Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-10 / 237. szám
Beszélik, hogy... Népújság-esttel kezdődött a békéscsabai Politikai Fórum Ä Politikai Fórumok immár hagyományos sorozatának idei évadját a Békés megyei Népújság estjével kezdte a Megyei Művelődési Központban a vendéglátó intézmény és az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága. Megtelt a nagyterem, amikor hétfőn este Cserei Pál, lapurút főszerkesztője megnyitotta a beszélgetést. Deák Gyula főszerkesztő-helyettes ismertette meg a hallgatósággal szerkesztőségünk munkáját, célkitűzéseinket, hogy minél tartalmasabban, gyorsabban adjunk hírt olvasóinknak a világ, Magyarorszag és Békés megye életének legfontosabb eseményeiről. A résztvevők kérdéseire válaszolva Cserei Pál elmondotta, hogy a megyében mintegy kétszázötven tudósító segíti a szerkesztőség tevékenységét, ezen kívül esetenként a legkülönbözőbb területek fővárosi és megyei szakemberei írnak a lapba, s rendszeresen jelentkeznek műveikkel a békési képzőművészek, irodalmárok; szólt lapunk megyén kívüli olvasóiról, a nyomdai úton előállított üzemi újságokról, vasárnapi Köröstáj-mel- lékletünkről. A hallgatók megtudták, milyen intézkedésekkel kívánja gyorsítani a posta a terjesztést — a közeljövőben naponta postavonat indul Budapestről, a külterületen pedig gépkocsik segítenek majd, hogy olvasóink minél hamarabb ke- ' zükbe vehessék a Népújságot. ' Gerencsér Miklós ARADI Cserei Pál válaszolt a hallgat ók kérdéseire. Mellette Deák Gyula és Litauszky Tibor, a M egy« Művelődési Központ igaz. gatója, (Fotó: Demény Gyula) Megválasztotta KiSZ-alapszervezeiél a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet Gagarin KSSZ-alapszervezete Hétfőn, október 8-án délután, a KiSZÖV békéscsabai székházának pinceklubjában tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet Gagarin KISZ-a’apszervezete. Krizsán Tamás, az alapszervezet titkára az elmúlt két év munkáját értékelve elmondta, hogy a szövetkezet Gagarin KISZ-alapsaervezetenék tagjai nemcsak politikailag, hanem ! szakmailag is jól felkészült fiatalok. A KISZ-esek ott találhatók a szövetkezet 17 szocialista brigádja tagjainak sorában, és részesei a brigádmoz- i galom szép eredményeinek is. | Velük együtt a szövetkezet négy KISZ-alapszervezetéből több mint 250_en neveztek be a Szakma Ifjú Mestere vetélkedőbe és a versenyzők közül im OKTÓBER 10. 76_an arany. 42-en ezüst. 58-am ! pedig bronzfokozatot értek el. ! A titkár ezt követően a sző- : vetkezet által a KISZ-nek ; nyújtott anyagi támogatásokról • szólva többek között azt is is- ! mertette, hogy az elmúlt esz- : tendőben 47 fiatal összesen több ; mint 36 ezer forint segélyt ka- ; pott. de a szövetkezet hozzá- ■ járult a fiatalok üdülési, to- ! vábbképzési és egyéb közös • költségeihez is. Igaz, közben a : KISZ-esek az utóbbi két év- ; ben csaknem ezer óra társadal- ; mi munkát végeztek. j A titkári beszámoló a KISZ- j alapszervezet mozgalmi, sport : és kulturális életének értékeié- 5 sével ért véget, majd a hozzá- • szólások és a beszámoló elfő- ■ gadása után a fiatalok megvá- j lasztották KISZ-alapszervezetük : új. hét tagú vezetőségét, amely- : nek élére ismét Krizsán Tamás : került. : A vezetőségvá'asztó taggyűlés : résztvevői utolsó napirendi | pontként Sisák Péternek, a ! KISZ Békéscsabai Városi Bi_ : zottsága tagjának VIT-élmény- ; beszámolóját hallgatták meg. { — Örömmel állok rendelkezésére — feleltem, s jólesett rágyújtanom, mert így eltussolhattam kezdett megüllető- döttségemet Mindenesetre a törzshadbíró viselkedéséből arra következtettem, hogy beszélt vele Ho- wiger tábornok úr, a várparancsnok és óhajom szerint döntöttek a kihallgatási jegyzőkönyvet illetően. De rögtön kiderült, egészen másról van szó. — Mi olybá tekintjük, hogy Lenkey kapitány egészséges — közölte a törzshadbíró.— Következésképp vádat emeltünk ellene. Fegyelmezett maradtam, sőt oldottsógot parancsoltam magamra. — Ez annyit jelent, hogy szerepel a vádiratban? — Mi mást jelentene! Pontosan úgy kezeljük, mint például Nagysándor Józsefet, vagy gróf Vécseyt. Felségárulás ellene a vád. Többek között. Bűne tehát főbenjáró. Ugye világos, főorvos úr? — De még mennyire — bólintottam egyetértőén. — A magas hadbíróság szempontjaival messzemenően tisztában vagyok. E szempontok iránti tiszteletem tény. Épp ilyen tény, működik a Mostanában tényleg nem panaszkodhat az ember, hogy társaságban, vendégségben, véletlen utoai találkozások alkalmával nincs miről beszélgetnie. Divatba jött a fogyás, mint olyan módszer, amellyel ellensúlyozni lehet az egészségtelen társadalmi jelenséget, a hízást, illetőleg az elhízást. Igaz, a legtöbben jó magyar szokás szerint még inkább csak beszélnek a fogyásról, miközben két kézzel lapátolják magukba a töltöttkáposztát daga- dóval, de már kétségtelenül lelkiismeretfurdalással teszik, ami kezdeti eredménynek nem is rossz. Akadnak aztán olyanok is, akik mindent félreértenek, így ezt is. Mindén félreértést eloszlat azonban korunk egyik nagyhatalma, a televízió, amely felkarolta a korábban csak egyedenként tapasztalható, egymástól elszigetelt kezdeményezéseket és megkísérli országos mozgalommá terebélyesíteni. E célból klub is alakúit, amely az alábbi bibliai veretű, baljós jelmondat jegyében ülésezik : „Megmérettünk és nehéznek találtattunk..!..”. Nem kis elismeréssel vettem különben tudomásul azt a meglepő bejelentést, amelyet a tévé fogyókúrás klubjának megnyitásakor tettek, s mély szerint hazánkban hárommillió kövér ember él. Lehet, hogy a kevésbé érzékeny fülűek átsiklottak a fenti adaton, egyszerűen tudomásul vették, hogy ennyien vannak a fölös kilókkal rendelkezők és kész. Jómagam azonban gondolatban megemeltem a kalapom a statisztikai módszerek ilyen lenyűgöző fejlődése láttán, mert ez a hárommilliós végeredmény nyilván nem kis munka eredményeként született meg. Tudomásom szerint ebben az országban hivatalos kérdőívek segítségével a legutóbbi ezer évben nem folytattak közvéleménykutatást. vagy divatos szóval felmérést arról, hogy ki hány kiló. És lám. mégis tudják, hogv éppen hárommilliónyi honfitársunk súlyosabb a kelleténél. Ezt mesintcsak nem tudom másnak tulajdonítani, mint a technika szédületes fejlődésének. Arra gyanakszom. mimmnnnnmif TTTTTi----------------*•< h ogy észrevétlenül figyeltek meg bennünket, valami olyan ravasz fogással, mint amilyent a közlekedésrendészet alkalmaz a gyorshajtó gépjárművezetők leleplezésére. Ezt a szellemes berendezést hovatovább minden autós ismeri, ez az a bizonyos traffipax. amely automatikusan működésbe lép, ha a közeledő gépjármű sebessége meghaladja a megengedettet, regisztrálja, sőt megörökíti a bűnöst. Feltehetőleg hasonló, de másfajta berendezésekkel automatikusan állapították meg azt is, hogy kik és hányán vannak a kövérek. A rejtett készülék, amelynek a neve éppúgy lehet hájpax, mint dagipax, akkor léphetett működésbe, amikor a közeledő gyalogos súlya meghaladta a megengedett hetven kilogrammot. Az adatokat egy idő után országosan összesítették és így jött ki a hárommillió. Nekem egyébként módfelett tetszik, hogy a fogyást szigorúan önkéntes alapon tűzik ki célul. Kezembe került a fogyókúrás klub jelentkezési lapja, amelyen az alábbiakat olvastam : „Becsületszavamat adom és ezt aláírásommal is megerősítem, hogy az előírt étrenden kívül semmit sem eszem, akkor sem, ha látnak, de akkor sem, ha nem látja senki. Akkor sem, ha körülöttem mindenki eszik, akkor sem, ha kínálnak és még akkor sem, ha kedvenc ételemmel csábítanak.” Vérpadra indulók érezhették egykoron magukban eny- nyi elszántságot, mint amekkorát e rövid idézet sugall. Az is eszembe jutott, hogy ez mennyire újszerű vállalás, a régebbiek mindig azt célozták, hogy gyarapodjon az ország, de a jelek szerint most nem ez az időszerű. És különösen annak örülök, hogy a fogyást nem központi utasítással kívánják elérni, mint huszonegynehány évvel ezelőtt, amikor egvik napról a másikra felemelték az élelmiszerárakat és emiatt külön klubtagság nélkül is időről időre összébbhúztuk magunkon a nadrágszíjat. A fogyókúra mostani módszere lényegesen egészségesebbnek tűnik. Árkus József NAPLÓ hogy Lenkey százados valóban beteg. Majdnem kamaszosan mosolygott a törzshadbíró kék szeme. — Ugye van arra lehetőség, hogy Lenkey ■ a hadbíróság elé álljon? — Hiszen élőhalott az az ember... — Haynau táborszernagy úr őnagyméltóságát a legkevésbé sem érdekli az ilyen csekélység. Aggályos pontossággal írta elő számunkra, hogy mi a teendő. Attól óvjon meg bennünket az ég, hogy látszatot szolgáltassunk egyenes akarata kijátszására. Ez az az észjárás, amit lelkem mélyén mindig megvetettem. Ez az a férfiatlan szol- galelkűség, amit oly férfiasán tudnak a tiszti zubbony mögé gombolni. — őrnagy úr, tisztelettel emlékeztetem, én csak azt bátorkodtam mondani, hogy Lenkey János valóban beteg. — De hátha mimikri. — Kizárt dolog. — Ezt olyan határozottan mondta, százados úr, mintha más alternatíva nem is létezne. Észrevétlenül kapott, hivatalosan élt a nyájasnak indult beszélgetés. Nem bántam. Arra azonban ügyeltem, hogy túlzottan magamra ne haragítsam ezt a helybeli ki® Haynaut. — Kérem önit, őrnagy úr, legyen tekintettel arra a körülményre, hogy orvos mivoltom. ban nem áll módomban alternatívák közt válogatni. Csak egy kötelességet ismerek. Betartani a? orvosi esküt. Ez az egyetlen dolog, amire kötelezhetnek. Miközben töprengve forgatta kurta ujjai közt a szivart a törzshadbíró, fintorai elárulták, hogy ilyesmikre gondolt: „Makaó® ember ez a Böhm doktor. Makacs és buta”. — Gondolhatja, eszem ágában sincs rábeszélni önt arra, hogy orvosi esküje ellen cselekedjék. Egy lényeges dologban azonban közös a helyzetünk. M indkeiten katonák vagyunk. Mindketten felesküdtünk őfelségére. Persze, az én helyzetem könnyebb. Csak egy eskü kötelez. Bevallom. Ernst törzshadbíró részéről ezt a megnyilatkozást már-már a tapintat magasiskolájának ismertem él. Óvatosabban aligha kísérthetett volna meg. Burkoltabban aligha hozhatta volna tudomásomra, számára mit sem jelent az orvosi eskü. annál inkább méltányolni tudná, ha alaposan fontolóra venném ama másik eskümet. * * « Cseppet sem csodálkozom, hogy a kedélybetegség tüneteit észlelem magamon. A várfalak közötti megszakítatlan tartózko. dás is elegendő au lenne a kedvetlenségre, márpedig az örökös bezártságnál sokkal
