Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

HIM) A Ä S « Aim Vitafórum A szocialista hazafiságról ! • Varinak fogalmak és vannak ; eszmék, melyek anélkül, hogy ■ teljes értelmével tudatosulná- ; nak, hatnak ránk, megváltoztat- 3 jak munkánkat, szemléletünket. : Sokszor nehezebb a magatartás 3 mögött megtalálni a gondolatot, 3 mint ez utóbbitól eljutni a cse­lekedetig. Ez történt akkor is, mikor a Kemény Gábor Szakkö­zépiskola néhány diákjával be­szélgetve próbáltuk elemezni a hazafiság, a szocialista hazafi- ság fogalmát és gyakorlati ér­telmét. m> m* találkozó Először az 1848-as szabadság- harc nagyjainak életútját tekin­tettük végig. A negyvennyolcas eseményekben a nemzet eszmé­jével, a szabadságra, a függet­lenségre való óhajjal összefo­nódva a hazafiság vitte a veze­tő szerepet. Legismertebb és mindannyiunkhoz legközelebb álló alakja Petőfi. Életének tra­gikus végéből alapvető követ­keztetést vonnak le beszélgető- partnereim: Petőfi hazai isága nemcsak költészetében, nyilvá­nult meg, saját életét is feltette rá. A fogalom tartalmának ala­kulását a történelem különböző szakaszain át figyelemmel kí­sérve, Bagyinka Pál géplakatos, tanuló állapítja meg: — Az a jó hazafi, aki mindig a nem­zetét alkotó, haladó többség ér­dekeinek megfelelően cselekszik. Ugyancsak ő mondja: — Az is jó hazafi, aki rendesen elvégzi munkáját. Ezt Márkus Mária egészíti ki: — Aki csak jól dolgozik, még nem teljes hazafi, ennél több kell. — Mi ez a plusz? — Állandóan tanulni kell, és még például foglalkozni a fia­talokkal. segíteni munkában el­maradt társát. Fiatafqfc arcftépcsamclra Hivatása: népművelő Hl A gondolatok tovább gyűrűz­nek és megvitatjuk, mi az, ami. vei többet rejt magában a szo­cialista hazafiság fogalomköre a hazafi ságenál. Gergely Ágnes szerint az előb­bi fogalomból az következik, hogy egyformán figyelembe kell venni minden nemzet érdekét. Vágási Julianna ezt, ha nem is a pontosság igényével, így fogalmazza meg: — Érvényesüljön a népek kö­zött is a demokrácia és egymás megbecsülése. Vagyis helyen­ként vitába átcsapó beszélgeté­sünk során eljutottunk odáig, hogy a szocialista hazafiságba beletartozik az internacionaliz­mus eszméje is, sőt elválasztha­tatlan attól. De a fogalom — csak fogalom marad, amíg nem realizálódik cselekvések során mindennapjaink gyakorlatában is. Tanulókkal üljük körül az asztalt, természetes tehát, hogy a KISZ szerepéről is szó esik. Arról, hogy mi beszélgető- partnereink véleménye a KISZ nevelő munkájáról, a következő Mini Magazinban szólunk. Ad­dig is várjuk a hozzászólásokat, véleményeket a szocialista ha- zafiságróL Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban baráti találkozót rendeztek, melyen a város úttörői szovjet pionírok­kal találkoztak. Képünkön Tatjana Vaszilijevna Holodova me­sél a békéscsabai úttörőknek » pionírok életéről. Mellette Zsibrita Mária áll. (Fotó: Demény) Nyert idő „Ml * * A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola KlSZ-szerveze- tének „MI” című lapjának jelen tanévi első száma az elmúlt hé­ten került az iskola tanulóinak kezébe. Rátekintve a® A/4-es formátumú diákújságra, az em­ber óhatatlanul vállalja a ke­resztapa szerepet, s a lap cí­mét például „AZOK”-ra költi át. A magyarázat nyilvánvaló, ha belelapozunk a 1® oldal ter­jedelmű kiadványba. Mert nem feltételezhető, hogy az iskola sok száz diákjának mindegyike ma­gáénak vallja az olvashatatlanná maszatolódott, tartalmilag is erősen kifogásolható, stencilezett kiadványt. Vitathatatlan, hogy igen sok fontos, az idei tanév­ben érettségiző diákoknak szük­séges információt, iskolai esemé­nyeket közöl a lap, de ezek kö­zül is több sor vagy egy egész cikk olvashatatlan. S aki látta Gaburek Károly csabai festőművész kiállítását, az a Mi-ben közölt kritika­szerű írást legfeljebb mosolyog­va olvassa.-. Vagy ez esetben is bebizonyosodott a tény: a forma a tartalomtól elválaszthatat­lan?— Évekkel ezelőtt az ország egyik legszebb formátumú, tö­kéletesen nyomtatott diáklapja volt a Ml. S a tartalmat, az aktualitást, az igényes szerkesz­tés színvonalát is csak dicsérni lehetett. Egy olyan iskola ese­tében, ahol nyomdaipari osz­tály is van, az efféle minőségi (és tartalmi?) romlás annál in­kább e’gondolkodtató, s nem utolsósorban méltatlan egy gimnázium hírnevéhez. Nem­csak pénzkérdés, inkább az oda­figyelésé! **». i) OLLÓZTUK Egy bécsi nőt követ egy férfi : az utcán. Sehogy sem tud tőle ; megszabadulni, odafut hát a J rendőrhöz, és azt mondja: — Kérem... ez az alak követ 3 engem! Mire a rendőr, anélkül, hogy ■' abbahagyná a forgalom irányi- £ fását, ezt válaszolja: — Sajnálom, kisasszony... Ha * nem lennék szolgálatban, ma- ; gam is ezt tenném. • Mint komor ziva- tarfellegekkel terhes égből egy csapásra meginduló sültga- lamb-zápor, úgy ha­tott diákokra, szülők­re az ez év szeptem­berétől érvényes tan­anyagcsökkentő ren­delet. A tanévkezdés em­legetésének hallatára zorddá váló arcokat fe'derítette az intéz­kedés. Az eddig sem­mit sem tanuló örült, mert ezentúl lénye­gesen kevesebbet kell majd tanulnia. A ta­nárok is örültek, mi­vel a diákok, saját munkájuk hiányossá­gait indokoló és már ré^en egyhangúvá kopott érvei egy új­jal szaporodtak — és hát a tanárok is sze­retik a változatossá­got. A gyermekeiket kü­lönórák tömegével makacsul túlterhelő szülők is elégedettek voltak a hír halla­tán: csökken a házi feladatok száma. Hi­szen az így felszaba­duló időben legalább még egy különórára lehet járatni a gyere­ket! S akkor jött az ily módon kiderülő égből a villámcsapás: tanulni ezután in kell! Mert a rendelet nem azt célozza, hogy „na eddig is keveset tanultunk. ezután semmit sem fogunk”, hanem, hogy a keve­sebbet jobban lehes­sen elsajátítani ■ a ■ Valóban csökkent a i házi feladatok meny- j nyisége s tényleg j nőtt a szabad idő. De i ez nem a harmadik, ! a negyedik különóra, i tanfa1 yarn bekapcso- i lásának szükségessé- j gét jelenti. S azt | sem, hogy több lett j a holtidő, üresjárat, ! melyet unatkozásra i lehet fordítani. Hogy az intézkedés ; elérje célját, csök­kenjen a sokat em­legetett túlterhelés, ahhoz a felszabaduló órákat tartalmi* te­vékenységgel kell ki­tölteni. Ebben nem. csak az iskolák, szü­lők segíthetnek, de magukon a diákokon is múlik, hogyan használják fel az idő­nyereséget! (19 Ismered-e Európái? Magyarország — Európáért A Budapesti Felhívás világszerte feltűnést és elismerést kei- ! tett. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének buda- 5 pesti ülésén (1969. március) a magyar kormány megbízást kapott ! arra, hogy az európai biztonság ügyében elfogadott felhívást el- • juttassa az érdekelt államokhoz. Ennek érdekében kormányunk • képviselői több, mint harminc alkalommal folytattak két- vagy : többoldalú megbeszélést. így a Magyar Népköztársaság kormánya j nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a sokoldalú előkészítő ta- • nácskozasok 1972 novemberében Helsinkiben megindulhassanak. 1969. november 30-án Kádár János, az MSZMP KB első tát- : kára az olasz Unitának adott nyilatkozatában leszögezi: „A kü- • lönböző társadalmi berendezkedésű országokban élő európai né- : péknek a fejlődés ma belátható időszakában — nincs más útjuk j egy nyűgödtabb korba, mint megteremteni a földrész kollektív biz- ; tonsági rendszerét”. Kádár János pártunk 1972- november 14—15-én : megtartott ülésén előadói beszédében kijelentette: „Az európai • biztonság ügyében haladás történt... A szocialista országok nagy s erőfeszítéseit bizonyos reál politikai tényezők is segítették, s így • november 22-én Helsinkiben megkezdődnek a sokoldalú előkészítő • megbeszélések... A Magyar Népköztársaság, elvi álláspontunknak • megfelelően, részt fog venni ebben a munkában” : • Ez elhatározást támasztotta alá Péter Jáno& külügyminiszter : belgiumi, Vályi-Péter Egjjesült Államok-beli útja, Kurt Waldheim, • az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának idei magyarországi ; tartózkodása is. í—esi—J S Még alig száradt meg a pe­csét Kozák Mária diplomáján, mikor kézhez kapta kinevezését. Az állt a hivatalos papíron., hogy 1973. július 1-től munka­helye a szeghalmi járási műve­lődési központ, beosztása: mű­vészeti előadó. Érthető szorongással jelentke­zett munkahelyén. Izgatta, hogy mi lesz a rá váró feladat, ho­gyan tudja majd a gyakorlatban használni mindazt, amit a fő­iskolán tanult. Tudta azt is, hogy nagyon sokat kell tenni azért, hogy az embereket ki­mozdítsák otthonról és ezáltal, Szeghalmon is élénk, moegal- mas kultúrélet legyen. Ezért el­ső cWlga az volt, hogy átszer­vezze az ifjúsági klubot, mely addig főként középiskolásokból állt. Munkáját siker koronázta, Be tudta vonni a nagyközség ifjúmunkásait is, és most a klub tagjainak többsége kétkezi dol­gozó. A papír szerint hetente háromszor jön össze a klub, de nincs olyan nap. hogy valame­lyik fiatal fel ne keresse, leg­alább egy rövid látogatásra. Kozák Máriának tulajdonkép­pen nem újdonság a kultúrmun- ka_ Már középiskolás korában is foglalkozott ezzel, tagja volt az irodalmi színpadnak és sok kulturális feladatot kapott a KISZ-szervezettől is. Érettségi után Debrecenben végezte el a főiskolát, és egy rövid szegedi szakmai gyakorlat után került Szeghalomba. Itt is rögtön egyik motorja lett a községi KISZ- alapszervezetnek. Megválasztot­ták a végrehajtó bizottság tag­jának is, és természetesen fel­adatául a kultűrmunkát jelölték; meg. Marika sí* mindent megta­nult az iskolában, sok nehéz vizsgát tett le, de nem könnyű az elméleti tudást átültetni a gyakorlatba. Közhely már, de igaz. hogy az életben minden másképp van. Szerencsére Ma­rika nem ijed meg a nehézsé­gektől. Ha valami elsőre nem sikerül, megpróbálja kétszer, há­romszor. egész addig, amíg jól nem megy a dolog. Ehhez biz­tatást ad neki, hogy egy nehéz­ségen már túl van. Sikerült Szeghalmon egy jól működő if­júsági klubot létrehoznia, mely­nek tagjai sokszor és szívesen vesznek részt közös rendezvé­nyeken, kirándulásokon. Célja az, hogy főleg a fiatalok segít­ségével pezsgővé tegye a váro­siasodé nagyközség kulturális életét. ! Arany János 1 nevét vette fel a sarkadi kollégium Hangulatos ünnepséget tar­tottak Sarkadon az elmúlt va­sárnap a fiú- és lánykollégium lakói. Ezen. a napon vette fel ugyanis a kol’égium az Arany János nevet. Az ünnepségen részt vett Szak Bálint, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának csoportvezetője, aki ismertette Arany János életút­ját, maid a kollégium igazgató­ságának átadta a művelődésügyi osztály pénzjutalmát és a diák- tanács titkárának Gaburek Ká­roly: Mozi előtt című festmé­nyét. Karaha György a KISZ megyei bizottsága részéről üd­vözölte a kollégium lakóit, s ajándékul 2000 forintos könyv­vásárlási utalványt adott át. A gimnázium igazgatósága pedig 1000-1000 forint játékvásárlási utalvánnyal lepte meg a kollé­gium lakóit, A diákok Arany János munkáiból összeállított műsorral tették színvonalasabbá az ünnepséget- .. - _ Mo Me *1 Mini Magazint állította: Lőnyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom