Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
Miért a nem miért az igen? Családi pótlék ügyben válaszol Sorbán József igazgató A többgyermekes családokat sokszor éri meglepetés, mert amikor az ipari szakmunkás- tanuló harmadéves lesz, augusztusban közük velük, hogy a következő hónaptól kezdve az ő részére nem jár családi pótlék. Ilyenkor aztán megíródik a felháborodott levél, cseng a telefon vagy éppen személyesen tiltakoznak ez ellen a Társadalombiztosítási Igazgatóságon, a Szakszervezetek megyei Tanácsánál vagy éppen a sajtónál. Számos ilyen, úgynevezett reklamáció érkezik a különböző helyekre, ezért megkértük Sorbán József igazgatót, aki a Társadalombiztosítási Igazgatóságon tájékoztatott bennünket s egyben olvasóinkat is arról, miért van az, hogy a szülő a harmadéves ipari szakmunkástanuló után nem, a középiskolás után pedig kap családi pótlékot. — Kimondani azt, hogy valami nem jár, nem népszerű feladat. Sajnos viszont nekünk sok esetben meg kell ezt tenni, hozzátartozik a munkához. Erre is azt kell válaszolnunk a reklamálóknak, hogy kérésük kedvezően nem teljesíthető — mondotta Sorbán e'.vtáns. A harmadéves ipari szakmunkástanulókkal kapcsolatos intézkedés nem új szabály — s a legújabb népesedéspolitikai határozat sem terjeszti ki —, mégis sokan nem értik meg miért van ilyen különbség a másodéves és harmadéves ipari szakmunkástanuló, illetve a középiskolás és a harmadéves ipari szakmunkástanuló között. A jogszabályalkotók helyesen jártak el. amikor így döntöttek. Figyelembe vették ugyanis, hogy a harmadéves ipari szakmunkástanuló már jóval többet kap az államtól. Lehetősége van teljesítménybérben dolgozni, ezt rendelkezések biztosítják. Kereshet, pénzt vihet haza tehát, s ezzel kiegészítheti a család jövedelmét. Más szóval már nem olyan eltartott, mint például egy másodéves. A középiskolásoknál más a helyzet. Nékik semmi jövedelmük nincs, keresethez nem juthatnak, sőt eltartásuk költsége csak növekszik az évek számával. így tehát feltétlenül szükséges a családi pót’ék további folyósítása. A reklamáló szülők ezt nem látják vagy nem veszik figyelembe. A rendelkezés viszont így helyes, hiszen a családi pótlék lényege: a gyermekneveléssel járó költségek enyhítése. Sokan megkérdik azt is, miért nem kapnak családi pót’ékot az után az ipari tanuló után. aki szakmunkásotthonban nyer elhelyezést. A rendelkezés erre is kiterjed. Az ilyen reklamációkra a magyarázat az, hogy a szakmunkástanuló-otthonokban az állami hozzájárulás olyan nagymérvű, hogy lényegesen több, mint az egy gyermekre jutó családi pótlék összege. Azzal, hogy a gyermeket a szülő ide helyezheti el, az állam a /} BmjsmsB 1913, NOVEMBER 7. szülő válláról leveszi a neveléssel járó anyagi terhek nagy részét. Logikus tehát, hogy az ilyen otthonokban levő gyermekek után 'nem jár családi pótlék. Viszont van egy kezdeményezés adódott. Az osztály lelkiismeretes munkáját bizonyítja az is, hogy az idén az országban először bevezették az előre értesítést. Arról van szó, hogy a családokat tájékoztatják a pótlék folyósításának vagy megszüntetésének időpontjáról és okairól. Ezzel megelőzik a fölösleges reklamálásokat. Ennek eredménye az is, hogy az idén ezek száma a tavalyinak a felére csökkent. K. 3. Érdemes odafigyelni! Antikvár könyvaukció Budapesten Október 27-én Budapesten, a Múzeum körúti antikvár könyvesbolt udvari raktárában nyitották meg azt a könyvbemutatót, melyen a könyvgyűjtők megismerkedhetnek azokkal a könyvritkaságokkal és más relikviákkal, amelyek árverését 1973. november 17-én és 18-án rendezik meg a Marczibányi téri ifjúsági és úttörőház színház- termében. A könyvbemutató igen nagy érdeklődést keltett. Több mint 300 oldalas katalógusa eljutott az ország minden részébe. A amiről nem szabad megfeledkezni. Ez vonatkozik úgy a harmadéves ipari szakmunkástanulók esetére, mint szakmunkás-otthonokban elhelyezettekére. Ha a családban történetesen van még két kiskorú, akikre jár a pótlék, azok a három gyermeknek járó összegből megosztva, vagyis megfelelő arányban részesülnek. Példát mondok erre: három gyermek után 960 forint családi pótlék jár. Ha ezek közül az egyik harmadéves ipari szakmunkástanuló lesz vagy ilyen otthonba megy, az otthonmaradtak nem 400. hanem 640 forintot kapnak. — Két gyermek után egyébként a jelenlegi rendelkezések szerint mindössze 400 forint jár. — Azt hiszem, ez nagyon humánus intézkedés. Ha már a családi pótlékról beszélgetünk, nem ártana egy másik jelenségre is felhívni a figyelmet — folytatta az igazgató. Sokan megfeledkeznek arról, hogyha a családban újabb gyermek születik, azt időben bejelentsék, vagyis az igényüket benyújtsák. A rendelkezés szerint ugyanis a bejelentés hónapjától számítva, visszamenőleg csak három hónapot lehet kifizetni. A jogalkotók ezzel azt akarták biztosítani, hogy ne a gyerek születése után fél vagy egy évvel jusson eszébe valakinek a családi pótlék igénylése. Sajnos sokan megfeledkeznek e rendelkezésről. S akkor jön a reklamáció, miért csak három hónapra járó összeget kaptak meg Természetesen, ha a szülő bejelentette ugyan, de más okok I késleltették a kifizetést — például okmányok beszerzése vagy a munkahelyi ügyintéző hanyagsága stb —. akkor a szülőt nem érheti károsodás. Vagyis több hónapra visszamenőleg is megkapja a neki járó összeget. A lényeg tehát az. hogy Takarékos gyerekek Hagyomány már szövetkezeti pénzintézeteinknél a világtakarékossági nap megünneplése. Békéssámsonban például több szá* általános iskolás jelenlétében rendezett jól sikerült szellemi vetélkedőt a takarékszövetkezet igazgatósága. Itt adta át — mint képünkön látható — apénziníe'zet ügyvezetője a legjobban takarékoskodó gyerekeket megillető jelvényeket is. Fotó: B. 1. katalógus részletesen feltünteti az árverésre kerülő könyveket, melyek közül jó néhány védett és külföldre nem vihető ritkaság is szerepel. Az aukció minden eddiginél gazdagabb anyaga hű képet ad a magyar könyvkiadás 500 esztendejéről. Eladásra kínálják — például — a magyar nyelvű könyvnyomtatás korai időszakában, 1565-ben — egy évvel Gyula és Szigetvár eleste előtt — nyomtatott Bibliát, Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájából; valamint a Méliusz Juhász Pé. ter által 1568-ban, Váradon kiadott prédikációs kötetet. Az árverési anyagban ezeken kívül számos XVII. századi magyar könyv is szerepel, köztük Pázmány Péter 1610-ben, Po- zsonybap megjelent Imádságos könyve, és a magyar nyomdászat legnagyobb mesterének* Tótfalusi Kis Miklósnak műhelyében készült Tripartitum. A VIII. századot, a szellemi megújulás korát képviselik az első magyar irodalmi lexikonok — Czwittinger Specimen-je, és Bőd Péter Magyar Athenás-a és Bessenyei György híres akadémiai tervezete, a Jámbor Szándék. A nyelvújítás küzdelmeit idézi a Mondolat és Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok című epigramma-gyűjteménye, a múlt századból pedig Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és mások kötetei. Ady Endre, Krúdy Gyula, József Attila és Radnóti Miklós műveinek első kiadásai századunk klasszikusait reprezentálják az aukción. A könyvbemutatón és a katalógus alapján is megállapítható, hogy az árverés anyagának összeállítása lehetőséget nyújt a legkülönbözőbb gyűjtői igények kielégítésére is, könyveken kívül kéziratok, fényképek is vásárolhatók, hogy egy-egy könyvgyűjtemény értékes, kiegészítő ritkaságai legyenek. minél előbb bejelentsék az Igényt. Hogy példát is mondjak: ha valakinek január 1-én születik gyermeke, az legkésőbb március 31-ig jelezze, akkor nem éri károsodás. Családi pótlék osztályunk egyébként mindig figyelembe veszi a szülők és gyermekek érdekeit s jól do’gozik, Ha nem így lenne, akkor sokkal több reklamáció érkezne, hiszen köztudomású, hogy ha pénzről van sző s nem kapjuk meg, hamarabb reklamálunk. A békéscsabai osztály havonta 6—7 ezer családi pótlékot folyósít, a gyulai csoport pedig 3—4 ezret. Ezzel szemben a reklamáció elenyészően kevés, az elmúlt évben mindössze 74 volt, ebből is csak egy indokolt, a többi az előbb említett félreértésekből Gerencsér Niklós ARADI NAPLÓ 27. Ha egy tolvaj szegi meg az adott szavát, az rendjén való. De mit véljek magunkról? Nehéz volt osztráknak lenni az elmúlt másfél évben. Ezután sem lesz könnyű. Sokáig időszerűtlenné tettük a lelkiismeretet. Akkor hát milyen jogcímen uralkodunk. Hitvány, aljas, barbár szállóige az ókori mondás, hogy jaj a a legyőzőiteknek. Miként aljas a hatalomvágy is, amely beéri ennyivel. ® • ® Jóllehet, hevenyészve, de leírtam mindazt, amit megtudhattam azon férfiakról, akiket szeptembertől kezdődően felelősségre vont az osztrák hadsereg különleges hadbírósága Arad várában. Anélkül, hogy korábban sejtettem volna a győzelmek esetén bekövetkezendő ítélkezés módját és szigorúságát, a zűrzavar első jeleitől mindvégig aggódó érdeklődéssel kísértem a fejleményeket. Ily módon — magam is a harctereket megjárt katona lévén — sok részletismeret birtokába jutottam. Ezeket egymáshoz illesztve próbáltam kialakítani önnön tisztánlátásom érdekében az összképet. Mivel engem bosszúvágy nem vezérel, de annál inkább szeretném szolgálni tisztességes odaadással hazámat, Ausztriát, iparkodtam és ezután is iparkodni fogok a hazaszeretettel azonosítható emberség igénye szerint vélekedni. Csak azt jegyeztem föl a bűn_ hődésre szánt magyar vezérekről, amit valóban tudok. Nincs kizárva, hogy sok mindent rosz- szul tudok. Nem áll módomban ellenőrizni értesüléseim hitelességét. A lényeges tévedéseket mégis valószínűtlennek tartom, mert az érintett sorsok, tények, események itt gyűrűznek a jelen köztudatában. Ez a köztudat helyi értékű megnyilatkozásaiban lehet gonosz, lehet naiv, lehet képtelen, de összességében mérvadóvá tisztul. Mint mindig, ezúttal is kevésbé téved a mában, mint a tudós gondolkozók a jövőben. A köztudatnál már kényesebb és veszélyesebb dolog a közérzet. Ez a lappangó elemi erő, amelynek igazi természetét csak akkor ismerhetjük meg, ha cselekvésben tör ki. Ami az én közérzetemet illeti, magam sem tudom, hányadán állok vele. Ügy veszem észre, hogy nyomorult kedélyállapotomból, a reám nehezedő hangulatok örvényléséből két erő magasodik fölém: a szégyen és a félelem. A szégyent értem, de a félelemre nincs semmi okom. Mármint a ráció szerint. Mégis félek, pedig százak és százak vigyázzák biztonságomat csőre töltött fegyverekkel, erdőnyi szuronnyal. Nem értem hát, miért is félek. Épp így nem értem, honnan van bennem ez a makacs, rögeszmés rettenet, hogy én is az utolsó óráimat élem. Mintha siralomházban virrasztanék, mintha egyike lennék a tizenhárom kivégzendőnek. Ugyanakkor megmozdul bennem a császári tiszt, az aradi vár osztrák fő törzsorvosa : tessék mosakodni, borotválkozni, előírásosan felöltözködni, mert kezdődik a szolgálat. Itt a reggel. Howiger tábornok tegnap délután kihirdetett napiparancsa tette kötelességemmé, hogy szemtanúja legyek az ítéletek végrehajtásának. Elmúlt a rém- séges nap. Az iszony csendjében hallgatunk. Félórával ezelőtt érkezett vissza a várba egy szakasz ásóval felszerelt katona. Ők temették el sötétedés után a kivégzetteket. Akiket agyonlőttek, azokat a sáncárokba hántolták. Az akasztottak sírját a bitófák tövében ásták meg. Reggel, amik«»: a íóorséggel
