Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

Miért a nem miért az igen? Családi pótlék ügyben válaszol Sorbán József igazgató A többgyermekes családokat sokszor éri meglepetés, mert amikor az ipari szakmunkás- tanuló harmadéves lesz, augusz­tusban közük velük, hogy a következő hónaptól kezdve az ő részére nem jár családi pótlék. Ilyenkor aztán megíródik a felháborodott levél, cseng a te­lefon vagy éppen személyesen tiltakoznak ez ellen a Társada­lombiztosítási Igazgatóságon, a Szakszervezetek megyei Taná­csánál vagy éppen a sajtónál. Számos ilyen, úgynevezett reklamáció érkezik a különböző helyekre, ezért megkértük Sor­bán József igazgatót, aki a Tár­sadalombiztosítási Igazgatósá­gon tájékoztatott bennünket s egyben olvasóinkat is arról, miért van az, hogy a szülő a harmadéves ipari szakmunkás­tanuló után nem, a középiskolás után pedig kap családi pótlé­kot. — Kimondani azt, hogy va­lami nem jár, nem népszerű feladat. Sajnos viszont nekünk sok esetben meg kell ezt tenni, hozzátartozik a munkához. Er­re is azt kell válaszolnunk a reklamálóknak, hogy kérésük kedvezően nem teljesíthető — mondotta Sorbán e'.vtáns. A harmadéves ipari szak­munkástanulókkal kapcsolatos intézkedés nem új szabály — s a legújabb népesedéspolitikai határozat sem terjeszti ki —, mégis sokan nem értik meg miért van ilyen különbség a másodéves és harmadéves ipari szakmunkástanuló, illetve a kö­zépiskolás és a harmadéves ipari szakmunkástanuló között. A jogszabályalkotók helyesen jártak el. amikor így döntöttek. Figyelembe vették ugyanis, hogy a harmadéves ipari szak­munkástanuló már jóval többet kap az államtól. Lehetősége van teljesítménybérben dolgozni, ezt rendelkezések biztosítják. Ke­reshet, pénzt vihet haza tehát, s ezzel kiegészítheti a család jövedelmét. Más szóval már nem olyan eltartott, mint például egy másodéves. A középiskolásoknál más a helyzet. Nékik semmi jövedel­mük nincs, keresethez nem jut­hatnak, sőt eltartásuk költsége csak növekszik az évek számá­val. így tehát feltétlenül szük­séges a családi pót’ék további folyósítása. A reklamáló szülők ezt nem látják vagy nem veszik figyelembe. A rendelkezés vi­szont így helyes, hiszen a csa­ládi pótlék lényege: a gyermek­neveléssel járó költségek enyhí­tése. Sokan megkérdik azt is, miért nem kapnak családi pót’ékot az után az ipari tanuló után. aki szakmunkásotthonban nyer el­helyezést. A rendelkezés erre is kiterjed. Az ilyen reklamá­ciókra a magyarázat az, hogy a szakmunkástanuló-otthonokban az állami hozzájárulás olyan nagymérvű, hogy lényegesen több, mint az egy gyermekre jutó családi pótlék összege. Az­zal, hogy a gyermeket a szülő ide helyezheti el, az állam a /} BmjsmsB 1913, NOVEMBER 7. szülő válláról leveszi a neve­léssel járó anyagi terhek nagy részét. Logikus tehát, hogy az ilyen otthonokban levő gyerme­kek után 'nem jár családi pót­lék. Viszont van egy kezdeményezés adódott. Az osztály lelkiismere­tes munkáját bizonyítja az is, hogy az idén az országban elő­ször bevezették az előre értesí­tést. Arról van szó, hogy a csa­ládokat tájékoztatják a pótlék folyósításának vagy megszün­tetésének időpontjáról és okai­ról. Ezzel megelőzik a fölösle­ges reklamálásokat. Ennek ered­ménye az is, hogy az idén ezek száma a tavalyinak a felére csökkent. K. 3. Érdemes odafigyelni! Antikvár könyvaukció Budapesten Október 27-én Budapesten, a Múzeum körúti antikvár köny­vesbolt udvari raktárában nyi­tották meg azt a könyvbemuta­tót, melyen a könyvgyűjtők megismerkedhetnek azokkal a könyvritkaságokkal és más re­likviákkal, amelyek árverését 1973. november 17-én és 18-án rendezik meg a Marczibányi té­ri ifjúsági és úttörőház színház- termében. A könyvbemutató igen nagy érdeklődést keltett. Több mint 300 oldalas katalógusa eljutott az ország minden részébe. A amiről nem szabad megfeled­kezni. Ez vonatkozik úgy a har­madéves ipari szakmunkásta­nulók esetére, mint szakmun­kás-otthonokban elhelyezetteké­re. Ha a családban történetesen van még két kiskorú, akikre jár a pótlék, azok a három gyer­meknek járó összegből megoszt­va, vagyis megfelelő arányban részesülnek. Példát mondok er­re: három gyermek után 960 forint családi pótlék jár. Ha ezek közül az egyik harmadéves ipari szakmunkástanuló lesz vagy ilyen otthonba megy, az otthonmaradtak nem 400. ha­nem 640 forintot kapnak. — Két gyermek után egyébként a jelenlegi rendelkezések szerint mindössze 400 forint jár. — Azt hiszem, ez nagyon humánus in­tézkedés. Ha már a családi pótlékról beszélgetünk, nem ártana egy másik jelenségre is felhívni a figyelmet — folytatta az igaz­gató. Sokan megfeledkeznek arról, hogyha a családban újabb gyer­mek születik, azt időben beje­lentsék, vagyis az igényüket be­nyújtsák. A rendelkezés szerint ugyanis a bejelentés hónapjától számítva, visszamenőleg csak három hónapot lehet kifizetni. A jogalkotók ezzel azt akarták biztosítani, hogy ne a gyerek születése után fél vagy egy év­vel jusson eszébe valakinek a családi pótlék igénylése. Sajnos sokan megfeledkeznek e ren­delkezésről. S akkor jön a rek­lamáció, miért csak három hó­napra járó összeget kaptak meg Természetesen, ha a szülő bejelentette ugyan, de más okok I késleltették a kifizetést — pél­dául okmányok beszerzése vagy a munkahelyi ügyintéző ha­nyagsága stb —. akkor a szü­lőt nem érheti károsodás. Vagy­is több hónapra visszamenőleg is megkapja a neki járó össze­get. A lényeg tehát az. hogy Takarékos gyerekek Hagyomány már szövetkezeti pénzintézeteinknél a világtaka­rékossági nap megünneplése. Békéssámsonban például több szá* általános iskolás jelenlétében rendezett jól sikerült szel­lemi vetélkedőt a takarékszövetkezet igazgatósága. Itt adta át — mint képünkön látható — apénziníe'zet ügyvezetője a leg­jobban takarékoskodó gyerekeket megillető jelvényeket is. Fotó: B. 1. katalógus részletesen feltünteti az árverésre kerülő könyveket, melyek közül jó néhány védett és külföldre nem vihető ritka­ság is szerepel. Az aukció minden eddiginél gazdagabb anyaga hű képet ad a magyar könyvkiadás 500 esz­tendejéről. Eladásra kínálják — például — a magyar nyelvű könyvnyomtatás korai időszaká­ban, 1565-ben — egy évvel Gyula és Szigetvár eleste előtt — nyomtatott Bibliát, Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájából; valamint a Méliusz Juhász Pé­. ter által 1568-ban, Váradon ki­adott prédikációs kötetet. Az árverési anyagban ezeken kí­vül számos XVII. századi ma­gyar könyv is szerepel, köztük Pázmány Péter 1610-ben, Po- zsonybap megjelent Imádságos könyve, és a magyar nyomdá­szat legnagyobb mesterének* Tótfalusi Kis Miklósnak műhe­lyében készült Tripartitum. A VIII. századot, a szellemi megújulás korát képviselik az első magyar irodalmi lexikonok — Czwittinger Specimen-je, és Bőd Péter Magyar Athenás-a és Bessenyei György híres akadé­miai tervezete, a Jámbor Szán­dék. A nyelvújítás küzdelmeit idézi a Mondolat és Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok cí­mű epigramma-gyűjteménye, a múlt századból pedig Vörös­marty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és mások kö­tetei. Ady Endre, Krúdy Gyu­la, József Attila és Radnóti Miklós műveinek első kiadásai századunk klasszikusait rep­rezentálják az aukción. A könyvbemutatón és a kata­lógus alapján is megállapítható, hogy az árverés anyagának összeállítása lehetőséget nyújt a legkülönbözőbb gyűjtői igé­nyek kielégítésére is, könyve­ken kívül kéziratok, fényképek is vásárolhatók, hogy egy-egy könyvgyűjtemény értékes, ki­egészítő ritkaságai legyenek. minél előbb bejelentsék az Igényt. Hogy példát is mond­jak: ha valakinek január 1-én születik gyermeke, az legkésőbb március 31-ig jelezze, akkor nem éri károsodás. Családi pótlék osztályunk egyébként mindig figyelembe veszi a szülők és gyermekek érdekeit s jól do’gozik, Ha nem így lenne, akkor sokkal több reklamáció érkezne, hiszen köz­tudomású, hogy ha pénzről van sző s nem kapjuk meg, hama­rabb reklamálunk. A békéscsa­bai osztály havonta 6—7 ezer családi pótlékot folyósít, a gyu­lai csoport pedig 3—4 ezret. Ez­zel szemben a reklamáció el­enyészően kevés, az elmúlt év­ben mindössze 74 volt, ebből is csak egy indokolt, a többi az előbb említett félreértésekből Gerencsér Niklós ARADI NAPLÓ 27. Ha egy tolvaj szegi meg az adott szavát, az rendjén való. De mit véljek magunkról? Ne­héz volt osztráknak lenni az elmúlt másfél évben. Ezután sem lesz könnyű. Sokáig idősze­rűtlenné tettük a lelkiismeretet. Akkor hát milyen jogcímen uralkodunk. Hitvány, aljas, bar­bár szállóige az ókori mondás, hogy jaj a a legyőzőiteknek. Miként aljas a hatalomvágy is, amely beéri ennyivel. ® • ® Jóllehet, hevenyészve, de le­írtam mindazt, amit megtud­hattam azon férfiakról, akiket szeptembertől kezdődően felelős­ségre vont az osztrák hadsereg különleges hadbírósága Arad várában. Anélkül, hogy koráb­ban sejtettem volna a győzelmek esetén bekövetkezendő ítélkezés módját és szigorúságát, a zűr­zavar első jeleitől mindvégig aggódó érdeklődéssel kísértem a fejleményeket. Ily módon — magam is a harctereket megjárt katona lévén — sok részletisme­ret birtokába jutottam. Ezeket egymáshoz illesztve próbáltam kialakítani önnön tisztánlátá­som érdekében az összképet. Mi­vel engem bosszúvágy nem ve­zérel, de annál inkább szeret­ném szolgálni tisztességes oda­adással hazámat, Ausztriát, iparkodtam és ezután is ipar­kodni fogok a hazaszeretettel azonosítható emberség igénye szerint vélekedni. Csak azt jegyeztem föl a bűn_ hődésre szánt magyar vezérek­ről, amit valóban tudok. Nincs kizárva, hogy sok mindent rosz- szul tudok. Nem áll módomban ellenőrizni értesüléseim hiteles­ségét. A lényeges tévedéseket mégis valószínűtlennek tartom, mert az érintett sorsok, tények, események itt gyűrűznek a je­len köztudatában. Ez a köztu­dat helyi értékű megnyilatko­zásaiban lehet gonosz, lehet na­iv, lehet képtelen, de összes­ségében mérvadóvá tisztul. Mint mindig, ezúttal is kevésbé té­ved a mában, mint a tudós gon­dolkozók a jövőben. A köztudatnál már kényesebb és veszélyesebb dolog a közér­zet. Ez a lappangó elemi erő, amelynek igazi természetét csak akkor ismerhetjük meg, ha cse­lekvésben tör ki. Ami az én köz­érzetemet illeti, magam sem tu­dom, hányadán állok vele. Ügy veszem észre, hogy nyomorult kedélyállapotomból, a reám ne­hezedő hangulatok örvénylésé­ből két erő magasodik fölém: a szégyen és a félelem. A szégyent értem, de a félelemre nincs semmi okom. Mármint a ráció szerint. Mégis félek, pedig szá­zak és százak vigyázzák bizton­ságomat csőre töltött fegyverek­kel, erdőnyi szuronnyal. Nem ér­tem hát, miért is félek. Épp így nem értem, honnan van bennem ez a makacs, rög­eszmés rettenet, hogy én is az utolsó óráimat élem. Mintha siralomházban virrasztanék, mintha egyike lennék a tizen­három kivégzendőnek. Ugyanakkor megmozdul ben­nem a császári tiszt, az aradi vár osztrák fő törzsorvosa : tes­sék mosakodni, borotválkozni, előírásosan felöltözködni, mert kezdődik a szolgálat. Itt a reg­gel. Howiger tábornok tegnap délután kihirdetett napiparan­csa tette kötelességemmé, hogy szemtanúja legyek az ítéletek végrehajtásának. Elmúlt a rém- séges nap. Az iszony csendjé­ben hallgatunk. Félórával ez­előtt érkezett vissza a várba egy szakasz ásóval felszerelt katona. Ők temették el sötéte­dés után a kivégzetteket. Akiket agyonlőttek, azokat a sáncárok­ba hántolták. Az akasztottak sírját a bitófák tövében ásták meg. Reggel, amik«»: a íóorséggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom