Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
A megyei tanács vb-üléséről jelentjük Tervszerű irányítást a szakmunkásképzésnél — lavult a tanácsi vállalatok gazdaságos termelése — December 14-én megyei tanácsülés 'Ä megyei tanács végrehajtói bizottsága november 27-én tar-1 tóttá ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként megvitatta és jóváhagyta Gácsér József osztályvezető tájékoztatását a szakközép- és a szakmunkásképző iskolák tanácsi irányításba való átvételéről. A tennivalók között legfontosabbnak jelölte meg a végrehajtó bizottság a szakmunkásképzés tervszerű irányítását a megye szakmunkásigényeinek megfelelően. Kötelezte a terv a munkaügyi, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a művelődésügyi osztályokat, hogy készítsék el a megye igényeinek megfelelő közeli és távlati szakmunkásképzési tervét. A továbbiakban elfogadta a pénzügyi osztály jelentését a tanácsi, ipari, élelmiszeri pan vállalatok gazdaságos termelés kialakításával kapcsolatos eredményekről. A jelentés megnyugtató választ adott a vállalatok helyzetéről. Az idevonatkozó kormányhatározatok alapján tett vb-intézkedések jól segítették a | tanácsi vállalatok gazdaságos termelésszerkezet kialakítását és a termelést. Közülük is kiemelkedik az orosházi faipari, a gyulai nyomdaipari, a szikvíz- és szeszipari és a megyei vegyesipari vállalat — bár a többi helyen is javult a gazdaságosság. A termelési volumen növekedése lényegében a termelékenység javulásából származott- Ez egyre inkább állandósul a vállalati gazdálkodásban. 1973. I—1X1. negyedévi 12,7 százalékos árbevétel emelkedéssel szemben a vállalatok nyeresége 26,4 százalékkal nőtt. Az elért eredmények mellett több vállalatnál általánosan érvényesülő hiányosságok is találhatók. Nem minden vállalat ismerte fel, hogy a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása állandó és folyamatos feladat. Egyes esetekben ezeket csupán kampány jellegűnek tekintik. Több vállalat nem fordított kellő gondot a piackutatásra. Nem eléggé hatékony a fejlesztési eszközök felhasználása, több esetben azok elsősorban ingatlan beruházásra szolgálnak, a korszerűsítés, műszaki fejlesztés viszont elmarad. Az is előfordul, hogy a gazdaságosság esetenként háttérbe szorítja a lakossági szolgáltatást. Probléma, hogy a gazdaságos szerkezet '-»alakításában fejlesztési juttatásokat a megyei tanács anyagiak híján nem tud nyújtani. A vállalatok tehát — a IV. ötéves fejlesztési tervben támogatott I rekonstrukció kivételével — önerőből, saját anyagi eszközeikkel kell, hogy végrehajtsák ezt a fontos feladatot. Azonban ha a j lakossági szolgáltatáshoz szűk- j séges termékekről van szó, ott a fejlesztésre oda kell figyelni és a lakosság jó ellátásának biztosítása érdekében a lehetőséghez mérten a dotálást is fontolóra kell venni — állapította meg a j végrehajtó bizottság. Ezt követően tudomásul vette ; a MTESZ Békés megyei El- | A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat termelése értékben az idén várhatóan meghaladja majd a 24 millió forintot, ami a tavalyinál másfél millióval több. Az emelkedést a gyártmányösszetétel változása és az ennek megfelelő szervezés segítette elő. A vállalat növeli a szőrme-, valamint a bőrruházati és csőinken ti a kézműipari (munkaruházati) cikkek gyártását. Szőrméből különböző méretű és alapanyagú női és leánykabundák, sapkák, szőnyegek, au- tóülés-huzatok készülnek. Újdonság a különböző színű szőrméből kombinált bunda, amely főként a fiatalok körében keresett cikk. A Békéscsabán augusztusban megtartott ipari, mezőgazdasági kiállításon és vásáron a keresztcsíkos Curli- fix lánykabundával a vállalat elnyerte a város díját. Bőrből női, férfi-, fiú- és lámykabétok készülnek különböző alapanyagokból. nökségének informativ jelentését a megye mérnök, technikus és közgazdász szakember ellátottságáról Körösfalvi Pál vb-tag előterjesztése alapján. Majd jóváhagyta Békés, Bélmegyer. Csárdaszállás, Doboz, Geszt, Kamut, Mezőberény, Mezőgyán, Méhkerék, Murony, Pusztaföldvár, Sarkad, Szeghalom és Újkígyós helyi tanácsok szervezeti és működési szabályzatát. Előterjesztést fogadott el továbbá az állami tűzoltóság létszámának fejlesztéséről, majd személyi ügyeket tárgyalt. A továbbiakban a testület a' megyei tanács soron következő ülésének előkészítésével foglalkozott. A megyei tanács ülésének időpontját 1973. december 14-ben határozta meg. Megállapodott a vb a tanácsülésnek javasolandó napirendi pontokban és megvitatta azok előterjesztését. A szőrme- és a borruházati termékek főként a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok útján jutnak a vásárlókhoz, de egyes boltok közvetlenül is rendelnék. A vállalat békéscsabai üzletében az idén várhatóan több. mint 1 millió forint értékű terméket vásárol majd a lakosság. Novemberben már eddig meghaladta a forgalom a 200 ezer forintot. A boltban javításra és átalakításra is átvesznek szőrme- és bőrruházati cikkeket. Az évről évre növekvő kereslet miatt szükségessé vált a vállalat további fejlesztése. Terv szerint 1975-re 5 és fél millió forint költséggel kétszintes üzemi épület létesül, ahová a bőrruházati részleg kerül. A régi üzemben csak szőrmeruházati cikkeket készítenek majd. A fejlesztés a termelés jelentős növelését teszi lehetővé. Több és szebb és bőrruházati cikk készül sült AílamokkaJ közösen; íégii- és haditengerészeti támaszpont építéséhez kezdtek. Jellemző, hogy az amerikai katonai szakértők a támaszpont jelentőségét meghatározták: „Diego Garda, bár fejletlen, időjárási viszonyai is kedvezőtlenek, mégis számos politikai és földrajzi előny birtokosa. Bennszülött lakossága gyakorlatilag nincs (magán a szigetcsoporton mintegy 900 ember él), ezért a bennszülöttekkel összefüggésben a külföldi támaszpontok létesítésével férő problémák nem merülnek fel, Diego Garda horgonyzóhelynek alkalmas területe csaknem 16 kilométer hosz- szú, 11 kilométer széles és átlagos mélysége 24 méter. Szárazföldi területén egy felszállópályát. egy hírközlő központot, egy üzemanyagraktárt és 200—300 fő befogadására alkalmas elszállásolási körletet lehet létesíteni. A Perzsa (Arab)- öbölben levő Bahrein szigetén, valamint a Szri Lanka területén kiépített támaszponton kívül tehát egv újabb amerikai Am Indiai-tenget térkéné bázis jelent meg az mdiaí-öce-1 án közepén. ! Nagy-Bntanma & megvaltoz- ï tatta korábbi álláspontját. Az jj 1967 végén meghirdetett politi- S kát, amely szerint visszavon- | ják az angol csapatokat a Szu- • eztől keletre fekvő területek- » ről és felszámolják a térségben ■ levő brit támaszpontokat. — az ■ 1970-ben hatalomra jutott kon- ; zervatív Heath-kabinet felül- j vizsgálta. Ennek nyomán meg- S újította egyik szerződését Dél- : Afrikával, amely lehetővé te- ! szi, hogy az angol flotta kikös- • sön a - Fokváros közelében ki- s épített, haditengerészeti támasz : ponton, majd továbbhaladjon ! az Indiai-óceán felé. Kína is kifejezte érdeklődé- : sét a térség iránt. Legalábbis jj erre enged következtetni a jj Hszincsiangtól Himaláján ke- • resztül kiépített út, amely a S pakisztáni Karachi kikötőjénél * ér véget. Ezzel a kínaiak köz- ■ veti en szárazföldi összeköttetést S teremtettek az óceáni partvi- jj dékkel. ■ ■ E vázlatos képből is feltűnik, jj milyen sokféle érdek ütközik az • indiai-óceán térségében. Föl- * dünknek e politikai és katonai ; szempontból jelentős területe j feltehetően meg hosszú időn ; keresztül szerepel majd külön- | féle törekvések központjában. • Tólnay László Eleken végeztek Sertéstenyésztők Kamuton Ebben az esztendőben megyénk mezőgazdasága annyi búzát termelt, hogy a 434 ezer 600 Békés megyei lakoson kívül még másik egymillió embernek biztosította a jövő évi kenyerét. De nem kell szégyellnünk sertéstenyésztésünk eredményeit sem. Ha csak a tavalyi adatokat nézzük, abból is kiderül, hogy megyénk az egy év alatt értékesített sertések számával ugyan- csali első helyen áll a megyék közötti „gazdasági versenyben.” Az országban felvásárolt 5,5 millió sertésből 632 ezret Békés megy® sertéstenyésztők gondoztak. Sertéstenyésztőinket elismerés alien azért, mert ebben az ágazat, ban megyénknek ilyen előkelő helyet vívtak ki a „ranglistán”. Sok egyéb mellett a már elért eredmények megtartása és további javítása elsősorban a tenyésztő- utánpótlástól függ. A gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola élefci állattenyésztő tagozatán ebben az évben 23-an végeztek sertésztenyésztőként., Közülük négy fiiú együtt került a kamutí SERKÖV-höz. Gyebnár András és a kamut! SERKÖV Aki a négy idén végzett fiút j a munkába állásban két évvel megelőzte —, mint Gyebnár Bandi, a kamutí SERKÖV szakmunkása — az már a tapasztaltak bölcsességével szólhat szakmájáról: — En dolgoztam hagyományos telepen is. Ahhoz képest itt olyan a munkánk, hogy még egy ipari üzemben sem lehet különb. Utcai ruhában jövünk a munkahelyre, mert van hol átöltözni. Ebédlő is van. A munka j neheze gépesített. Minden ötödik napun% szabad. Esténként hideg-meleg vizes fürdő vár ben- j nünket a telepen, sőt még egy j hajszárítót is felszereltek az öltözőben Ha ehhez még azt a 3 500 forintot is hozzáteszem, amit egy hónapban megkeresek, igazán nem mondhatok mást, mint azt, hogy szeretek itt dől gozni. A kamuti szakosított sertéstelep a kamuti Béke Tsz és a murányi Lenin Tsz közös vállalkozásában 1971-ben. épült fel. Az évi 8 800 hízott sertést kibocsátó telepen nemcsak öltöző, hideg-meleg vizű fürdő és ebédlő áll az ott dolgozók rendelkezésére, hanem rend is van. Minden tekintetben. Az épületek környékét a szocialista brigád parkosította, szépítgeti, a gondozók munkájának minőségét pedig a SERKÖV vezetői „javítgatják” szakmai tanfolyamokkal A 19 tenyésztőből jelenleg hét a szakmunkás, de céljuk, hogy mindannyian szakképzetté vál janak, hiszen ma már a néhány évvel ezelőtti 300-zal szemben, átlagosan 1 000 állatot bíznak egy-egy ember gondjaira. Varga Imre. Hegei? Ferenc. Jozat János. Gál Károly A kanmuti általános iskolában j is osztálytársak voltak. Együtt lapozgatták a pályaválasztási tanácsadó könyvecskét. A vá- j lasztáson nem sokat vitatkoz- ! tak, hiszen a kamuti gyerekek többsége eleddig úgy nőtt fel, hogy akarva-akaratlamul megtanult a jószágokkal, bánni. Nem véletlen hát, hogy ők négyen is Eleken kötöttek ki a ka- muti Béke Tsz ösztöndíjasaiként. Szinte elválaszthatatlanokká váltak. Még a csárdába is együtt j járnak, hogy az egy-egy fizetés- j bői megtartott aprópénzen meg. ! vacsorázzanak, mert abban is egységesek, hogy a fizetés kerek összegét 2 500—2 700 forintot beteszik a családi kasszába. Féléves gyakorlat után bizony gny- nyit keresnek, már havonta. Es ha valóban olyan jó lesz, mint ahogy mondják, az a szakmunkás klub, amelyet majd itt a telepen alakítanak meg, azt is valószínűles együtt látogatják. Talán még a műsorok szervezésében as-.részt nesznek mmü a négyen. Természetese«. jemcsiak a csárdában meg a társadalmi munkában, hanem a szakmájukban. is helyt állnak. Itt a telepen is nagyon sok új dolgot elsajátítottak már. Varga Imre az idei szakmunkásversenyen első lett a járásban. A megyei döntőn pedig a hatodik helyen vér zett. Hégefly Ferenc a járási versenyen csak egy helyezéssel ma radt le Varga Imre mögött. Jo •zaf Jancsi szintét^ nem mulaszt el egyetlen alkalmat, hogy a telep idősebb dolgozóinak tapasztalataival bővítse az iskolában szerzett tudását. Gál Kaircsdék meg 22 hízót tartanak otthon az itt gondozásukra bízott 1000— 1000 sertésen kívül. Könnyen elboldogulnák velük. hiszen nemcsak az édesapja dolgozik ebben a szakmaiján, hanem Karcsi öccse Imre is sertéstenyésztő lesz. Éppen most tölti gyakornoki idejét, a bátyja mellett. Gál Imrén kívül még öt olyan kamuti fiatal — Domokos Ju®. .Samu Erzsi, Gál Mari, Kosa Gáboj. és Csáki Péter — ismerkedik itt a sertésgondozás gyakorlati fogásaival, aki jövőre szerzi meg a szálcmunlcásbitonyítványt Eleikéin Kamutón tehát kialakult már a hadrendje a sertésztenyésztő^ tartalékseregénék. Ám megyénkben — abban a megyében, ahol orszá gossan iß kimagasló eredményeket értek él a sertéstartásban — 3i közös gazdaság még mindig szakmunkáshiánnyal küzd Ez a 31 tsz összesen 91 képzett sertés- tenyésztőt keres Kéváry E. Péter
