Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
Schwajda György: Mesebeli János Ismét egy János a magyar iro- ] dalomban! Móricz Kis Jánosa óta ki tudja, hányadik? Különböző korszakok különböző figurái ezek a Jánosok, akik abban hasonlítanak csupán, hogy a társadalom egyszerű emberei, egyébként helyük és szerepük a hierarchiában más és más. Schwajda György Varga Jánosa is egyszerű, dolgozó ember, mégis új és különös alak a magyar színpadon. Valóban „Mesebeli J ' nos”, aki — az író vallomása szerint is — „akkor sem szé- gyelli megvallani a mi világunkról, hogy szereti, amikor a legkevésbé divatos.” Furcsa, de ez a mű „valóságos mese”. Szereplői a mi korunk jellegzetes alakjai. Főhőse is valódi hús-vér ember, plasztikusan elérhető közelségben, aki mindezek ellenére sem a mi korunk embere még. Varga János cselekedete illúziót keltő elképzelés: egy porszívót vesz az államnak, hogy törlesszen valamit abból, amit a szocialista rendszertől kapott. Ez a naivitás önmaga, ban abszurd ugyan, mégis, szimbolikusan a jelen kritikája, a jövő felé mutató hasznos illúzió- keltés, hiszen, ha végiggondoljuk, mit kaptak a dolgozók milliói a felszabadulás óta népi államunktól, nagyon sokunknak van és lenne mit törlesztenie. A darab különleges, nagyon összetett szimbóluma ez a porszívó: a szeretet, a ragaszkodás, a tisztelet és a hűség jelképe egyszerre. Az író elsősorban a sze- retetet, a szocialista rendszer iránti szeretetet hangsúlyozza, amikor három sajátos helyzetben (tipikus környezetben) bemutatja Varga János konfliktusát. A mindennapi élet jól ismert színterein küzd a tóhős egy olyan társadalmi igazság elfogadtatásáért, ami miatt jelenleg kinevetik, még gúnyolják is, A munkahely-kocsma-otthon világában más-más módon ütközik össze környezetével, hogy a végén mégis az ő illúziót keltő szeretete győzzön a lelkeken. s önként csatlakozó társakkal már nem egyedül viszi a porszívót. Hová? Előre, egy tisztultabb, nemes érzelmekben egyre gazdagodó világ felé, amely már megfő- ». gant, még akkor is, ha a kül- j szín még nem a Varga Jáno- : sokat látszik igazolni. Ezt hiteti * el az író művével, amelynek ■ nagyszerű műfaji értéke az, jj hogy a komédia lehetőségeivel : korunk egyik legkomolyabb tár- : sadalmi-emberi problémáját £ mondja el úgy, hogy kacagunk ' is, ugyanakkor magunkba szállva 3 ei is gondolkodunk vajon mi 3 visszük-e ezt a porszívót, vajon » nem ott lenne-e már most a ; helyünk Varga János mögött. Ez ; a sürgető nyugtalanság adja meg ; azt a mély katarzis-élményt, : amelyben ennek az új magyar : színdarabnak a sikere rejlik, s £ színpadi létjogosultságát erősíti £ — sajnos —, hogy ma még „nem £ divat elégedettnek lenni, nem £ divat kimondani: én hiszek eb- « ben a világban”. Ezt a „divatot” | akarja időben minél közelebbre j hozni Schwajda György a min- ( dig jobbat akarás szenvedélyé- ; vei. A fiatal író Békéscsabán be- ! mutatott színpadi művét Szűcs ■ János rendező hozzáértő maga- " biztossággal segítette színre. ! Rendezéséből világosan kitűnik, ! hogy otthonosan mozog az író : által ábrázolt világban. Az öko- £ nomikusan építkező darab cse- ■ lekményének egyes csomó- « pontjait kellő díszünk- : cióval különíti e'. és : így a fordulatos eseménysor £ ■ ■ d BÍKtíHfCm-^s j 1913. NOVEMBER 22„ \ mindvégig figyelmet lekötő, s egyre izgalmasabb. A darab természetéből eredően megfelelően hangsúlyozza e „valóságos mese” groteszk és helyenként abszurd helyzeteit is úgy, hogy a történet mindezekkel együtt hiteti el velünk, hogy aimit látunk, korunkra jellemző. Művészi alkotómunkát tükröző rendezése teljes egészében igazolja az író elképzelését is. amelyet darabja bemutatásától remélt: „Hogy mennyire sikerült, azt csak egy értő előadás döntheti el. mert így ez még csak félig kész alkotás, más és több lesz a színpadon egy közös munka útján.” Varga János lakatost, a „Mesebéli János”-t Bicskey Károly alakítja. Nemes szándékú „kisembert” játszik, aki nemcsak szólamszerűen tudja, hogy törlesztenie is kell azért, amit a szocialista rendszertől kapott, hanem érzi is. Jól érzékelteti a valóságból ma még igen-igen hiányzó figura szükségességét. Megható naivitása ellenére is tudatosan cselekvő munkás, aki egy szebb világért hasznosat tevés biztos reményében a kinevetést. a ma még meg nem értést is vállalja. A melegszívű, rokonszenves hős megformálása színpadi remeklés, Bicskey gazdag művészi pályájának új, jelentős állomása. Szaktársai is színes egyéniségek. Lukács József ' (Háry), Pólyák Zoltán (Hárshegyi), Szerencsi Hugó (Kraut) és Szűcs András (Tamás) külön- külön élethű munkásfigurák, játékukból sokszínűén tükröződik a ma „melósánák” Varga Jánosnál reálisabb, olykor egészen vaskos életfelfogása, akik azonban hajlandók nemcsak a keresetet számolni, hanem a porszívót is vinni. Cseresnyés Rózsa (Vargáné) tenyeres-talpas munkásasszony. akitől távol áll férje naivitása. A „piacról élő” ember szemével nézi a szocializmust, de számára is csak ez az egyetlen lehetőség. Játékának természetes könnyedsége az előadás értéke. Tóth Gabriella (Rozika) a szocializmus neveltjét, a modernül Gerencsér Miklós ARADI 39 A Lenkey-huszárok mégis sírtak a diadal után. Halottaikat siratták. Köztük a fiatal tisztet, Fiath Pompe jusz hadnagyot. Semmi kétség, mélyen őszinte volt Lenkey, amikor a gyászhír hallatán ös&zeroskad- va mondta: — Bárcsak én estem volna el helyette. a * a Hihetnénk, győzni csak egyféleképpen lehet: hősiességgel. Kapaszkodj a bátorság sörényébe, és hidd. hogy rajtad kívül másnak nem terem babér. Így mondják a poéták és a szónokok, de nem a katonák. Ök tudják, hogy a csaták prózaibbak. Igaz, néha nagy bennük a pátosz, ám örökké a pánikkal keveredve. Érzékeny, ingatag, remegő részegség, józan félelem és még sok más egyéb élő vulkáni vegyület az a valami, amit közönségesen bátorságnak szoktak nevezni a fegyverek viadalában. A hősben jelen van a gyáva és a gyávában a hős. Mindkét oldalon. Ama vulgáris ok miatt, hogy itt is, ott is emberek vannak. Hős és gyáva emberek. A röpítő erőben szerepet játszhatnak a kétségek is. Előre minél gyorsabban lerázni a hátunkba csimpaszkodó ketelyeA címszerepet alakító Bicskey gondolkodó, de a hagyományoktól el nem szakadó munkás származású lányt játssza meggyőzően, tipikus korfiguraként. Vajda Károly (Részeg) epizódszerepében ismét kiválót nyújtott, mértéktartóan játszotta a részeg melóst, elkerülte az efféle szerep túl játszási buktatóit. A két, illetve három szerepet játszó színészek biztos szakmai rutinnal váltottak át egyik szerepkörből a másikba, nem zavarta a nézőt, hogy új figurát alakítanak. Áts Gyula (Igazgató. Doktor) színesen érzékeltette a kétféle intellektuelt, szerepéből adódóan mint igazgató volt meggyőzőbb. Felkai Eszter (Irénke, Doktomé. Postáskisasszony) mindhárom, különböző karakterű nőalakot hitelesen villantotta feL Körösztös István (Művezető, Károly és Körösztös tstván. (Fotó: Demény Gyula) Rendőr) kettős szerepéből rusztikus rendőrfiguráia tetszett jobban. Garai Róbert (Főkönyvelő, Mentőorvas) a főkönyvelő szerepében mozgott otthonosabban. Kovács Lajos (Szerelő) rövid szerepében megfelelt. Ez mondható el Bende Attila (Csapos) teljesítményéről is. ,Csányi Árpád ötletgazdag díszletei a mondanivalót segítő tárgyi elemek. Az alapszituációt jelképező fő díszletelem mellé megtalálta azokat a kifejező, stilizált elemeket, amelyeknek minden szituációban atmoszférateremtő erejük van jelzésszerűségükben is. Vágvölgyi Ilona gondosan megmunkált, hangulatot érzékeltető jelmezei is segítették a történet hiteles megjelenítését. Tóth Lajos Ülést tartott a megyei pályaválasztási tanács Tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott a megyei tanács pálya- választási tanácsa. Elsőként a beiskolázási feladatok végrehajtásának helyzetéről, valamint a körzeti orvosoknak a beiskolázás előtt álló tanulók egészség- ügyi vizsgálatában betöltött szerepéről tanácskoztak a résztvevő szakemberek. Külön szóltak a továbbtanulási lehetőségiek ismertetésének kialakuló újabb módszereiről, a szakigazgatási szervek előtt álló feladatokról és a továbbtanulásra jelentkezés mikéntjéről. Az ülés további részében a pályaválasztási propagandamunkáról, a szervezés későbbi, még megoldásra váró feladatairól beszéltek a résztvevők. Jövőre új óvodát kapnak a sériai gyerekek Evek óta gondot okozott Gerlén a községi tanácsnak az óvoda« korú gyermekek elhelyezése. A szülők részéről sók panasz érkezett szerkesztőségünkhöz is. amiért hely híjáin nem vették fel gyermeküket az óvodába. Ez a gond oldódik meg a jövő évben. A tavasszal mintegy 2 millió forintos költséggel új óvodát építenek, előre láthatólag még 1974 végén átadják majd rendeltetésének. A megyei tanácstól e célra 500 ezer forintot kapott Gerla községi Tanácsa. Dp, tapasztalható társadalmi összefogás is. lA^paOM» •■•••«■•as NAPLÓ t két. Ha sikerül áttörnöm, túljutok a pszichikai rubikonon és győzelmem behozhatatlan előnyt jelent a lehagyott kétségekkel szemben. így érzem teljesnek Lenkey János bátorságát. A kétségek hátszelével. Minden bizonnyal enélkül is boldogult volna a lovasrohamokban. De mint any- nyi társát a lázadók oldalán, űzte a belső kényszer: minél véglegesebben elszakadni korábbi valójától, minél több elhatároló fegytényt halmozni múltja és jövőbeni sorsa közé. Megint osztatlan. egész, egyugyanazon ember akart lenni. A maga megtalált teljességét mentette azokban a véres műveletekben, amelyeket rákény- szerítettek. Ö is ott kapta meg új arcélét. ahol a honvédsereg legtöbb tábornoka A bácskai- bánáti csatatereken. Szakadatlan harctéri szolgálata közben a személyes bátorsága mellé nagyobb erők társultak kétségei ellen. Bebizonyosodott, hogy a gordiuszi csomót csak karddal lehet kettévágni. A politikai viszályok nyüt katonai ellenségeskedéssé fajultak. Hazatérését utólag a legnagyszerűbb példaadásnak minősítették. Kossuth a Lenkey-huszárokra hivatkozva sürgette a lázadás zászlói alá a határokon kívül, osztrák alakulatoknál szolgáló magyarokat. „Haza. hát, haza! akinek magyar lelke van! A Lenkey kapitány százada, a Württemberg-huszároknál megmutatta az utat megmutatta, miként kell a hű magyarnak cselekedni” — így emelte oltárra Kossuth azokat, akiket Márama- rosszigeten még le akartak fegyverezni és büntetésből más ezredbe osztani. Eddig sem hiányzott az országos hírnév, most azonban mindenek felett álló tekintély, a magyarok bálványozott Kossuth Lajosa mutatta fel, mint püspök az oltári szentséget. Ekkora fényben már valóban csak a pátoszos hősiesség lehetséges. Megfeleltek hírnevüknek a Lenkey-huszárok. Véghezvitt rohamaikhoz képest szinte mellékes, hogy kapitányukat őrnaggyá léptették elő októberben a déli harctéren. Egy hónapon belül az alezredesi rendfokozatra is rászolgált, s alig műit el újabb hónap, Lenkey ezredesként átvette decemberben a Hunyadi-lovasezred parancsnokságát. Fáradt, perzselt, megritkult századát magával vitte a Hunyadi-huszárok kötelékébe. És harcoltak tovább. A rácok helyett immár ellenünk. Lenkey az életénél is jobban vigyázott arra, hogy fogalommá lett nevéhez ne fűződjön vereség. A 1 áradók szolnoki győzelme után hatásos alkalmat választott Kossuth az ezredes tábornoki kinevezéséhez. Március tizenötödikén, a pesti forradalom évfordulóján saját kezével Írta meg az okmányt. De a mozzanat több volt mint jelképes formaság a győztesek ünneplő táborában. Len key re ruházták a nyolcadik hadtest parancsnokságát is. Márpedig ezt a hadtestet Komáromban fojtogattuk roppant erős ostromgyűrűveL Ilyen várba menni parancsnoknak hálátlan megtiszteltetés. Török Ignácot kellett felváltania a fő felelősségben. Mi még a madarak röptére is vigyáztunk. Eltökélt széndékunk volt, hogy Komáromot bármi áron bevesszük, örök rejtély marad, miként siklott át Lenkey tömött, éber ost- romgyűrűnkön. Vallomásában csak ennyi állt az érthetetlen szerencséről: „Rendkívül nagy nehézségek árán jutottam be ? várba, hogy át veh essem a reán bízott nyolcadik hadtestet ég a vár védelmét”. Minden bizonnyal a védelmet is rendkívül nagy nehézségek árán vezette.. Mi rághattuk az öklünket, nem mentünk semmire. Kudarcunkat megpecsételte Görgey hadseregének beérkezése. Mi, az ostromlók menekülők lettünk. Lenkey a felmentő sereghez csatlakozott, négy zászlóaljjal, két huszárszáraddal és egy üteg tüzérrel segített minket elkergetni a lát- határróL Ez volt az utolsó harctéri szereplése. Az örökös meenróhál- tatások aláásták egészségét. Bizonyára idegileg is meglazult tűrőképessége, de ez csak valószínűség. (Folytatjuk)
