Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
így beszélünk mi Terpeszkedő kerülgetés ülnek, senkivel nem törődnek, aztán addig izegnek-mozognak, amíg végül a maguk helye mellett a másét is elfoglalják. Elterpeszkednek a vonat padján ' vagy a piac árusítóhelyén, ahol éppen tehetik ezt. Nemcsak asz- szonyságok terpeszkednek, hanem szavak, kifejezések is. Megkopott nyelvérzék, kényelmesség jóvoltából íródnak ilyen mondatok: „Már folynak az előkészületek az egészségi hónap megrendezésére, amelyre az előző évekhez hasonlóan májusban kerül sor. A hónap alkalmából az üzemekben előadásokra, ankétokra kerül sor. Bejelentették egy kétnapos ankét szervezését, ezen sor kerül vetélkedőre is.” Újságokban, előadásokban, tájékoztatókban az előbbieken kívül még sok mindenre sor kerül. Az már szinte megszokott, hogy táncmulatságot, előadást, versenyt, színházi bemutatót sohasem tartanak, rendeznek, intéznek, vizsgálnak. Az előadásra sor kerül, ami után vitára kerül sor, majd a vita hevében tettlegességre is sor kerül. Az csak természetes, hogy ezek után sor kerül vizsgálatra, majd az ügy bírósági tárgyalására. Ezen többek között vád- és védőbeszédre kerül sor. majd végül sor kerül az ítélet kihirdetésére. Ha a felek fellebbeznek, esetleg újabb fejlemények kerülnek sorra —, akkor nincs irgalom: soha nem kerül sor a „sor kerül” végére. Csak akkor, ha véglegesen elintézést nyer az ügy. Mert nyerni is szeretnek, különösen a hivatali nyelvben, a kissé lus- ta-fülűek, lusta-kezűek. „A község járdái domború kiképzést nyertek, s ha a vizet elvezető árkok teljes kiépülést nyernek, sor kerülhet más munkálatokra is...” — mondják, írják. Pedig a falu járdája, akár betonból, akár salakból készült, megelégedne az árok kiásásával — nyerés nélkül. Amire valamiért nem került sor és nem is nyert elintézést, sem kiképzést — az jelentkezik. Különösen a problémák jelentkező természetűek. „Sok probléma jelentkezett az év folyamán. Egyik visszatérő problémaként jelentkezett a túlterhelés...” Gyakorta jelentkezik még a tervek hiánya, a felkészületlenség, a leltárhiány (ennek nyomán a rendőrség is...). Az előbbiekből kiderül, hogy a túlterhelés már egyszer jelentkezett, most kénytelen volt visz- szatémi és visszatérő problémaként jelentkezni. Bizonyos, hogy a visszatérés is sikertelen volt. De úgy kell a túlterhelésnek: miért kerülgeti a lényeget jelentkezéssel, problémaként? A sok terpeszkedő, más helyét elfoglaló kifejezés a lénye- j get kerülgeti, kissé él is ködösíti. Mintha nem maga a tánc- ; mulatság, az előadás, a járda ; melletti árok, a túlterhelés len- ne a mondanivaló lényege hanem az, hogy ezekre sor kerül, j hogy jelentkeznek, nyernek. Az olvasóik, a hallgatók pedig egyszerű világos szavakat, beszédet várnak, terpeszkedő kerülgetés, felesleges jelentkezés nélkül. V. I. Postán KISZ-esek találkozója Ötvennél több résztvevője volt a Békés megyei postás KISZ-esek vasárnapi békéscsabai találkozójának. Az önálló alapszervezettel rendelkező békéscsabai, gyulai, orosházi, szeghalmi postás KISZ-fiatalok hagyományos rendezvényének programjában szerepelt Botyán- szki Mihály vetítettképes VITélménybeszamolója, ezt követte a múzeumban a Kulich Gyula fotókiállítás megtekintése, s a zenés, táncos klubdélután. A találkozóra Szilágyi Arpádné, a megyei hírlaposztály dolgozója emlékezhet vissza legbüszkébben ugyanis ő nyerte meg a nap szakmai és politikai témákból rendezett vetélkedőjét. Kezdem érteni, miért őrült meg Lenkey János. A különleges hadbíróság még annyi szünetet sem tartott a tizenhárom magyar generális kivégzése után, hogy szusszantson egvet. Erőltetett menetben folytatja a tárgyalásokat. Haynau táborszernagy úr még a saját alárendeltjeihez is barátságtalan büntető kedvében. Röviden, gorombán utasította hadbíróit, hogy mellőzzenek a perrendtartásban minden ostoba formalitást. Gyorsan, határozottan, lényegretörően folytassák le a tárgyalásokat Hatott az intelem. Egy hét leforgása alatt száznál több halálos ítéletet hoztak Emst törzshadbíró és társai. A sietség arra vall, hogy báró Haynau őkegyelmessége könnyelmű időpocsékolásnak tekinti a tábornokok tárgyalására fordított heteket. Sürgetésével minden kétséget kizáróan emlékeztetni akarta az aradi hadbíróságot a maga cselekvési gyorsaságára. A hadsereg főparancsnoka is járt Aradon. Ittlétekor, szeptember huszonkettedikén báró Majthényi császári komisszárus kedvtelésből átadta neki Ormay Norbert honvédezredest. Az eset délután négy órakor történt és a rögtön ítélő bíróság hevenyészett tárgyalás után halálra ítélte a szerencsétlen foglyot. Haynau báró úr abban a pillanatban jóváhagyta *z ítéletet, s a következő pillanatban végre is hajtatta volna, de nem volt a környéken akasztáshoz értő ember. Egy cigány gyöpmestert »■■■■•••••■•■••■«•••»••a« kerítették valahonnan, ez az- ■ tán felakasztotta Ormay Nor- jj bertet, a várudvar egyik rejtett ! zugában. Az első áldozat hat : óra előtt már halott volt. Ilyen tempót kívánt a tábor- ■ szernagy úr. Példamutatását a ■ követés mércéjének szánta. : Külön is büszkélkedhetett azzal, jj hogy a villámgyors elbánás : diszkréten sikerült. A leendő ■ vádlottak közül senki sem tudta ! meg. Én csak napok múlva hallottam róla. Akkor már nem rendeltek orvost a kivégzéshez. És ebben igaza volt Haynaunak, hiszen az orvos jelenléte is a mellőzhető ostoba formalitások közé tartozik. A halál beálltát minden hóhér meg tudja állapítani. Még a gyöpmester is. Kimondani is dermesztő, hogy alig egy hét alatt száznál több embert ítélünk halálra. A végrehajtásról még semmi hír. Egyelőre senkinek az életéhez nem nyúltak október hatodika óta. Reménykedem. Ennyi irgalmatlan bűn után is reménykedem, bármennyire gyermekded, megalapozatlan reményem. Komárom kapitulálása óta gyorsult fel ennyire a hadbírósági buzgalom. Különös módon a százával hozott halálos ítéletek ellenére megszűnt az a feszültség, amely a tábornokok megöletése előtt és alatt már- már a pattanás végpontjához érkezett. Amennyivel enyhült a fagyos légkör, annyival ízléstelenebb is a viselkedésünk, ha egyáltalán szabad ízlést emlegetni a jogászi technikával űzött emberirtásnál. (Folytatjuk) » Az érem másik oldala Látásból sokan ismerjük őket Az idő mú'ásával az utcán köszönünk is nekik. Aztán önkéntelenül kérdezzük önmagunktól: „Vajon ki volt ez az ember?” A bolti eladó, a kalauz, a taxisofőr... Általában akkor jegyezzük meg őket, ha valami rendellenesség zavarja meg velük a kapcsolatunkat. Sokszor idegesek vagyunk, veszekszünk, vitatkozunk velük. Kritizáljuk munkájukat nem gondolunk vissza arra, hogy ők miként vélekednek rólunk: a vevőről, az utasról stb. Éppen ezért megkérdeztük őket is. íme a válaszok: A taxisofőr Aradszki György Aradszki György 12 éve vallja hivatásának a „taxizást”, s SB 06-18-as rendszámú Zsigulija naponta megtalálható a békéscsabai taxiállomáson. — Tizenkét órát töltök mindennap a vo’án mellett. Nálunk nincs sem ünnep, sem vasárnap, mert a forgalom után | kapjuk a fizetésünket. Aki taxi- I val utazik, az rendszerint siet. Legnagyobb a forgalmunk az állomáshoz. Utasaink nagyon változóak. Igyekszünk mindenkivel kedvesek, udvariasak lenni. Előfordult már. hogy kihívtak bennünket „falból”. Amikor a megadott címre értünk, csodálkozva vettük tudomásul, hogy utas sehol. Néhány kollégámmal előfordult, hogy utasuk fizetés nélkül akart távozni, de sikerült őket megfogniuk, Szerencsére az ilyen eset ritka. Éppen ezért a gyanús utasoktól” diszkréten, udvariasan előre kérjük a viteldíjat, miután közöltük a várható ősz- szeget. * Vannak olyan törzsvendégeink. akik utolsó fillérüket is a vendéglátóegységnél hagyják, s nekünk kell otthon a családdal, a feleséggel veszekedni a pénzért. Ez számunkra nagyon kellemetlen. Az utasokat érkezési sorrendben visszük. Ez alól kivételek a gyermekes és a várandós anyák. Egy-egy fuvar után jóleső érzés tölt el, amikor az utasunk eléri a vonatot és időben hazatérhet a családjához. Nyugodtabb fuvaroknál szívesen beszélgetek az utasokkal sportról, autóról, horgászatról stb. Szóval szeretem az embereket. A bolti eladó A 105-ös békéscsabai „Csemege” eladója Laurenczy Gyuláné. — Már 25 éve dolgozom a szakmában. Ebből 20 évet ebben az üzletben töltöttem. Sokféle embert szolgálok ki naponta. Szeretem ezt a murikat es a vevőket. Mi kereskedők a leg- ba’dogabbak akkor vagyunk, ha a vásárlókat jól ki tudjuk szolgálni és mindig visszajönnek , hozzánk. — Hogy sokszor idegesek vagyunk? Higgye el, nekünk is i van gondunk, mert mi nők nemi Uarenray Gyulán«* csak eladók, hanem édesanyák «is feleségek is vagyunk. Nekem is van két nagy fiam. Ünnepek előtt megfeszített ütemben szolgáljuk ki a vásárlóinkat- Nálunk mindig első a vevő. Igyekszünk tartani a „Csemege” nívóját. Éppen ezért a gyorsaság me'lett az udvariasságra és a pontosságra törekszünk. Milyenek a vásárlóink ? IVli nem ismerünk rossz vevőt. Kedvesek, idegesek, nyugodtak, türelmetlenek. Ha mi kedvesen, udvariasan szólunk hozzájuk, akkor ők is ugyanúgy tesznek. A hal au% Kárpáti György — Kárpáti György kalauz vagyok — mondja a szőke fiatalember. — 1960-tól 9 évig távolsági járaton dolgoztam, majd Békéscsabán a helyi járatra kerültem. Jelenleg a 2-es vonalán teljesítek szolgálatot. Amióta csuklósbuszokkal járunk. talán kevesebb a nézet- eltérés az utasokkal, mert több a hely, s kényelmesebb az utazás. A csúcsforgalmak időszakában azonban még „rásegítő” járatokkal kell biztosítanunk a gyorsabb, zavarmentesebb közlekedést. Mindezek ellenére még nem a legfényesebb a kapcsoltunk. Akadnak még konfliktusok. Ezek abból származnak, hogy az utasok tájékozatlanok, menetrendi félreértések adódnak, valamint a csomagdíjszabást máshogyan értelmezik, mint a rendelet. Akadnak olyan utasok akik elfelejtik, hogy nem egyedül utaznak a buszon. A vitás kérdésekben a jobbérzésű utasok rendszerint mellém állnak, s ők maguk is figyelmeztetik a rendbontókat. A tanulók a korábbi évekhez viszonyítva, lényegesen jobban viselkednek, az idősebbekkel í nmjmss, 5 1073. NOVEMBER IC ^ udvariasabbak. Sokszor annyira otthonosan mozognak, hogy elfelejtik a bérletüket felmutatni, de ezt nem mellékgondolatból teszik... A pincér A Körös Étteremben felszolgáló Kirá'y Tamás. Fiatal ember, de annak ellenére kellő ismerettel és tekintéllyel rendelkezik a szakmában. — Mi, felszolgálók az utóbbi időben eléggé sokat szerepelünk a porondon. Azt viszont határozottan mondom, hogy nem azért, mert lazsálunk. Esetenként miért lassú a kiszolgálás? Ennek több összetevője vari. Italok kiszolgálása megy a leggyorsabban. Az ételeknél már más a helyzet. Frissensültek esetében a rendeléstől a felszolgálásig legkevesebb húsz perc szükséges. Amikor csoportos étkezés folyik vagy rendezvényünk van, egyszóval sok a vendég, ez az Király Tamás idő természetszerűen megnövekedik. A másik lényeges motívum, hogy nem arányos a vendégek időbeni megoszlása. Egy Előre-meccs után egyszerűen képtelenek vagyunk mindenkit percek alatt kiszolgálni. Ilyenkor önmagunkat múljuk felül, de hiába... Vendégeink között van törzs- és beugróvendégünk. Mi mind a kettőnél arra törekszünk, hogv minél jobban kiszolgáljuk őket, mert mi is csak így tudunk keresni. Vendégeink zöme megért bennünket. Tudják ők is, hogy ennek a szakmának is megvan a szépsége, de ugyanakkor az árnyoldalán a nehézségekkel is meg kell közdenürik. (Szekeres) Rossz látás M * ; A regruta mindenkép- ! pen Id akar bújni a ka- ! tonai szolgálat álól. Szem• vizsgálatra küldik, s az or• vos azt mondja: ! — Olvassa csak a legi első sort a táblán. ; — Miféle táblán? — kér■ di az újonc. ; — Üljön csak le a székS be, majd megmutatom. ; — Miféle székbe? ; Erre fölmentik, örömében egy közeli moziba megy ünnepelni. Amikor az első rész utáni szünetben kigyullad a villany, elszörnyedve látja, hogy mellette a katonai szemorvos ÜL — Bocsánatot kérek — I mondja az újonc. piXlanat- ; nyi gondolkozás után —, l ez a vonat megy Csere• bőkénybe?... 9
