Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

MR : ÛJ LÉTESÍTMÉNYEK ÁTADÁSA A BÉKÉSCSABÁI FORGÁCSOLÓBAN (3. oldal) SZABO PÁL EMLÉKNAP BIHARÚ GRÄN (5. oldal) Bizakodásunk forrása KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. november 1>i üléséről Az emberek többsége sok év­századon át szüntelenül elítél­te és elátkozta a háborút. A népek a tartós békéről álmodoz­tak és mégis a kisebb-nagyobb háborús tűzvész baljós fényei cikáznak át az emberiség tör­ténelmének majdnem minden oldalán. A helyzet gyökeresen megváltozott korunkban. Ma a háború elleni harcnak megvan a megbízható alapja: a béke erőinek, a demokrácia, a népek szabadsága és függetlensége erő­inek hatalma. Ezt erősítette a szerdán, ünnepélyes keretek kö­zött befejeződött békeerők moszkvai világkongresszusa, a világ haladó erőinek eddigi leg­nagyobb találkozója. Száznegy­vennégy nemzet, százhuszonegy nemzetközi szervezet különböző pártállású, politikai irányzatú küldöttei folytattak egyhetes nyüt, alkotó vitát az egész em­beriséget érintő alapvető kérdé­sekről. A jelenlevők ilyen különböző­sége nem volt akadálya annak, hogy egységes állásfoglalásukat a világ népei elé tárják; fel­hívással forduljanak a világ né­péhez. A közlemény kifejezésre juttatja: „a békés egymás mel­lett élés légköre, az emberi jogok érvényesülésének elengedhetet­len feltétele. A faji hovatartozás, a nemzetiség és a politikai meggyőződés, valamint a nemek valamelyikéhez való tartozás nem szolgálhat megkülönbözte­tés ürügyéül. Ahhoz, hogy a há­ború lehetetlenné váljék, nem elegendő egyedül a kormányok erőfeszítése, ez a világ vala­mennyi emberének ügye.” Bizakodásunk forrása e doku­mentum, mely a biztonság meg­szilárdítására, a békés együttélés­re ösztönöz minden békeszerető népet. E világméretű harcban Leonyid Brezsnyev szavaival élve: „Jelentősen megnöveke­dett a szocializmus, a szocialista közösség erőinek szerepe. Ko­runkra jellemzővé vált, hogy a különböző társadalmi berende­zésű államok vezetői is párbe­szédet' folytattak egymással. Nem lehet megtagadni az elis­merést azoktól a nyugati állam­férfiaktól sem, akik reálpoliti­kát folytatva eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy szakítani kell a hidegháború szellemé­vel és arra törekednek, hogy a békés párbeszéd útjára lépje­nek. A kedvező irányú fejlő­déshez hozzájárultak az úgyne­vezett harmadik világ államai, amelyek meggyőződhettek arról, hogy a gyarmatosítás és ag­resszió, a gyarmati elnyomás politikája és ez erőpolitika lé­nyegében ugyanannak az érem­nek két oldala, s ezev nagy erő­feszítéseket tettek az enyhülés érdekében. A néptömegek, a kü­lönféle tömegszervezetek és sok politikai párt is aktívan részt vesz a háború és béke problémá­inak megoldásában, s mindan­nak a történelmi tapasztalatnak megvalósításában, amely az em­beriség birtokában van. Mindezen pozitív tényék mellett számolni kell azzal, hogy a háborúkat és a heves nem­zetközi válságokat még nem kü­szöbölték ki a népek életéből. Ezzel kapcsolatban az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy sem a béke, sem az enyhülés nem valósul meg magától, mint valamiféle felülről jövő ado­mány. A béke és enyhülés csu­pán úgy érhető el, ha a békesze­rető erők, az államok, a politi­kai pártok és áramlatok, társa­dalmi szervezetek és egyes em­berek fáradhatatlanul küzdenek minden olyan megnyilvánulás ellen, amely szembehelyezkedik az enyhüléssel, fenyegeti a békét, vagy felveti a hálxxrú veszé­lyét. Megnyugtató volt, hogy a Szovjetunió legfelsőbb vezető­itől hallgattuk: „A béke szilár­dítására irányuló tevékenysé­gükben a leglelkesebb és ieg- tevékenyebb támogatást kapják a Szovjetunió Kommunista Párt­jától és a szovjet kormánytól, valamennyi szovjet embertől. Számíthatnak a szovjet népre, amely a nagy forradalmát köve­tő első években, a szocialista építés éveiben, a fasizmussal ví­vott harcban, a háború utáni évtizedekben egyaránt és most is az emberiség érdekei védel­méért folytatott harc első vo­nalában volt és marad.” Határozott optimizmus hatja át szívünket, hogy a nemzetkö­zi helyzetben a hidegháborút felváltja az enyhülés, az együtt­működésre való készség ideje. A politikában és a közgondol­kodásban egyaránt előretört és teret nyert a békés egymás mel­lett élés eszméje. Büszkeség tölt el bennünket, hogy a közös esz­me, az emberiség közös célját segítő közleményben ott vám hazánk és benne megyénk kül­döttének állásfoglalása is. Az egész magyar társadalom véle­ményét hangsúlyozták: a nem­zetközi helyzet mai szakaszában döntő jelentősége van a töme­gek harcának. Az elért eredmé­nyeket tartóssá, a folyamatot visszafordíthatatlanná kell ten­ni! Meggyőződésünk, hogy a bé­kemozgalomnak még óriási tar­talékai vannak. Szeretnénk, hogy a világkongresszus doku­mentumának ismertetése során városon és falun egyaránt al­kalom teremtődne arra, hogy a társadalom különböző rétegéhez tartozó emberekkel a nemzetkö­zi politika legfontosabb kérdé­seit, közös dolgainkat nyílt lég­körben megvitatnánk. Meggyő­ződésünk, hogy ezek az eszme­cserék hozzájárulnák ahhoz, hogy újabb és újabb erők csat­lakozzanak a mozgalomhoz, olyan emberek, akik alkotó te­vékenységet folytatnak a népek békéjéért, szabadságáért, függet­lenségéért. Hiszünk abban, hogy korunk­ban győzedelmeskedik az em­beriség és az ember végre em­beri mivoltához méltóan, béké­ben élhet. Ä Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 19r.3. november 1-én Kádár János elv­társnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a KISZ KB első titkára, á Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára és a központi sajtó vezetői. A napirend megtárgyalása előtt az ülés résztvevői kegyelet­tel emlékeztek meg llku Pál és Vályi Péter elvtársakról, a Köz­ponti Bizottság elhunyt tagjairól. A Központi Bizottság — Pullai Árpád elv társnak, a November 1-én és 2-án ma­gyar—szovjet barátsági napo­kat rendez a HNF Békés me­gyei Bizottsága. Ebből az alka­lomból megyénkbe látogatott Grigorij Georgievics Armeno- polov ezredes és Borisz Bori- szovics Maljutcsenko alezredes az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet hadsereg egyik alakulatának képviselői, vala­mint feleségeik. A vendégeket tegnap délelőtt Békéscsabán a HNF megyei bizottságának tit­kárságán fogadták. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a szovjet nép kép­viselőit. Ezt követően Grigorij Georgievics Armenopolov ezre­des köszönetét mondott a meg­hívásért és szólt arról, öröm­mel jöttek Békés megyébe, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes kivívá­sának évfordulóját együtt ün­nepeljék megyénk dolgozóival. Arról is beszélt, hogy az Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmes kivívásában a szov­jet néppel közösen harcoltak az internacionalisták, közöttük a magyar nép fiai is. Délután szovjet testvémépünk képviselői Békésen találkoztak az MSZMP Járási Bizottságán a párt-, állami és a társadal­mi szervek vezetőivel, majd Köröstarcsán ismerkedtek a köz­ség intézményeivel, azoknak dolgozóival. Útjára elkísérte a küldöttséget Csatári Béla. az MSZMP megyei titkára. Este 7 órakor emlékünnepségen vettek részt a község kultúrházában. Az ünnepségen a község párt- bizottságának titkára mondott beszédet, majd Georgij Geor- gievies Armenopolov ezredes szólalt fel, és többek között a következőket mondta : — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 56. évforduló­ját a szovjet nép együtt ünnep­li a világ dolgozóival, közöt­tük a magyar néppel is, amely­nek történelmében jelentős ál­lomás volt az orosz nép forra­dalma. Az 1919-es Tanácsköz­társaság kivívásában hasznosi­Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megvitat­ta és elfogadta az időszerű nem­zetközi kérdésekről előterjesztett beszámolót; — Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján személyi kérdésekben döntött. A Központi Bizottság áttekin­tette a nemzetközi helyzetet, a párt és a kormány nemzetközi te­vékenységét, s jóváhagyta a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket. I. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a nem­zetközi élet alapvető és fő jel­lemzője a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatai­nak erősödése. A Szovjetunió, a totlák a magyar forradalmárok a szovjet nép harcainak tapasz­talatait. Népünk mindig emlé­kezni fog a magyar forradal­márokra, a magyar föld minden fiára, akik részesei voltak har­cunknak. Szólt arról Is, ennek az év­fordulónak különös jelentőséget ad az. hogy a szovjet nép 9. szocialista országok, a haladó és békeszerető erők, a realitások­kal számoló polgári politikusok és államférfiak együttes erőfe­szítéseinek eredményeként a bé­kés egymás mellett élés politiká­ja előretör. Ez a politika élvezi a haladó emberiség, a nemzeti függetlenségért és a neokoloni- alizmus ellen harcoló népek ro- konszenvét és támogatását. Csak ez a politika biztosítja hosszú távra a nemzetközi kap­csolatok normális fejlődését, a nemzetközi feszültség csökkené­sét a háborús gócok és a hideg­háború maradványainak felszá­molását. A nemzetközi helyzet má­sik jellemző tényezője az, hogy az imperialista, militarista körök nem békéitek meg a szoci­alizmus és más antiimperialista. (Folytatás a 2. oldalon.) ötéves tervének több, mint fe­lét végrehajtotta, Az SZKP XXIV. kongresszusának célki­tűzései eddig soha nem látott eredmények létrehozására ser­kentették a Szovjetunió népeit. Felszólalását az 56. évforduló és a szovjet—magyar barátság éltetésével fejezte be. Szovj et-magyar barátsági napok megyénkben Testvérnépünk megyei vendégelek vezetője a HNF megyei titkárságán k'íszönetet mond a meghívásért. Mellette jobbra Gjul vári Pál, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára, balról Nagy János, a megyei ta"ács elnökhe- 1 etése és Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályve etője. Fotó: Dcmény Rocskár János R. X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom