Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Hiánycikk a hentesáru — nincs hűsbolt

Dévaványa 10 ezer lakosú nagyközség — kezdi levelét Varga Mártonné Dévaványa, Deák Ferenc út 108. szám alatti olvasónk, majd arról ír, hogy a lakosok nagyon sokat bosszankodnak azon: hiánycikk a hentesáru. Friss hús hetenként többször érkezik az üzletekbe, de sajnos kolbász és felvágott csupán hetenként egyszer. Aki ezekhez hozzá akar jutni, az kénytelen minden kedden már délután 3-tól sorbaállni, s akkor is ki van téve annak, hogy éppen elfogy a kívánt áru, mire rákerül a sor. Nagy gond ez, mert aki dolgozik, annak sorban állásra sincs lehetősége.

— Nem lehetne a kérdéses hentesárukból többet és sűrűbben rendelni? Ezzel nagyon sok dolgozó nő, asszony, anya gondjain enyhítenének — fejezi be Dévaványa dolgozó asszonyai nevében írt levelét Varga Mártonná.

'***

Több sarkadi olvasónk panaszának adunk helyt az alábbiakban:

Sarkadon a Gyulai űtí húsüzlet egy épületben volt az élelmiszerbolttal, s most, hogy ez utóbbit bővítették, a húsbolt átkerült egy másik helyre. Az új helyre viszont a KÖJÁL vizsgálata szerint nem felélt meg az egészségügyi követelményeknek, ezért be kellett zárni. Most a környék lakóinak (mintegy háromezer embernek), ha húst akarnak, egy-két kilométert kell gyalogolniuk a központi húsüzletig. Jó lenne, ha az ÁFÉSZ megvizsgálná egy hűsüzüet nyitásának lehetőségét.

Miért nem kapható Eleken póz?

Erdei Istvánná, Elek, Táncsics a. 67. szám alatti lakos november 5-én keltezett levelében az eleki rossz gázellátásról ir. Levéléből megtudtuk, hogy a községben már egy hete nincs gáz: — Közvetlen a gázlerakat mellett lakom, s rossz látni, ahogy az emberek napokon keresztül jönnek, s csak a „Gáz nincs” feliratú táblát látják.

Bízunk benne, hogy e sorok megjelenése után intézkednek az illetékesek s juttatnak gázt Elekre is.

Qa oíoüAró'

Válaszol: a megyei tanács iskolai csoportvezetője.

„Az olvasó kérdez” sorozatunkban ezúttal a békéscsabai ifjúsági és úttörőház Ifjú Gárda Klubjának kérdését tesszük közzé. Ez így hangzik: „A népesedéspolitikai határozat egyik fejezete szerint az állami oktatásban kötelezővé kell tenni a szexuális felvilágosító oktatást. Milyen módon akarják végrehajtani ezt megyénkben?”

Az Ifjú Gárda Klub kérdésére Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője válaszolt:

„A nemi élet, a szerelem szoros összefüggésben, van az általános erköleslséggtíl, s attól nem szigetelhető el. Az elmúlt

A postai kártérítésről

Október I3-án a Békés megyei Népújság Szerkesszen velünk rovatában, megjelent „Jogosan járt el a posta és mégis...” című cikkükre válaszolva közlöm, hogy a posta a felvett küldeményekért a posta és szolgáltatásait igénybe vevők jogviszonyát meghatározó Postaszabályzatban foglalt keretek közt vállal felelősséget — írja dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese. — Ha a feladó a csomagját értéknyilvánítás nélkül adja fel, ezért részére, elveszés esetén, minden megkezdett öt kilogramm után a tényleges kár, de legfeljebb 200 forint kártérítés fizethető. Abban az esetben, ha a feladó

Állatkínzás Csorváson

Felháborító esetről számol be rovatunkhoz címzett levelében Jakucs Lászlóné, Csorvás, József Attila u. 62. szám alatti lakos. Mint írja: a csorvási villanyvezeték-hálózat átszerelésével megbízott és a békéscsabai DÉMÁSZ felügyelete alá tartozó villanyszerelő-brigád november 1-én, az utcánkban esetéi te a vezetéket, de nyilván nagyon unhatták magukat meg a munkájukat, mert délelőtt 10 óra körül megfogtak egy kismacskát, bevitték bódéjukba és a szerencsétlen állatot szürke olajfestékbe mártották. Ezután pirossal csíkot húztak a hátára, majd egy villanykörtés dobozt és két csavart erősítettek dróttal a farkára, s így engedték szabadon. Valószínű, hogy szörnyen mulatságosnak találták a dolgot, de szerintem ez már állatkínzás, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Természetesen megmondtam véleményemet a szerelőknek, akik a következő módon reagáltak rá: délután 4

órakor minden házban volt áram, csak nálunk nem — fejezi be levelét Jakucs Lászlóné,

küldeményét a tartalom értékének megfelelő értéknyilvánítással adja fel. akkor a posta részére a tényleges kárt teljes egészében a nyilvántartott értékhatáron belül megtéríti. A feladó az újságcikkben jelzett esetben nem tüntette fel a tartalom értékének megfelelő értéknyilvánítást (biztosítást).

A cikk összehasonlítja az egy kilogramm súlyú rádió értékét egy kilogramm alma értékével. A kifizetendő kártérítés összegének megállapításánál minden esetben azt is vizsgálja a posta, hogy mi volt a küldemény tartalma. Ha például az elveszett küldemény egy kilogramm alma volt, akkor a feladó részére ennek a kereskedelmi (piaci) értékét térítik. Csomagelveszés esetén a posta a feladót kártalanítja. A feladó érdeke tehát elsősorban, hogy értékesebb küldeményét megfelelő értéknyilvánítással adja fel.

Nem állítható tehát, hogy elavult jogszabályok alapján történik adott esetben a postát igénybe vevők kártalanítása. A szóban forgó esetben mindössze arról van szó, hogy a csomag feladója — feltehetően takarékosságból — nem értéknyilvánítással adta fel küldeményét. Értéknyilvánítás esetén ezer forintonként csak egy forint (biztosítási) értéknyilvánítási díjat szed a posta.

Fejfaégetők

Aki végigmegy a temető sírjai között, nemigen jut eszébe a század első éveiben kiadott, s természetesnek ható temetői szabályrendelet első gondolata: „A halottak iránti kegyelet megköveteli, hogy ezen területek mindenkor rendeltetésükhöz méltó tiszteletben, illetve gondozásban részesíttessenek.” —- írja dr. Bereczki Imre, Dévaványa, Kossuth u. 40 szám alatti olvasónk, majd így folytatja:

— Már az avarkorban is megvolt a halottak tisztelete. Abban az időben halálos sértésnek számított a sírgyalázás, a sírban nyugvó csontváz feldúlá- sa. Korunk gyermeke nem „gyöt- ri magát” ilyen keserves munkával. A sírok között járva

években a világnézeti-erkölcsi nevelésnek ezt a területét egy kissé elhanyagoltuk, s a házasság kérdésében sem sikerült tiszta nézőpontra nevelni az ifjúságot. A sokoldalúan fejlett, egészséges, a közösségben, a közösségért aktívan tevékenykedő, életvidám embertípus kialakítása, népesedési helyzetünk kedvezőbbé tétele megköveteli, hogy a gyermekek, az ifjúság életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a jövőben nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság szexuális nevelésére, felvilágosítására. (Minisztertanácsi határozat).

A szexuálpedagőgia szakemberei évek óta hangsúlyozzák, hogy a nemi nevelést, a nemi felvilágosítást, az eddigieknél lényegesen hatékonyabban kell megvalósítani, s már a serdülőkor előtt meg kell kezdeni. Ez a gondolat nem mindenütt talál kedvező fogadtatásra. Még gyakran találkozunk a helyes felfogást mellőző szélsőségekkel (prüdéria, erotika). Nehezíti a helyzetet, hogy a szexuális nevelés és felvilágosítás helyes módszereiről kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk. Ezért tervezi a Művelődésügyi Minisztérium e nevelési területtel való intenzívebb foglalkozások fokozottabb bevezetését, így az 1974—75-ös tanévben

megyénkben csak néhány általános és középiskolában kerül bevezetésre e nevelési terület programja. Mivel a nemi nevelés és felvilágosítás területén is meghatározó szerepe van a családi nevelésnek ezért az előkészítés fázisában megfelelő segédanyagok biztosításával nem csupán a pedagógusok és orvosok, hanem a szülők felkészítésére is gondot fognak fordítani. Az első év tapasztalatait felhasználva történik majd a program fokozatos bővítése.

A szexuális nevelés és felvilágosítás fő színterei természetesen az osztályfőnöki, a biológiai és egészségtan órák, a test- nevelési órák és az ifjúsági szervezet egyes foglalkozásai lesznek. Mint ahogyan azonban a nevelés nem meghatározott órákon és helyeken történik, hanem mindenhol és mindig, ezért a szexuális nevelés és felvilágosítás helyét sem lehet csak az említett alkalmakra korlátozni. Szülők és nevelők akkor járnak el helyesen, ha minden lehető alkalmat megragadnak fő célkitűzéseink megvalósítása érdekében.*

azonban itt is, ott is láthatjuk, hogy a száraz avart felgyújtották. hogy fej fákat égettek. Nemrég a vésztői temetőben járva szemlélhettük a félig vagy teljesen leégett fejfákat. Az ilyen nem történhet véletlenül eldobott cigarettától. Csali egy-egy sír égett le a fejfával, míg a sírok közötti térség érintetlenül állott.

A temető fejfái magas művészi érzékről és mély humánumról tanúskodnak. Számos nép- művészeti alkotás kerül köztük. A csónak alakú fejre vésett szomorúfűz, finom omamentikájú geometrikus csillag, alatta a nagy gonddal kidolgozott cipruság, majd a kaligrafikus betűkkel elkészített felírás, mind azt mutatja, hogy a sírban nyugvó halott nagyon kedves volt az itt maradt hozzátartozóknak. S a ma már névtelen népművész is ki akart tenni megáért a fejfa- készítéskor. Pedig leginkább tiszteletből csinálta. Nos, korunk „találékony” embere meglelte a módját, hogy a művészeti síremlék elpusztításával tettekben okozzon fájdalmat a hozzátartozóknak.

Régebben a temetők rendjére temetőcsőszök, kertészek ügyeltek. Nem tudom, hogy ma e téren mi a helyzet. De hogy a sírok gyakorlati védelme nincs megoldva, azt az elégetett fejfák bizonyítják. Ma sokat beszélnek és írnak a történelem fontosságáról. Lehet-e ott történelmi érték, ahol nincs kegyelet? A fejfáknál nincs különb sorsa a sírköveknek sem. A temetők védelméről az 1876. évi XIV. törvénycikk intézkedett. Nem tudom, hogy azóta hoztak-e újabb rendeletét e tárgyban. A vésztői fejfaégetés nem helyi különlegesség. Megtalálható számos más helyen is. Nem is kisméretű erkölcsi, vagy ha úgy tetszik: társadalomegészségi kár.

A Szerkesszen velünk rovatot összeállította: Vitaszek Zoltán

Menetrend-ügyben:

Az utas kérése — a „kívánság- felmérőkhöz”

Nagy örömmel olvastuk a Hétfői Hírek október 22-i számában a „Kívánságfelmérés, menetrendhez” című írást, amely arról tudósít, hogy a MÁV-nál megkezdték az 1974_ 75. évj vasúti menetrend előkészítését.

A MÁV kéri az utazóközönséget. hogy igényeiket, kéréseiket a vasúti közlekedéssel kapcsolatban közöljék a megyék, ben működő közlekedési osztályokkal. Ugyanis az új menetrend összeállításánál fokozottan figyelembe veszik az utasok' kívánságait.

'Úgy véljük, hogy véleményünket helyesebb ehelyütt elmondanunk, annái is inkább, mert érzésünk szerint az alábbiak sok hozzánk hasonló, sokat utazó ember véleményével találkoznak, olyanokéval, akiknek figyelmét esetleg elkerülte a Hlibán megjelent írás. )

Mi. Békéscsabáról Budapestre utazók, kérjük a menetrend összeállítóit, szüntessék meg azokat a balesetveszélyes, sok-sok idegességet, bosszúságot okozó tumultus-jeleneteket, amelyék vasárnap esténként a békéscsabai vasútállomáson előfordul-, nak;

Munkahelyünk, választott hivatásunk Budapestre szólít, családtagjaink, szeretteink Békéscsabán élnek. Hogy időben munkába állhassunk hétfő reggelenként. a vasárnap 18,35 órakor induló gyorsvonattal szoktunk visszautazni Budapestre. És e körül a vonat körül van baj. Ezt szeretnénk elmondani a menetrend összeállítóinak.

A gyorsvonat Gyuláról indul 18.02 órakor. Amikor befut Békéscsabára, mindig hatalmas tömeg várja. Rendszerint a vonat az 1-es vágányra jár be, a vasúti étterem előtt áüj meg. Az utazóközönség ezt szokta meg. Többször előfordult az, hogy a vonatok indulását jelző táblára is kitették, hogy a vonat az l_es vágányra érkezik. Ezzel szemben... a 3_as vágányra futott be, a forgalmi iroda elé. Leírhatatlan jelenetek játszódtak le ezután. Csomagokkal megpakolt emberek, édesanyák, karjukon kisgyermekükkel. idősebbek, fiatalok kezdtek rohanni a vonat félé. Csoda, hogy eddig még súlyos baleset nem történt! Mert ez a jelenet sajnos nem egyedi, nagyon sokszor előfordul. Mi hat (!) ilyen eset szenvedő alanyai voltunk.

Tiszteletteljes javaslatunk, hogy a Gyula fürdővárosból induló vonatot indítsák negyedórával hamarabb. Békéscsabán állítsanak be három kocsit, hogy ezekben foglalhassanak helyeit a megyeszékhelyről Budapestre igyekvők. Ezeket a kocsikat kapcsolják hozzá a Gyuláról jövő szerelvényhez. Ügy, mint reggel az 5,35-kor induló Orient-express esetében. Ha a szerelvény negyedórával hamarabb indul Gyuláról, „megtérül” a to’atási idő. és máshol nem kell megváltoztatni a Békéscsaba—Budapest vonalon a csatlakozásokat!

Sági István, Molnár Ignác,

Békéscsaba, Bartók B. út 85.

Wein Adámné, Budapest, V., Dimitrov tér 2.

iHBSoeaaasy