Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
Müs HOGY SZILÁRD LEGYEN AZ ALAP (3. oldal) • SPORTEREDMÉNYEK (7., 8., 9. oldal) Erre építjük a jövőt À hallássérülések megelőzéséért Fokozott védelem i zalos munkabelveken November derekán a vállalatoknál többnyire megkezdődnek a leltározások a szó közvetlen és átvitt értelmében egyaránt. Bár a hátralevő másfél hónap, a finis még valamelyest korrigálhat az eredményeken, azért már napjainkban is alkalmas „leltár” készülhet a tervezéshez, a jövő évi tennivalók számbavételéhez. Még nagyobb biztonsággal készíthető el a negyedik ötéves terv eddigi megvalósításának mérlege. Csaknem három esztendő eredményeit, problémáit számbavé- ve meghatározhatók a hátralevő két év, köztük az 1974-es feladatok úgy, hogy a negyedik ötéves terv népgazdasági és vállalati célkitűzései hiánytalanul s a legjobb hatásfokkal teljesüljenek. Van mire építenünk & jövőt. A népgazdaság egésze s a vállalatok túlnyomó többsége a tervnek megfelelően fejlődött az utóbbi években. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési üteme 5,8 százalék volt 1971-72-ben s minden jel szerint az idén is elérjük a negyedik ötéves tervben előirányzott 5,5—6 százalékos évi átlagos növekedési szintet. Az ipari termelés az első két esztendőben átlagosan 6 százalékkal nőtt, az idén valószínűleg eléri a 7 százalékot. Bár végleges számokat még nem ismerünk: a mezőgazdasági termelés töretlenül fejlődött tovább s túlteljesíti az első három év előirányzatait. S e számszerű eredményeket a minőségi mutatók javulása alapozta meg. A nemzeti jövedelem növekedése például teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott az első két esztendőben. Korszerűsödött a termelés szervezete, fokozódott a hatékonyság, növekedett a termelés nemzetközi versenyképessége, javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Jelentős gazdasági gondokon sikerült menet közben úrrá lennünk. A beruházási piac felfokozott feszültségeit a párt és a kormány határozott intézkedéseinek nyomán sikerült felszámolni. 1970-ben és 1971-ben a többletberuházások miatt a belföldi felhasználás több volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A különbözeiét külföldi adóssággal, külkereskedelmi deficittel fedeztük. 1972—73- ban viszont jelentős külkereskedelmi aktívumok. kiviteli többletek képződtek, mivel a beruházások korlátozása miatt a belföldi felhasználás nem érte el a megtermelt nemzeti jövedelem szintjét. A gazdaság, a külkereskedelem kedvező egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy a jövőben némiképpen ismét növeljük a beruházásokat. Valamelyest gyorsuló ütemben gyarapodhatnak tovább a lakosság jövedelmei is. Amíg 1973-at a nagyüzemi munkások és művezetők béremelése fémjelezte, addig 1974. a szociálpolitikai intézkedések esztendeje lesz. (Már ismertek azok a kormányhatározatok, amelyek növelik a gyermekneveléssel kapcsolatos kedvezményeket és állami támogatásokat.) Ezek a jövedelempolitikai intézkedések szükségesek is ahhoz, hogy az első két esztendő lemaradását pótolva a lakosság életszínvonala (reálbért, reáljövedelme) az eredeti tervnek megfelelően növekedjék. Csaknem három év ismeretében megállapíthatjuk: a gazdaságpolitika elvei kiállták a próbát. A népgazdaság negyedik ötéves tervének célkitűzései reálisak, teljesítésük jó alapot szolgáltat az 1976—1980- as tervidőszakhoz. Az első középtávú vállalati tervek — bár teljesülésükről nincs, nem is lehet átfogó kép — bizonyosan nagyban hozzájárultak a népgazdaság eredményeihez. Mindenekelőtt azzal, hogy növelték a tervszerűséget, az előrelátást, a távlatok szerepét a napi munkában. Az 1974. évi vállalati feladatok meghatározásánál is kiindulási alap a saját ötéves terv teljesítésének elemzése és szükség szerint az eredeti célkitűzések időszerűsí- tése. Egyre több vállalatnál ilyenkor, az esztendő végén nem egyszerűen csak a következő év feladatait határozzák meg, hanem a középtávú tervüket is felülvizsgálják, érvényességi idejét újabb esztendővel megtoldják. így mindenkor időszerűsí- tett és öt évre szóló célokhoz igazodva szabhatják meg a rövidtávú éves operatív feladatokat. Ezeknél az élenjáró vállalatoknál céltudatosabb, hatékonyabb munkára nyílik lehetőség, mert nem a múlt fejlődési vonalát vetítik előre mechanikusan, hanem a távlatokhoz igazodva igyekeznek szükség szerint új ösvényeket vágni. A tervezés, a fejlesztés fő kérdése náluk a „hogyan másként”. Napjaink időszerű feladatai: a gyártmányösszetétel korszerűsítése, a hatékonyság és verseny- képesség fokozása, a munka-é,. üzemszervezés, az élenjáró tudományos és technikai vívmányok alkalmazása stb. nem képzelhető el rögtönzéssel, a múlt kritikus elemzése, és a távlatok alapos ismerete nélkül. A vezetés lényege: az előrelátás, különösen fontos az 1974-es feladatok számbavételénél. Jövőre ugyanis a vállalatok is elkezdik az 1980-ig szóló új ötéves tervük kidolgozását. Kapnak ehhez majd központi információkat a minisztériumtól, az irányító hatóságoktól, de a távlati látásmódot, a megbízható és célravezető tervezési módszereket helyileg kell kialakítani. így nem lesz törés a vállalatnál a két ötéves tervidőszak között s az 1974-es feladatok végrehajtásával már az 1980-ig szóló távolabbi célokhoz is közelebb kerülnek. Bár munka van bőven, az év végi hajrá, a túlórázás, a rohammunka azért már egyre kevésbé jellemző. Ez is az előrelátás, a tervszerűség térhódításának egyik jele. De a vállalatok nem érhetik be ennyivel, többre, másra van szükség Miután a termelés napi sód - rása, a rögtönzés általában már nem köti gúzsba a vállalati felső vezetést, tovább lehet és tovább szükséges lépni: az éves tervek „improvizálásáról” a távlatok, a jövő kutatására, a stratégia kialakítására, finomítására. Geometriai axióma: két pont között legrövidebb út az egyenes. Ha ismerik a jelent és azt a távoli pontot, amit az éves tervek sora köt össze, hosz- szú távon is töretlen lesz a fejlődés. K. So „Népbetegség lett a hallás- károsodás” feleimmel a Hétfői Hírek arról a tanácskozásról tudósít, amelyen október közepén, Budapesten több ország szakértői foglalkoztak a hallássérülésekkel, köztük az Orosházi Kórház, illetve a Békés megyei audiológiai szakrendelés fülész- főorvosa, dr. Molnár Mihály. Az utóbbi években a szakemberek mind többet foglalkoztak ezzel a témával, s egyetlen adat is igazolja, hogy nem alaptalanul: hazánkban egymillióra tehető a hallássérültek szama. Valóban népbetegségméreteket ölt ez a betegség, amelynek okozója legtöbb esetben a zaj. Megyénkben, így Orosházán is egyre több olyan üzem működik, amely eleve magában hordozza a halláskárosodás lehetőségét. Éppen a megyei audiológiai állomás kezdeményezésére például az Orosházi Üveggyárban alapos vizsgálat után elrendelték, hogy a 15—20 decibeles hangerőt megGádoros A Gádorosi nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szerve hatósági feladatainak megfelelően dönt többek között a területfelhasználási ügyekben, építési-, bontásiengedély-kérel- meket bírál el. 1971 novembere óta, tehát két év alatt a szak- igazgatási szerv harminchat magánerőből történő lakóház építésére adott ki engedélyt, és tizennégy toldaléképitkezést engedélyezett Ugyanakkor harmincnégy elkészült lakóház használatba vételét és tíz lakóház bontását hagyták jóvá. A közületek kérelme alapján három üzemi létesítmény építését engedélyezte az elsőfokú hatóság. Telekkialakítás engedélyezését kilenc esetben kérték a lakosok, s ezeket a szakigazgatási szerv jóváhagyta. Folyamatosan végzik az építési, rendészeti. valamint ellenőrzési feladatokat is a tanácsnál, s eddig mindössze egyszer volt szükség arra. hogy a szakigazgatási szerv határozattal kötelezze az építtetőt építési engedély kér- vényezésére. A nagyközség általános középtávú rendezési tervvel rendelkezik, s ennek alapján látja el a szakigazgatási szerv az építési hatósági feladatokat — természetesen az idevonatkozó törvény és a megfelelő rendeletek szellemében. Az építkezni szándékozókat a tanács telek biz* haladó zajos helyen dolgozókat fülvédővel lássák el. A betegségeknél ugyanis, különösen pedig a hallászavaroknál a megelőzés az alapvető. így egyre több munkahelyen fordítanak fo. kozott gondot a zajártalom csökkentésére, megfelelő védőberendezések, felszerelések használatára. Nemcsak az ipari üzemekben, hanem a mezőgazdaságban is egyre fokozottabban jelentkezik a halláskárosodás megelőzésének szükségessége, s nincs messze az az idő, amikor a zajos traktorokon is csak fülvédővel dolgozhatnak. A megelőzés azonban nem- csupán a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is fontos, sőt talán a legfontosabb. Ezért az iskolákban is rendszeressé válik az audiológiai ellenőrzés, s az így kiszűrt, hallássérült gyerekek kezelését időben megkezdhetik. Mindinkább szaporodik a hallásjavító műtétek száma is, amelyek döntő többsége eredménnyel jár, a műtéti beavatkozás után lényegesen javul a hallás. tosításával támogatja. A fejlesztési tervben megjelölt területeket folyamatosan építési telkekre osztják fel, ps azokat a lakosság rendelkezésére bocsátják. A telkek értékesítését a tanács megbízásából az OTP nagyszénási fiókja végzi. November 15-én Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke és Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára Takács Lajos vízügyi igazgató kíséretében megszemlélték az igazgatóság árvízvédelmi létesítményeit. Bejárták az idén a vízügyi igazgatósághoz csatolt szarvasi szakaszmérnökség területén levő Hármas-Körös árvízvédelmi töltéseit, majd a Sebes-Körös mindkét oldali töltését. Részletesen megszemlélték a nagyobb szivattyútelepeket, vízkivétéli műveket és az 1970 óta végrehajtott töltéserősítési munkákat. A bejárás befejezése után a megyei tanács elnöke értékelte a látottakat és elismeréssel nyilatkozott a vízügyi szolgálat fegvelméről. a védőművek állapotáról, az eddig elvégzett  SZOT és a Hazafias Népfront elnökségé értekezlete A Szakszervezetek Országom Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége hétfőn együttes értekezletet tartott, amelyen a szalu szervezetek központi vezetőségeinek titkárai, a szakszerve., zetek megyei vezető titkárai, valamint a Hazafias Népfront megyei titkárai is részt vettek. A tanácskozáson Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Gál László, a SZOT titkára a szakszervezeti és nép£rontszer_ vek együttműködésének továbbfejlesztéséről tartott beszámolót. A közelmúltban mindkét elnökség irányelveket dolgozat ki az együttműködés fejlesztésébe; a mostani tanácskozáson a kapcsolatok elmélyítésének módszereivel, a közös programokkal foglalkoztak. Mindkét fél helyesnek tartja, hogy az országos elnökségekhez hasonlóan a budapesti, illetve megyei népfrontbizottságok és szak- szervezeti tanácsot- is szoros kapcsolatokat építenek ki. s működjenek együtt a lakosság szociális körülményeit, művelődését érintő kérdésekben. A két mozgalom a jövőben közös program alapján szorgalmazza. hogy minél több, 8 nyolcadik általánost még el nem végzett dolgozó befejezze tanulmányait, S éhhez támogatást is nyújtanak. Közösen folytatják. s még hatékonyabbá akarják tenni az olvasó népért mozgalmat, amelyhez az üzemi könyvtárakban is még jobb feltételeket kívánnak teremteni. A szakszervezetek és a népfront együttesen lepnek majd fel a gyermekes családok na_ gyobb megbecsülésért, ösztön, zik például, hogy a tanácsok és az üzemek minél több bölcsődét. óvodát építsenek közösen. Továbbfejlesztik az iskolák üzemi támogatásának mozgalmát, s együttesen lépnek fel. ha a lakóterületeken üzemi zaj vagy szennyeződés zavarja a lakók nyugalmát. A részletes programokat a SZOT és a népfront szervei rövidesen kidolgozzák. munkáról. Szükségesnek tartotta a következő tervciklusban tervezett árvízvédelmi fejlesztéseket a megye területénei biztonsága céljából. Nagyváradi vízügyi szakemberek Gyulán Hétfőn Gyulára érkezett a nagyváradi vízügyi igazgató és kísérete. Az ötnapos látogatás célja a testvérkapcsolatok erősítése, a közös érdekű magyar— román vízügyi létesítmények megszemlélése, valamint a vízügyi műtárgyakkal kapcsolatos kérdések egyeztetése. Ma. kedden újabb romániai vízügyi szakértő-csoport érkezik Gyulára, a két vízügyi hatóság közötti URH-kapcsolat kiépítéséről folytatnak megbeszélő*. Harminchat új lakóház — magánerőből Megyei párt- és tanácsvezet'k szem-éle az árvízvédelmi létesítményeknél
