Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
s hàztàJi ISSSSBSSBESBBBBSBaSSEEBBSBSSSSBSBBEBBBSBSStS'SæSSSBSSBaS' Eves gondok a megye nyúltenyész(é§ében A békéscsabai nyulászok az utóbbi évek hátrányos helyzetei miatt majdnem felszámolták a házinyúltenyésztést. Ez a meghatározás különben vonatkozik egész Békés megyére is. Országosan az utóbbi években emelkedik a házinyúlexport, mégpedig elég szép eredménynyel. Megyénkben visszaesés mutatkozik. Az országos eredmények: 1970-ben 4989 tonna, 1971-ben 5800 tonna, míg 1972- ben 6166 tonna házinyulat értékesítettünk exportra. Békés megyében a visszaesés 1970-ről 71-re 15 tonna, míg 1972-ben is 1 tonnával kevesebb az 1970. évinél. A visszaesés nem írható a termelők számlájára. A megyén belüli visszaesésnek több oka van. Kezdem először is az iparral. Az ipar még ma is él monopolhelyzetével. Az ÁFÉSZ-ek, mint kereskedelmi szervek többé-kevésbé érzik is ezt. így alakul ki a láncszem a szakcsoportokhoz. Ezek szerződésekkel elkötelezik magukat, ezért nem tudnak többet nyújtani a tagjaiknak, mint az ÁFÉSZ-ek a kívülálló egyéni termelőknek. így hátrányos helyzet alakul ki, aminek az eredménye a termelésben megbosszulja magát. Ilyen kevés nyúl még nem volt egy évben sem a békéscsabai szakcsoportban, mint 1973-ban. A meg nem különböztetés elégedetlenséget szül a tenyésztők között. Panaszkodnak az egyenlősdi miatt. Az eredmény nem más. mint a tenyésztési kedv elvesztése. A lemorzsolódás hónapról hónapra nőtt. Bennünket, szakcsoporttagokat ért igazságtalanság megtörte a tagokat és egyes tenyésztőknél az állomány teljes felszámolásához vezetett. Ki ezért a felelős? Köztudott, hogy célokat csak közösségben élve, egy akarattal lehet elérni. Az egyéni önzés — amit az ipar a felvásárlási árak egyenlősdiségével alakított ki — nem vezet a közösség boldogulásához. A következő hátrány, amiről az egyenlősdiség értelmi szerzői megfeledkeztek: a fajtiszta nyúltenyésztést kizökkentették a felfelé ívelésből. A jól beállott tenyészetek az egyenlősdiség hatására elkezdtek lefelé zuhanni. Elkezdődött a minőségi romlás. Ez a zuhanás ■ tízszer olyan gyors ütemben történt. mint a hosszú évek munkájából eredő jó tenyészanyag elérése. Ki ezért a felelős? Egyes ipari szakemberek szerint a minőség nem számít, hanem csak a mennyiség. Ez a kialakult helyzet bizonyítja, hogy mennyire szemellenzővel látják a nyúltenyésztés jövőjét. Több szakemberre lenne szükség az iparban. Ha így lenne, csak akkor tudnának együtt érezni a nyúltenyésztőkkel és megérteni azok mindennapos gondjait. Ami a támogatást illeti: példát vehetnének azoktól a baromfi- feldolgozó vállalatoktól, ahol a körzetükbe tartozó szakcsoportokat jó tenyészanyag-ellátás- sal, vagy takarmányjuttatással is segítik. Ez nálunk hiányzik. Volt egy pár év. amikor országos szinten a legjobb eredményt ért el Békéscsaba a megyében, de a megye is a legjobb eredménnyel büszkélkedhetett országos szinten. Vissza kellene szerezni a hírnevet. Ösz- sze kellene fogni a nyúltartók- nak, -nevelőknek és-tenyésztőknek. Erősíteni kellene a helyi ÁFÉSZ-eken belül működő szakcsoportokat. Köztudott, hogy összefogásban az erő. Az egyé- nieskedés ezen a állattenyésztési ágon belül is csak akadályokkal teli küzdelem. Közösen kezdjük meg az 1974- es évet minden községben, ahol már van szakcsoport és a közös munka sikereinek eléréséhez kérjük az eddigi akadályok felszámolását és minden illetékes szerv támogatását. Ami az utóbbi 2-3 évben történik Békéscsabán, a nyúlte- nyésztésben, szerintünk így nem mehet tovább. A legsúlyosabb csapás nekünk, szakcsoporttagoknak az, hogy augusztus vége óta nincs nyúl- átvétel a városban fellépő mixomatózis miatt. A zárlat a szakcsoporttagokra nagyon hátrányos és nagy büntetés, mivel nem a szakcsoporttagoknál van a megbetegedés. Mi oltat- tunk, tőlünk minden telhetőt megtettünk a betegség megelőzésére. Ismerjük már az ellene való védekezés minden módszerét, d* mit ér ez, ha a nyúltenyésztést nem ismerők elhanyagolják a védekezést? A zárlat kezdetén leadásra kész nyulak ma már félévesek. Miért nem lehet az egészséges állományt értékesíteni? Gondjaink tehát bőven vannak, ezek megoldására segítséget kérünk tulajdonképpeni gazdánktól, az ÁFÉSZ-ektől és a feldolgozóipartól. Jó együttműködésünk elvi feltételei tisztázottak, ezt mutatják az országos termelési eredmények, így most nekünk, itt. Békésben kellene rendeznünk egyet-mást, hogy a nyúltenyésztő szakcsoportok termelése ne csökkenjen, hanem növekedjen. Fekete István I Kalmár Zoltán — Makara György Ehető és mérges gombák 3., átdolgozott és bővített kiadás Országunk területén több millió kg ehető gomba terem. Nem közömbös tehát, hogy ezt az „ingyen” termő tápanyagot hasznosítjuk-e, vagy pedig — gombaismeret hiányában (esetleg túlzott félelemből) — az erdőben hagyjuk elkallódni. Az ehető, gombák begyűjtésével, felhasználásával gazdagítjuk étrendünket, fűszerezzük és kiegészítjük a napi táplálékunkat. A gombamérgezések veszélye a gombák alapos ismeretében megelőzhető, elkerülhető. A fő kérdés: miről ismerhetők fel a mérges gombák? — Erre vonatkozóan biztos ismeretanyagot, a hazánkban előforduló valamennyi gombafaj jellegzetességének szakszerű leírását mindenki számára közérthetően megadja e mű. További probléma: hogyan kerülhetik el a gombamérgezés veszélyét azok is, akik behatóbb ismeretekkel nem rendelkeznek? — Ismernünk kell a gombáit beszerzésének, vásárlásának, fogyasztásainak az általános irányelveit. Ezeket a szerzők, mint az alapismeretek tízparancsolatát így adják meg: 1. Csak vizsgázott gombaszakértő, illetve gombaismerő által ellenőrzött gombát vásároljunk, I 2. A házaló árusítás, zugárusítás útján a házhoz kerülő gombák igen veszélyesek. 3. Mindenki ismerje a gyilkos galócát. 4. A saját szedésű gombát mutassuk be ellenőrzésre vizsgázott gombaismerőnek. 5. Csak az szedjen gombát, aki biztosan ismeri a gyűjteni szándékozott fajokat, és biztosan el tudja különíteni az azokkal ösz- szetéveszthető valamennyi mérges gombától. 6. A gondos gombagyűjtő minden példányt kétezer is vizsgáljon meg. 7. A gomba ismeretét ne felületes benyomásokra. hanem csakis biztos jelekre alapozzuk. 8. Küzdjünk a babonák ellen, és terjesszük a helyes gombaismeretet. 9. Tartsuk be a gombagyűjtés és-elkészítés higiénés szabályait. 10. Gombás ételt csak frissen fogyasszunk. 10 Hímnemag 1973, NOVEMBER IX Jácint, tulipán, nárcisz Ki nem szereti a télen virágzó jácintot, tulipánt, nárciszt? Ha ősszel idejében gondolunk rá és előkészítjük a növényanyagot, hajtatóedényt, földet, aránylag kevés munkával nevelhetünk virágzó növényeket. Legfontosabb az egészséges, nagy és nehéz (!) virághagyma. Minél nagyobb és súlyosabb, annál szebb és biztosabb lesz a virágzás. A jácintot egyesével helyezzük cserépbe vagy üvegbe. Előbb azonban a hagymákról a gyökérmaradványokat távolítsuk el, és penészedés ellen mártsuk faszénporba. Ha üvegben, vízen hajtatunk, úgy helyezzük a hagymát az üveg szájára, hogy a víz felszíne és a gyökérkoszorú között 1/2—1 cm köz maradjon. Ajánlatos forralt vizet használni, s a vízbe egy kis darab faszenet dobni. Az előkészített virághagymákat ezután sötét és hűvös helyre állítjuk, ahol 8-10 C-foknál nincs melegebb. Itt 8-10 hétig marad a növény, amíg a gyökérzet jól kifejlődik. Ha cserépbe ültetjük a jácinthagymákat, a felső harmaduk álljon ki a földből. Akinek van a kertben helye, 30 cm mélyen elföldelheti és lombbal takarja, ahol 4-5 hétig maradhatnak. Beállíthatók azonban hűvös pincébe, homokkal töltött ládába is. Fontos, hogy a gyökér- képződés meginduljon és sok, erős gyökér fejlődjön, mert csak így kaphatunk szép, virágzó növényt. Amikor a tulajdonképpeni hajtatást kezdjük, 16-20 C-fo- kos helyiségbe visszük és sötétítő sapkát állítunk a cserepekre vagy az üvegekre. Ez mindaddig marad rajta, amíg a növény ki nem növi. Amikor a virágzat is kifejlődőben van, a takarót vegyük le. Ezután már csak a teljes kinyílás van hátra. Ha azonban úgy látjuk, hogy virágunk „ülve marad”, vagyis a virágszár nem nyúlik meg kellő hosszúságúra, ennek oka, hogy nem fejlődött elegendő gyökérzet, s így a virágzat is fejletlen maradt. Cserepes hajtatásnál, hfl ilyet észlelünk, meleg vízzel öntözzük meg a növényeinket. Ezzel esetleg növekedésre serkentjük. A teljes virágzásban levő növényeket mérsékelten meleg helyen tartsuk, így tartósabbak. Elvirágzás után még egy ideig gondozzuk, majd kora tavasz- szal ültessük ki a kertbe, A már egyszer virágoztatott hagymát újból ne hajtassuk. Hajtatásra legalkalmasabbak a hőkezelt, preparált hagymák. Vannak koraiak, amelyek már karácsonyra virágoztathatók, de vannak középkorai és késői fajták is. A kezelési utasítást, amelyet a virághagyma vásárlásakor kapunk, mindig tartsuk be! Tulipánt is könnyen virágoz- tathatunk, de csak cserépben* vízen nem. Nagyobb cserépbe 3-4 virághagymát is ültethetünk. Kezelése a jácintéval megegyező, azonban gyakran kell öntözni. A tulipánfajták is különböző tenyészidejűek, aszerint, hogy hosszabb vagy rövi- debb a hajtatási idejük. Nárciszból a speciális vízinár- cisz — Narcissus totus alba — hajtatható virágtálban, homokban. Vizet csak annyit adjunk, aiája, hogy a hagymakoszorúig érjen. Október végén, november elején beállítva, már karácsonyra is kaphatunk virágot. A nárciszt hajtathatjuk kró~ kússzál vegyesen is. Ez esetben 8 C-foknál melegebb helyen ne tartsuv a gyökérképződés idején, mert akkor a krókusz nem virágzik, „ülve” marad. Túlöntözni sem szabad, mert köny- nyen rothad. Méregkamrónk és tájéka Az őszi, téli teendők egyik legfontosabbja minden kiskertben a növényvédő szerek rendbe rakása. A jövő évi munkánkhoz szükséges vegyi készítmények beszerzését mindenképpen előzze meg alapos „nagytakarítás” a méregkamrában, illetve a zárható méregszekrényben vagy ládában. (Aki esetfeg még nem rendelkezik ilyennel, lásson az elkészítéséhez). A vásárlásokat jobb a tél folyamán elintézni, mert ilyenkor nagyobb a választék és kisebb a tülekedés az üzletekben, mint a tavaszi idény kezdetekor. N övényvédőszer-készletünk- ben csak olyan maradékot tartsunk meg az idei évről, amelynek ép a csomagolóanyaga, és szavatossági ideje még nem járt le. Dobjuk ki és semmisítsük meg az elöregedett szereket, s azokat is, amelyeknek felhasználhatóságát nem tudjuk biztosan megállapítani. Az ilyenekkel több bajt okozhatunk, mint hasznot, s előfordulhat, hogy súlyos hibát ejtünk. Meg kell szabadulnunk a kiürült csomagolóanyagoktól is. Az eljárás a következő: a növényvédőszer-hulladékot ku- taktóL álló- és folyóvizektől, lakott területektől, állatok tartózkodási helyétől, valamint haszonnövényektől legalább 100 méter távolságra (olyan területen. ahol a talajvíz szintje mélyen helyezkedik el), fél méter mélyen el kell földelni és ledöngölni. A növényvédő szerrel szennyezett mosóvizet, valamint a kiürült csomagolóanyagot hasonlóan ássuk el. Az 1 kg-nál vagy 1 liternél nagyobb meny- nyiségű n övén y véd őszer-h u lla_ dék megsemmisítésére a KÖJÁL vagy a növényvédő állomás intézkedését kérjük. Az újabb szerek vásárlásakor vizsgáljuk meg a csomagolóanyagot. Az üzletekben csak teljesen ép csomagolású növényvédő szert szabad forgalomba hozni. amelyen feltüntették a fel- használás lehetőségeit, óvó rendszabályait és a szavatosság idejét! Különösen az utóbbira ügyeljünk, mert az idén tavasszal is az ország több helyén került lejárt szavatossági idejű szer kiskereskedelmi forgalomba, számottevő anyagi veszteséget vagy éppen sok felesleges szaladgálást okozva a kertészkedőknek. DR. BENCZE LAJOS Balesetelhárítás a vadgazdálkodásban 3. bővített kiadás A vadászattal kapcsolatos baleseti veszélyeket és s megelőzésükhöz szükséges tudnivalókat tartalmazó könyvecske előző kiadásai is megtalálták az utat e sport űzőinek, illetve a vadgazdálkodással hivatásszerűen foglalkozóknak könyvtáraiba. Az új kiadás figyelembe veszi már a lőfegyverek tartásával kapcsolatos 1970-ben kiadott rendeleteket, bővebben tárgyalja a vadászatrendezés és a vadá- szias magatartás kérdéseit, nagyobb teret szentel a vad védelmének.
