Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
i s. I »ese©«e*ÿeo*»e»o©eaw«i ■attwww»»! Székhazunk a» egyetlen emeletes épület a faluban. Ebben jó munkafeltételeket dolgozóinknak. biztosítottunk Elegendő mezőgazdasági gépünk van a munkák elvégzéséhez, jelenleg a jövő évi termést készítjük elő. Vetjük az őszi gabonát. felszabadulás irtán m, országban egyre-másra alakultak a földosztó bizottságok, s természetesen Méhkeréken Is. De talán az egész országban a méhkeréki földosztó bizottság az egyetlen, amely nem tudott földet osztani, mert a község határában nem volt nagybirtok. Aztán 1948 tavaszán megkaptuk a Sarkadhoz tartozó földeket és a Botka-féle rizstelepet Ezt követően megkezdődhetett nem_ csak a földosztás, hanem a termelőszövetkezet szervezése is. Szerencsére már volt előttünk követendő példa, a sarkad! Lenin Termelőszövetkezet, amely az országban elsők között alakult meg. Tíztagú szervező bizottságot választottunk a faluban és Rad_ nóti János vezetésével Orosz Mihály, Kozma József, Csotye János, Kozma György, Koszta György, ifjú Petrusán Mihály, ifjú Csóka György, Kuzsa György és Lovas Gábor munkához kezdett. Alakuló gyűlésünk 1948. október 9-én volt a mai szövetkezeti bolt melletti iskolában. A résztvevők egyhangúan elfogadták a „Méhkeréki Föld- bérlő és Termelőszövetkezet” megalakulását. Harmincegyen írtuk a1- a belépési nyilatkozatot és vagyonunk az az összeg volt, amelyet a belépők adtak össze — fejenként tíz forintot — összesen 310 forint. Hatszáz- ötvenegy ho’don kezdtük meg a gazdálkodást és néhány nap múlva már megalakult a tsz pártszervezete is, 27 taggal. Titkárának Rúzsa Györgyöt válasz, tottuk meg. Már akkor kézzelfoghatóan éreztük a munkás- paraszt szövetségben rejlő erőt. Ugyanis bár rendelkeztünk egy rizsteleppel, de a gépházban s« szivattyú, se motor nem volt Segítettek a munkások. A buda. pesti Csonka Gépgyár — bár még ki sem heverték a háború okozta rombolást — vezetőihez és pártszervezetéhez fordultunk, akik hamarosan elküldték a többlépcsős szivattyúkat és az ezek meghajtásához szükséges motorokat. Bizony a gyenge mi. nőségű fö’djeinken nagy erőfe. 6zítéseket kellett tennünk, hogy tagjaink megélhetését biztosít, suk és a terméseredményékei állandóan növeljük. Méhkerék határában a jellegzetesen réti agyagtalajok talál, hatók, amelyek magukon viseli! a talajvíz, hatásának bélyegeit a magas sótartalmat, vaskivá. lasztásokat, az al- és feltalajol különböző méretű színesedéseit. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a talajok legnagyobb része rossz vízbefogadó-képességű ,s ezáltal a felszínre jutó csapadék egy része a mélyebb területeken belvizeket okoz. Az erősen kötött föld ár- és belvizes években szinte teljesen művelhetetlen. Ez volt egyik oka, hogy szövetkezetünk egészen 1967-ig veszteséggel zárta a gazdasági éveket, alacsony volt a tagságnak a közösből származó jövedelme. Fontœ mérföldkőnek tartjuk szövetkezetünkben az 1968-as évet, amikor új vezetőséget választottunk és egészséges fejlődés kezdődött és ?>mi azóta is egyén letes. Ennek bizonyságáld egyetlen adat: Míg 1967-ben az egy tagra jutó részesedés alig érte el a hét és fél ezer forintot, addig tavaly ez az összeg már meghaladta a 13 ezer forintot. Bár a gazdasági fellendülést 1970-ben ideiglenesen megtörte az ár- és belvíz, kollektívánkat, tagságunkat a természeti csapás nem törte le, még nagyobb ösz- szefogással, lendülettel igyekezett úrrá lenni a bajokon. Sikerült is az egyensúlyt helyreállítani. Ez annak is köszönhető, hogy igyekeztünk megfele'ő beruházásokkal erősíteni a szövet, kezet közös vagyonát. A legutóbbi négy évben csaknem 27 millió forintot fordítottunk épület, és gépberuházásra, nyárfatelepítésre és belvízrendezésre. Tavaly a gazdálkodás megszilárdítása érdekében elké. szí tettük az 1972—1975-ig terjedő időre az intézkedési tervet. ‘Ügy hisszük, hogy 1975-re toT Az állattenyésztési ágazatban nfim libák több mint foglalkozunk libatenyésztéssel. A legutóbb átadott zaléka első osztályú minőségű volt iránti bizalom bizonyítéka sz is, hogy egyre többen kérik felvételüket kollektívánkba. örténelmileg, gazdasági, lag egyformán hosszú utat tettünk meg a szövetkezet megalakulása óta. Az eltelt időszak alatt elért eredményünk bizonyította legjobban a közös út helyességét, s ezen az úton tovább haladva, eevre jobb életet biztosítunk minden dolgozónknak és azoknak is, akik már •nem tudnak koruk miatt részt venni a közös munkában. 230 tagunk nyugdíjas, járadékos. Számukra díjtalanul műveljük meg háztájukat, ingyen fuvart biztosítunk és tavaly is csaknem 100 ezer forint segélyt adtunk. 1967 óta minden évben megrendezzük az öregek napját, ahol közös ebéden vesznek részt Ma is a ku’túrházban találkozunk velük, ahol tájékoztatjuk eredményeinkről, mindennapi életünkről az idős embereket, én, vendégül látjuk őket «MwaiBaaeeaeoaeeeei-Jó utat választott a méhkeréki Nicolae Balcescu Termelőszövetkezet tagsága I vább tudjuk szilárdítani gazdálkodásunkat az elemi csapások és a meglevő objektív gazdasági tényezők ellenére is. A gazdálkodás eredményességének növelésére változtattunk gazdálkodási szerkezetünkön. Régebből 20—25-íéle növényt termesztettünk, ez gazdaságtalannak bizonyult. Jelfllieg mindössze 6—7 növény termesztésével foglalkozunk, amit n jövőben még tovább szelektálunk és kidolgozzuk a növénytermesztés zárt rendszerének kialakítását A' la tenyésztésünkkel a Dáliaprogramban veszünk részt vagyis a szarvasmarhaágazatban a hústermelést kívánjuk fokozni, Jók az eredményeink a juhtenyésztésben is. Tovább bővítjük gépparkunkat. s természetesen nem felejtkezünk meg az emberről sem, s ennek érdekében tovább szélesítjük a demokráciát tovább erősítjük a vezetők és a tagság között, kialakult jó kapcsolatot A közösből származó jövedelem mellett tagjaink másik jövedelemforrása a háztáji gazdái, kodás. Vezetőségünk az új termelőszövetkezeti törvény szellemében a közös és a háztáji gaz. daságot szerves egészként kezelt Megyeszerte ismert hogy községünkben erős bázist a!ko: a háztáji gazdálkodás. Enne! további fejlesztésére az elmúlt évben megalakítottuk a zöldség, termesztési szakcsoportot. A háztáji gazdaságokban előéllítotl termék többségét szövetkezetünkön keresztül értékesítjük. Hogy milyen a fejlődés üteme a háztájinkban, ehhez is a 6zámoka1 hívjuk segítségül. A közös gazdaságon keresztül értékesített háztáji termékek termelési értéke 1971-ben ötmillió 200 ezer forint volt. Tavaly ez az összeg meghaladta a nyolcmillió forintot! Szövetkezetünk sokoldalú támogatást nyújt a háztáji gazdaságoknak. Segítjük őket, takarmánnyal, szaktanácsadással, a termékek szállításával és bizNem nehéz összehasonlítani az 1940-es és az 1970-es évek Méhkerékét, és ez is szövetkezetünk erősödését példázza. Egymás után épülnek a szebbnél szebb házak, amelyek bármely városba beillenének. A rádió, a televízió, a motorkerékpár szinte már minden házban megtalálható. Egyre több a személygépkocsi is a faluban és a szövetkezetünk Szarvasmarha-állományún^ thc.meBtes. Saját nevelésű üszőinkkel biztosítjuk az állomány fejlesztését tosítjuk részűkre a nagyüzemi felárat. Tovább mélyítjük, finomítjuk a közös és háztáji gazdaságok kapcsolatát, hogy egymást jól kiegészítsek.
