Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
Múzeumi séta: Folt a Gyöngyszemen A panasz, mely a minap érke. a szerkesztőségünkbe rövid volt. Gyulán duplájára emelték a szemétszállítás díját. Vajon miért? Hiszen a 3. (1971. AT. 16) Anyag- és Árhivatal utasításának 14. számú melléklete sze. vint a köztisztasági feladatok közöl a kötelezően igénybe vehe. tő szolgáltatások maximált árformába tartoznak. A kötelező jellegű szolgáltatások hatósági árformába sorolt dijainak megállapítására, illetve megváltoztatására csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának építési. közlekedési és vízügyi osztálya jogosult. Hiszen ennek az osztálynak van árhatósági jogköre. Ezt nem tudták volna Gyulán?’ A város tisztasági teendőit a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat végzi. Sok feladata van. Gyula fürdőváros, az Alföld gyöngyszeme. A vállalatot kötelezik a szép jelzők. Gyulának tiszta városnak kell lennie, hogy hírnevét öregbítse. A vállalat az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indult. Korszerű gépeket vásároltak. Felszámolták a veszteséges ágazatokat. A Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat önálló vállalat, önállóan dolgozik. A városi tanács költségvetéséből csak az ingatlankezelői teendőkhöz nyújt támogatást. Ennek is van némi köze, hogy a fejlesztési alap nem növekszik a kívánt ütemben. A feladatok pedig egyre nőnek. Jelenleg a városban ? 812 háztartás van. A vállalat mintegy 2 600 háztartás szemétszállítását végzi el. 1885-ig viszont » háztartások száma eléri a 10 200. at. Nyílván a szemétszállítás gondja is meg fog növekedni. Lépést kell tartani tehát az igényekkel. Fejleszteni kell a szemétszállítást. A fejlesztéshez viszont pénz kell. Ez késztette a vállalatot, hogy kérelemmel forduljon a városi tanácshoz a háztartási szemétszállítás havidíjának háztartásonként! 10 forintról 20 forintra történő emelésére. Többek között arra hivatkoztak, hogy a szemétszállítás díja városonként eltérő. Vácon egy szobás lakás után évi 12 forint, Salgótarjánban havi 3 forint, Gödöllőn viszont havi 20 forint háztartásonként, fiát miért ne lenne Gyulán 2o forint. Hiszen a szemétszállítás így sem hoz sokat a konyhára. Mielőtt akár pro, akár kontra véleményt lehetne mondani a kérelem indokáról, figyelembe keli venni egy másik tényt is. Mégpedig a vállalat eredményének alakulását. A dicséretes munka- és üzemszervezés révén javult a vállalat eredménye. A múlt évben 613 ezer forint volt. Ebben az évben viszont eléri az egymillió forintot. Nyilván e® lehetővé teszi, hogy a kényszer- jellegű szolgál látásoknak változatlan díjtételek mellett eleget tudjon tenni. A nyereségcentrikus szemlélet, és e* a jogszabály szelleméből egyaránt kitűnik, a kommunális szolgáltatás területén nem érvényesülhet. Az ügyben mégis elsősorban a gyulai Városi Tanács a ludas. Hiszen helyt adott a vállalat kérelmének. A múlt év szeptemberében kelt határozatával 1973. január 1-től háztartásonként 20 forint szemétszállítási díjat állapított meg. Abban a hiszem- ben tette, hogy a szemétszállítás díja szabadáras kategóriába tartozik. A jó hiszemű intézkedést még az is tetézi, hogy a városnak nincs olyan köztisztasági rendelete, amely pontosan meghatározná, hogy melyik utcákra vonatkozik az intézményes szemétszállítás- Indokolt te. hát, bogy a megyei tanács minél hamarabb intézkedjen s a kötelezően igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó rendeletéit érvényre juttassa. Gyulán sokmindent jói csinálnak. Bölcsen, előrelát'an, sőt irigylésre méltóan. Ügy látszik a szemétügy elkerülte a figyelmüket. Vagy talán úgy vélik, hogy ez nem ejthet foltot egy olyan városon, mely az Alföld Gyöngyszemének nevi zi magát. Sered! János vékony szárnya hosszan lecsüng vénné aszott ajkai mellett Ügy nézeget, mintha meditálna. Majd hirtelen oldalra fordítja fejét, tekintete a falra szegező- dik, karját hevesen az arca elé kapja. Rémüiletes látvány. El kell hinnem, hogy a falból előlépett a szörnyeteg és támadón a beteg fölé magasodik. Azt remélem, megnyugszik a képzelődő, ha a beszéddel magamra vonom a figyelmét. — Osait- én vagyok itt, az orvosa, kapitány úr! Fogyassza nyugodtan a reggelijét Szivart hoztam önnek. Reggeli után rágyújtunk és elbeszélgetünk. Most végre észrevesz. Annak lát, aki vagyok. De a szivar nem érdekli, pedig erős dohányos volt, mint a legtöbb huszár. — Nem hallott a bátyámról? »— kérdezi teljesen józanul. Valamit muszáj hazudnom. Semmit nem tudok a bátyjáról. Azt sem tudom, egyáltalán van-e bátyja. — Hogyne! Igen jőO éra magát. Épp tegnap érdeklődött kapitány úr felől. Biztosítottam, hogy kapitány úr egészsógies, nyugodtan viseli a sorsát. Idegen ízzású tekintetéit valla tón az arcomba égeti: — Mtaga hazug ember. Egy szavát sem hiszem. Már nem is törődik velem. Hirtelen eszébe jut a létét fenyegető veszély, a cellafal egy pontját figyeli kimeredő szemével. Strázsáló figyelme egyre rémül- tefbb, egyre élszántabb lesz. —’ Gsak gyertek... Csak gyértefc, gonoszok, sátánok, gyilko- | sok! Nem félek tőletek! Iszonyú, hogy képtelen va- 3 gyök a démonok és a beteg kő- j zé állni. Csak az lenne iszo- j nyúbb, ha visszahozhatnám a 5 valóságos létbe. így is, úgy is • rettenetes. 3. Ma megtudtam, hogy a beteg j testvérbátyja is az aradi várban tartózkodik. Nem a főőrségi épület cellájába zárták, mint Denkey Jánost és a többi tábornokot, hanem a várfal alá mélyedé kazamatákba, ahol a világosa fegyverletétel után elfogott nagyszámú honvédtisztet őrzik. Károlynak hívják az idősebb Lenkeyt, ezredesi rangot viselt a lázadó^ hadseregében. A Vilmos-huszárok ezredparancsnoka volt. Figyelembe véve, hogy 1839-ben önszántából hagyta ott felsége* császárunk seregét, tavaly pedig ugyancsak önszántából esküdött fel Kossuth zászlajára, ■ minden bizonnyal szembe kell S n'éznie a felségárulás vádjával. : A hűtlenség puszta tényét tetőzi az a körülmény, hogy megszégyenítette törvényes rendünk katonáit nem is egy. de sízámos alkalommal. Rendesen úgy nevezik ezt, hogy diadalmaskodott a csatákban, méghozzá esetről esetre vitathatatlan fölénnyel. Ilyesmit persze még körülírva sem szabad beismerni. Kiváltképp ama vitézséget nem, amelyet a Vilmos-huszárok tamúsí- éottak Budavár elfoglalásánál tavaly májusban. (Folytatjuk) A csabai múzeum és a madárvilág Fészkelő klskócsag » „Amióta a Körösöket és a Berettyót rendes mederbe szorították és a Sárrétet tápláló vizeket a csatornákba levezették, alig akad nádas. Ma már híre sincs a régi madárbőségnek. Az egykor itt duzzadó életnek vége. Ahol ezelőtt ezrével tanyázott a vízimadarak serege, most egy. egy bíbic jajgat keservesen a régi nádrengetegek helyén ringó kalásztengerek felett, dalolja énekét a pacsirta. A régi mocsarak őslakói ma már csak vonulás közben érintik ezt a vidéket.” Már 1938-ban így tudósít Csath András tanító a Békés vármegye madárvilága hajdan és ma című könyvében. Azóta is egyre kevesebb vidékünkön a „ritkamadár”. Terjed az emberi kultúra, a nemrégi legelők, a nádasok helyén szaporodnak az ipartelepek, elmenekülnek a madarak. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban dr. Tarján Tibor a század elején, mint a csabai múzeum igazgatója, felismerte a madárpusztulás várható következményeit, ezért nagy gyűjteményt állított össze a Békés megyében előforduló madarakból. A későbbi években Csath András, a dobozi tanító és preparátor, majd dr. Hankó Béla biológus professzor írt madarainkról kisebb terjedelmű, inkább ismeretterjesztő jellegű tanulmányt. A gyűjtés megállt. A Munkácsy Múzeum jelenlegi, mintegy 150 fajtából álló madárgyűjteményének valamennyi darabja csaknem félévszázados preparátum. A múzeum ugyanilyen régi tojásgyűjteményében 115 fajta madár teljes fészekalját őrzik. Mindkét gyűjtemény komoly tudományos értéket képvisel. A természettudományi területen évtizedekig szünetelő gyűjtőmunka és kutatás az idén ismét megindult Csabán. Mi ennek a magyarázata? Dér László, megyei múzeumi igazgató válaszol: — A természettudományos mu- zeológiához megyénkben hosszú ideig hiányzott az anyagi és a személyi feltétel. A zömmel társadalmi gyűjtőktől beszerzett anyagot megőriztük és a lehetőségek szerint raktároztuk. Csak ennyire jutottunk, de a közönség érdeklődése így is óriási. Ez indokolta elsősorban, hogy ezt a múzeumi szakágat újra felvegyük és folytassuk az abbamaradt természettudományos tevékenységet. A másik magyarázat az, hogy a műszaki-tudományos fejlődés a természettudományos műveltséget helyezte előtérbe, így nagyobbak lettek az oktatás és a közművelődés segítésével kapcsolatos feladataink. A munkaterület felfrissítését indokolja az is, hogy az általános műveltségnek része a pontosabb helyismeret, a szű- kebb haza flórájának és faunájának megismerése is: Illik tisztában lennünk megyénk tájainak értékeivel! Ez a törekvés az országban folyó tájkutatási programba is bekapcsolja Békés megyét. — Mi a legközelebbi és mi a távolabbi teendő? — Űj munkatársunk felmérő jellegű madártani munkába kezdett. Kapcsolatot teremtettünk a Madártani Intézettel és a Természettudományi Múzeum szakembereivel. A megyei tanács támogatásával beszereztük a legszükségesebb felszereléseket. A tapasztalatok szerint az emberek, a fiatalok legtöbbje ma már nem ismeri a madarakat, a mezei növényeket, a fákat, ezért időszakos kiállításokat szeretnénk rendezni a saját — és a vendég természettudományi anyagokból. Fontosnak tartjuk a természettudományok iránt érdeklődők felkutatását és foglalkoztatását is, hiszen vannak hobbyk megyénkben is, melyek a szakmai szintet is elérik. Értékes rovar-, kagyló- és kőzettani gyűjtemények, amelyek megérdemelnék a nyilvánosságot! Ezek tulajdonosainak szeretnénk tapasztalatcseréket szervezni, újabb munkát és bemutatási lehetőséget adni. Egyelőre az ©mitológiával indítunk, de a későbbi években természettudományi osztályt kívánunk létrehozni. Zoológus, botanikus, preparáló szakemberekkel. önálló raktár- és kiállítóhelyiségekkel. A természettudományos múzeumi munka kicsit országosan is visszaesett. Elsősorban a szakemberek hiánya miatt. Szeretnénk visszahelyezni ezt a fontos szakágat eredeti helyére, értékes hagyományaira. Természetesen igazán jó eredményeket majd csak az új múzeumi épületben tudunk felmutatni. * • • — Értékes madártani gyűjteményünkből több olyan faj hiányzik még, amely megyénk területén előfordul. Ezek begyűjtése távlati tervünk — mondja Réthy Zsigmond, a múzeum természettudományos munkatársa. — Mindenekelőtt azonban a meglevő anyag tökéletes megőrzéséről és feldolgozásáról szeretnénk gondoskodni. Kataló=- gust készítünk a gyűjteményről, rendszeresen gyűjtünk adatokat a megyében fészkelő, illetve előforduló madarakról. Ez természetesen hosszú időt igénylő munka, amely több amatőr madártani munkatárs megfigyeléseit is igényli. (Jó lenne, ha jelentkeznének a múzeumban ilyen érdeklődésű emberek.) A természet adta lehetőségek jók, hiszen ezen a vidéken több olyan madárfaj él még, amely ma már az ország területén csak egészen kis számban fordul elő. Ilyen például a holló, a kiskó- csag, a selyemgém, a túzok. — Mit jelent a madarak rendszeres megfigyelése? — Ez kpt témára vonatkozik. A madárvonulásokra és a madarak életjelenségeire. A tavaszi és az őszi madárvonulások idején ezentúl mi is bekapcsolódunk a nemzetközi szinkron- , megfigyelésbe. Ez annyit jelent, I Hármas-Körö* árterületén (Fotó: Réthy Zsigmond) hogy havonta egy-egy meghatározott napon Skandináviától a déli országokig figyelik a madarak vonulását a kutatók. Az adatokat nemzetközileg összesítik és az eredményt, úgy ahogyan a meteorológusok, térképeken jelölik. A vonulásról a megfigyelt madárfaj nevét, hozzávetőleges létszámát, mozgásuk irányát, a megfigyelés helyét és időpontját kell jelenteni. Mindezekhez elengedhetetlen a jó jnadárismeret; a madárhangok, a színfoltok megkülönböztetése, az egyes madarak tulajdonságainak ismerete és természetesen egy jó távcső. Az élet jelenségek megfigyelése nagyobb és hosszabb munkát kíván: megyénkben is szükséges a régi madárvilág teljes és tudományos igényű összegzése, a jelenlegi fajok számának, költési helyének, mozgásának, kárának, hasznának és egyéb adatainak feldolgozása. — Van egy „madártani határállomásunk”. Mit mondhat erről? — Igen. A Biharugrai Halgazdaság területét így is nevezhetjük, ugyanis hosszú idő óta az a megfigyelés, hogy a vonulások idején ez a terület igen nagy forgalmat bonyolít le, a madarak ezen a részen hagyják el az országot. Ez tehát az egyik fontos megfigyelési pontunk. Ezen kívül a Hármas-Körös Halásztelek és Aranyos nevű árterületén, valamint a dobozi erdőkben végzünk megfigyeléseket. Bízunk abban, hogy a tudományos kutatómunkába való bekapcsolódással, az ismeretterjesztő gyűjtemény gyarapításával és bemutatásával tovább tudjuk fejleszteni a megye természettudományi hagyományait Ezzel egyben megalapozzuk a természettudomány valamennyi ágának helybeli-múzeumi tevékenységét, de hozzájárulunk természet-környezetvédelmi törekvésekhez is, segítjük a tájvédelmi célok megvalósítását. K. L emmsss 5 1973. OjklOBEK 1. **
