Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

Köröstáj-ankét MMtMMMBfllMUUlltllMltHMM«»» Emléktábla• koszorúzás, A tanácskozáson Szndy Géza egészítette ki írásos tanulmányát a munkás, és parasztábrázolásról. ka? kérdéséről Szudy Géza és Papp János írásos tanulmányai alap.ián. A tanulmányokhoz mindketten szóbeli kiegészítést tettek. Szudy Géza elmondta, hogy a Köröstáj, a Népújság» kulturális melléklete vasárna­ponként sok ezer fizikai dolgozó­hoz és termelőszövetkezeti tag­hoz is eljut, ezért sem mellékes, hogy életük ábrázolása milyen színvonalon és milyen arányban kap teret Elmondotta, hogy tíz hónap anyagát nézte át, és lé­nyegében arra a megállapításra bet foglalkozhatnának, a csend­életek és útirajzok, városi és falusi, utcák, házaik megörökíté­sén kívül. Javasolta többek kö­zött, hogy a megyében élő író­kat, költőket, képzőművészeket, iparművészeket népművészeket „Min dolgozik?” címmel riport- sorozatban mutathatná be a kul­turális melléklet, ebben a hiva­tásos újságírókon kívül nyilván a Köröstáj külső munkatársai, a megyében élő írók. költők is részt vennének. A tanácskozás résztvevői ez­után részletesen kifejtették vé­Mucsi József költő alkalmi versét Jankó János emléktáblája előtt olvasta fel. A tanácskozás résztvevői nevében Bonus Ist­ván és Hangyási Lajos helyezte el a megemlékezés koszorúját. jutott, hogy a Köröstájban pub­likáló írok és ködtők nagyobb figyelemmel fordulhatnának a munkás- és parasztábrázolás szinte kimeríthetetlen, érdekes tematikája felé. Hangoztatta azt is, hogy erre a szerkesztés is adjon több ösztönzést, alkalman­ként megbízásokat is. Papp Já­lemsënyüket a választott temati­kával kapcsolaban. Bonus István: Olvasva az írá­sos anyagot, úgy érzem, Szudy Gézának igaza van. Valóságo­sabb műveket kell írnunk, a bé­kési emberekhez szólót; érződ­jön írásainkból, hogy az író el­kötelezetten vállalja a munká­az igazán izgalmas témák, per­sze jól kell kifejteni azokat és megfelelően tárni az olvasók élé. Nélkülözhetetlen, hogy az író, a festő állandóan találkozzon a munkásokkal. parasztokkal. Másképpen lehetetlen megismer­ni életüket, problémáikat és örö­meiket. Varga István: Véleményem szerint a Köröstáj kulturális melléklet hosszú évek alatt bi­zonyította, hogy irodalmi és képzőművészeti anyagával jól egészíti ki a Népújságot, a Nép­újságban megjelent riportokat, publicisztikákat. Javaslom, hogy a kulturális mellékletben publi­káló képzőművészeket is hívja össze tanácskozásra a szerkesz­tőség. Miklya Jenő: Jó inspirációk érnek ma itt bennünket, mint általában az utóbbi évék Körös­táj ankétjain mindig. Külön öröm számomra, hogy szülőfa­lumban, Tótkomlóson rendezte meg a szerkesztőség a mostani találkozást és olyan gazdag prog­rammal, melyről előzetesen már értesültünk. Hangyási Lajos: A munkások­ról, parasztokról nem könnyű írni és megfelelő ismeretek hiá­nyában nem is lehet. Mégis azt mondom: nagyszerű írói feladat bemutatni őket. a fiatalokat, a középkorúakat, az idősebbeket, mert saját arcukat látni igény­lik a Köröstáj hasábjairól is. Ugyanakkor minden alkotásnak meg kell érnie, ez is terméstee- tes. Felületes műveket nem ad­hatunk ki a kezünkből. Vollmuth Frigyes elemezve a képzőművészeti publikációkat, többek között hangoztatta: „A munkásokat parasztokat bemu­tatni a képzőművészet sajátos eszközeivel, ez a feladat. Az ol­vasók elé tárni a munkásosztály helyzetében bekövetkezett válto­zásokat, a változások konfliktu­sait : korkövetelmény.” Végh Andor a megyei párt- bizottság nevében köszöntötte a tanácskozást, majd kijelentette: „Igen időszerűnek tartom ezt az ankétet, amelyen a mpnkás- és parasztábrázolás dolgait vitat­A szlovák tájházat Urbán Pál mutatta be. A kép jobb olda­lán Papp János, Cserei Pál, Andódy Tibor és Mucsi József. Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatvezetője mondo megnyitót a Jankó János rajzainak reprodukciós kiállítása Mellette Miklya Jenő és Deák Gyula. (Fotó: De meny Gyűli juk. Az, amit a tanulmány is aláhúz, hogy íróinktól, képzőmű­vészeinktől sokkal többet várunk és kérünk ez ügyben, megegye­zik művelődéspolitikai elvárá­sainkkal. A művészet nevel, rá­döbbent, aktivizál és a művé­szetet. eljuttatni az olvasók tíz­ezreihez a Köröstáj feladata is. Ezt már hosszú évek óta szín- . vonalasán látja ét, és éppen ez rejti magában az állandó to­vábblépés igényét. A több mint háromórás ta­nácskozás néhány alapvető kér­dését végül Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatvezetője foglalta össze, majd a községi ta­nács vezetőinek meghívására a résztvevők felkeresték a ítózsa fürdőt, ahol Czichan Józsefné, a fürdő vezetője tájékoztatta a vendégeket a bővítés terveiről. Délutáni programban az ankét i résztvevői megkoszorúzták az ] emléktáblát, melyet a magyar politikai karikatúra megteren tője, a múlt században élt nevi grafikus, Jankó János szülőh; zának falán helyeztek el a mi vész születésének 100, évforduli ján, 1933-ban. Az emléktáblán: Mucsi József költő olvasta f alkalmi versét. A program ki vetkező állomása a szlovák tá ház megtekintése volt, ahol li­bán Pál kalauzolta a vendégeke A tájházban tett látogatás utá felkeresték Koppány János né; rajzi magángyűjteményét, nv-j az ifjúsági házban részt vette a Jankó János rajzaiból kászíte reprodukciós kiállítás megnyit! ján. Az ankét résztvevői végi ellátogattak Szokolay Sándt festőművész műtermébe, ah' Mihalik József rézdomboritó bemutatta legújab alkotásait. . vendéglátók és a vendégek hangulatos műteremben a kés esti órákig folytattak bará eszmecserét a nap eseményeire Lehoczki István, a nagyközsé­gi Tanács elnöke köszön/otte a j megyében élő írókat, költőket, esztétákat azon a Kivíústáj -an- kéton, melyet lapunk sízerkesz- | tősége november 13 van rendezett a községben. As ankéton részt vett Végh And<p\ a megyei pártbizottság munkatársa. Varga István, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának főelőadója, Cserei Pél.t lapunk főszerkesz­tője és a r/ieghívottak, mintegy 35-en. A tanácskozás „Munkás- paraszté őrázolás a Köröstájban” címmel, beszélt napjainik egyik legjelentősebb művelőd espoliti­nos kiegészítő szavaiban a Kö­röstáj ban megjelent képzőmű­vészeti reprodukciók és illuszt­rációk tükrében vizsgálta a munkás- és parasztábrázolás je­lenlétét. Üdvözölte azt a törek­vést, hogy a kulturális melléklet hasábjain egyre több pályakez­dő amatőr képzőművész is teret kap, mint tanulmányában is kö­zölte, az elmúlt másfél évben 42 alkotó műveit publikálta a lap. Megemlítette, hogy * munkás- és parasztábrázolás igénye mel­lett általiban az ember ábrázo­lásával pályakezdő és nem pá­lyakezdő művészeink sokkel töb­sok, parasztok életét, problémá­it és müveiben is keresi a megol­dást azokra. Nem ismerjük ta­lán eléggé az életet? — kérdez­te ezután. Arra törekedjünk, hogy ezt ne mondhassák rólunk. Cserei Pál: Azt hiszem, a ko­rábbi múlt jobban él még ben­nünk mint a jelen. Ezt nem­csak az írók műveiben tapasz­taljuk, a képzőművészek alkotá­saiban is. Pedig a ma embere, a munkás, a paraszt rengeteget változott. Az ember változásait kell visszaadnunk írásainkban, segíteni ezt a mind korszerűbb, modernebb emberré válást. Ezek Nagy érdeklődést váltott ki Koppány János országos hírű. tót­komlóst néprajzi magángyüjtem énye, melynek ajtajában egy hajdan volt tótkomlósi lakatos mester cégére fogadja a látoga­tókat. Tótkomlóson kiállítást látogatás a szlovák tájházbon

Next

/
Oldalképek
Tartalom