Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
Jó kézbe kerül a kertbarótmozgalom A kert az ember közvetlen szükségleteinek napi kielégítését jelentő termékek előállítását szolgálja, de emellett kiegészítő jövedelemforrás és egyidejűleg kellemes kedvtelés is. A korszerű táplálkozás iránti igény, továbbá a meghosz- szabbodott szabad idő kulturált és egészséges eltöltése a figyelmet egyre inkább a kertészkedésre tereli. Hazánkban meggyorsította ezt a folyamatot a kerttulajdonosok számának ugrásszerű növekedése, s ez a’a- pul szolgál a kertbaratmozga- lom kibontakozásához, amelyhez a népfront már eddig is hozzájárult, s a jövőben még hatékonyabban szándékozik támogatni. Statisztikai adatok szerint az ország lakosságának több mint fele közvetlenül kapcsolatban van a kerttel. Ez különösen így van Békés megyében, ahol a lakosság több mint egyhar- mada kertes házban él. Az utóbbi években nát'unk is jelentős területei nyitottak zártkertet és üdülőtelket. Ennek) eredményeként az elmúlt évben 7 000 hektáron már több mint 34 ezer tulajdonos rendelkezett 0,5 hektárnál kisebb földterülettel, ami a megyében élő családok 20 százalékát érinti. A kertészkedés szervezett mozgalommá azá’tal válik, hogy az egymástól elszigetelten tevékenykedő kerttulajdonosoik a szükséges szakismeretek elsajátítására keresik a dolgaikon segíteni tudó fórumokat. Ezek a közösségek leginkább kertszövetkezet, szakcsoport, szakkör. klub, a Hazafias Népfront helyi bizottságai, az ÁFÉSZ_ek, a művelődési házak, ipari és mezőgazdasági üzemek, könyvtárak szervezésében működnek a megyénkben. A kiskertekben előállított termékeket a népgazdaság nem nélkülözheti. Ezt bizonyítja, hogy a csai'ádi szükségleteken felül ezek a „mini-gazdaságok” jelentős mennyiségű terményt adnak piacra. Békés megyében felvásárolt zöldségeknek 10, az almának 20, a kajszibarackinak 50, a cseresznyének és meggynek 70, a szamócának, málnának 50, a , szőlőnek 30 százalékát adták a házikertek az elmúlt évben. S mindez tovább növelhető. Az is tisztázódott már, hogy a kiskertek nem vetélytársai, hanem egészséges kiegészítői a nagyüzemi kertészkedésnek. Főként a választékot gazdagítják. A gazdaságosság mellett nem elhanyagolható szempont a kertészkedés emberformáló szerepe sem. Mindezek figyelembevételével a Hazafias Népfront társadalmi és politikai módszerekkel egyaránt segíti a kertbarát-mozgalom minden megnyilvánulását. Megái1 lapítható az is, hogy a házikerti termesztés anyagi, szakmai ellátottsága ma még sok kívánnivalót hagy maga után, A többségükben bérből és fizetésből élő kertbarátok azt igénylik, hogy könnyen és elérhető áron horaá juthassanak mindazokhoz az anyagokhoz és eszközökhöz, amelyekkel tevéA tudomány bebizonyította, hogy igazuk van azoknav a horgászoknak, akik „tapasztalt” halakról mesélnek, amelyet nem kerülnek horogra, sőt tapasztalataikat átadját kollégáiknak A kutatók néhány halat kifogtak, megjelöltek, majd visz- szaengíedtek a vízbe. Ezek a megjelelt halat ritkán kerültek I másodszor horogra, harmadszor I I kenységüket a jelenlegi techni- j kai színvonalon a legkevesebb munka- és költségráfordítással tudják ellátni. Jelenleg a megyében 22 szakkör és 12 szakcsoport működik. A mintegy tíz évre visszatekintő mozgalom igen eredményesen bontakozott ki a gyulai és az orosházi járásban, Békéscsabán, Gyuláin, Orosházán, Méhkeréken. Med gyesegy házán és máshol is. A mozgalom egyéni és nép- gazdasági hasznát felismerve a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága az elkövetkező időkben nagyobb gondot fordít a kertbarátok támogatására. Többek között szakmailag képzett vezetőket szeretnének megnyerni a mozgalomnak, sokoldalúan felhasználva az OTP- hitelt, kölcsönlehetőséget a termelés korszerűsítésére. Azt is elhatározta a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, hogy a közeljövőben valameny- nyi HNF-elnökség és bizottság megvitatja a kertgazdálkodás helyi tapasztalatait. Az is célszerűnek látszik, hogy a Hazafias Népfront-vezetők a soron. következő téli továbbképzéskor behatóan foglalkozzanak ezzel a témával; Béla Ottó pedig csak különleges kivételként. Megfigyelték azt is, hogy ha ezek a halak fiatal halakkal találkoznak, az újoncok a találkozás után azonnal úgy viselkednek. minit a tapasztaltak. Ügy látszik, a halaknak is van valamilyen módszerük, hogy I élettapasztalataikat átadják a I fiataloknak. A halak tapasztalatcseréje Dr. Földházi Sándor könyve „A fontosabb zoonosisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigiéniai és közegészségügyi jelentőségére” állatokról emberekre, emberekről állatokra terjedő fontosabb betegségekről, s az ezek elleni védekezésről szól. A bevezetésben az e csoportba tartozó betegségekről á’talá- nos ismertetés olvasható, érint- vé*i a betegségekkel kapcsolatos rövid történelmi visszapillantást, a fertőződés módjait, a zoonosisok jelentőségét és a védekezés általános irányelveit, a hazai és a nemzetközi irodalom, továbbá e betegségekkel kapcsolatos konferenciák és akciók tükrében. Majd közegészségügyi és állategészségügyi jellegű kimutatások mutatják be az előfordulás gyakoriságát. A tárgyalásban a zoonosisoknak kórokozók szerinti csoportosításban való ismertetése következik. Először a baktériumos eredetű betegségekről (lépfene. tetanus, sertés- orbánc, listeriosis, salmonellosis. botulismus, brucellosis, tbc, tularaemia, takonykor), majd a vírusos bán ta1 makrói (ornithosis, veszettség, száj- és körömfájás. egyéb vírusos infekciók), a rickettsiák által okozott megbetegedésekről (Q-láz), ezt követően a spirochaeták és véglények okozta zoonosisokról olvashatunk (leptospirosis, toxoplasmosis). — Ezt követik a különböző parazitismusok ismertetése (hóiyagférgesség, borsó- kakór, galandférgesség. trichi- nellosis és a külső paraziták), a gombás eredetű betegségek, továbbá egyéb, az állatokkal kapcsolatos emberi megbetegedések) baleseti sérülések, anaphylaxiás shock, vegyszerártalmak, mérgezések, radioaktív szeny- nyeződések). — Majd szó esik a különböző élelmiszerek szerepéről a zoonosisok oktanában. Végül összefoglalásként néhány általános érvényű javaslatot olvashatunk a zoonosisok elleni védekezés fokozására. A tanulmány 1. sz. mellékletében jegyzéket találunk valamennyi zocmosisról, kórokozók szerinti csoportosításban. A 2. sz. melléklet pedig egy összefog'aló kimutatást tartalmaz arról, hogy mely állatfajról milyen betegség terjedhet át az emberre, állatfajonként részletezve. A mű 3. sz. melléklete: „Szemléltető képek és vázlatrajzok a zoonosisokról” címen a da’gozat tárgyalási sorrendjében összeállított képanyaggal illusztrálja a szöveges részben előadottakat. Az ezután következő függelék a zoonosisokról szóló irodalom jegyzékét foglalja magába, azoknak a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az utóbbi 5—10 évben megjelent forrásmunkák szerzőjét, címét és a felkereshetőséghez szükséges adatokat, me’yeket a tanulmány elkészítésénél feldolgozott és a további tanulmányozás céljából ajánl a szerző. Megkétszerezhetjük-e a takarmányokból származó tápanyagkészletet? Hazánk mezőgazdaságilag művelt területeinek csaknem kétharmadán — mintegy 443 millió hektáron — takarmányt termelünk. A minden évben megtermelt takarmány-tápértéknek azonban több mint a fele elvész, illetve nem hasznosul. Különösen vonatkozik ez a takarmányban levő, könnyen ei- bomló fehérjékre és vitaminokra, amelyek megmentése fontos tartalékokat tárhat fel a hazai , fehérjecsatában”. „SZÉN AGYART AS’3 — KEVÉS VESZTESÉGGEL A ..szénagyártás” látszólag nem bonyolult művelet: csak le kel kaszálni és egyenletesen meg kell szárítaná a fűszálakat, virágokat, apró levéleket. Néhány nap alatt az egész művelet lébonyolítható. Csakhogy ez a technológia korántsem ésszerű. A fűszálak ugyanis lassan száradnak. Mire kellő mértékben elveszítették nedvességtartalmukat, a virágok és a levelek már régen túlszáradtak, élfony- nyadtak. A túlszáradás okozta súlyveszteség mintegy öt százalékot tehet ki, tehát nem lebecsülendő mennyiség. A kaszálók zöld termésének veszteség nélküli betakarítása a kővetkezőképpen oldható meg. A traktorra kapcsolt gyorskaszáló nyomában egy zúzógép halad, amely kisajtolja a fűszálak nedvességtartalmát. Később a traktorral vontatott rendforgató megforgatja a lékaszált és kipréselt rendeket, s ezután né.- hány napo*. természetes szárai dás következik. Majd újra megjelenik a traktor, ezúttal egy gyűjtőpréssel maga mögött, mély felszedi a rendeket és menet köziben Mb. 20 kg súlyú bálákba préseli a szénát. A „szénagyártásnák” ez a komplex gépesítésű módszere negyedére csökkenti a munkaigényt és ötödére a korábbi veszteségeket! Az sem lebecsülendő előny, hogy a zöld növény karotintartalmánalk 60—80 százaléka is megmarad a kész szénában. FORRÓLEVEGŐS gyobssza- RlTAS A legnagyobb vetésterületet elfoglaló kukorica tápártéke a teljes érés bekövetkezésekor éri el a maximumot, és' ez a tápérték a levélben, szárban, csutkában és szemben együtt van. Az elterjedt gyakorlat azonban az, hogy csak a szemet hasznosítják, ami a tápérték 40—45 százalékát tartalmazza. A levél, a szár, a csutka elszárad, beszántják, illetve eltüzelik — tehát elvész. Hasonló nagyságú a szálas takarmányok vesztesége is a betakarítás alatt. Létezik egy olyan betakarítási mód — a forrólevegős gyorsszárítás —, amellyel a megtermelt tápértéknek kb. 96 százaléka megmenthető, és az állatokkal feletethető. Nincs túlzás abban, hogy a forrólevegős szárítás elterjedése forradalmasíthatja a takarmánykészítést, mert lehetővé teszi, hogy a takarmányok termelését tápértékben kifejezve megkétszerezhessük! A kukorica egyébként veszendőbe menő részeiből forrólevegős szárítással zöldkukoricalisztet készítve az egész kukorica tápérték hasznosítható. A lucemaliszt készítése még azzal az előnnyel is jár, hogy a takarmány fehérjetartalma 18— 25 százalék lesz a széna egyébkén ti 10—12 százalékos fehérjetartalmával szemben. A forrólevegős takarmány- , gyártás nem új és nem magyar | találmány. Az elmúlt évtizedben világszerte egyöntetűen bebizonyította rendkívüli előnyét. Hazánkban az utóbbi tíz év során mintegy 250 gazdaság kezdte meg a zöldliszt gyártását (az érdekelt gazdaságoknak kb. tíz százaléka), tehát nyugodtan beszélhetünk a módszer elterjesztésében rejlő nagy tartalékokról A rétek és legelők fűhozama is feldolgozható zöldlisztté és granulátummá, ami még a komplex gépesítésű betakarítási módnál is jobb eredménnyel kecsegtet KÖZVETETT FEHÉRJEDÜSfTÁS Az elmondottakban a megtermelt takarmányban levő tápanyagoknak közvetlen módon való megmentéséről volt szó. Ebben az esetben csak azzal. a tápanyagmennyi seggéi gazdálkodhatunk. ami éleve adott a növényben. A tudósok már régen törik a fejüket azon, hogy miként lehetne — akár közvetett módon is — fokozni, dúsítani a takarmánynövények vagy a kész takarmányok tápanyagtartalmát. Az utóbbi éveik kutatásai nyomán bebizonyosodott, hogy a kérődző állatok fehérjesziikség- letüket csak fehérjeszerű nitrogénvegyületek révén is fedezn tudják. Ez szülte az ötletei hogy e nitrogénvegyületeket rá kell permetezni a legéLőfűri hozzá kell adagolná a kész sz lázshoz, vagy hozzá kell kévéi ni a zöldtakaimányhoz és azz együtt silôzni. A sálógödör if bontásakor a friss szálázsban 1 vő nagy mennyiségű tej-, illet eceteav igén jól megköti a hoz adolÿ vizies-ammóniaoldatot, így az állatok részére jól ér kesíthető szerves ammonium- képződnek. Ha viszont a siló előtt karbamidot vagy szer* Ben ammóniumsókat adnak ■ zöldanyaghoz (0,4—0,6 száz; karbamidot vagy 1,0—1,2 : zalék ammóniumfbikarboná jó minőségű, több mint 2 zalék nyersfehérje-tartalmó , lókukorica szilázs állítható ÍZLETES EBB TAKARMÄN A silózott takarmány« kapcsolatban újabban a kv soknak egy újabb irányzat lentkezett. amely az állatoi lálékát ízletesetíbé tevő m< réket keres. Szovjet tudósolyan baktériumokat • si felfedezniük, amelyék a bős, silózott takarmány szétbontják a bonyolult hidrátokat, és savany ízletesebbé teszik a táp az állatok számára. Ezen don egyébként a takarn vitamintartalmának fel sa is elérhető. Az ere«3im< tehenek tejhozamának ; fokozódása. A jövőkutatók egy ré véli, hogy a távolabbi j jjarmányszükségletét má: földeken, hanem a vizek ja megtermelni az embe állatok számára. Nem a a feltevés, tudván azt egyes vízi gyomnövény sok fehérjevegyületet máznák, rendkívül száj termesztésük semmibe rül (csupán a begyűjt® hét, hogy ez lesz a jőve azonban pillanatnyilag geink, adottságaink jót nálására kell törekedni békés nem^ 1973, NOVEMBER 6,
