Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

A röplabda- ­pályákról jelentjük GYOMAI TK-BP. DÍJBESZEDŐ 3:1 <7, 4, — 8, 9). NB IL NSi. Gyo- ma, 50 néző. V.: Tar. GYTK: Szi­lágyig Szaibados^ Bogár, Szathmári, Ambrózi, Szafoó. Csere: Báitorl, Varga, Kiss Edző: Szmolmik Lajos. A többször elhalasztott találkozót október 6-án, szombaton vívták meg a csapatok. I. játszma: 4:2 után lendült igazán játékba a GYTK. n. Játszma: látványos játékkal, szin­te tetszés szerint érték el pont­jaikat a gyónjalak, m. játszma: a vendéglátók fölénye — fölényes- kedéssé vált és „élúszott” ez a szett. IV. játszma: 6:5, 7:8, 10:9 után vált meggyőzővé a gyomaiak játéka (3—1). Az első két játszmá­ban kitünően mozogtak a hazaiak, később azonban kiengedtek. GYTK—BELOIANNISZ 3ï0 (19, ÍZ, 5) NB H, női. Gyoma, 100 né­ző. V.: Seres. GYTK: szilágyi, Bá­tor!; Boglár, Szathmáiri, Ambrózi, Szabó. Csere: Szabados, Varga, Kiss, Mészáros. Edző: Szmolnik La­jos. Az első két játszmában ke­mény elHenfélmek bizonyult a Be­loiannisz. A vendégek befutós- remdfiizerrel, míg a GYTK a seélső- fdLaidásos támadó variációkkal igyekezett megzavarni a& ellenfél védőimmkájáit. A GYTK a játsz­mák hajrájában bizonyuBfc igen eredményesnek és a harmadik szettben végiképp megadásra kény- szeri tette a fővárosi együttest Színvonalas játék, jó küzdelem jel­lemezte ' a toaliäUkozöt. Ezzel a szom­bat—vasárnapi fordulót 100 száza­lékos teljesítménnyel zárta a gyo­mai csapat Jók: szathmári, Szabó, Bátort BCS. ELŐRE SPARTACUS—SZE­GEDI KENDER 3:1 (12, 6, — 14, 4). NB TI. Női. Szeged, Kisstadion. V.: Betsnyő. Előre Sp.: Markos, TótHi, Lepény, Jankulámé, Nagy Greek. Csere: Lipcsei, Konczos, Szabó. Edző: Buzássy Béla. L játszma: 4:4, 9 r5, lOalfl, 12:12, 19:12 (1A 15- perc), n. játszma: 6A 9:2, 11:4, 15:6 (2A 18 p.). III. játszma: 6:4, 9:8, 14 A 14:16 (2:1, 12. p.). IV. játszma: 3:3, 11A 11 A, 15:4 (3:1, 2ű. p.). A lila-fehérek játéka to­vább javult. Biztos győzelmet arat­tak — idegenben. Jók: Tóth, Mar­kos, Lipcsei. Bea. Vízmű—Tlszaföldvár 11—7 (4—2). NB n. férfi. Békéscsaba, 100 néző. V.: Kiss, Sebő. Vízmű: Szaszák — Feifrik 5, Szabó, Szécsi, Varga, Komáromi 1, Suhajda 2, Csere: Zoltán 1, Góg 1, Radnai 1, Veres. Edző: Hankó György. Alacsony színvonalú mérkőzésen a Vízrrtú jobb helyzetkihasználásának köszönheti győzelmét. Jó játékve­zetés. Kitűnt Suhajda, Góg és a súlyos sérüléséből felgyógyult Szé_ esi. Képünkön Szaszák, a Vízmű kapusa veszélyes lövést hárít. MISKOLCI VÖRÖS METEOR— BCS# ELŐRE SP. 27—20 (13—11). NB I B, férfi. Miskolc, 10ö néző. V.: Dömötör, Szirmai. Előre Sp.: Szász — Kovács G. 2, Bíró 1, Gyu­lai dr., KolairoVBzki 6, Maróti 8, Annus 1. Csere: Ráoz, Kovács G. 1, Dükát 1, Schweriner, Ilovszki. Edaő : Szabó Károly. A csabaiak lőtték az első gódit, majd a Mete­or átlő vésőkből 6—2-re ment el. Mairóitit sfiíkeres átlövésed után emberfogással igyekeztek semlege­síteni a hazaiaík, ennek ellenére mégis sikerült két góíLra felzárkóz­niuk a csabaiaknak. Szünet után 13—12-re szépített az Előre Sparta­cus Ekkor Kovács G. büntetőt hi­bázott. Üjból feljöttek a hazaiak és 4 gólra növelték előnyüket. A Ma-fehérek még mindig nem ad­ták föl, IS—17-re, majd 20—18-ra zárkóztak fel. Ezután, sajnos ? a vendégcsapat nem tudott újítani, egymás után több labdát eladtak, végül a Miskolc 26—18-ra elhúzott. A békéscsabai együttes nem tud­ta megismételni elmúlt heti kitű­nő védőmunkáját, kapusai is gyenge teljesítményt nyújtottak. A lila-fehérek ahhoz, hogy reményük legyen a bentmaradásra, meg kell nyerniük a szombati budakalászi mérkőzést. majd idehaza le kell győzniük a Szegedi Volant. SZARVASI FSSC—HŐDIKÖT 18—14 (16—6). NB H, férfi Szarvas, 400 néző. V.: Urbán, Zsák. Szarv. FSSC: Dóba — Csery 6, Szárvák, Kukucska 1, Török, Perger 3, Ju­hos 2. Csere: Imre 5, Demeter 1, Jakab, Kocsis Béta. Edző : Koltai Lajos. A hazaiak jól szervezték meg védelmüket, egy zavaróval és két kilépővel játszottak, s teljesen kizökkentették megszokott játék­stílusából az ellenfelet. A szelle­mesen játszó hazaiak négygólos előnyre tettek szert. Akkor lett igazán izgalmas a rangadó, amikor a HÖDIKÖT két gólra megközelí­tette a hazai csapatot. Mindkét résáről több kiállítás történt, sőt a vendégek közül egy kézilabdást végleg kizártak a játékból. Érthe­tetlen módon az emberelőny a szarvasiakat zavarta meg és a gól­helyzetek egész sorát hagyták ki! Ezért lett csak négygólos a győ­zelem. Az FSSC ezzel a két pont­tal továbbra is a bajnok jelöltek között tanyázik^ jók: Dobra, Per­ger, Imre. H. SPARTACUS—SZARVASI FSSC 15—12 (7—8). NB rr. Női. Hódme­zővásárhely. V.: Karádi. Szarvas: Hajdúné — Erdős, Kugyelláné 4, Pocsaá, Hankó 2, Brlás 6, Bankó. Csere: Hipszki, Kasüba. Edző: Ja­niink Mihály. A vendégcsapat ügyesen lassította a játékot és ke­ményen védekezett, így az I. fél­időben végig vezetett. Fordulás után, mintha elfáradtak volna a szarvasiak, kapkodtak, 8 büntetőt kihagytak — és ez megbosszulta magát_ Jók: Kugyelláné, Brlás. Nagy sikert aratott vasárnap Békéscsabán, az Előre Spartacus — DVSC labdarúgó-mérkőzés szünetében a kerékpáros bemutató. A lila—fehér „porfelhő-lovagok” ezúttal a salakon adtak Ízelítőt tudá. ««.UhAI Az érdekes, kieséses versenyt Viszkok nyerte. (Fotó; Jánlsulár István) flz NB i-es ■ • labdarúgó bajnokság eredményéi: ! Szegedi EOLr-VM Egyetértés 1—1, 5 Ferencváros—Pécsi MSC 0—0, Bp. ; Honvéd—Salgótarján 3—6, Û. Dó- « zsa—Zalaegerszegi TE 4—1, Video- S ton—Dorog 2—0, Tatabánya—Vasæ S 3—0, Rába ETO-MTK 3—1, Cse- : pel—Haladás VSE 2—1. AZ NB I ÁLLASA 1. Û. Dózsa 8 7 . 1 25—14 14 2. ETO 8 5 2 1 13— 9 12 3. Tatabánya 8 4 3 1 14— 9 11 4. Honvéd 8 5-3 21— 9 10 5. SBTC 8 3 4 1 7— 6 10 6. FTC 8 4 13 11— 7 9 7. Videoton 8 3 3 2 9—10 9 8. Pécs 8 3 3 2 10—12 9 9. Szeged 8 3 14 13—12 7 10, MTK 8 3 14 11—13 7 11. Csepel 8 2 2 4 12—15 6 12. ZTE 8 2 2 4 6—14 6 13. Haladás 8 13 4 7—10 5 14. Vasas 8 13 4 7—11 5 15. Dorog 8 12 5 8—14 4 16. VM. Egyetértés 8- 4 4 6—15 4 9 BJMLMSS 1973. OKTÓBER 9. I A tt-ben láttuk \ Fekete-fehér helyett szürke képernyő • A szürkeség volt a szombat- ; vasárnapi föműsor-idő legfőbb ; jellemzője, s ami mégis némi ; színt hozott a kínálatba, az ; inkább csak a televíziós szer- ! kesztők s nem az alkotók te- : vékenységét dicséri. A Magya- ; rázom magunkat sorozatból is- ; mét hiányzott az igazi szelie­■ messég, frisseség, ami pedig az • előd, a gazdaságirányítás új : rendszeréről szóló hasonló so- j rozat legnagyobb értékének bi­• aonyult. Egyre világosabban lát- » szik, hogy a kitűnő forma „ró- S íkájáról” ezúttal sem sikerül ; lehúzni a „második bőrt”, vagy ; ha igen, akkor másodosztályú ; minőségben. ■ Nem sok örömöt szerzett a ! péntek-szombati kétrészes ma- : gyár krimi, a Különös vadá- l szat sem: olyan kevés igazi ese- 3 mény történt benne, ami egy- J részes alkotásra is kevés lett ! volna. így, két estére nyújtva ! az unalmas, a valódi szellemi S vagy fizika; összecsapásokat ; nélkülöző cselekményt még ke- ! vesebbet kapott a néző. S Az érdektelenség uralta az 5 Űriemberek vagyunk című ; összeállítást. Mert bármennyi­■ re igyekezett i® Szép Ernőnek ■ a maga korát felvillantó jeie­• neteit híven visszaadni, ez a : hűség nem adott mai élményt. 3 Újra bizonyítva, hogy a leg- 3 kiválóbb műveknek is megvan 3 a maguk „holtideje”, a köz- ! vetlen időszerűség elmúltával ! és a klasszikussá vagy leg- : alább az egyértelműen történe­• tivé, levés előtt. ; Nagyon 'nem tetszett a San- ! zonról sanzonra jelentkezése. I Az egymást interjúvoló, hely­is lyel-közzel dicsérő, máskor az ; öndicsérésnek „aládolgozó” két ■ zeneszerző abban látta a ma- 5 gyár sanzonműfaj jelenlegi : gyengeségének okát, hogy hi­ánycikk voit sokáig a jó elő­adó, s hogy hiányzik a san­zont kedvelő közönség. Az fel sem merült bennük — a néző­ben annál inkább —, hogy a műfaj gondjainak egy része ab­ból fakad : nem születnek jó alkotások, amit az előadók jó közönséggel megszerettethetné­nek. Pedig az elhangzott mű­vek éppen ezt bizonyították. S ebben a beszélgetőpartne­rek is — legalábbis a zenét illetően — ludasak. Gilbert Bécaud kevesebbet beszéit — s műsorával jóval többet adott. A legtöbbet va­sárnap este a képernyő előtt ülőknek. Ezért dicséret illeti a műsorösszeállítókat. Hasonlóan tetszett egy más­fél évtizeddel ezelőtti nagy film, A negyvenegyedik ismét­lése. Azért is, mert a kitűnő szovjet rendező, Grigorij Csuh- raj műveinek sorozatát kezdte vele televíziónk — és önmaga értékeiért. A pompásan fény­képezett, a legszebb táj fel véte­leket is az ábrázolni kívánt emberi somok teljesebbé téte­léért produkáló mú egyszerű­ségével, őszinteségével, igazsá­gával a képernyő kis felületén is megrázó élményt ajándéko­zott. Szép, gondolkodtató pél­dázatot a közösség és az egyén bonyolult kapcsolatáról, arról, hogy a közösségi elkötelezett­ség az élet fontos pillanataiban meghatározza a látszólag leg­teljesebben a magán-szférába tartozó döntéseket is. Arról, hogy csak nagyon kevés ember tudja teljes mértékben függet­leníteni magát korábbi meg­szokott környezetétől. Még ak­kor is, ha egy lakatlan szige­ten kell élnie. Jó bevezetője volt A negyvenegyedik Csuh- raj sorozatának. (4anM A tanácsülés tárgyalta Gyula város sporttörténetének helyzetét A MEDOSZ, Gyula város legnagyobb sportegyesülete, az utóbbi években nemigen kényeztette el híveit kiemel, kedő eredményekkel. Egymás után mondtak búcsút a szak­osztályok a felsőbb osztályok, nak. Olyannyira „vészes” lett a helyzet, hogy a párt és a tanács végrehajtó bizottságá­nak kellett közbeavatkoznia. Olyan álláspontot fogadtak el, hogy a sportélet fellendítése érdekében a városban össze, vont, központi sportkört kell létrehozni. Ennek eredménye, ként ez év július 2-án megala­kult a Gyulai Sport Egyesü­let. A város legrangosabb testü­leté, a tanács, a legutóbbi ülé­sén tárgyalta meg Gyula város sportmozgalmának helyzetét A több, mint tízo'dalas írásos be­számoló részletesen foglalkozott a város jelenlegi sportéletének helyzetével. Ismertette többek között, hogy az általános- és középiskolás tanulók közül több mint hatszázan sportolnak versenyszerűen. Ez a szám jó­nak mondható, nem úgy, mint a 19—24 év közötti korosztá’y- nál, ahol a rendszeres sportolás­ba bevontak száma még a há­romszázat sem éri el ! Még rosszabb az arány a 25 év fe­lettieknél. A minőségi sport alakulá­sát, fejlődését leginkább a minősített sportolók számával lehet lemérni. Gyulán az öt­száz igazolt versenyző között, az elmúlt évi eredmények alapján 13 arany, 33 ezüst, 79 bronzjelvényes sportoló van. Rajtuk kívül ketten szerezték első, ketten másod-, és 18-an harmadosztályú minősítést, A szakosztályok közül a mi­nőségi fejlődés legjobban az i úszóknál tapasztalható. Ab egyesületi központi pontver­senyben országosan a 13. he­lyen állnak. Az utánpótlás-nevelést szol­gálja a 3. sz. általános iskolá­ban megalakított testnevelési tagozat. Kétéves múltra tekint vissza, de máris megállapítható, — más hasonló korú gyerme­kekkel összehasonlítva —, hogy betöltötte hivatását Olyan elképzelések születtek, hogy a testnevelési tagozatos osztályt nemcsak az általános iskolában, hanem a középiskolá­ban is tovább kellene vinni. A városban működő sportiskola országosan is jó hírnevet szer_ zett. Sportolói kiemelkedően szerepelnek az országos verse­nyeken is. Itt is várható a még lendületesebb fejlődés, hiszen az idei 150 helyett, jövőre 280 ezer forintot biztosít működésé­hez az Országos Testnevelési és Sporthivatal. A város aránylag jól ellátott sportlétesítményekké'. Ennek továbbfejlesztése érdekében a városi tanács ötéves létesít, ményfejlesztési tervet, dolgozott ki és fogadott el- Ebben szere­pel többek között egy klubház és fedett sportcsarnok építése, ami várhatóan az 5. ötéves terv időszakában készül el­Úgy tűnik, hogy a jövő év­től kezdődően mérséklődnek az eddigi anyagi gondok az új sportegyesület életében. Az előzetes tervek szerint az 1974-es évben egymillió 732 ezer forinttal gazdálkodnak, s ebből hatszázezer forint lesz az állami segítség. Még egy téma a megvalósítandó ter­vekből: a jelenlegi 163 fizető pártoló tagok számát Í975_re ezerre kívánják növelni. Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom