Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
T udomány ECHNIKA Földön kívüli civilizációk alkotásai a világűrben? minden mennyiségben Az érdekes probléma már K. E. Ciolkovszkijt, a híres rakétatudóst is behatóan foglalkoztatta. Meggyőződése volt, hogy a világűrben elképzelhetők olyan objektumok, amelyeket a Földön kívüli magas civilizációjú lények alkottak. Elképzelése szerint ezek a lények egy központi csillag körül nagyméretű burokrendszert hozhattak létre. A központi csillag a burokrendszer energiaforrását képezi. Hasonló következtetésekre jutott a hatvanas évek elején F. Dyson, az ismert amerikai asztrofizikus is. Dyson szerint bizonyos Naphoz hasonló kozmikus objektumok viselkedése nem magyarázható meg az ismert asztrofizikai törvényszerűségekkel. Ezek az objektumok előszeretettél bocsátanak ki infravörös sur- gárzást. A rendszer mechanizmusa Dyson szerint csak úgy képzelhető el, ha feltesz- szük, hogy az objektum egy Tizenhét tavat találták a Déli- sark jege alatt — szélességük 1 km-től 15 kilométerig terjed. A tavakat borító jég kora legalább ötmillió éves, s hogy a tavak hogyan kerültek oda, egyelőre még tudományos rejtély. A felfedezést a cambrid- ge-i Scott Sarki Kutatóintézet két tudása tette. A tudósok a Déli-sark jege alatti sziklaképződmények kutatása közben jöttek rá a tavak jelenlétére a meglehetősen újszerű rádióakusztikai módszerrel. E módszer lényege: a jelen esetben repülőgépről kibocsátott rádió- impulzusok visszaverődésének erőssége és élessége megbízható információt nyújt a jéggel borított területek alatti helyzetről. A rádióimpulzusok ugyanis áthatolnak a jégen és a sziklaképződmények visszaverik a rádióimpulzusokat. A kutatást végző tudósok e visszaverődő impulzusokat egyes helyeken furcsának találták: olyanok Először a világon Nyugat-Szibériában sikeresen halad előre egy bátor technikai kísérlet. A tomszki területen fektetnek le világviszonylatban először olyan csővezetéket, amely 1220 milliméteres átmérőjű acélcsövekből áll. A szibériai őserdőn, ingoványon, szakadékos terepen át 818 kilo- métér hosszan húzódik az építkezési terület. A szerelőknek kétszer is át kellett vezetniük a csöveket a széles Ob folyón. Mellékfolyóin is száz akadályra találtak. A szibériai építkezések és városok közötti légióidat a világ legnagyobb repülőgépeivel tartják fenn. A csővezeték elkészült szakaszának kísérleti üzemeltetése nemrég megkezdődött. mesterséges eredetű burok, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering, annak sugárzását felfogja és infravörös sugárzássá alakítja át. G. I. Pakrovszkij szovjet tudós megvizsgálta az égi mechanika törvényei alapján egy központi csillag körül feltételezett burokrendszer fizikai viselkedését. Azt tapasztalta, hogy a rendszer által kibocsátott sugárzási kép (spektrum) speciális tulajdonságokkal rendelkezik. A burkon keresztül a központi csillag sugárzásának legfeljebb csak igen kis hányada jut ki a térbe, míg a sugárzás döntő része a burok külső részeinek hő- vagy infravörös sugárzásából származik. Pakrovszkij hangsúlyozza, hogy a Földön kívüli civilizációk utáni kutatás egyik eszköze: tanulmányozni azoknak a csillagoknak a sugárzási spektrumát, amelyek intenzív infravörös sugárzást bocsátanak ki. voltak, mint amelyeket nagyobb sima, jeges vízfelületek vernek vissza a sarki vidékeken. Végül rájöttek, hogy tavakról van szó, amelyek meredek sziklafalak mélyedésében helyezkednek el. Fehérje — Állati fehérjéből az emberi szervezet feltétlenül szükséges napi adagja 30 gramm. A világfogyasztás átlagát megvizsgálva azonban kitűnik, hogy a Föld minden lakójára csak 19 gramm állati fehérje esik, de az is olyan egyenlőtlenül oszlik el, hogy embermilliók csupán napi 2 grammal kénytelenek beérni. Fehérjekoncentrátum — kőolajból 1963-ban Alfréd Champagnat francia tudósnak a Marseille melletti Laverában. sikerült kőolajszármazékok táptalajként való hasznosításával az állati fehérjékkel egyenértékű fehérjéket előállítania. Champagnat nyersolajjal, pontosabban gázolajjal feltöltött tartályokba e célra kitenyésztett élesztőgombákat helyezett el, amelyek az olaj paraffinját testanyagaikhoz hasonló fehérjékké és vitaminokká alakították. Kiszámították: egy 500 kilogrammos marha súlya naponta maximum 2,5 kilogrammal gyarapodhat; ugyanakkor az időegységre vonatkoztatva nyolc marha termel annyi élelmiszert, mint egy zacskónyi élesztőgomba. Mindent egybevetve kiszámítható, hogy 30 kilogramm fehérjekoncentrátum ára 1 kilogramm húséval azonos. Champagnat készítménye íztelen, szagtalan fehér por, megfelelő ízesítéssel azonban pörköU, vagy akár bécsi szelet készítésére is alkalmas. 1965-ben Nyeszmejanov szovjet akadémikus és munkatársai űiságírókat láttak vendégül. A laboratórium hűtőszekrényéből fekete és vörös kaviárt tálaltak eléjük. A legkülönösebb az volt, hogy ezt a kaviárt — bár sem külsejére, sem ízére nem különbözött a megszokottól — mesterséges úton állították elő, olyan nyersanyagból, aminek semmiféle köze sincs a tengeri halakhoz. A vegyvizsgálat bebizonyította, hogy a szintetikus készítményben a legjobb minőAz élesztő-kultúrák ségú kaviár minden alkotórésze — tehát a nagy mennyiségű, értékes fehérje is — megtalálható. Fehérje — újságpapírból Dr. W. Dexter Bellamy amerikai biokémikusnak viszont cellulóz-alapú hulladékokból — újságpapírból, kartondobozmaradványból stb. — sikerült emészthető fehérjét előállítania. Módszere azon alapul, hogy bizonyos baktériumtörzsek a cellulózt megemésztik, s közben saját testük anyagaként fehérjét állítanak elő. Az eljárás érdekessége, hogy a baktériumokat városi szennyvíz-iszapból származó anyagokkal táplálják, ami egy másik súlyos probléma, a szennyvízkérdés megoldását is elősegítheti. A kísérletek során Bellamy 140 különböző hőt kedvelő baktériumfajt próbált ki, míg sikerült a cellulózt gyorsan emésztő és egyben nagy mennyiségű emészthető fehérjét termelő törzseket izolálnia. Több ország kutatóintézeteiben arra is rájöttek, hogy a fából kivont facukor jóval több fehérjének lehet a forrása, mint laboratóriumában. amennyit a takarmánynövényektől remélhetünk. Az ésszerű fakitermelés hektáronként évente két tonna fát szolgáltat. Ennyi fa —* ha facukorrá, majd élesztővé alakítják át — több fehérjét ad, mint az ugyanakkora területű búzavagy kukoricatábla termése. Az élesztő termelésében a fán kívül sok mezőgazdasági melléktermék is felhasználható, így a kukoricaszár, a szalma, a napraforgóhéj, a nád, a melasz, a cukorrépa, sőt a savó is. Üjabban már a fák és bokrok leveleiből is tudnak fehérjét előállítani. Százszor több fehérje A fehérjegyártás forrásaként emlegetett mikroorganizmusok közt ugyancsak megbecsülendő- ek az algák is. Az édesvízi algák fontos szerepét már régebben felismerték. Tavakban, folyókban felsőbb rendű állatok milliárdjainak szolgálnak táplálékul. Az édesvízi egysejtű algák 6—30-szor jobb hatásfokkal hasznosítják a napfényenergiát, mint általában a növények. S mi több: tenyészetük, illetve termelésük függelenít- hető az időjárás szeszélyeitől. Az algaliszt szárított állapotban, átlagosan legalább 50 százalék emészthető fehérjét, ezenkívül lQ=-20 százalék zsírt és 20—30 százalék szénhidrátot tartalmaz. Az algák növekedési esélye jóval nagyobb, mint a felsőbb rendű növényeké. így az algák évi hozama egy hold vagy hektár egységnyi területen emészthető fehérjében akár százszorosa (!) is lehet annak, mint amennyit a jelenlegi szántóföldi takarmánynövényeinktől a legpéldásabb művelési feltételek közt remélhetünk. A kutatók világszerte egyik esatát a másik után nyerik meg a „fehérjeháborúban”, s csak idő kérdése, hogy az emberiség rendelkezésére bocsátandó módszerek használatbavételével helyreálljon a világ fehérjeegyensúlya — közvetett vagy közvetlen úton. Közvetve úgy, hogy a haszonállatokkal etetik fel az értékes fehérjetakarmá- nyokat, közvetlenül pedig akként, hogy az emberek hozzászoknak a fehérjekoncentrátu- mokból készített élelmiszerek fogyasztásához. Ez utóbbihoz azonban az szükséges, hogy az ételek megszokott íze, illata, külső megjelenési formája biztosítva legyen, és ez a nehezebb feladat 8b. A. bíkés ntm^L 3SKL MOVEMBB» % Izotópos szívvizsgálat A szívbántalmak okainak pontos felismerése elsőrendű fontos célja a szívgyógyászatnak. Jóllehet az utóbbi évtizedek egyik kiemelkedő jelentőségű vizsgálati módszere, a szívkatéterezés ma már sok mindenre fényt derít, mégsem egészen veszélytelen ®s megterhelések nélküli az eljárás. Az orvoskutatók által újabban kidolgozott új vizsgálati módszert viszont sokkal kíméletesebbnek és könnyebben keresztülvihetőnek ítélik meg a szakemberek. A vizsgálat során indium 113 izotópot juttatnak a vérbe, és egy erre a célra szerkesztett készülék segítségével követik az érrendszerben, a szívben megtett útját. E módon az orvos könnyen meg tudja állapítani a szívbillentyű vagy a szívizom megbetegedését, sőt az esetleges elváltozások pontos helyét is. A mérések mindössze három percig tartanak, a mérési görbék kiértékelése pedig további 20 percet vesz igénybe. fl jégpáncél alatti tavak rejtélye
