Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

» Felavatják a BCM-et PB» A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója tisz­teletére avatják fel hazánk egyik jelentős ipari létesítményét, a Beremendi Cement Művet. Képünkön: Az új cementgyár. (MTI Fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Operálni vagy eltomni? Az. érsebészét kétféle mód­szert ismer a visszerek meg­büntetésére: az eltömítést és az operálást. Az operáció akitor javasolt, ha a visszerek egyetlen, erős, a comb felső részéről jövő tör­zset alkotnak. A beavatkozást feltétlenül kórházban kell vé­gezni. Eltömítést alkalmaznak, ha a visszerek kisebbek, finomabbak és kiterjedtebbek. E* a művelet tetszőleges számban ismételhető. Az orvos folyadékot fecskendez be a visszeres csomókba, amely a megfelelő vénás szakaszban egy-két. napos gyulladást idéz elő. A gyulladás révén össze­tapadnak az erek falai,-s a cso­mós vénaszakasz megnövekszik. Az injekció után azonnal szorí­tókötést keli felhelyezni. Ember és a technika írta: dr. Romány Pál, az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője bomlik a családban a régi, ha­gyományos munkamegosztás, s hogy szülő—gyermek életpályá­ja egészen más. Ahogy sajnos az életmódváltás árnyoldalai­nak sincs különlegessége; a több válásnak, bizonyos, elsősor­ban ér- és idegrendszeri beteg­ségek terjedésének, a nagyobb városok peremén kialakuló, a bevándorlók benépesítette öve­zetekben tapasztalható állapo­toknak, a közlekedési balesetek gyakoriságának, a társadalmi méretű tultápláltságnak, a víz és levegő szennyezésének... I gaz, ma már száz magyar állampolgár közül 99 igénybe veheti a társada­lom szociális és egészségügyi gondoskodását, de arra nincs „biztosítása”, hogy az életmód forradalmP mindig és minden­ben csakis örömet ad számára. Gazdag a munkavállalási lehe­tőség, de nem okvetlenül hely­ben, azaz vonatra buszra kell ülni, utazva órákat tölteni el. Több a kereső a családban, de nem könnyű beosztani, ki megy az óvodás gyerekért, ki felügyel a kisiskolás házi feladatának el­készítésénél; növekszik az ipari foglalkoztatottak száma, de ve­lük azoké is, akik ingáznak, az­az sietnek, nem törődnek iga­zán a munkahely dolgaival, mert indul a vonat. Gyarapszik a kocsitulajdonosok tábora 1960-ban 18 499. 1972-ben 314 321 magángépkocsi volt forgalom­ban —, s veié a turizmus lehe­tősége, de gyarapszik a karban­tartás, javítás, olykor még a tankolás gondja is... Életmódunk tükör, változó gazdasági, társa­dalmi állapotaink, viszonyaink tükre, amely visszaveri a fénye­ket és nem rejti el az árnya­kat. V ajon anyagi javakkal dú- saibban terített életasz­talunk körülülése ösztö­kél bennünket? Minden bizony­nyal ez is. Ám köze van-e az anyagiaknak ahhoz, hogy szín­házba megy a szocialista brigád, önzetlen vöröskeresztes aktívák gondoznak magukra maradt öregeket, szakszervezeti bizal­miak vitatkoznak társaikért, kommunista szombatot szervez az ifjúsági szövetség? Ahogy az sem csupán az anyagiak közé besorolható gyarapodás, misze­rint száz fölépült lakásból 99- ben ott a villany, s százból mindössze nyolc — 1949-ben még 60! — az egyszobás. Az em_ beribb, gazdagabb élet tere, esz­köze a tágabb lakás, a villannyal táplálkozó, de a világot kitáró rádió, televízió. S mert nincs dolgunk, cselekedetünk, ami láncszemként ne kapcsolódna, végül is az összegeződés, az élet­mód forradalma azt állítja kö­zéppontba, ami a legfontosabb: az embert Ö az, aki egyszerre út és cél, tettek és tervek for­málója, aki mind jobban érzi, érti a Marx megfogalmazta igazságot: „Radikálisnak lenni annyi, mint a dolgot gyökeré­nél megfogni. Az ember gyökere azonban maga az ember”. Mészáros Ottó KORUNKAT, a XX. század második felét- sokféle jelzővel illetik. Ezek a jelzők igen gyak­ran a tudományos, technikai ha­ladásra, a nagy műszáki talál­mányokra illetve azov eredmé­nyeire utalnak. A gépek, a mo­torok növekvő szerepével kap­csolatban szokás a motorizáció koráról, a lakáskörülmények változásának, a városiasodásnak nyomán pedig urbanizációs kor­szakról beszélni. De olvasta­tunk atomkorszakról, a kiber­netika koráról, vagy egyszerűen összefoglaló igénnyel jelölve, a tudományos-technikai forrada­lom koráról is. Nem vitatható, hogy e minősítéseknek van lét- jogosultsága még akkor is, fa egyike-másika távolról sem fe­jezheti ki korunk valóságos jel­legét, különösen nem a társada­lom haladását. Az kétségtelen. hogy nem .volt még egy olyan időszak az emberiség életében, amelyben a maihoz hasonló ütemű és mé­retű műszaki-technikai változá­sok következtek volna be Ele­gendő utalni olyan köznapi dol­gokra, hogy ugyanazok a7 embe­rek, akik a húszas években hal­lották a Magyar Rádió első be­jelentkezését. az ötvenes évek második felében láthatták a te­levízió rendszeres adásainak megkezdését, s akik- megfigyel­hették a* első repülőgépe^ bi­zonytalan felemelkedését, most utaztatnak a repülő szállodák­nak nevezhető, kontinenseket átszelő óriási gépeken. A terme­lési folyamatok feltételeinek alakulásában is joggal tekinthe­tők óriásoknak a változások. Alig 50 évvel az első traktorok megjelenése után nemcsak a négy­ökrös szántás lett a múlté, ta- nem a kézi aratók után sorako­zó búzakeresztek is ritkaság­nak számítanak. És a példákat vég nélkül sorolhatnánk szű­keik) és tágabb környezetünk­ben. minden termelési ágazat­ban, a közlekedésben, hírköz­lésben és az élet más területein. Kifogyhatatlan e? a lista, amely teljesség esetén is csak j azt bizonyítaná, hogy a techrti- j kai haladás soha nem tapasz­talt ütemű a mi korunkban. S még egyet bizonyít ez a fokozó­dó technikai, műszaki előretö­rés, az ember szerepének állan­dó növekedését amivel számol­ni kell. s tervszerűen készülni társadalmi méretekben és ki­sebb közösségekben éppúgy, mint egyénenként. A TECHNIKAI eszközök mennyiségének, műszaki színvo­nalának növekedése csökkenti, illetve csökkentheti a közremű­ködő emberek számát egy-egy termelési folyamatban vagy lé­tesítmény üzemben tartásában, de a7. ember szerepét, a létreho­zó. az irányító, az ellenőrző munka szerepét, jelentőségét óriási mértékben növeli. Az or­szág talán legkorszerűbb gazda­ságának, a Bábolnai Állami Gazdaságnak az igazgatója a következő egyszerű példával jel­lemezte ezt a változást: amíg igaerővel, vagy kis teljesítmé­nyű géppel szántottak, s adott esetben felére csökkent — vala­milyen egyéni ou- miatt — egy dolgozó teljesítménye, akkor fej vagy egy kataszteri hold szántás maradt el, hasonló eset­ben jelenleg 20—30 kataszteri hold lehet az elmaradás mert gépeik teljesítőképessége több­szöröse a réginek, s egy ember, egész határrészek, hektárok százai megműveléséről gondos­kodik. S a mezőgazdaságnál maradva, ha a gazdasszony megfeledkezett a csibekeltetés­ben valamiről, akkor egyidőben 20 tojás ment tönkre ha a kel­tetőüzemben fordul elő ilyen feledékenység, akkor 100 ezer tojás vész el. Újabb példákat azit hiszem felesleges sorolni, hiszen az élet minden percében érzékelhetjük a technika mellett szolgálatot teljesítő emberek munkájának fontosságát, s tud­juk. hegy felelősségük a közöse ség és önmaguk iránt milyen je­lentős. Valójában persze csak akkor döbben erre rá mindenki, ha a megszokott rendben vala­mi zavar keletkezik. Ha az erő­mű vezérlőpultjánál valami­lyen lényeges mozdulat kima­rad. ha a folyóba valamivel több szennyező anyag kerül a gyárból, mint a megengedett, a szabályozott, akkor városok vagy országrészek érzik, s fi­gyelnek feí arra: egymásra va- gyunk utalva, jobban mint bár­mikor. A technikai haladás korszerű eszközeinek széles körű térhódí­tása nemhogy csökkentené, ha­nem éppen növeli az emberek közötti kapcsolatot szerepét. Igaz, áttételes ez a kölcsönös kapcsolat. a társadalmi munka- megosztás szerint alakul, vál­tozik. de szükségszerű. Annál teljesebb lehet a kölcsönös bi­zalom e tekintetben is a társa­dalom egészében, minél telje­sebb a társadalom tagjainak a felelősségtudata és a felkészült­sége arra a feladatra, amelyet az adott poszton ellátnak. Meg­nyugtató. hogy ennek mind több örvendetes jelét tapasztalhatja mindenki. Népünk jól él azok­kal a bővülő lehetőségekkel, amelyeket szocialista társadal­munk biztosít, s az erre hiva­tott szervek is mindjobban ele­get tesznek ebből származó' fel­adataiknak. JÖ VOLT ennek egyik bi­zonyságát látni a7 idén rende­zett nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás alkalmából is. So­kan azt gondolták, hogy a ki­állítás csak a szűk szakmai köz­véleményt vonzza majd, hiszen a mezőgazdasági kiállításokon megszokott látványosság hiány­zott a programból. Nem volt lovasbemutató, nem vonultak fel nagy készültséggel a vendég­látó egységek sem. Mégis a ki­állítás 10 napja alatt 130 ezer érdeklődő tanulmányozta a hol­nap mezőgazdaságának techni­káját, firtatva működésüket és sürgetve gyártásukat vagy be­szerzésüket. Ugyanilyen, vagy hasonló törekvést láthatunk más alkalmakkor, de ezt tapasz­talhatjuk a tanulásra, tovább­képzésre jelentkezők számának alakulásában, vagy abban is, hogy hazánkban jelenleg mint­egy 8 millió példányban jelen­nek meg műszaki, technikai tár­gyú folyóiratok, újságok. Az új technika felé termé­szetes fogékonysággal fordul a fiatal generáció s itt gig fclGCi— jük: az emberiség fele a máso­dik világháború után született és Magyarország lakosságának is 44 százaléka 30 évnél fiata­labb. Ez a nemzedék máir bele­született abba a környezetbe, amely az idősebbektől alkal­mazkodást kívánt. Természetes­nek veszi azt is. hogy az üze­meknek kinevezett vezetőik, s nem nagytőkés tulajdonosaik vannak éppúgy, mint azt, hogy a tv-gombját elfordítva, má­sik földrészen zajló esemény képeit követheti A tudományos-technikai ha­ladás az élet egész területére hatást gyakorol. Nőnek azonban a veszélyek is, az emberi kör­nyezetre, a mezőgazdaságra, a technika alkotójára, amelyek el­hárítására fel lehet és fel is kell készülni. És mindebben az em­ber szerepét kell hangsúlyozni, a tudás és a tudás hasznosításá­nak fontosságára kell utalni Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy elegendő-e a felkészültsé­günk azokra a feladatokra, a holnap technikájának értő al­kalmazására és befogadására, akkor nem tudunk megnyugtató általános érvényű igennel vá­laszolni. Nem, mert számos visszahúzó örökség terhel ben­nünket, mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván jelen­tős erőfeszítéseket, hanem a szemlélet, a gondolkodás ko­runk követelményeinek megfe. lelő átalakítása is. Több figyelmet szükséges for­dítani a termelési ágazatokra általában és a termelési tevé­kenységet befogadó, azoknak helyt adó településeinkre. tuda_ tos, szervezett előkészítéséire és a gazdasági cselekvésre. Ma még előfordul, hogy adott eset­ben nagyobb közfigyelmet kelt egy kezelő író bemutatkozása, mint egy már nemzetközi sikert aratott űj termelési módszer el­terjedése és kidolgozójának be­mutatása. S ami még különö­sebb: jóllehet, óriásit léptűn^ előre az iskoláztatásban, de ha­zánkban jelenleg is százezrek vannak, akik nem végezték el a7 általános iskola 8 osztályát, hiányos alapműveltséggel ren­delkeznek. MÉGIS joggal mondhatjuk: az ember uralkodni képes és uralkodni tud a technika fölött, meg tudja oldani azt a felada­tot, hogy ne a dolgok uralkod­janak felette. Minderre azon­ban tudatosan készülnie kell. S nem egyedül a technikai is­meretek megszerzése által. El­engedhetetlen természetesen, hogy a szakmunkásképzéstől a mérnöki képesítésig ennek ér­dekében cselekedjünk. És Üt mindkét említett képesítésen hangsúly van. A legjobb mér­nöki elképzelés is papíron ma­rad, ha nincs felkészült mun­kásgárda. és a jól felkészült munkásgárda és eszközállomány sem hasznosítható kellően, ha nincsenek- megfelelő tervek, ha a szükséges irányítás és szerve­zőmunka hiányos. De nem ke­vésbé fontos az. hogy ki-ki nemcsav a glép melletti közvet­len feladatát ismerje, hanem lássia helyét, érzékelje fontossá­gát a folyamatok láncolatában, a műhelyben, a gyáregységben, az üzem egészében. S ehhez már nemcsak- technikai, hanem politikai ismeretek is szüksége­sek amelyek megszerzéséhez a párt- és társadalmi szervezetek nyújthatnak legjelentősebb se­gítséget. Á sarkadiak másodszor is elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Tegnap november 6-án Bé­késcsabán, az ifjúsági és úttö­rőházban tartott ünnepségen a KISZ KB_a a7 évek óta végzett kiváló politikai nevelőmunkáért az 1972—73 évi akcióprogram kiemelkedően magas színvonalú és eredményes teljesítéséért a KISZ KB Vörös Vándorzászla­jával tüntette ki második alka­lommal a sankadi Ady Endre Gimnázium KISZ-szervezetét. A vándorzászlót Lovász Matild. a KISZ KB tagja adta át. Az ünnepségen Ifjúságért Ér­deméremmel tüntették ki Me- dovarszki Jánost, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és k lr IV/.'. n I y i.y-,) a ig.a7patr>foa , íyettesét. Ugyanezt a kitünte­tést vette át Budapesten Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese. Rajtuk kívül tízen kapták meg a KISZ Érdemérmet hár­man Úttörő-vezető Érdemérmet, tizenhatan a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést, öten Kiváló Úttörővezető. húszán az arany­koszorús KISZ-jelvényt heten Kiváló Ifjúvezetői kitüntetést, hárman a KISZ KB dicsérő oklevelét és negyvenhatan a KISZ megyei bizottság célkitű­zéseinek megvalósításában vég­zett munkájukért tárgyjutalom, ban részesültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom