Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

A műveltség téglái Téglagyári párbeszéd Fogászati hónap Orvos a fogínysorv adásról Hűl a kemence. A boltívek alól. a szűk ajtón át háromke­rekű kocsin hordják ki a cse­repeket. A kemencében kelle­mes nyári meleg van. Gyorsan fordulnak a rakok. Egyszál ingüket hirtelen csapja meg a fagyos, novemberi szél és ar­cukba vágja a finomra sodort vörös téglaport. Megszokták a hőmérsékletváltozást. Itt akkor volt igazán rossz, amikor még szénnel fűtöttek. A békéscsabai 1-es számú téglagyárban a munkásművelő- dés jelei után kutatunk. Mit ad a művelődéshez a gyár, mi­vel töltik szabad óráikat a munkásemberek? A hosszú téglakerítés még a régi, de mögötte tulajdonkép­pen minden megváltozott. A gyárral együtt lettek mások az emberek. Igényesebbek. Kor­szerűsödnek az egyes gyáregy­ségek. modern fürdő. orvosi rendelő épült; a téglagyári dol­gozók utcahosszokon építik sa­ját modern otthonaikat. * * * Papp Sándor, az 1-es gyár párttitkára: Még húsz éve is elég szegényesen öltözködtek a téglagyáriak. Ma feltűnően jól. Ez persze így természetes. Leg­többen moziba járnak, meg a meccsre, de egyre többen ol­vasnak. sok könyvet elad az üzemi terjesztő. Á vállalat ál­talános iskolájában a gyáregy­ségből ötvenen tanulnak. A művelődési élet központjai a szocialista brigádok. Sajnos a kerületben még kevés a kultu­rált szórakozóhely. Ki kellene iktatni néhány helyről a sze­szes italt. • « » Berki László, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat igazgatója: A gazdasági fejlesztéssel együtt nőttek a munkásművelődéssel kapcsola­tos feladataink. Az egész az­zal kezdődött, hogy húsz évvel ezelőtt az ötvenkét „lóerő” he­lyett gépeket vettünk. A ke­mencékbe azóta beszereltük a gázfűtést speciális, nagy érté­kű rakodógépeket, technológiai berendezéseket vásároltunk. ** Ezek kezeléséhez szakembere- ; két kellett és kell kiképeznünk. ■ * * * ■ A kemencék ajtaján percen- ! ként robognak át a megrakott 5 kocsik. Bencsik Pál művezető : 1936 óta dolgozik a gyárban. • Sokáig tolta ő is a kocsikat. ; Most a munka minőségére • ügyel. Félredob egy-egy csere- • pet, köbben beszélgetünk: ; ötféle újságot járatok. Any- • nyit, ahányan odahaza vagyunk. ■ Este nézzük a televíziót. A ï délutáni műsort nem tudom : megnézni, mert olyankor a jó- : szaggal foglalkozom. Tizenkét- * ezer forint tiszta pénzt hoznak ; évente. Ez nem mellékes do- ! log. A téglagyári kultúrház? : Ajánlottam, hívjanak meg a j szovjet alakulatoktól is mű- • kedvelő énekeseket, táncoso- • kát. Nem voltam még a könyv- » tárban. Van akkora könyvtá- ■ ram otthon, mint nekik. Lexi- : konok, útikönyvek, Jókai összes. : meg minden. I Zakorán Mihály kemence- ! berakó: Megnagyobbítottam a S házat. Nekem erre ment eddig ; a szabad időm. Ezután meg : majd a kész házra megy. * * * s ■ A tízes kemencében szapo- I rodnak a nyerscserép-sorok. jj Talpunk alól puhán száll fel : a téglaoor, majd a munkások : verejtékező vállára ül. M Kocziha András kemence- S berakó: Mondok magának va- : larnit! Tarthatatlan állapot van ; a volt téglagyári lakásokban. | Nedves, salétromos a fal, hűl- | lik a vakolat. Amióta átvette a j KIK a gyártól ezeket a hét- : venéves rozzant épületeket, ; semmit sem csináltak velük. • Ha már kultúráról esik szó, * erről sem szabadna megfeled­kezni 1 • • • Mitykó Mátyás né osztályzó 1? éves kora óta itt dol­gozik. Most három és fél ez­ret keres: Hogy mire költjük a pénzt? Most például téli holmira, öt családom van. Három már el­van a háztól, de még sokba kerül az otthoni kettő. Szórakozás? Nem tudok el­menni sehová. Moziba is csak néha. Hazajönnek a gyerekek, vacsorát készítek. rendbera­kom a házat. Csak a televíziót nézem, meg a megyei újságot és a Lányok, asszonyokat ol­vasom, Az a szomorú, hogy nincsen szabad szombatunk. Berki László igazgató: Sok még a tennivaló. A legalapve­tőbb az. hogy tovább korsze­rűsítsük a termelést. Ez per­sze nem megy egyik napról a másikra. Legutóbb a békéscsa­bai 3-as cserépgyár 300 milliós beruházásával készültünk el. Ennek berendezése 700 ezer dollár, amelynek a kezelése legalább 50 százalékban techni­kusi végzettségű dolgozókat igényel. Tanulni kell, szakadat­lan. • * » tíelicza Pál kemenceberakó : Jól keresünk. Az itteniek kö­zül nemigen járnak különpénz után. Ott van az újság, meg a meccs. Ezek töltik ki a munka utáni időt. Kocziha András kihordó: Az én szórakozásom abból áll, hogy nézem a tévét. Még az a jó, hogy ezt kitalálták. Vasár­nap pedig kimegyek minden csabai meccsre. Akármilyen rossz is, csak megnézem. Színház? ötvennégy éves fej­jel már nem kívánkozik oda az ember. A fiataloknak hagy­juk a jövés-menést. A sógoro- méknál. kint a tanyán van két disznóm. Naponta kimegyek, elbíbelődöm velük. Ez az én szórakozásom. No meg az új­ság. A Népszavát, meg a helyi újságot mindennap elolvasom. Hátulról. Valamikor könyvet 42. Földi dolgokról nincs mit kö­zölnöm veled, de még kérésem van hozzád. Kérlek, feledj meg kötelezettségeimnek, hogy ne­vem becsületben maradjon. Tu­dod, mennyivel tartozom Fritz- nek és Viktornak. Damjanich tábornoknak ezemégyszáz fo­rintjával tartozom, fizesd meg adósságomat leendő özvegyének, mert Damjanich János is vér­tanúhalált szenved velem együtt a mai nap reggelén. Nagy isten, a válás órája nem­sokára üt... Mondd meg gyerme­keimnek, hogy emberi törvé­nyek ítéltek el, hogy becsületes voltam és meggyőződésemért haltam meg. Isten veled, drága Elizem! Éljetek boldogul, sze­retett . gyermekeim, ne átkoz­zátok emlékemet; nemsokára ki­szenvedek...” Itt megszakad a levél, s a má­solaton jegyzet adja hírül, hogy az alább következő utolsó sza­vak már a vesztőhelyen íródtak. „Mégegyszer köszönet hűsége­dért és mindazért, amit értem tettél. Nem írhatok többet. Él­jetek boldogul kedveseim! Holtig híved Lein ingen Károly” * * * A hatodik levél Lázár Vilmos siralomházában íródott. „Arad, 1849. október 5-én, éjjel. Mindenem e földön, kedves szeretett Máriám! A lelkiatya. akinek kezébe le­tettem vallomásaimat, át fogja adni neked kis gyűrűmet, szi­vartárcámat és evőeszközeimet, amit itt a fogságom alatt hasz­náltam Én keresztül vívtam az élet-halál tusáját — meg fogok halni. Szívem, a szegény éret­ted fog dobogni utolsó dobba­násáig és azután is nálad ma­mád tiszta szerelemmel £» nem is olvastam, de most már nem bírja a szemem. Ha lenne sza­bad szombatunk. akkor tán azokat is elővenném. * * * Berki László igazgató: A szakmai műveltséggel együtt fejlődött a munkások általános műveltsége is. A művelődési otthonunk azonban még nem tölti be azt a szerepet, amit betölthetne. Több irányú, gaz­dagabb programkínálat kellene. Vári Jánosné. a gyár művelő­dési otthonának igazgatója: Ná­lunk az volt a baj, hogy sűrűn váltották egymást a kultúrott- hon-igazgatók. Mire csináltak volna valamit, már továibbáll- tak. Öt klubunk és egy szakkö­rünk van. Szeretnénk minél több dolgozót bekapcsolni a kultúrház életébe. Ezért ír­tunk ki most egy háromfordu­lós nagy vetélkedőt. Nyolcvan- három brigád 1200 dolgozóval nevezett be! Legtöbben a zenés rendezvé­nyeket. a nótaesteket kérik. Valóban nagyobb választékot kellene adnunk, de ehhez több pénzre van szükség, hiszen a televízió népszerű programjá­val kellene felvennünk a ver­senyt— * • • Az igazgató szerint húsz éve még. amikor a téglagyárról volt szó. legyintettek egyet Ma ez a gyár ipari munkahely, műszakilag művelt és általá­nosan is művelődő munkás­emberekkel, akik a lóvontatás­tól a lézersugárral vezérelt berendezésekig vezették el a gyárat Valamennyien folyama­tosan képezték magukat. Jelen­leg is sok százan vesznek részt a különböző oktatásokban. Nagyobbak lettek az egyéni igények. Szinte minden munkás tanul. Valószínű, hogy a leg­több munkásember rendszere­sen nézi a televíziót. Ezek a látszólag hétköznapi megállapítások nem keveseb­bék, mint a műveltség apró, de kemény téglái. Téglák, amelyek sokasodnak és egymásra rakódnak. Réthy István Gerencsér Miklós ARADI akarom átkozni a végzetet Nem, senkit — a boldogító szerel­medben eltöltött öt év szolgál vigaszamuL Amikor majd gyermekeink kilépnek a világba, mindegyi­küknek adj tőlem egy emléket. őrizzék tovább annak jeléül, hogy becsületesen, tisztán éltem át az életet, nyugodtan halok meg, habár ártatlanul. Te pe­dig, életem védangyala, akinek kezeiben sorsom tisztább és jobb lett, fogadd erős lélekkel utolsó istenhozzádomat. Nyűgödtabban halok meg azzal a reménnyel, hogy fájdalmadat korlátozni fo­god. Így kell tenned, mert csak­is ezzel bizonyíthatod, hogy em­lékem mennyire kedves számod­ra Köszöntsd, csókold nevem­ben Ármint. Térit. Hermint, Mi­nât, Steinert és Mednyánszkyt, minden jó ismerőst, barátot és rokont Csókold meg kedves gyermekeinket és öleld őket for­rón szerető szívedre, miként én téged, kedves Marim, Lélekben ölel leír és az utolsó percemig éretted dobogó, szerelmes szí­vemre szorítják. Isten veled! Tied örökké, még a síron túl is hűséges Vilmosod”. A hetedik búcsú Damjanich Jánostól való. Nem levél. Ez a jellemre és termetre egyaránt rendkívüli jelenség, aki a csa­tatéren való otthonos mozgását szabadszájú mondásokkal fűsze­rezte. imát irt hatodikára virra­dóra. Feleségének szánta, neki címezte, A fogszuvasodás aggasztó mértéke lassan már 100 éve fog­lalkoztatja a szakembereket. A fogmosás, a szájüreg helyes tisz­títása ma már az óvodás gyer­mekek programjában is szere­pel. Sajnos, a fogbetegség nem korlátozódik csak a fogak szu­vasodására. hanem különösen felnőtt korban a fogat tartó szö­vetek betegségei is megjelen­nek. Az elmúlt 25 évben ugrássze­rűen megemelkedett a szájbeteg­ségben szenvedők száma. Száz ember közül alig 4—5 személy­nek van ép fogazata, de ezek között Is felfedezhetők a fog- ínyszuvasodás jelei. A duzzadt, sötétvörös fogfny a legj ellem, zőbb tünete ennek. A foghús megdagad fájdalmassá válik és előáll az az állapot, amit na­gyon sok ember tapasztel, hogy fogmosáskor a fogkefe haszná­latakor vérezni kezd a foga. Általában ilyenkor az embe­rek megijednem és a fogtisztí­tást abbahagyják arra gondolva, hogy hátha a fogkefe sertéje sértette meg a fogínyüket. A vér­zés ugyan eláll, de a foghús duz­zanata fokozódni fog hiszen a tisztítás nem történik meg tö­kéletesen. Az idő előrehaladtá­val ez az állapot több alkalom­mal kiújul, majd megszűnik és több év múlva láthatólag telje­sen ép fogat lazulása miatt el kell távolítani a szájból. Bekö­vetkezett a fogínysorvadás, amely szinte vetekszik a fog­szuvasodás romboló hatásával. Ar ilyen emberek döbbenten veszik észre hogy látszólag ép és alig tömött fogaikat egymás után veszítik el anélkül hogy komolyabb fájdalmat éhezték volna. Sokat kutatták ennek okát. Két dolog van, amire köz­vetlenül visszavezethető. az egyik a rágás hiánya, a másik a szájban elszaporodó baktéri­umok minőségi változása. NAPLÓ „Mindenségek ura! Hozzád küldöm fohászomat. A hitve- semtőli elválás órájában Te erősítettél engemet. Adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát, a becstelen, gyalázatos halált, mint férfiú erőtelten áll­hassam ki. Hallgasd meg, ó Fő Jóság for­ró kérésemet. A harcokban és csatákban Te vezéreltél, óh. jó Atyám. Te engedted azokat ki- állani. s mentő kezed nem egy kétes harcban védett meg. Le­gyen neved mindörökké áldott. Oltalmazd Mindenható, az én szerencsétlen hazámat n továb­bi vésztől, lágyítsd meg az uralkodó szívét hátramaradó társaink iránti kegyelemre, s vezesse őt bölcsességed a népek javára. Adj erőt, óh Atyám, szegény Emíliámnak, hogy ő ama ne­kem adott szavát; „sorsomat hitemnek erejével viselem el” — beválthassa­Áldd meg Aradot és áldd meg a veszedelembe jutott sze­gény magyar hazánkat. Istenem, ismerted szívemet, és minden lépésem tudva van előt­ted. Azok szerint ítélj fölöttem, hogy a túlvilágon kegyes fogad­tatásra leljek. Ámen”. A többi áldozattól nem talál­tam búcsúlevelet az iratköteg-, ben. Még két akta szövegét je­gyeztem fel sebtében. Mindket­tő Tichy őrnagytól származott. Az egyik szolgálati jegy amely így szóL A rágás hiánya, vagy a nem eléggé rágós táplálék következ­tében a foghús és fogíny felszí­ne nem leap megfelelő erős be­hatást. aminek a segítségével a foghús felszínes és elhalt hám­sejtjei önmaguktól tudnának- le­tisztulni. A pépes ételeik nem­csak ezt a tisztulást akadályoz­zák- meg. hanem a többé-kevés- bé erős tapadásukkal kifejezet­ten izgató hatással támadják meg ezeket, a szöveteket. Ezért következik be az az állapot, amely már 14—15 éves gyerme­keknél megtalálható, hogy a foghús színe közvetlenül a fo­gak szélénél élénkvörössé és érzékennyé válik. Komoly tüne­tet még nem okoz. de a szak­ember számára már intő jel tel­jesen ép fogazat esetén is. Felnőtt korban 30 év felett a száj baktériumflórája a beteg­ségek, vagy a lerakodott fogkö­veik miatt megváltozhat és fe- kélyes gyulladások léphetnev fel. A súlyos szájgyulladások néha még a pépes táplálék el­fogyasztását is rendkívül fáj­dalmassá teszik. A gyulladások elmúltával azok tünetmentessé válnak, de a fogíny a fogról fo­kozatosan visszahúzódik és egy­re nagyobb felületet hagy sza­badon. Ha a fogszövet ellenálló, nem lyukad ki a fog, de lassan*, eleinte alig észrevehetően meg­mozdul. Ez a mozgás idővel egyre nagyobb mérvű lesz, megteremtve a lehetőségét an­nak, hogy a fertőzés a fogíny és a fop gyökere mellett a csontállomány mélyébe jusson. A foglazuláí bekövetkezte után ha az illető nem fordul szak­orvoshoz. hamarosan egyik fo­gát a másik után elveszíti. A fogorvos különböző gyógy­szerekkel, ecsetelőkkel, száj- zühany-rózsával képes megfé­kezni a fogíny sorvadását, ezért fontos, hogy utasításait és, taná­csait pontosan betartsuk. Dr. König János %A magas rendelkezések foly­tán mint a végrehajtási négy­szög parancsnoka jelentem, hogy a halálos Ítéletet, éspedig négy golyó, kilenc pedig kötél által a mai napon a törvénynek meg­felelően pontosan végrehajtat­tak. Semmiféle zavaró incidens nem történt. A magas rendel­kezések folytán a kivégzettek a kivégzés helyén maradtak meg­felelő őrséggel. A zászlóalj tíz óra és Célkor laktanyájába bevonult Tichy őrnagy 7ászlóaljparancsnok.” És a másik akta: „A magas vároarancsnokság- nak. Mint, a tegnapi kivégzésekhez kivezényelt zászlóalj parancsno­ka, jelentem a következő ese­tet. Tegnap az akasztás után a kivégzettek ítéletvégrehajtását követően a helyszínen nagyobb népcsoportosulás történt- Fel­szólítottam a jelenlevő papokat, hogy ar eseményekről szóljon valamelyikük néhány szót a népnek. Eleinte vonakodtak, míg végül az egyik pap — mivel karingben volt, tehát valószínű­leg a katolikusok közül — rö­vid beszédet mondott, melyet látszólag a nép helyeselt. Én a beszédet nem értettem, mivel ezen ország nyelvén szólott. Tegnap este a Haj^ vendéglő Zlahal nevű pincére figyelmez­tetett. hogy a pap magyar be­szédében a katonaságot ég állí­tólag legfelsőbb személyeket is gyalázó kifejezésekkel illetett ée a kivégzettek tetteit magasztal­ta. Nevezett Zlahal pincér több tanút is meg tudott nevezni. További eljárás végett ezt fel­jelentem. Tichy őrnagy.” Hfaiytatpitc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom