Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
1973. NOVEMBER 18-, VASÁRNAP Ära: 1,80 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM MA ; A MA TETTEIVEL A JÖVŐT ALAPOZZÁK (3. oldal) NYILVÁNOS VITA GYOPÁROS ÜDÜLŐTELEP TERVEIRŐL (9. oId';L Ma egy Budapest vaus a sxocialismust építő magyar nép Budapestje Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton a Vígszínházban Budapest főváros Tanácsa. A széksorokban ezúttal nem csupán a testület tagjai foglaltak helyet — meghívót kaptak a centenáriumi ülésre mindazok, akik munkájukkal, alkotó tevékenységükkel kiemelkedően járultak hozzá a főváros gazdagodásához, gyarapodásához. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsán ak számos tagja, eljöttek Budapest országgyűlési képviselői, a megyei pártbizottságok és tanácsok vezetői, a főváros párt-, társadalmi és állami szerveinek, vállalatainak, szövetkezeteinek és intézményeinek küldöttei. Felcsendült a Himnusz, majd Keres Emil Kossuth-díjas színművész mondta el Mesterházi Baj os „A Duna két partján” című esz- széjének részletét, s elszavalta Jó zsef Attila „A Dunánál” című versét. Kelemen Lajos. o Fővárosi Ta nács elnökének általános helyettese — az ünnepi tanácsülés elnö ke — köszöntötte ezután a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Nagy taps fogadta az elnöki bejelentést: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólni az ünnepi tanácsülés részvevőihez. Kádár János beszéde Fővárosunk fejlődése rendkívül gyors volt, s ma is az; lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes és ma sem az. A mai ünnepi napon azonban mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a város minden nehézséget leküzdött és él; a második világháborút követően a romokból főnixként újjászületett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A párt, a kormány ugyanúgy, mint a főváros egész lakossága, hálás mindazoknak, akik becsülettel dolgoztak és harcoltak a múltban azért, hogy Budapest szabad és boldog legyen, s azoknak, akik ma is becsülettel és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a város a jövőben még fejlettebb és szebb, s mindenkor a fejlődő szocialista haza, a Magyar Népköztársaság méltó fővárosa legyen. Kádár élvtárs beszélt a főváros felszabadulás utáni fejlődéséről, melynek kapcsán hangsúlyozta: — Az egységes Budapest történetének száz éve társadalmilag gyökeresen különböző két részre, a kapitalista múltra és az immár több mint negyedszázados szocialista jelenre oszlik. A felszabadulás előtt élt nemzedékek két Budapestet ismertek: az urak, az elnyomók felszínen hivalkodóan csillogó városát és a proletárok, az elnyomottak, a szűkölködők szegényes, szürke Budapestjét. Az urak Budapestje idegen volt és joggal váltott ki mindig ellenszenvet a dolgozókból, a proletárok Budapestje viszont méltán tartotta ébren a reménységet és szította, erősítette a harc tüzét a munkásokban, a kommunistákban, a haladó gondolkodású emberekben. Budapest a múltban az urak számára a kényelem, a luxus, a dőzsölés helye volt, a dolgozók számára a szűkebb szülőföld, a bizonytalan kenyérkereset alkal. mi helye. Mégis Angyalföld és Csepel, Újpest és Kőbánya, s a többi munkáslakta kerület, a várost szegélyező sivár nyomortelepek lakói voltak azok, akik valóban magukénak tekintették Budapestet, szerették és büszkék Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők» Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek és szólhatok a Fővárosi Tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Óbuda, Buda és Pest köz- igazgatási egyesítése, az egységes magyar főváros, Budapest megteremtése századik évfordulójának szenteltek — mondotta többek között pártunk első titkára. — Átadom önöknek, a Fővárosi Tanács tagjainak az ünnepi ülés minden résztvevőjének, s az önök személyében Budapest lakosságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának szívből jövő üdvözletét és jókívánságait Kedves Elvtársak! Fővárosunk, Budapest az elmúlt száz év alatt területileg, lélekszámban hatalmas mértékben gyarapodott, minden tekintetben. épült és szépült, lüktető életritmusú kétmilliós világvárossá növekedett, amelyet nem mi. a lakosai, hanem a messziről jött elfogulatlan külföldi vendégei, a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Majd így folytatta: — Budapest fejlődésének nagyszerű mutatói, a számvetés, amelyet a Fővárosi Tanács a jubileumi év alkalmából készített és felmutatott, büszkeséggel tölthet el és tölt is el minden budapestit. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedékek hosszú sora élt, dolgozott itt úgy. hogy miközben az emberek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Budapestet, ugyanakkor a város őket magukat is formálta, jobbá tette és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dolgoznak a fővárosban olyan emberek — és hálás vagyok a sorsnak, hogy én is közéjük tartozónak vallhatom magam —, akik egvkor ide felkerülve itt láttak életükben először többemeletes házat, villamost, gépkocsit, reoülőgénet; itt ismerték meg a városi életet, a jövő hordozóiát: a munkásosztályt, a munkásmozgalmat. voltak rá, még akkor is, ha a proietárházak, szegények lakásaiban gyakran még kenyérre sem futotta a kapitalista társadalom viszonyai között. A dolgozók Budapestje volt a fő támasza az elmúlt száz esztendőben a haladó gondolatoknak és tetteknek. Budapest neve összeforrt a nemzeti előrehaladás minden törekvésével. Budapesten születtek meg a munkásság osztályszervezetei, itt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, itt zajlott le az őszirózsás Forradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán ebben a városban kiáltották ki 1919-ben Szov- jetoroszország után elsőnek a munkásosztály, a nép tanácshatalmát. Budapest érlelte Ady Endre és József Attila lángoló forradalmi gondolatait. A Horthy-fasizmus negyed- százada alatt Budapest volt az ellenállás kiindulópontja és szervező központja, itt szerveződtek a munkásság legnagyobb sztrájkjai, az antifasiszta tüntetések, itt alakult meg a kommunisták és más hazafiak kezdeményezésére a végveszéllyel szemben a nemzeti összefogást sürgető történelmi emlékbizottság, s bontakozott ki itt is a fegyveres ellenállás a haza felszabadításáért. A régen várt szabadságot végül is a dicső Vörö,, Hadsereg hozta el népünknek. A dolgozó nép Budapestje mutatott példát, (Folytatás a 2. oldalon) Sorolnak az őszi vetések November végére befejezik a mélyszántást Az őszi mezőgazdasági munkákat figyelemmel kísérő, hozzá segítséget adó megyei operatív bizottság tegnap, november 17-gp megtartotta záróülését. Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a következőkben összegezte a tapasztalatokat: — Az őszi nagy szárazság ellenére valamennyi mezőgazda- sági üzemben jól oldották meg a feladatokat. Az őszi búza vetéstervét november 6-ra teljesítették. Az októberi vetések szépen sorolnak. Néhány üzem a tervezettnél nagyobb területen vetett búzát. A terven felüli vetésterület búzából megközelíti az ezer hektárt. A cukorrépa betakarítása szintén kedvezőnek mondható, hiszen már csak 400 hektár szedése van hátra. November 15-ig a kukoricaterület 96 százalékáról védett helyre került a nagy értékű termés. Betakarításra vár még 4000 hektár, melyeit a következő napokban a rendelkezésre álló gépi erőkkel megoldanak. Az őszi mélyszántás most 20 százalékkal jobb eredményt mutat, mint a múlt esztendő azonos időszakában. E munka nehezén túljutottak az üzemek, hiszen a terv teljesítése 65 százaléknál tart. A mélyszántásra váró terület mindössze 63 ezer hektár. Ha az időjárás nem válik hirtelen téliesre, ha nem csökken a hőmérséklet mínusz 10 fok alá, akkor november 30- ra, a megye történetében először, befejezik az üzemek a mélyszántást. December 9-én Időközi helyi tanácstag- választások Hétfőn ielölőgyűlés Békéscsabán A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatának megfelelően, a megyei tanács végrehajtó bizottsága az időközi helyi tanácstagi választásokat messaasesaseeffiBeaaaisaBsa« I Megszépül a Vajdahuny ad vara Nagyszabású felújítási munka kezdődött a Vajdahunyad várában. Az Országos Szakipari Vál'alat dolgozói most az értékes műemlék legmagasabb részén, a Nyebojsza (Ne félj) tornyon dolgoznak és a gótikus várrész tornyának tetőszerkezetét javítják. (MTI fotó: Csikós Gábor felvétele—KS) gyénkben 1973. december 9-ne tűzte ki a következő választókerületekben, melyekben elhalálozás. elköltözés, lemondás miatt megüresedett a tanácstagi he'y. Békéscsaba 11, Bélmegyer 12 és 14, Újkígyós 14, Battonya 10, I Dombegyház 26, Medgyesbodzás ■ 21 és 28, Mezőkovácsháza 47, I Végegyháza 19, Békéssámson 4. I Csanádapáca 22, Gerendás 7, ■ Nagyszénás 19 és 27, Tótkomlós S 17, örménykút 4, Biharugra 25 S és 28, Dévaványa 32, Kertészszi- : get 5, Kördsnagyharsány 20, ; Körösújfalu 18. Vésztő 16 és Te- ; lekgerendás 24_es számú vá~ • lasztókerületében. ■ Az időközi választásokat is jelölőgyűlések előzik meg — a gyűléseket választókerületenként a Hazafias Népfront szervezésében hívják össze. Az előkészítő munkák már elkezdődtek; Békéscsabán a 11-es választókerületben november 19- én, hétfőn tartják meg a jelölő- gyűlést és a jelölést- A többi helyeken is ebben a hónapban megtörténik a jelölés. A választópolgárokat a jelölőgyűlés időpontjáról a tanácsok értesítik. November 28-ig arról is értesítést kapnak a választópo1 górok, hogy a névjegyzékben milyen sorszám alatt szerepelnek. Az illetékesek kérik az érintett választókerületek lakóit, hogy a jelölőgyűléseken minél nagyobb számban jelenjenek meg. Csakúgy, mint az általános választáskor, több személy is jelölhető, éppen ezért az ott lakók részvétele a jó kiválasztásban rendkívül fontos. Minden választópolgárnak alkotmányos joga véleményt nyilvánítani és azt a személyt jelö’ni, majd december 9-én megválasztani, akit legalkalmasabbnak tart arra, hogy a következő általános választásokig képviselje a lakosságot a helyi testületben.
