Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
» Felavatják a BCM-et PB» A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója tiszteletére avatják fel hazánk egyik jelentős ipari létesítményét, a Beremendi Cement Művet. Képünkön: Az új cementgyár. (MTI Fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Operálni vagy eltomni? Az. érsebészét kétféle módszert ismer a visszerek megbüntetésére: az eltömítést és az operálást. Az operáció akitor javasolt, ha a visszerek egyetlen, erős, a comb felső részéről jövő törzset alkotnak. A beavatkozást feltétlenül kórházban kell végezni. Eltömítést alkalmaznak, ha a visszerek kisebbek, finomabbak és kiterjedtebbek. E* a művelet tetszőleges számban ismételhető. Az orvos folyadékot fecskendez be a visszeres csomókba, amely a megfelelő vénás szakaszban egy-két. napos gyulladást idéz elő. A gyulladás révén összetapadnak az erek falai,-s a csomós vénaszakasz megnövekszik. Az injekció után azonnal szorítókötést keli felhelyezni. Ember és a technika írta: dr. Romány Pál, az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője bomlik a családban a régi, hagyományos munkamegosztás, s hogy szülő—gyermek életpályája egészen más. Ahogy sajnos az életmódváltás árnyoldalainak sincs különlegessége; a több válásnak, bizonyos, elsősorban ér- és idegrendszeri betegségek terjedésének, a nagyobb városok peremén kialakuló, a bevándorlók benépesítette övezetekben tapasztalható állapotoknak, a közlekedési balesetek gyakoriságának, a társadalmi méretű tultápláltságnak, a víz és levegő szennyezésének... I gaz, ma már száz magyar állampolgár közül 99 igénybe veheti a társadalom szociális és egészségügyi gondoskodását, de arra nincs „biztosítása”, hogy az életmód forradalmP mindig és mindenben csakis örömet ad számára. Gazdag a munkavállalási lehetőség, de nem okvetlenül helyben, azaz vonatra buszra kell ülni, utazva órákat tölteni el. Több a kereső a családban, de nem könnyű beosztani, ki megy az óvodás gyerekért, ki felügyel a kisiskolás házi feladatának elkészítésénél; növekszik az ipari foglalkoztatottak száma, de velük azoké is, akik ingáznak, azaz sietnek, nem törődnek igazán a munkahely dolgaival, mert indul a vonat. Gyarapszik a kocsitulajdonosok tábora 1960-ban 18 499. 1972-ben 314 321 magángépkocsi volt forgalomban —, s veié a turizmus lehetősége, de gyarapszik a karbantartás, javítás, olykor még a tankolás gondja is... Életmódunk tükör, változó gazdasági, társadalmi állapotaink, viszonyaink tükre, amely visszaveri a fényeket és nem rejti el az árnyakat. V ajon anyagi javakkal dú- saibban terített életasztalunk körülülése ösztökél bennünket? Minden bizonynyal ez is. Ám köze van-e az anyagiaknak ahhoz, hogy színházba megy a szocialista brigád, önzetlen vöröskeresztes aktívák gondoznak magukra maradt öregeket, szakszervezeti bizalmiak vitatkoznak társaikért, kommunista szombatot szervez az ifjúsági szövetség? Ahogy az sem csupán az anyagiak közé besorolható gyarapodás, miszerint száz fölépült lakásból 99- ben ott a villany, s százból mindössze nyolc — 1949-ben még 60! — az egyszobás. Az em_ beribb, gazdagabb élet tere, eszköze a tágabb lakás, a villannyal táplálkozó, de a világot kitáró rádió, televízió. S mert nincs dolgunk, cselekedetünk, ami láncszemként ne kapcsolódna, végül is az összegeződés, az életmód forradalma azt állítja középpontba, ami a legfontosabb: az embert Ö az, aki egyszerre út és cél, tettek és tervek formálója, aki mind jobban érzi, érti a Marx megfogalmazta igazságot: „Radikálisnak lenni annyi, mint a dolgot gyökerénél megfogni. Az ember gyökere azonban maga az ember”. Mészáros Ottó KORUNKAT, a XX. század második felét- sokféle jelzővel illetik. Ezek a jelzők igen gyakran a tudományos, technikai haladásra, a nagy műszáki találmányokra illetve azov eredményeire utalnak. A gépek, a motorok növekvő szerepével kapcsolatban szokás a motorizáció koráról, a lakáskörülmények változásának, a városiasodásnak nyomán pedig urbanizációs korszakról beszélni. De olvastatunk atomkorszakról, a kibernetika koráról, vagy egyszerűen összefoglaló igénnyel jelölve, a tudományos-technikai forradalom koráról is. Nem vitatható, hogy e minősítéseknek van lét- jogosultsága még akkor is, fa egyike-másika távolról sem fejezheti ki korunk valóságos jellegét, különösen nem a társadalom haladását. Az kétségtelen. hogy nem .volt még egy olyan időszak az emberiség életében, amelyben a maihoz hasonló ütemű és méretű műszaki-technikai változások következtek volna be Elegendő utalni olyan köznapi dolgokra, hogy ugyanazok a7 emberek, akik a húszas években hallották a Magyar Rádió első bejelentkezését. az ötvenes évek második felében láthatták a televízió rendszeres adásainak megkezdését, s akik- megfigyelhették a* első repülőgépe^ bizonytalan felemelkedését, most utaztatnak a repülő szállodáknak nevezhető, kontinenseket átszelő óriási gépeken. A termelési folyamatok feltételeinek alakulásában is joggal tekinthetők óriásoknak a változások. Alig 50 évvel az első traktorok megjelenése után nemcsak a négyökrös szántás lett a múlté, ta- nem a kézi aratók után sorakozó búzakeresztek is ritkaságnak számítanak. És a példákat vég nélkül sorolhatnánk szűkeik) és tágabb környezetünkben. minden termelési ágazatban, a közlekedésben, hírközlésben és az élet más területein. Kifogyhatatlan e? a lista, amely teljesség esetén is csak j azt bizonyítaná, hogy a techrti- j kai haladás soha nem tapasztalt ütemű a mi korunkban. S még egyet bizonyít ez a fokozódó technikai, műszaki előretörés, az ember szerepének állandó növekedését amivel számolni kell. s tervszerűen készülni társadalmi méretekben és kisebb közösségekben éppúgy, mint egyénenként. A TECHNIKAI eszközök mennyiségének, műszaki színvonalának növekedése csökkenti, illetve csökkentheti a közreműködő emberek számát egy-egy termelési folyamatban vagy létesítmény üzemben tartásában, de a7. ember szerepét, a létrehozó. az irányító, az ellenőrző munka szerepét, jelentőségét óriási mértékben növeli. Az ország talán legkorszerűbb gazdaságának, a Bábolnai Állami Gazdaságnak az igazgatója a következő egyszerű példával jellemezte ezt a változást: amíg igaerővel, vagy kis teljesítményű géppel szántottak, s adott esetben felére csökkent — valamilyen egyéni ou- miatt — egy dolgozó teljesítménye, akkor fej vagy egy kataszteri hold szántás maradt el, hasonló esetben jelenleg 20—30 kataszteri hold lehet az elmaradás mert gépeik teljesítőképessége többszöröse a réginek, s egy ember, egész határrészek, hektárok százai megműveléséről gondoskodik. S a mezőgazdaságnál maradva, ha a gazdasszony megfeledkezett a csibekeltetésben valamiről, akkor egyidőben 20 tojás ment tönkre ha a keltetőüzemben fordul elő ilyen feledékenység, akkor 100 ezer tojás vész el. Újabb példákat azit hiszem felesleges sorolni, hiszen az élet minden percében érzékelhetjük a technika mellett szolgálatot teljesítő emberek munkájának fontosságát, s tudjuk. hegy felelősségük a közöse ség és önmaguk iránt milyen jelentős. Valójában persze csak akkor döbben erre rá mindenki, ha a megszokott rendben valami zavar keletkezik. Ha az erőmű vezérlőpultjánál valamilyen lényeges mozdulat kimarad. ha a folyóba valamivel több szennyező anyag kerül a gyárból, mint a megengedett, a szabályozott, akkor városok vagy országrészek érzik, s figyelnek feí arra: egymásra va- gyunk utalva, jobban mint bármikor. A technikai haladás korszerű eszközeinek széles körű térhódítása nemhogy csökkentené, hanem éppen növeli az emberek közötti kapcsolatot szerepét. Igaz, áttételes ez a kölcsönös kapcsolat. a társadalmi munka- megosztás szerint alakul, változik. de szükségszerű. Annál teljesebb lehet a kölcsönös bizalom e tekintetben is a társadalom egészében, minél teljesebb a társadalom tagjainak a felelősségtudata és a felkészültsége arra a feladatra, amelyet az adott poszton ellátnak. Megnyugtató. hogy ennek mind több örvendetes jelét tapasztalhatja mindenki. Népünk jól él azokkal a bővülő lehetőségekkel, amelyeket szocialista társadalmunk biztosít, s az erre hivatott szervek is mindjobban eleget tesznek ebből származó' feladataiknak. JÖ VOLT ennek egyik bizonyságát látni a7 idén rendezett nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás alkalmából is. Sokan azt gondolták, hogy a kiállítás csak a szűk szakmai közvéleményt vonzza majd, hiszen a mezőgazdasági kiállításokon megszokott látványosság hiányzott a programból. Nem volt lovasbemutató, nem vonultak fel nagy készültséggel a vendéglátó egységek sem. Mégis a kiállítás 10 napja alatt 130 ezer érdeklődő tanulmányozta a holnap mezőgazdaságának technikáját, firtatva működésüket és sürgetve gyártásukat vagy beszerzésüket. Ugyanilyen, vagy hasonló törekvést láthatunk más alkalmakkor, de ezt tapasztalhatjuk a tanulásra, továbbképzésre jelentkezők számának alakulásában, vagy abban is, hogy hazánkban jelenleg mintegy 8 millió példányban jelennek meg műszaki, technikai tárgyú folyóiratok, újságok. Az új technika felé természetes fogékonysággal fordul a fiatal generáció s itt gig fclGCi— jük: az emberiség fele a második világháború után született és Magyarország lakosságának is 44 százaléka 30 évnél fiatalabb. Ez a nemzedék máir beleszületett abba a környezetbe, amely az idősebbektől alkalmazkodást kívánt. Természetesnek veszi azt is. hogy az üzemeknek kinevezett vezetőik, s nem nagytőkés tulajdonosaik vannak éppúgy, mint azt, hogy a tv-gombját elfordítva, másik földrészen zajló esemény képeit követheti A tudományos-technikai haladás az élet egész területére hatást gyakorol. Nőnek azonban a veszélyek is, az emberi környezetre, a mezőgazdaságra, a technika alkotójára, amelyek elhárítására fel lehet és fel is kell készülni. És mindebben az ember szerepét kell hangsúlyozni, a tudás és a tudás hasznosításának fontosságára kell utalni Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy elegendő-e a felkészültségünk azokra a feladatokra, a holnap technikájának értő alkalmazására és befogadására, akkor nem tudunk megnyugtató általános érvényű igennel válaszolni. Nem, mert számos visszahúzó örökség terhel bennünket, mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván jelentős erőfeszítéseket, hanem a szemlélet, a gondolkodás korunk követelményeinek megfe. lelő átalakítása is. Több figyelmet szükséges fordítani a termelési ágazatokra általában és a termelési tevékenységet befogadó, azoknak helyt adó településeinkre. tuda_ tos, szervezett előkészítéséire és a gazdasági cselekvésre. Ma még előfordul, hogy adott esetben nagyobb közfigyelmet kelt egy kezelő író bemutatkozása, mint egy már nemzetközi sikert aratott űj termelési módszer elterjedése és kidolgozójának bemutatása. S ami még különösebb: jóllehet, óriásit léptűn^ előre az iskoláztatásban, de hazánkban jelenleg is százezrek vannak, akik nem végezték el a7 általános iskola 8 osztályát, hiányos alapműveltséggel rendelkeznek. MÉGIS joggal mondhatjuk: az ember uralkodni képes és uralkodni tud a technika fölött, meg tudja oldani azt a feladatot, hogy ne a dolgok uralkodjanak felette. Minderre azonban tudatosan készülnie kell. S nem egyedül a technikai ismeretek megszerzése által. Elengedhetetlen természetesen, hogy a szakmunkásképzéstől a mérnöki képesítésig ennek érdekében cselekedjünk. És Üt mindkét említett képesítésen hangsúly van. A legjobb mérnöki elképzelés is papíron marad, ha nincs felkészült munkásgárda. és a jól felkészült munkásgárda és eszközállomány sem hasznosítható kellően, ha nincsenek- megfelelő tervek, ha a szükséges irányítás és szervezőmunka hiányos. De nem kevésbé fontos az. hogy ki-ki nemcsav a glép melletti közvetlen feladatát ismerje, hanem lássia helyét, érzékelje fontosságát a folyamatok láncolatában, a műhelyben, a gyáregységben, az üzem egészében. S ehhez már nemcsak- technikai, hanem politikai ismeretek is szükségesek amelyek megszerzéséhez a párt- és társadalmi szervezetek nyújthatnak legjelentősebb segítséget. Á sarkadiak másodszor is elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Tegnap november 6-án Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tartott ünnepségen a KISZ KB_a a7 évek óta végzett kiváló politikai nevelőmunkáért az 1972—73 évi akcióprogram kiemelkedően magas színvonalú és eredményes teljesítéséért a KISZ KB Vörös Vándorzászlajával tüntette ki második alkalommal a sankadi Ady Endre Gimnázium KISZ-szervezetét. A vándorzászlót Lovász Matild. a KISZ KB tagja adta át. Az ünnepségen Ifjúságért Érdeméremmel tüntették ki Me- dovarszki Jánost, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és k lr IV/.'. n I y i.y-,) a ig.a7patr>foa , íyettesét. Ugyanezt a kitüntetést vette át Budapesten Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese. Rajtuk kívül tízen kapták meg a KISZ Érdemérmet hárman Úttörő-vezető Érdemérmet, tizenhatan a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést, öten Kiváló Úttörővezető. húszán az aranykoszorús KISZ-jelvényt heten Kiváló Ifjúvezetői kitüntetést, hárman a KISZ KB dicsérő oklevelét és negyvenhatan a KISZ megyei bizottság célkitűzéseinek megvalósításában végzett munkájukért tárgyjutalom, ban részesültek.
