Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

Névre szólóan Öszöjte nyíltság­gal, közvetlen hang­nemben beszélgetett az elmúlt év gond­jairól, eredményei­ről, a párttagok munkájáról, a DÉMÁSZ békéscsabai kiren­deltségének kommunista kollek­tívája a legutóbbi pártcsoport- ülésen. Ez a gondolat inkább a tudósítás végére kívánkozna, s hogy mégis ezzel kezdjük, an­nak tudható be. hogy a króni­kásban mindig az marad meg legmélyebben, amit az összefog­lalóban mondanak el. Miről is volt szó a DÉMÁSZ pártcsoportjánál? Arról, hogy a közelgő beszá­moló taggyűlések előtt a párt legkisebb közösségében, a párt­csoportokban vitatták meg azo­kat a gondokat, azt a munkát, amelyet egy év alatt a politika, a gazdasági feladatok terén jól, vagy rosszul végeztek. Mint mindenben, amit em­berek csinálnak, a pártmegbí­zatásokban is lehet jól és ke­vésbé eredményesen dolgozni. Azon az estén ezt tették mér­legre a DÉMÁSZ békéscsabai kirendeltségén. A pártcsoport- értdkezlet kezdete előtt egy órá­val Várai János pártcsoport- bizalmi és Bjelik Béla, az alap­szervezet titkára már gondosan tárgyalták azt. amiről a kis kollektívát • tájékoztatni kell. Ügy határoztak,. hogy' az éves munkáról szóló tájékoztatót és a pártcsoporttagok egyéves te­vékenységének értékelését a titkár mondja, el. Igaz, jobb gyakorlat, ha a pártcsoporthoz tartozó kommunisták munkáját a bizalmi értékeli, ám ebben az esetben elfogadható volt. hogy ezt a titkár tegye, mivel egy­ben a bizalmi munkáját is ér­tékelhette. Bjelik Béla elmondta a vil­lanyszerelőknek, hogy a leg­utóbbi beszámoló taggyűlésen szó volt az iparági bérfeszült­ségről. Ez a kommunistákat ugyanúgy érintette, mint a pár- tonkívülieket Azóta a párt és a kormány határozatainak nyo­mán 8 százalékos béremelést valamint a vállalati négy- százalékos szabadbér-felhaszná- iás megszüntette ezt a gondot A dolgozók a DÉMÁSZ-nál is örömmel fogadták a bérrende­zést, ; amelynek nyomán javult a hangulat, és növekedett a munkatermelékenység. Ezt követően a szakmunkás- utánpótlás gondjaitól beszélget­tek. A bérkiegészítést követőén megszűnt ez a gond is. A szo­cialista munkaversenyt értékel­ve dicsérte a párttitkár a bé­késcsabai kirendeltség kollektí­váját, amelynek három szocia­lista brigádja közül az egyik 1972-ben els® lett a vállalati munkaversenyben. Jelenleg a második helyen vannak, de tö­rekvésük arra enged következ­tetni, hogy ebben az évben is megszerzik az elsőséget Már-már azt gondolhatta az ember, hogy ennél a pártcso­portnál minden a legnagyobb rendben megy. Am. ha a kom­munisták beszélgetnek, akkor ezt őszintén teszik. Nem hall­gatják el. a gondokat. Ezen az eszmecserén sem volt ez más­képpen. Azt is elmondták, hogy a taggyűléseiken kevés szó esik politikai kérdésekről és főleg külpolitikáról. Többnyire még mindig a gazdasági kérdéseket vitatják, holott ez elsősorban a munkaértekezletekre tartozik. Az sem sorolható az eredmé­nyek közé, hogy az erre az év­re tervezett kirendeltségi fóru­mot nem sikerült megtartaniuk. A magyarázat, amely szerint a vállalat vezetőinek nem volt lehetőségük eljönni, azt hisz- szük kevésbé vigasztalta a párt­csoport kommunistáit ég a ki- rendeltség dolgozóit. Amikor a személyes kapcsola­tokról, beszélgetésekről esett szó, elmondták a pártcsoport tagjai, hogy a pártonkívüli dol­gozókkal jól sikerült ennek a feladatnak a megoldása. Töb­bek között ennek eredménye, hogy a kirendeltséghez került fiatal szakmunkások megtalál­ták helyüket, beilleszkedtek a kollektívába. Az üzemi demokráciáról szól­va — úgy gondoljuk, joggal — kifogásolta a pártcsoport-érte- kezlet, hogy a termelési tanács­kozásokon felvetett kérdéseik­re a munkások csak öt-hat hó­nap múlva kapnak választ a vállalat felsőbb vezetőitől. Sok­szor a válasz akkor érkezik, amikor már a felvetett gond régen megoldódott Figyeltük az arcokat, amikor a csoport tagjainak egyéni mun­káját értékelte az alapszervezet titkára. Mi tagadás, jó volt látni a derült bizakodó pillan­tásokat, jó volt hallani a dicsé­reteket. Azt, hogy Várai János a munkásőrségben helytáll, a vállalat szakszervezeti bizottsá­gának tagjaként jól dolgozik és mint bírósági ülnök is ellátja a feladatát. Az is szép dolog, hogy Kiss Károly szakmunkás, szocialista brigádvezető gazda­sági és társadalmi munkájával kiérdemelte, hogy nyolcnapos mosóval, illetve penzai kirán­duláson, tapasztalatcserén ve­hetett részt. Az értekezlet után boldogan mutatta a fényképe­ket, amelyeken szovjet barátai­nak társaságában van. Azt is jó volt hallgatni, hogy Bánki Pál nyugdíjas villanyszerelő még mindig a pártcsoport tagjaként dolgozik és a szocialista brigád­naplót vezeti. Görbics Géza az­zal érdemelte ki a dicséretet, hogy pártmegbízatásának az if­júság nevelésében tesz eleget. Magony Antal pedig, mint a szakszervo"-Ai bizottság gazda­sági vezetője és mint munkás­őr áll helyt. Azonkívül végzi az esti egyetemet. Tóth János­nak. a pártcsoport értékelése szerint kevés a megbízatása, keresni kell számára is több el­foglaltságot. A csoport fcétasz- szonytagjáról elmondta a titkár, hogy kevesebb pártfeladatot vállaltak, mint a férfiak. Per­sze az igazsághoz gz is hozzá­tartozik. hogy a szakmai át­szervezés miatt csak nemrégen kerültek a pártcsoporthoz. Miután a névre szóló értéke­lés megtörtént, még arról is beszélgettek a pártcsoport tag­jai, hogy változtatni szükséges a szakmai vezetésnek azon a helytelen szemléletén, amely szerint nem szeretik, ha a fi­zikai dolgozók tanfolyamra mennek. Az, hogy a DÉMÁSZ-nál sok­kal több jó eredményről szá­molhattak be a pártcsoport- értekezleten, mint hiányosság­ról, annák is tulajdonítható, hogy a békéscsabai kirendeltség munkamorálja kiegyensúlyozott. A törzsgárda, amelynek tagjai 15-20 vagy éppen 30 éve dol­goznak ugyanazon a munkahe­lyen, biztosítéka annak, hogy a párt irányító szerepe érvénye­süljön. Botyánszki János Munkások A Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszerveze­tének megyei Bizottsága teg­nap délelőtt Békéscsabán ren­dezte meg a szocialista brigá­dok szellemi vetélkedőjét. A zsúfolásig megtelt terem asztalainál nyolc vállalat 17 csapata foglalt helyet. Papp Fe­rencnek, a HVDSZ MB elnöké­nek köszöntője után Pihurik An­na játékvezető vette át a mik­rofont. A versenyzők először irodalmi, majd munkásmozgal­mi és honismereti kérdésekre válaszoltak. Legtöbbjük fizikai dolgozó, vagy szakmunkás, akik valamennyi témakörben feltűnő­en jó felkészültségről, tájéko­zottságról adtak tanúbizonysá­got. A héttagú zsűri így gyak­ran emelte fel a legmagasabb pontszámot jelző 10-es lapot, „A megye első nyomdáját Kner Izidor alapította. Kevés felszereléssel érkezett, de rövid idő múltán világhírű tenpéke- ket állított elő. Szociális ked­vezményeket adott a munká­sainak” — hangzott Medveczki Géza lakatos szakmunkás ha­tározott válasza az egyik kér­désre. aki a gyomai Vegyesipa­ri Vállalat „November 7.” szó­5 smmsm 1973. NOVEMBER 3. vetélkedője cíalista brigádjának tagja. Csa­pata munkaidő után a községi könyvtárban készült a vetél­kedőre. A 13-as asztalnál ülők 13-as kérdést húztak és máris válaszoltak. Egy másik asztal­nál az orosházi Faipari Válla­lat szocialista brigádjának tag­ja iMzanyecz Imre Just Zsig- mond műveit sorolta. Az újabb kérdés Szabó Pál, biharugrai származású írónk művére vo­natkozott és a békéscsabai Ker­tészeti Vállalat1 „Angela” bri­gádjának tagjai rögtön mond­ták a regény főhősének nevét. Az Angela brigád együtt ké­szült a szellemi vetélkedőre. Akik nem vettek részt a já­tékban, azok levizsgáztatták képviselőiket. A gyulai vízügyl­sek részletesen elemezték Féja Géza 1937-es „nemzetgyalázó perének” hátterét, a Viharsa­rok című szociográfiáját. Tarr István gépésznek hobbyja a tör­ténelem. A vetélkedő végén a győzte­seknek Valentinyi Mártonné, a HVDSZ szervező titkára adta át a megérdemelt díjakat. A szocialista brigádok léte­zése óta mind több munkás fi­gyelme fordult a művelődés fe­lé. A szellemi vetélkedőkre való felkészülés, valamennyi közös kulturális program és azok él­ményeinek, tapasztalatainak megvitatása olyan értékeket hoz létre, melyeket aligha lehetne pénzben kifejezni! , R. 1. Félmillió tonna brikett importból, tűzifa exportra — Az idén tíz százalékkal több brikettet vásároltunk az NDK-ból, mint az elmúlt év­ben, és megfelelő mennyiségben importáltunk szenet a központi- fűtéses lakások, a gázgyáraik és a MÁV ^'látására — tájékoz­tattak a LJGNIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalatnál. A LJGNIMPEX összesen 500 000 tonna brikettet rendelt az NDK- ból. Ennek mintegy 80 százalé­kát már leszállították, és a hát­ralevő mennyiség is megérkezik még az idén. A vállalat körü'belül más­fél millió tonna vegyesfajtájú szenet is importált a Szovjet­unióból, Lengyelországból és CsehszlovákiáboL Ezek a kő­szénfajták magas kalória tartal­múak, jól kokszolhatnak. A központifűtéses lakások ebből mintegy 250—300 ezer tonna lengyel kőszenet kapnak. A szénszükséglet nagy részét a belkereskedelem már a hazai termésből is fedezni tud­ja. éppúgy, mint a tűzifaigé­nyeket. Nyolc-tíz éve még a LIGNIMPEX tűzifaimportra szo­rult, azóta az erdőgazdaságok bőven fedezik a hazai igénye­ket, sőt az idén már 18 000 ton­nányit exportáltak is Olaszor­szágba. (MTI) November közepén kezdődik • a próbagyártás a békéscsabai új cserépgyárban A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsa­bai új cserépgyárának egyik üzemrészében november köze­pén. a másik üzemrészében pedig 1974 februárjában kez­dődik a próbagyártás és előre­láthatólag áprilisban már a j folyamatos termelés. Ez a ter- ' vezett időpontnál 9 hónappal hamarabb lesz és jövőre vár­hatóan 30 millió. 1975-ben pedig már 50 millió cserép készül. A gyár a hazai igé­nyek kielégítése mellett jelen­tős mennyiséget szállít majd exportra is. '■■‘•Á NCOSOKKAL * A VÖRÖS ÖVEZETBEN A testvérváros: Budrio bemutatkozik Q „Tizennégyezer lakosú váro­sunk — amely Bologna megyé­hez tartozik — nagyon régi múltra tekint vissza. Erről ta­núskodik korabeli építészete, amely az egykori román civili­záció jegyeit viseli. Budrio és hat kerületének tíz kisebb vá­rosa. illetve községe fontos me­zőgazdasági zónában helyezke­dik el. Pontosabban a Padona Alföldhöz tartozik, amely Ri- minitől az Alpok lábáig terül eL Kereskedelmünk alapvetően a mezőgazdaságra, ezen belül is a kendertermelésre, illetve an­nak ipari feldolgozására épül. A II. világháború gok szenvedést zúdított Budriőra és lakosaira. Tönkretett városunk jelentős ré­szét újjá kellett építeni. Az új­jáépítés során új városzóna ala­kult ki. Néhány évvel ezelőtt pedig több üzem létrejöttével gyorsuló ütemben tűnik elénk az ipari zóna. Budrio ipari fejlődését min­denekelőtt annak köszönhetjük, hoigy alig 15 kilométerre van hozzánk megyénk székhelye, a csaknem félmillió lakost szám­láló Bologna. Innen az utóbbi években mind több munkás jön hdzzánk dolgozni, akik közül nagyon sokan le is telepednek városunkban. Ipari zónánk ki­alakulása óta azonban más kör­nyékbeli városokból is érkeznek Budrióba munkások. És máris meg kell jegyeznem, hogy Bud­rio ugyan Bologna szomszédsá­gaiban helyezkedik el. azonban nem árnyékában meghúzódva él. Városunk a már említetteken túl ugyanis jól fejlett kereske­delméről híres. Következik ez kedvező fekvéséből. Többek kö­zött abból, hogy közel van az autósztrádákhoz, s alig 100 kilo­méterre az Adriai-tenger part­jaihoz. Sőt, néhány óra alatt Budrióból gépkocsival az Alpok­ba, illetve onnan városainkba le­het jutni. Mint említettem, iparunk csak néhány év óta kezd gyorsuló ütemben fejlődni. Kapcsolataink azonban sok irányúak és inten­zívek. S ez biztató városunk fejlődése számára. Sok más mel­lett viszont b úszik ék vagyunk Budrio régmúlt időkből ránk maradt nagyon híres kézműves iparára, amely jelenleg is magas színvonalú termékeket állít elő.” E sorokat a nagyon szimpati­kus dr. Ivano Galíetti, a városi tanács egyik tisztviselője vetette papírra. Ezzel az olaszországi Budrióvai van testvérvárosi kapcsolatban Gyula, immár ki­lenc éve. S az egymástól 1 200 kilométerre levő két város ve­zetői mind gyakrabban látogat­ják meg egymást. Legutóbb szeptember 9. és 17. között járt négytagú gyulai delegáció dr. Vidó István tanácselnök vezeté­sével Budrióban. Olvasóink közül többen bizo­nyára furcsának vélik a testvér- városi jelzőt egy olyan ország­gal és annák városával, ahol nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és politikai viszonyok is különböznek a mienktől. Ta­lán nem tűnik magyarázkodás­nak, ha elmondom, hogy Bolo­gna megyét —, melynek szerves része a Gyulával testvérvárosi kapcsolatban levő Budrio — Olaszországban az északi vö­rös övezet bázisaként em­legetik. Így is tartják számon. Következik ez abból, hogy Bo­lognában, vagyis a megyeszék­helyen a kommunisták a leg­utóbbi választásokon is megsze­rezték az abszolút többséget. Ez mintegy ismételten azt eredmé­nyezte, hogy a kommunista és a szocialista párt koalícióban intézi az ügyeket — tegyem máris hoz. zá — nemcsak Bolognában, ha­nem a megyeszékhelyhez tarto­zó 60 városban, így Budrióban is. Mindez azt jelenti, hogy amíg Olaszország más részeiben ki- sebb-nagyobb erőt képviselve a fasizmus is létező valóság, az északi vörös övezet bázisaként számon tartott Bologna megyé­ben nincs létjogosultsága. A 14 ezer lakosú Budrióban a kommunista pártnak 1250 tag­ja van. Befolyása a tömegekre azonban ennél jóval nagyobb, hiszen a legutóbbi tanácsi vá­lasztáson a szavazatok 46 száza­lékát a kommunista párt sze­rezte meg. örvendetes, hogy a budriói kommunista pártban igen sok a fiatal. A gyulai küldöttséget igazi ba_ rátokként fogadták a város ve­zetői és lakói. A delegáció talál­kozott a kommunista párt városi vezetőivel és kerületi titkáraival is. Bolognában pedig a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a gyulai delegációt. Majd — szintén a megyeszékhelyen — az egyik kerület polgármestere és párttitkára hívta meg őket ba­ráti beszélgetésre. Gyula város vezetőinek Bud­rióban tett szeptemberi látoga­tásával szinte egyidőben érke­zett a testvérváros meghívására Olaszországban a Kiváló cím nel háromszor kitüntetett és kétsze­res nagydijas Gyulai Körös Néptánc Együttes. Balkus Imre (Következik: Barátokhoz érkeztünk). MÁV Villamos Felsővezetők Építési Főnökség felvételre keres vasipari szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat Szolnok—Békéscsaba vasútvonal vtllamosítasa munkáira. Jó kereseti lehetőség, ingyenes munkásszállás, díj men* tes utazás. Minden szombat szabad. Jelentkezés levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség 1102 Budapest K őbánya-felső pu. 202116

Next

/
Oldalképek
Tartalom