Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
ffSfflBgggigigggaegBBaegaiOTgaaegges es« saséra®® n fi «i - ■ n ■ I Igazgatónő | \ , i a varos m * m « « ■ ■ - ■ h m peremén j ■ S okszor találkoztunk,s mint háziasszonyok is kicseréljük tapasztalatainkat. O mindig valami újdonsággal rukkol elő. Készételeket, süteményporokat ajánl. — Ezt még nem ismeri? Próbálja ki, nagyon könnyű elkészíteni és finom. Nem bánja meg. Rendszerint nem is csalódom, s örülök, hogy hallgattam a jő tanácsra. Mert ügyem az élelmiszerboltokat naponta látogatjuk, de sokszor nem is figyelünk a polcokon sorakozó áruikra, nem vesszük észre az újdonságokat és azt, hogy a legtöbbje a mi háziasszonyi munkánkat könnyíti meg. Igaz. ahhoz, hogy ezeket jobban megismerjük, olyan tanácsadóikra is szükség lenne, mint akiről szóltam. Bár Moravszki Pálné munkaköréhez nagyon is hozzátartozik az áruismeret. A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat fiókigazgatója Békéscsabán. A város peremén van a székhelye, ahol hatalmas raktárban ezernyi áru — élelmiszer, fűszer, déligyümölcs, kávé s ki tudná felsorolni mi minden — sorakozik, és innen indul ja boltokba, a vásárlók igényei szerint. Ehhez persze az kell, hogy legyen, aki rendezze, elossza, szállítsa. A csabai fiók több száz gyártó és szállító céggel tart kapcsolatot Budapesten kívül Észak-Magyarországtól, az Alföldön át a dunántúli dombvidékig. Ezenkívül érkeznek ide megrendeléseik is, a megye legnagyobb egységeitől a legkisebbekig. Összesen 1400 bolttal tartanak kapcsolatot. Ezek igényeit kell kielégíteni, eljuttatni hozzájuk az árut. Mindez egy asszony kezében összpontosul. Irányítja a megye élelmiszer-ellátásának oroszlán- részét, s az itt dolgozó kétszáz ember munkáját. Emellett időt szakít a továbbképzésre, tanulásra, háziasszony, feleség, anya s van még néhány társadalmi funkciója is. Felsorolni talán könnyű, helytállni annál nehezebb. Mégis... Moravszki Pálné már 15 éve — november 23-án éppen jubilál — a vállalatnál dolgozik. Ebből eddig három és fél évet fiókigazgatóként töltött. Nem is akárhogyan, hiszen kétszeres Kiváló dolgozó és megkapta a BELKER Kiváló Dolgozója kitüntetést is. A raktárak mellett emelkedő kis irodaház hangulatosan berendezett igazgatói szobájában találtam. Mindjárt szembetűnt az asztalon pompázó rózsaszínű szegfű. A női mivoltra vall ez. Apró, de annál kedvesebb tartozéka egy irodának, hangulatot. derűt áraszt, még ha a téma, amiről a négy fal között sző van, nem is mindig derűs. Amikor beszélgetünk, arról firtatom, vajon nehezebb-e a nőnek vezetni ? Érezte-e annak hátrányát, hogy nő? Mert egyenjogúság ide vagy oda, valljuk be, sokszor hallunk, olvasunk, beszélünk e hátrányról. — Talán nem is ezen van a hangsúly — mondja. — Mert a vezetés felelőssége éppoly nehéz a férfinak, mint a nőnek. A különbség csupán az, hogy mi bizonyos dolgokra, az apró emberi kapcsolatokra érzékenyebben reagálunk, mint a férfiak. Ez alól én sem vagyok kivétel, De jó segítséget kapok & munkatársaimtól és ezért szerencsésnek is mondhatom magam. A helyettesem, a párttitkár és a szakszervezeti titkár férfi. A főkönyvelő és a KISZ- titkár nő. Így a vezetésben a fele-fele arány is megvan, s ez könnyíti a munkát. Sok segítséget kapok a feletteseimtől is. Ezenkívül bárhova mentem, bármilyen fórumon beszéltem valakivel — legyen az vállalatvezető, igazgató, szakember —, mindenütt egyenrangú félként kezeltek. Ugyanez vonatkozik az itteni dolgozókra is. Bizalommal fordulnak hozzá a legkényesebb magánjellegű vagy közös ügyben. Egy tanácskozáson hallottam: „Mivel időnk nagy részét munkahelyünkön töltjük, ezért kiemelten kell hangsúlyozni a munkahelyi légikor szerepét. Talán mondanunk sem kell, hogy milyen jelentősége van a jó emberi kapcsolatoknak, s ez hogyan hat a termelésre”. Nagyon igaza volt a felszólalónak, s most tapasztaltam, hogy Moravszkiné ilyen légkört teremtett. Tréfásan azt mondják róla: „olyan asszony, akinek nincsenek idegei, akinek türelme végtelen, és akkor is tud mosolyogni, ha haragszik.” — Nem egészen igy van ez — mondja.— Csak hát az ember tud uralkodni magán. Ha bármennyire is felbosszant valami, nem kiabálok. Szerintem ez nem lehet női tulajdonság. És ha szigorú is vagyok, akkor is elsősorban a határozottságot tartom fontosnak. A jó légkör megteremtéséhez olyan kevés kell! Csupán megfelelő emberi kapcsolat. Mi ez a kevés? A kétszáz dolgozó hatvan százaléka nő, átlagéletkoruk 25 év. Sok a fiatalasszony, kismama — jelenleg is tizenöten vannak gyermekgondozási segélyen. —A munkahely viszont messze van, kint a város peremén. Nehéz a közlekedési eszközökhöz alkalmazkodni, vagy a napközi, bölcsőde nyitásához. Ezért a nők kérésére bevezették a többlépcsős munkakezdést. Az iskolai tanévnyitó, valamilyen ünnepély, vagy éppen a gyerek betegsége és egyéb esetben is sokszor fordulnak hozzá kéréssel. Moravszkiné mindig megértőén bírálja el ezeket és soha nem utasítja vissza, ha megoldhatók. Látszólag lényegtelennek tűnő apróság az is, hogy a munkahelyek, irodák kifestésekor a dolgozókra bízta a színválasztást. És az is csak apróság, hogy a raktárakban, ahol szintén sok nő dolgozik, télen meleg teát. nyáron hűsítő italt kapnak. Sorolhatnám tovább a kisebb-na- gyobb kedvezményeket, melyek a jó légkör kialakításában közrejátszottak. De fölösleges. Tény, hogy itt nincs fluktuáció, s a gyermekgondozási segélyen levő kismamák is a három év letelte előtt visszajönnek. Vissza, ide, a várostól kissé távol eső munkahelyre, azért, mert jól érzik magukat, olyan helyen dolgoznak, ahol törődnek mindennapi apró gondjaikkal... Mi jót mondhatnánk még — az igazgatóról... Kasnyik Judit A ma tetteivel a jövőt alapozzák Tanácskoztak a megyeszékhely KlSZ-küldöttei A KK7 Békéscsabai Biti lUJt zottsága a kétéves munkáról szóló beszámolóját „Adatok ég tények” címmel már előzőleg kézhez kaptáik a küldöttek. Volt idő lapozgatni, hiszen egy kis tanulmánynak is beillő összefoglaló ez a megyeszékhely ifjúságának eredményekben gazdagodó, de ittoott buktatókkal, gondokíkal tűzdelt életéről, munkájáról. S ha hozzávesszük a szóbeli beszámolót — melyet Ilovszki Lajos, a KISZ Városi Bizottságának titkára mondott, akkor még teljesebbé válik a kép, még jobban kirajzolódik az ember előtt a megyeszékhely ifjúságának tettrekészsége, munkában, tanulásban való helytállása. S ebben jelentős az, hogy a KISZ az elmúlt két év során a korábbi időszakokhoz képest aktívabb szerepet vállalt az ifjúság mozgósításában. Kelesztő- je, érlelője annak, hogy a város ifjúságát egyre jobban áthassa a szocialista haza, s a szűkebb haza, a város szeretete. a munka, a művelődés varázsa. a jó, a szép és nemes cselekedetek pátosza. érzés volt hallani, JUICSO hogy a város' lakossága iparban, mezőgazdaságban várhatóan teljesíti ez évben a megyeszékhely tervében szereplő népgazdasági elvárasokat, s ebben jelentős szerepe volt és van az ifjúságnak. Jelentős és eredményes azért, mert egyre jobban becsülik munkájukat, szorgalmukat, s ha nem is mindenütt, de egyre jobban hallatják hangjukat az ifjúság érdekvédelmét érintő vagy a mun kával, az üzemi élettel összefüggő kérdésekben- De mennyivel eredményesebb lehetne a munka, s annak megbecsülése az ifjúság érzésvilágában, ha mindenütt érvényre juthatna a velük való törődés, ha jobban megütné a fülüket, ha jobban megdobogtatná a szíveket a fiatalok hangja. Hiszen sokszor ők is bosszankodnak a rossz munkaszervezés miatt, de ha az ilyesmit szóval illetik, gyakran leintik őket. Pedig mennyire oda kellene figyelni, hiszen mint azt Gyulavári Pál, a városi párt. bizottság első titkára felszólalásában említette, a város üzemeiben csak a jobb szervezés révén is 15—20 százalékkal növekedhetne a munka hatékonysága, s hogy ezt kiaknázhassuk, jelentős szerep, feladat vár az ifjúságra. A küldöttértekezlet valameny- nyi. felszólalójának mondanivalója az útkeresést tükrözte. Arról tanácskoztak, hogyan, miként lehetne tartalmasabban, jobban. A tégla- és cserépipari vállalat küldötte, Végvári András. s mások is arról szóltak például, hogy közelebb kell kerülni a segédmunkásokhoz, a betanított munkásokhoz, jobban ke'lene segíteni őket szellemi fejlődésükben, a tanulásban, segíteni őket úgy, hogy ők is szak munkássá válhassanak. Náluk, mint mondotta, a vállalat vezetősége a szakszervezeti bizottsággal és a KISZ-vezetőséggel közösen megszervezte a dolgozók iskoláját. lelkesen segítenek nekik ebben a kerület pedagógusai. a vállalat vezetősége Pedig, ha ügy hozza a sor, mű- szakváltassal és -csei'ével is gondoskodik arról, hogy eljuthassanak ezek az emberek az iskolai foglalkozásokra. Az odafigyelés szép példájaként ide illik: Tavaly egy fiatal kimaradt a nyolcadik osztályból. Meggyő1873, NOVEMBER 1*. 3 zésük hatására ez a fiatal később sikeres magánvizsgát tett. S most hálás érte. hogy törődtek vele. A tanÁnitn munkával kapIdgLpilU ^latosan kü_ Ionosén szóba jött, hogyan nyerhetnek meg egyre több fiatalt, hogyan készítsék fel őket a KlSZ-tagságra. Ebben jelentős hangsúlyt kapott a mindennapi apró tettek megbecsülése, a megbízatás, s utána pedig kiérdemelten a jól végzett munka elismerése. De mint mondták, itt még sok a tennivaló- Előfordul még gyakran, hogy elismerés helyett kézlegyintéssel intézik el egyesek a fiatalok apró tetteit, nemes cselekedeteit. Pedig — mint az a beszámolóból kicsendült — nem kis elismerést érdemel. A két év során például a kommunista és ifjúsági műszakokban, a „városért” akció keretében, sportlétesítmény építésében és egyéb társadalmi munkaakciókban 78 ezer munkaórát dolgoztak, évente 600 fiatal dolgozik jelesen különböző építőtáborokban, a tanulóifjúság segít a mezőgazdasági üzemekben az őszi betakarításban. Vagy az apróbbak, a kisdobosok és úttörők 144 tonna vasat, 37 tonna papírt. 39 tonna textilhulladékot gyűjtöttek, s részt vettek a környezetet szépítő faültetési akcióban. Summások a számok, summá- sok a tételek. Mögötte derekas munka van, de mint többen is megfogalmazták, lehet a kört bővíteni. A sok közül is egy példa: ifj. Cserei Pál, a Lenin Tsz küldötte arról szólt, hogy a városban 5000 középiskolás fiatal tanul. S nagy segítség lenne, ha ezek a fiatalok hozzájárulnának a helyi termelőszövetkezetek zöldségkertészeteinek betakarítási munkáihoz. Mint mondotta: a város gazdaságai a fiatalok segítségével, 30 százalékkal tudnák növelni a zöldségfélék termesztésének területnagyságát, s ez hozzávetőlegesen is 300 vagonnal több termést eredményezne. Megszívlelendő ez a javaslat. s a küldött biztatást kapott, hogy az újonnan választandó végrehajtó bizottság érdemben foglalkozik ezzel a kérdéssel. A* erkölcsi megbecsülésen túl az erdekvédelem, a fiatal dolgozók anyagi megbecsülése, a szociálpolitika kérdései is jelentős szerepet kaptak ezen a tanácskozáson. Amint mondották, a párt ifjúságpolitikai határozatából, az Ifjúsági Törvényből fakadó intézkedések, ha nehezen is, de megvalósulóban vannak, utat törnek maguknak. Több a tö- rődés, az odafigyelés — különösen a munkásfiatalok esetében a Párt 1972. novemberi állás- foglalása óta- Ennek jegyei már itt-ott kézzelfoghatóan is jelentkeznek. A tégla- és cserépipari vállalat küldötte — a tanulást segítő tevékenységükön túl — arról is szólt, hogy a vállalat telket adott a fiatal lakásépítőknek. Húsz lakás már tető alatt van. S olyan terv született, hogy további 72 lakás épüljön. Arról is szólt, hogy ez évben a kiosztott lakásépítési kölcsön 45 százalékát juttatták a fiataloknak, s hogy az építéstervezés munkáit a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa välla’ta. S hogy 1976-ra vállalatuk nál mintegy 90 fiatal házaspár költözhet új lakásba. Megszívlelendő a vállalat törődése, s az a javaslat, hogy a KISZ városi bizottsága vizsgálja meg, mi/yen lehetőségek rejlenek más vállalatoknál is ilyen vagy hasonló megoldáshoz. Többen is hangsúlyozták, hogy erőteljesebben kellene a lakásgondokban megoldást találni. Nehéz és sanyarú például az albérletben tanulók és fiatal dolgozók helyzete. Állami segítséggel is kellene enyhíteni ezen. A tanácskozás elnökségében részt vevő Babák György, a városi tanács elnökhelyettese több kérdést érintő, a fiatalok városépítésben kifejtett tevékenységét dicsérő és elismerő felszólalásában nyugtató választ adott erre a kérdésre: 1975-ben átadják rendeltetésének az első „garzonházat”. s ezzel is előbbre jutunk a gondok megoldásában. I,,L r-in említett téma a Kran volt a kisebb testvérek, a kisdobosok, úttörők nevelése és felkészítése a KISZ-életre. Juhász Andrásné egyetértéssel fogadott felszólalá-- sában a többi között azt húzta alá, hogy az úttörőcsapat a társadalmi élet előiskolája, jó gyakorlótere a közéleti tevékenységnek. Itt alakulhat ki elsősorban a munkához való szocialista viszony, a hazaszeretet, itt formálódik a közéletiség, az egyéniség, a jövő alkotó embere. Segítsük hát őket. Segítsük úgy, hogy még nagyobb önállóságra törekedjenek, honosodjon meg a csapatméretekben való gondolkodás és fórumaikon szót kérhessen és kaphasson minden kisdobos és úttörő. Ebben sokat tudnának segíteni és tenni elsősorban a testvér KISZ-szerve-, zetek ifi vezetői. A vit álian felszólaló Szabó ' IJtliMU Miklós_ a KISZ megyei bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség kommunista jellegéről, a politikai vonások erősítéséről szólva, többek között kifejtette, hogy erősödnek ezek a vonások, de többet kell tenni. Különösen fontos, hogy még közelebb kerüljenek a KISZ-tagok az ifjúmunkásokhoz. a szak- és segédmunkásokhoz annál inkább, mivel a város KISZ-taglétszámának csak mintegy 35 százaléka a munkásfiatal. Közelebb kell hát kerülni hozzájuk, de közelebb az ifjúság minden rétegéhez. Meg kell még jobban találnunk az utat és a hangot e sokszínű ifjúsághoz. Mint mondotta — szó esett itt arról, hogy baj van a tanulóifjúsággal, hogy bizonyos fokig közömbösek, de hát ismerjük-e eléggé életüket, felfogásukat, beállítottságukat- 'Úgy vélem, nem elégé. Hányszor megesik, hogy egy rendezvényre beállítván, meglepődve kurjantanak fel: jé. itt vannak a megyei vagy éppen járási, vagy városi KlSZ-bizott- ságtól is. A valóság azt követeli, hogy sajátos körülményeiket jobban felismerve, rugalmasabban, a helyi adottságoknak, igényeknek megfelelőbben szabjuk meg tennivalóikat. Hathatósabban kell nekünk segítenünk különösen a gondokkal küzdő alap- szervezeteket, vagyis ki nem mondva; ne mindig csak oda menjünk, ahol jól mennek a do'gok, hanem sűrűbben oda, ahol sürgetőbb a segítség, oda, ahol kezdők az ifjú vezetők, s támogatnunk kell őket, hógy ne legyen nyűg a munka, úgy segíteni, hogy ne érje őket kudarc. A megyeszékhely ifjúkomimmistáinak e fórumán 19-en hallatták szavukat, s a többórás tanácskozásból az csendült ki, hogy a város if jai a ma tetteivel a jövőt alapozzák. A küldöttértekezlet — melynek elnökségében helyet fog'alt dr. Rusznák János, a párt megyei bizottságának osztályvezetője — megválasztotta a 39 tagú városi KlSZ-bizottságot, s titkárául ismát Ilovszki Lajost. Deák Gyula
