Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

«ssssBBeaasaBSBsesasssassæesooœeBesefflBSssBasaffieffieBsssi '©O B SS S B B B BBS SAE A gyomai ÁFÉSZ sokoldalúan támogatja a kertbarátokat A bor kezelése az első fejtés idején Az utóbb! hónapokban külön­böző szervek és szakemberek bevonásával folytatott tanácsko­zásokat a Hazafias Népfront megyei bizottsága. E megbeszé­léseken nem kisebb jelentőségű téma szerepelt, mint az országos zöldségtermesztési program me­gyei tapasztaltainak helyzet­elemzése. E megbeszélések ösz- » szegezései sürgették egy olyan megyei szintű tanácskozás tartá­sát. ahol a legilletékesebbek, a termelők jelenlétében veszik számba a házi- és zártkertek megyén belüli eredményeit, s az irántuk támasztott kívánalma­kat. Mindenekelőtt . a fólia alatti zöldségtermelés elterjesz­tésének szükségszerűsége sür­getett egy tanácskozást. Ilyen előzmények után került sor no­vember 16-án, délelőtt 10 óra­kor a Hazafias Népfront me­gyei, illetve gvomai bizottsága, Gyoma nagyközség Tanácsa és a gyomai ÁFÉSZ közös rende­zésében a házi- és zártkertek zöldségtermelésének időszerű kérdéseit megvitató tanácsko­zásra Gyomén. A zöldségtermesztés érdekli a termelőket. Jó’ példázza ezt az ankét sikeressége. Mert mi más— sál lehetne magyarázni, hogy megyénk legtávolabbi szögletéből is eljöttek a meghívottak. Vagyis azok a házi- és zártkertek tulajdono­sai, akiket a Hazafias Népfront megyei bizottsága a zöldség- és gyömölcstermelés szószólóinak, cselekvő részeseinek szeretne megnyerni. Miután a házigazda, Megyeri Sándor tanácselnök üdvözölte a megjelenteket, Terbe István, a Kertészeti Égyetem Kísérheti In­tézetének munkatársa tartott előadást a fólia alatti és a sza­badföldi zöldségtermelésről. Er­re a kérdések sokasága volt az egyértelmű válasz. 'Úgy is mond­hatjuk, ez külön pozitívuma volt ennek a tanácskozásnak. Az előadást amolyan kötet’en beszélgetés, kérdezz-felelek kö­vette- Egv óra hossza alatt el­képzelhetetlen megismertetni a fólia alatti zöldségtermelés ho­gyanját. Ehhez nemcsak előadá­sok, hanem a megfe’elő szakiro­dalom következetes tanulmá­nyozása szükséges. Ide kívánkozik Boros László­nak, a megyei tanács kertész­mérnökének az a javaslata, hogy hossák létre a kertbarátok klubját vagy bizottságát. Mint mondot­ta, ez a szerv lenne hivatva ar­ra, hogy a megyében átfogó irá­nyítást kapjon a fólia alatti zöldségtermelés megismertetése, ,'iogy választ kapjanak a terme- Iők arra a temérdek nvitott kér­désre, amely a kultúra elter­IQ 18S3, NOVEMBER 3ft. jesztéséné’ jelentkezik. Szükség van egy ilyen megyei szervezet­re azért is, mert a szakköny­vek nem jutnak el minden kert­tulajdonoshoz. Csak így képzel­hető el. hogy a megye megany- nyi községében is kezdetét ve­hesse a zöldség- és gyümölcster­mesztés olyan következetes szor­galmazással, mint amilyen Gyo_ mán tapasztalható. Ez utóbbiról azonban Cs. Nagy Gábor, az ÁFÉSZ e’nöke beszélt. Gyomán hét éve működik a 80 tagot számláló gyümölcster­melő szakcsoport. A szövetkezet permetezőgéppel és két trak­torral segíti a termelőket. Két hónappal ezelőtt 11 gyomai la­kos megalakította a fólia alatti zöldségterrae’ő szakcsoportot Hogy az ÁFÉSZ mennyire akar­ja a községben e kultúra meg­honosítását azt jól példázza a fóliabeszerzés, az előadássorozat és szaktanácsadás beindítása, a talajvizsgálat, s a palántabe­szerzés. melyek teljes költségét — ami megközelíti a 10 ezer fo­rintot — a szövetkezet vállalta magára. Sőt. már épül a szak­csoport palántanevelő fóliasát­ra is! E jó kezdet ellenére sem hallgatta el a gondokat. Min­denekelőtt azt, hogy gyümölcs­ből és zöldségből! most is hiány van Gyomán­Nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők Zalai Györgyöt, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága elnökségének tagját. Elsőként arról szólt, hogy me­gyénkben már több mint fél­millió négyzetméter területen folytatnak fólia alatti zöldség- termelést a házikertekben. A le­hetőségek azonban sokkal na­gyobbak, mint ahogyan n gyü­mölcs és zöldség iránti igény is többszöröse annak, amit ki tu­dunk elégíteni. Ugyanis a megyében 35 ezer hold házi- és sárikért van. melyek jelentős része még min­dig nem azt a kultúrát termeli, amelyre alka’mas lenne. Sőt, jelentős része elhanyagolt. És máris annak a véleményének adott kifejezést, hogy a tanács­kozás bebizonyította: a Hazafias Népfront megyei bizottsága jó ügyet szolgál, amikor a gyü- mö’cs-zöldségtermelés fokozását szorgalmazza. Mint mondotta, az ankét abban is megerősítette a népfront megyei vezetőit, hogy feltétlenül szükség van egy olyan szervezeti keretre — ez esetben a kertbarátok klubjára vagy bizottságára —, amely kö­vetkezetesen segítené a házi- és zártkertek tulajdonosait. Hogy mennyire szükség lenne egy ilyen szervre, annak bizonyíté­kául említette azt a tényt, hogy a megye 79 közigazgatási hely­sége közül 65-ben házi- és zárt­kertjeinek gazdái magukra hagyatva do'goznak. Ennek az állapotnak a felszámolását is segítenék » kertbarátok megyei vezetői, és a MÉSZÖV illetéke­sei. Mindent egybevetve, a no­vember 16-án. pénteken délelőtt a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának kezdeményezésére Gyomán sorra került házi- és zártkertek zöldségtermesztési ankétja jó kezdetnek ígérkezett Az egyik felszólaló azonban fi­gyelmeztette a jelenlévőket, mi­szerint nem lesz élőbbre lépés akkor , ha a tanácskozás után az illetékesek nem próbálnak további lépéseket tenni. Reméljük, sőt bízunk benne, hogy a gyomai tanácskozásnak lesz folytatása, amely konkrét cselekvésben jut kifejezésre. A továbblépéshez azonban — úgy S véljük — más szervek és szer­vezetek segítsége is szükséges- Balkus Imre Ritkán gondolunk arra, hogy a lombhullás idején, illetve azt követően is érdemes néhány órát fordítanunk kertünk gon­dozására, a károsítok elleni vé­dekezésre. Ilyenkor számos ká­rosító könnyen elérhető, egysze­rű eljárással megsemmisíthető, csak telelési viszonyaikat kell is­mernünk. Búvóhelyük felszámo­lásával elpusztíthatjuk áttelelő alakjaikat, csökkentjük a tava­szi fertőzések kialakulását, ez­által megkönnyíthetjük, hatéko­nyabbá tehetjük a következő évi növényvédelmi munkát. Gyümölcstermő növényeink kórokozóinak jelentős része és számos rovar is a lehullott, fér- j főzött leveleken telel át. Élet­ben maradásukat, a kórokozók áttelelését megakadályozzuk, ha a lehullott leveleket gondosan összegereblyézzük és azonnal elégetjük. Az alma-, körte- és birsleve­lek elégetése teljes mértékben megsemmisíti a csak levélen te­lelő almafavarasodás (Endo- stigme inaequalis) és a körtefa- levél-fehérfoltosság (Mycosphae_ relia sentina) kórokozóját, s megakadályozza a körteía-vara- sodás (Venturia macaluta) kórokozójának a levelekről ki­induló fertőzését is. Jelenleg szinte ez az egyetlen módja a levélaknázó molyok (Lithocolle- tis blancardella, Lithocolletis coryhosfalie, Sigmella namella) elleni hatásos védekezésnek is. A cseresznye- és meggylevelek elégetésével a cilindrospóriumos levélfoltosság (Cylindrosporium padi) áttelelő alakját pusztítjuk el, és csökkentjük a levéllyu­Amikor a musit zajos erjedése zavartalanul befejeződött, újbor lesz belőle. Ezután, 1—2 héten belül, a borban a szilárd ré­szecskék (a seprő) nagy része le­ülepszik, s ezzel a bor részben megtisztul (ez az ún. önderülés). A kierjedést követő 3—4 hét után az önderülés lelassul. Az összegyűlő seprőre a bor erje­dése szempontjából nincs szük­ség. Sőt, minthogy sok benne a könnyen bomló szerves anyag, ezért (a régi gyakorlattól eltérő, en) a bőrbetegségek elkerülése, a bor jobb minősege érdekében a zajos erjedés után 2—3 héttel feltétlenül lássunk az első fej­téshez. E munka helyes idejének meg­választása lényegesen hat a bor további fejlődésére! A penészes, rothadt szőlőből nyert borokat még hamarabb, kierjedésük után azonnal fejtsük le! Korán fejtsük azokat is, ame. lyeknek üdeségét, valamint a szőlőtől származó természetes il­lat- és zamatanyagait kívánjuk megőrizni. Ugyancsak korai fej­tést igényelnek a könnyű, sav­szegény borok, amelyek eseté­ben a biológiai savcsökkenés nem kívánatos. Meleg pincében szintén korábban fejtsünk, mert az ilyen helven a seprőbomlás előbb megindulhat. Arra gondoljunk, hogy a kései fejtés mindig nagyobb hiba, mint a túl korai! kacsodás (Chasterosporium ear- pophium) tavaszi fertőzését is. A szilvalevelek megsemmisí­tése a polisztigmás levélfoltos­ság (Polystigma rubrum) és a| szilvarozsda (Transchelia pru- nispinosae), a kajszileveleké pe­dig főleg a gnomóniás levélfol­tosság (Gnomonia erythrostoma) elleni védekezés céljából fontos. A diófák alól nem csak a le­veleket, hanem a dióburkokat is szedjük össze, mert a dió leg­jelentősebb betegségeinek kór­okozói ezeken is áttelelnek. A ribiszke- és a köszmétebok- rOk alól a mikoszferellás levél- foltosság (Mycosphaereila ribis) és a pseudopezizás levélfoltos­ság (Pseudopeziza ribis) áttele- lésének megelőzése érdekében szükséges a leveleket összege­reblyéznünk és elégetnünk. A fertőzött málnalevelek eltüze­lése a szeptóriás levélfoltosság (Septoria rubi) s az elzinoés vessző- és levélfoltosság (Elsi- noe veneta) fertőzési lehető­ségeinek csökkentése miatt fon­tos. , AZ ÁFOR nagyszénAsi'iii. SZ. GÉPKOCSI JAVÍTÓ ÜZEMÉBE felveszünk autószerelő szakmával, technikumi végzettséggel és , tehergépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező dolgozót, művezetői munkakörbe. A jelentkezéseket az ÁFOR gépkocsi főosz­tálya, 1751 Budapest, Pf. 94. Csepel, XXI., Petróleumkikötő üt címre kérjük küldeni x Később fejthetjük a nagy cu­kortartalmú mustokból nyert, nagyobb alkoholtartalmú boro­kat, továbbá a vörösborokat, valamint a túlzottan savasakat, a savcsökkenés elősegítésére. Fejtés előtt feltétlen ismerjük meg borunk törési hajlamát és kénessav-tartalmát. Végezzünk ezért törési próbáit Egészséges borok fejtése során akkor is a bor minősége, jellege szerinti mértékű kénezéssel egy­bekötött fejtési hajtsunk végre, ha a törési próba kedvezőtlen elváltozást nem mutat A kénezés határértéket: — savas, száraz vagy édes, magas alkoholtartalmú bor ese­tében 15—20 mg/1; — lágy, száraz vagy édes. ma­gasabb alkoholtartalmú, vala­mint illatos borfajtához 25—30 mg/1; — minit az előbbi, de alacsony alkoholtartalmú borhoz 3i5—40 mg/L Annak érdekében, hogy elke­rüljük a leülepedett seprő fel- keverését — úgy képezzünk, hogy 5—30 liter borban a fej­tendő bormennyiségnek megfe­lelő kristályos borként (kálium- metabiszulfitat vagy káliumpiro- szulfitot) keverjünk el gondosan. A hordó légterében égessünk él 100 literenként egynegyed-egy- ketted azbeszt kénszeletet, majd a tülkénezett bort öntsük a fej­tésre előkészített tiszta, üres hordóba. Ezután fejtsünk —■ ha nincs a hordón csapnyílás, gumicsővel. A hordó has-átmérőjénél hosz- szabb tiszta fapálcát a hordóba dugva, majd kiemelve megálla­píthatjuk a seprő magasságát. E felett egy-két ujjnyira a pál­cához kötjük a gumicső egyik végét. Célszerű a csövet feljebb még egy helyen megerősíteni, A hordóba helyezett csövet meg­szívjuk, s a bort egy sajtár al­jára vezetjük. A csövet egy szál dróttal elszorítva, szabályozhat­juk a bor kiömlését. Fontos, hogy a csőben a bor vissza ne szaladjon, mert az felkeveri a seprőt. Ha a hordón esapnyűás van. akkor megcsapoljuk. A bort igyekezzünk a sajtár aljára ve­zetni, hogy minél kevesebbet le- vegőzzön. Ha van fejtőgépünk, akkor fé. lig zárt fejtést hajtunk végre. Az oxidativ jellegű, törési haj­landóságot nem mutató borok fejtésekor nem adagolunk ként Ezzel ugyanis megakadályoznánk az ászkolási illat kifejlődését. Az üres hordóban égessünk el hekto­literenként körülbelül fél szál azbeszt kénszeletet. Az így elő­készített hordóba a bort nyíltan levegőztetve fejtsük. A törésre hajlamos újborok fejtésekor, ha a törési próba töb- bé-kevésbé bamatörés iránt haj­lamosságot mutat borunkat —* függetlenül annak összetételétől, színétől és minőségétől — ké- neznünk kell. Nagyobb baj ugyanis, ha a bor a levegőztető fejtés következtében megtörik, mintha átmenetileg kénes ízű vagy halványabb színű lesz. A törésre hajlamos borokat a fejtéskor fokozottan védeni kell a levegőzéstől. Az első fejtés után majd két­hetenként határozzuk meg a bor szabad kénessav-tartalmát, és végezzünk kiegészítő kénezést. Ha a kívánt szint állandósult, nem kénezünk többet. Célszerű az állandósult kénessavszintet hathetenként eülenőrizni. Az oxidativ jellegű borok (a tokaji, pécsi, badacsonyi) érle­lése során csak minimális (5— 10 mg/1 kéndioxid) kénessav- szinttel dolgozzunk. Amidőn ezen a borok elérték fejlődésük tetőpontját, akkor kénezünk, olyan mértékben, hogy a szabad kénessav 30—40 mg legyen lite­renként. A bortörvény előírásai szerint a közfogyasztásra kerülő borok összes kénessav-tartalma lite­renként 300 mg, ebből szabad állapotban 60 mg lehet. Dr, Mercs Árpád Á lombégetés előnyei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom