosok nagyon sokat bosszan­kodnak azon: hiánycikk a hen­tesáru. Friss hús hetenként többször érkezik az üzletekbe, de sajnos kolbász és felvágott csupán hetenként egyszer. Aki ezekhez hozzá akar jutni, az kénytelen minden kedden már délután 3-tól sorbaállni, s ak­kor is ki van téve annak, hogy éppen elfogy a kívánt áru, mire rákerül a sor. Nagy gond ez, mert aki dolgozik, annak sorban állásra sincs lehetősége. — Nem lehetne a kérdéses hentesárukból többet és sűrűb­ben rendelni? Ezzel nagyon sok dolgozó nő, asszony, anya gond­jain enyhítenének — fejezi be Dévaványa dolgozó asszonyai nevében írt levelét Varga Már­tonná. '*** Több sarkadi olvasónk pana­szának adunk helyt az alábbiak­ban: Sarkadon a Gyulai űtí húsüz­let egy épületben volt az élel­miszerbolttal, s most, hogy ez utóbbit bővítették, a húsbolt át­került egy másik helyre. Az új helyre viszont a KÖJÁL vizs­gálata szerint nem felélt meg az egészségügyi követelményeknek, ezért be kellett zárni. Most a környék lakóinak (mintegy há­romezer embernek), ha húst akarnak, egy-két kilométert kell gyalogolniuk a központi húsüz­letig. Jó lenne, ha az ÁFÉSZ megvizsgálná egy hűsüzüet nyi­tásának lehetőségét. Miért nem kapható Eleken póz? Erdei Istvánná, Elek, Táncsics a. 67. szám alatti lakos novem­ber 5-én keltezett levelében az eleki rossz gázellátásról ir. Le­véléből megtudtuk, hogy a köz­ségben már egy hete nincs gáz: — Közvetlen a gázlerakat mel­lett lakom, s rossz látni, ahogy az emberek napokon keresztül jönnek, s csak a „Gáz nincs” fel­iratú táblát látják. Bízunk benne, hogy e sorok megjelenése után intézkednek az illetékesek s juttatnak gázt Elekre is. Qa oíoüAró' Válaszol: a megyei tanács iskolai csoportvezetője. „Az olvasó kérdez” soroza­tunkban ezúttal a békéscsabai ifjúsági és úttörőház Ifjú Gárda Klubjának kérdését tesszük közzé. Ez így hangzik: „A né­pesedéspolitikai határozat egyik fejezete szerint az állami ok­tatásban kötelezővé kell tenni a szexuális felvilágosító oktatást. Milyen módon akarják végre­hajtani ezt megyénkben?” Az Ifjú Gárda Klub kérdésé­re Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályának isko­lai csoportvezetője válaszolt: „A nemi élet, a szerelem szo­ros összefüggésben, van az ál­talános erköleslséggtíl, s attól nem szigetelhető el. Az elmúlt A postai kártérítésről Október I3-án a Békés megyei Népújság Szerkesszen velünk rovatában, megjelent „Jogosan járt el a posta és mégis...” című cikkükre válaszolva közlöm, hogy a posta a felvett küldemé­nyekért a posta és szolgáltatá­sait igénybe vevők jogviszonyát meghatározó Postaszabályzatban foglalt keretek közt vállal fele­lősséget — írja dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igaz­gatóhelyettese. — Ha a feladó a csomagját értéknyilvánítás nél­kül adja fel, ezért részére, elveszés esetén, minden megkezdett öt kilogramm után a tényleges kár, de legfeljebb 200 forint kártérítés fizethető. Abban az esetben, ha a feladó Állatkínzás Csorváson Felháborító esetről számol be rovatunkhoz címzett levelében Jakucs Lászlóné, Csorvás, Jó­zsef Attila u. 62. szám alatti la­kos. Mint írja: a csorvási vil­lanyvezeték-hálózat átszerelésé­vel megbízott és a békéscsabai DÉMÁSZ felügyelete alá tarto­zó villanyszerelő-brigád novem­ber 1-én, az utcánkban esetéi te a vezetéket, de nyilván nagyon unhatták magukat meg a mun­kájukat, mert délelőtt 10 óra körül megfogtak egy kismacs­kát, bevitték bódéjukba és a sze­rencsétlen állatot szürke olaj­festékbe mártották. Ezután pi­rossal csíkot húztak a hátára, majd egy villanykörtés dobozt és két csavart erősítettek drót­tal a farkára, s így engedték szabadon. Valószínű, hogy ször­nyen mulatságosnak találták a dolgot, de szerintem ez már ál­latkínzás, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Természetesen megmondtam véleményemet a szerelőknek, akik a következő módon reagáltak rá: délután 4 órakor minden házban volt áram, csak nálunk nem — fe­jezi be levelét Jakucs Lászlóné, küldeményét a tartalom értéké­nek megfelelő értéknyilvánítás­sal adja fel. akkor a posta ré­szére a tényleges kárt teljes egé­szében a nyilvántartott érték­határon belül megtéríti. A fel­adó az újságcikkben jelzett esetben nem tüntette fel a tar­talom értékének megfelelő ér­téknyilvánítást (biztosítást). A cikk összehasonlítja az egy kilogramm súlyú rádió értékét egy kilogramm alma értékével. A kifizetendő kártérítés össze­gének megállapításánál minden esetben azt is vizsgálja a posta, hogy mi volt a küldemény tar­talma. Ha például az elveszett küldemény egy kilogramm alma volt, akkor a feladó részére en­nek a kereskedelmi (piaci) ér­tékét térítik. Csomagelveszés esetén a posta a feladót kárta­lanítja. A feladó érdeke tehát elsősorban, hogy értékesebb kül­deményét megfelelő értéknyil­vánítással adja fel. Nem állítható tehát, hogy el­avult jogszabályok alapján tör­ténik adott esetben a postát igénybe vevők kártalanítása. A szóban forgó esetben mind­össze arról van szó, hogy a cso­mag feladója — feltehetően ta­karékosságból — nem értéknyil­vánítással adta fel küldeményét. Értéknyilvánítás esetén ezer fo­rintonként csak egy forint (biz­tosítási) értéknyilvánítási díjat szed a posta. Fejfaégetők Aki végigmegy a temető sírjai között, nemigen jut eszébe a század első éveiben kiadott, s természetesnek ható temetői szabályrendelet első gondolata: „A halottak iránti kegyelet meg­követeli, hogy ezen területek mindenkor rendeltetésükhöz méltó tiszteletben, illetve gon­dozásban részesíttessenek.” —- írja dr. Bereczki Imre, Dévavá­nya, Kossuth u. 40 szám alatti olvasónk, majd így folytatja: — Már az avarkorban is megvolt a halottak tisztelete. Abban az időben halálos sértés­nek számított a sírgyalázás, a sírban nyugvó csontváz feldúlá- sa. Korunk gyermeke nem „gyöt- ri magát” ilyen keserves mun­kával. A sírok között járva években a világnézeti-erkölcsi nevelésnek ezt a területét egy kissé elhanyagoltuk, s a házas­ság kérdésében sem sikerült tiszta nézőpontra nevelni az if­júságot. A sokoldalúan fejlett, egészséges, a közösségben, a kö­zösségért aktívan tevékenykedő, életvidám embertípus kialakítá­sa, népesedési helyzetünk ked­vezőbbé tétele megköveteli, hogy a gyermekek, az ifjúság életkori sajátosságaihoz alkal­mazkodva a jövőben nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság szexuális nevelésére, felvilágo­sítására. (Minisztertanácsi ha­tározat). A szexuálpedagőgia szakembe­rei évek óta hangsúlyozzák, hogy a nemi nevelést, a nemi felvi­lágosítást, az eddigieknél lénye­gesen hatékonyabban kell meg­valósítani, s már a serdülőkor előtt meg kell kezdeni. Ez a gondolat nem mindenütt talál kedvező fogadtatásra. Még gyak­ran találkozunk a helyes fel­fogást mellőző szélsőségekkel (prüdéria, erotika). Nehezíti a helyzetet, hogy a szexuális ne­velés és felvilágosítás helyes módszereiről kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk. Ezért tervezi a Művelődésügyi Minisztérium e nevelési terület­tel való intenzívebb foglalko­zások fokozottabb bevezetését, így az 1974—75-ös tanévben megyénkben csak néhány álta­lános és középiskolában kerül bevezetésre e nevelési terület programja. Mivel a nemi neve­lés és felvilágosítás területén is meghatározó szerepe van a csa­ládi nevelésnek ezért az előké­szítés fázisában megfelelő segéd­anyagok biztosításával nem csu­pán a pedagógusok és orvosok, hanem a szülők felkészítésére is gondot fognak fordítani. Az első év tapasztalatait felhasználva történik majd a program foko­zatos bővítése. A szexuális nevelés és felvi­lágosítás fő színterei természe­tesen az osztályfőnöki, a bioló­giai és egészségtan órák, a test- nevelési órák és az ifjúsági szer­vezet egyes foglalkozásai lesz­nek. Mint ahogyan azonban a nevelés nem meghatározott órá­kon és helyeken történik, hanem mindenhol és mindig, ezért a szexuális nevelés és felvilágosí­tás helyét sem lehet csak az említett alkalmakra korlátozni. Szülők és nevelők akkor járnak el helyesen, ha minden lehető alkalmat megragadnak fő célki­tűzéseink megvalósítása érdeké­ben.* azonban itt is, ott is láthatjuk, hogy a száraz avart felgyújtot­ták. hogy fej fákat égettek. Nem­rég a vésztői temetőben járva szemlélhettük a félig vagy tel­jesen leégett fejfákat. Az ilyen nem történhet véletlenül eldo­bott cigarettától. Csali egy-egy sír égett le a fejfával, míg a sí­rok közötti térség érintetlenül állott. A temető fejfái magas művé­szi érzékről és mély humánum­ról tanúskodnak. Számos nép- művészeti alkotás kerül köztük. A csónak alakú fejre vésett szo­morúfűz, finom omamentikájú geometrikus csillag, alatta a nagy gonddal kidolgozott ciprus­ág, majd a kaligrafikus betűk­kel elkészített felírás, mind azt mutatja, hogy a sírban nyugvó halott nagyon kedves volt az itt maradt hozzátartozóknak. S a ma már névtelen népművész is ki akart tenni megáért a fejfa- készítéskor. Pedig leginkább tiszteletből csinálta. Nos, korunk „találékony” embere meglelte a módját, hogy a művészeti sír­emlék elpusztításával tettekben okozzon fájdalmat a hozzátarto­zóknak. Régebben a temetők rendjére temetőcsőszök, kertészek ügyel­tek. Nem tudom, hogy ma e té­ren mi a helyzet. De hogy a sí­rok gyakorlati védelme nincs megoldva, azt az elégetett fej­fák bizonyítják. Ma sokat be­szélnek és írnak a történelem fontosságáról. Lehet-e ott tör­ténelmi érték, ahol nincs ke­gyelet? A fejfáknál nincs kü­lönb sorsa a sírköveknek sem. A temetők védelméről az 1876. évi XIV. törvénycikk intézke­dett. Nem tudom, hogy azóta hoztak-e újabb rendeletét e tárgyban. A vésztői fejfaégetés nem helyi különlegesség. Meg­található számos más helyen is. Nem is kisméretű erkölcsi, vagy ha úgy tetszik: társadalom­egészségi kár. A Szerkesszen velünk rovatot összeállította: Vitaszek Zoltán Menetrend-ügyben: Az utas kérése — a „kívánság- felmérőkhöz” Nagy örömmel olvastuk a Hétfői Hírek október 22-i szá­mában a „Kívánságfelmérés, menetrendhez” című írást, amely arról tudósít, hogy a MÁV-nál megkezdték az 1974_ 75. évj vasúti menetrend elő­készítését. A MÁV kéri az utazóközön­séget. hogy igényeiket, kérései­ket a vasúti közlekedéssel kap­csolatban közöljék a megyék, ben működő közlekedési osztá­lyokkal. Ugyanis az új menet­rend összeállításánál fokozottan figyelembe veszik az utasok' kívánságait. 'Úgy véljük, hogy véleményün­ket helyesebb ehelyütt elmonda­nunk, annái is inkább, mert ér­zésünk szerint az alábbiak sok hozzánk hasonló, sokat utazó ember véleményével találkoz­nak, olyanokéval, akiknek fi­gyelmét esetleg elkerülte a Hli­bán megjelent írás. ) Mi. Békéscsabáról Budapest­re utazók, kérjük a menetrend összeállítóit, szüntessék meg azo­kat a balesetveszélyes, sok-sok idegességet, bosszúságot okozó tumultus-jeleneteket, amelyék vasárnap esténként a békéscsa­bai vasútállomáson előfordul-, nak; Munkahelyünk, választott hi­vatásunk Budapestre szólít, csa­ládtagjaink, szeretteink Békés­csabán élnek. Hogy időben mun­kába állhassunk hétfő reggelen­ként. a vasárnap 18,35 órakor induló gyorsvonattal szoktunk visszautazni Budapestre. És e körül a vonat körül van baj. Ezt szeretnénk elmondani a me­netrend összeállítóinak. A gyorsvonat Gyuláról indul 18.02 órakor. Amikor befut Békéscsabára, mindig ha­talmas tömeg várja. Rendsze­rint a vonat az 1-es vágányra jár be, a vasúti étterem előtt áüj meg. Az utazóközönség ezt szokta meg. Többször előfordult az, hogy a vonatok indulását jelző táblára is kitették, hogy a vonat az l_es vágányra érke­zik. Ezzel szemben... a 3_as vá­gányra futott be, a forgalmi iroda elé. Leírhatatlan jelene­tek játszódtak le ezután. Cso­magokkal megpakolt emberek, édesanyák, karjukon kisgyerme­kükkel. idősebbek, fiatalok kezdtek rohanni a vonat félé. Csoda, hogy eddig még súlyos baleset nem történt! Mert ez a jelenet sajnos nem egyedi, nagyon sokszor előfordul. Mi hat (!) ilyen eset szenvedő ala­nyai voltunk. Tiszteletteljes javaslatunk, hogy a Gyula fürdővárosból in­duló vonatot indítsák negyed­órával hamarabb. Békéscsabán állítsanak be három kocsit, hogy ezekben foglalhassanak helyeit a megyeszékhelyről Budapestre igyekvők. Ezeket a kocsikat kap­csolják hozzá a Gyuláról jövő szerelvényhez. Ügy, mint reggel az 5,35-kor induló Orient-express esetében. Ha a szerelvény ne­gyedórával hamarabb indul Gyu­láról, „megtérül” a to’atási idő. és máshol nem kell megváltoz­tatni a Békéscsaba—Budapest vonalon a csatlakozásokat! Sági István, Molnár Ignác, Békéscsaba, Bartók B. út 85. Wein Adámné, Budapest, V., Dimitrov tér 2. iHBSoeaaasy

Next

/
Oldalképek
Tartalom