Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

BÉKE- VILÁGKONGRESSZUS Kiállítás as SZKP-ról Kállai Gyula besséde (Folytatás a 2. oldatról) Kállai Gyula, az. MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke a bé­kekongresszuson részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője egye­bek közt a következőket mon­dotta: A Magyai' Népköztársaság kül­döttsége nevében mindenek­előtt köszönetét mondok a fogad­tatásért, a vendéglátásért a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, kormányának és népei­nek, amelyek oly sok. áldozatot hoztak az emberiség békéjéért. Közös eszme, az émberiség közös célja vezérelt ide vala­mennyiünket a világ különbö­ző tájairól. Határozott optimiz­mus hatja át szívünket. Bizako­dásunk forrása, hogy a nemzet­közi helyzetben a hidegháborút fokozatosan felváltja az enyhü­lés, az együttműködésre való készség ideje. A szónok ezután méltatta a Szovjetuniónak a fasizmus, felett aratott győzelmét, és azt a következetes, kezdeményező békepolitikát, amely a Szovjet­unió, a szocialista közösség te­vékenységét jellemzi nap­jainkban is. Elérkezett áss ideje annak, tisztelt Kongresszus, hogy vég­képp lehetetlenné tegyük a há­borút, a hidegháborút, az el­zárkózást. a diszkrimináció po­litikáját és a különböző társa­dalmi rendszerű országok az együttműködés útjára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elveit, kötelező normáit vegyék figyelembe. Vannak országok, ahol még mindig jelentékeny erővel és befolyással rendelkeznek azok a körök, elsősorban a hadiipar képviselői, akik hevesen ellen­zik az enyhülés politikáját^ és a feszültség fenntartására, kiélezé­sére, s mint a chilei tragikus események bizonyítják: az el­lenforradalom exportjára töre­kednek. A békés egymás mellett élés politikájának ma már a kapi­talista országok legkülönbözőbb társadalmi rétegei körében is nagy számban vannak hívei. A békeszerető erők világkongresz- szusára örvendetesen nagy számban jöttek Moszkvába olyan testületek, szervezetek és intézmények képviselői, aki!k más társadalmi rendszerben él­nek, akik annak ellenére, hogy más világnézeti alapon állnak, eljutottak addig a döntésig, hogy a szoros ggyüttmunkálko- dás a tartós békéért, a világ ve­szélyeztetettségének megszünte­téséért. közös létérdekünk. Nyil­vánvalóan a békés egymás mel­lett élés politikájáról vallott nézeteink nem teljesen azono­sak. Ezekről a vita, a párbeszéd szükségszerű és hasznos. Vannak azonban a békés egymás mellett élés politikájá­nak olyan alanvető követelmé­nyei, amelyeket mindenkinek kötelező érvénnyel másáévá kell tennie bármilyen társa­dalmi rendszerben éljen és bár­milyen politikát, világnézetet valljon. Ezek az alapvető kö­vetelmények: — az új háború elkerülésé­nek töretlen szándéka, az ag­resszió határozott visszautasítá­sa és a béke intézményes biz­tosítása; — minden nép függetlensé­gének. szabadságának és önálló állami létének tiszteletben tartása: — tudatos törekvés a gazda sági és tudományos kapcsolatok fejlesztésére a kölcsönös elő­nyök alapján. Mi valamennyien azzal a szán­dékkal jöttünk, hogy azt állít­suk előtérbe, ami összeköt ben­nünket. s nem azt. ami elvá­laszt. Mindannyiunk óhaját fe. tersem kj, ha » kongresszus ta­nácskozásaitól, a világ népei­nek itt kifejezésre jutó akara­tától remélem, hogy közelebb hozzák az emberiséget korunk alapvető problémáinak megol­dásához. Ennek érdekében min­dent el kell követnünk azért, hogy minél többen felismer­jék: — A békés egymás mellett élés politikája hosszú időre szóló program, amely minden .nép alapvető érdekeit fejezi ki, a társadalmi haladást szolgálja, és az egész emberiség életét, sorsát döntően befolyásolja: — a szocialista világrendszer létezése, ereje és egysége a. bé­keszerető erők szilárd bázisa. A kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű kezdeménye­zése nélkül nem beszélhetnénk azokról, a gazdag eredmények­ről, amelyek ma megnövekedett bizalmunk forrásai. Ugyancsak nagy jelentőségűek azok a bá­tor állásfoglalások és kezdemé­nyezések. amelyek a békeerök más világnézeti alapon álló tes­tületéitől indultak és indulnak ei. De értelmetlen és esztelen az olyan állítólagos békepoliti­ka, amelyet a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szem­ben hirdetnek és próbálnák ióly. tatni; — változatlan erővel és ki­tartással kell harcolni a biz­tonsági rendszer megteremtésé­ért Európában, Ázsiában és más földrészeken. A biztonsági rendszerek a háború elhárításá­nak és az együttműködés kiszé­lesedésének jelentős garanciái; — a békés egymás mellett élés politikája kizárólagosan a po­litikailag és gazdaságilag egy­aránt szuverén országok között valósítható meg Ezért tovább kell folytatni a küzdelmet a gyarmati népek teljes nemzeti függetlenségének kivívásáért, e függetlenség sokoldalú támoga­tásáért és az önálló népgazda­ság megteremtéséért, népgazda­ságuk hatékony fejlesztéséért; — az egész világ érdekeit és a béke ügyét szolgálja a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok közötti megálla­podás a nukleáris háború meg­akadályozásáról és a Szovjet­uniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében tett javaslata a fegyverkezés csökkentésére és az ebből megtakarított óriási összegék felhasználásáról a fej­lődő országok támogatására. Szén az úton tovább kell ha­ladni a fegyverkezés csökkenté­séért. majd az általános lesze­relésért; Tisztelt Kongresszus?! A magyar békemozgalom a közelmúltban tartotta VIII. kongresszusát. Az egész magyar társadalom véleményeként hang­súlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai szakaszában döntő j©'erdősége van a tömegek har­cának. Az élért eredményeket tartóssá, a folyamatot visszafor­díthatatlanná kell tenni! Meg­győződésünk, hogy az együttmű­ködésnek a nemzetközi béke­mozgalomban még óriási tarta­lékai vannak. Tudjuk: hatalmas felelősséget hordozunk! A 25. évfordulóját ünneplő békemoz­galomban, ame’v eddig is millió­kat szólított csatasorba, most a vi­lágfejlődés űj körülményei kö­zött minden eddiginél szélesebb nemzetközi méretű harcot lehet és kell kibontakoztatni minden tisztességes ember összefogásá­val az agresszív erők elszigete­lésére, a béke védelmére, az al­kotó munka, a társadalmi ha­ladás biztosítására. Hiszünk ab­ban, hogy korunkban győzedel­meskedik az emberiesség és az ember végre emberi mivoltához méltóan békében élhet es al­kothat A kongresszus részvevői Kál­lai Gyula beszédét nagy tapssal fogadták (MTI* A Szovjetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja 1903— 1933-ig címmel kiállítás ns’ílt Budapesten, a Fővárosi Műve­lődési Ház Fehérvári úti kiállítótermében. A képen: érdek­lődők a kiállításon. (MTI fotó: Balaton József felvétele—KS) A pártfőiskolát végzettek továbbtanulása a politikai főiskolán A művelődésügyi miniszter — t egyetértésben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Főis­kolájának felügyeleti hatóságá­val — utasításban szabályozta a pártfőiskolát végzettek politikai főiskolai továbbtanulását. En­nek értelmében a pártfőiskolát végzettek — amennyiben kérel­müket a7 illetékes megyei, illet, ve a Budapesti Pártbizottság tá­mogatja — a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolá­ján folytatott kiegészítő tóműi­mé, nyou- útján egyetemi jellegű ! főiskolai képesítést szerezhet-1 nek. A kiegészítő tanulmányok ! ídejp három félév, ebből az «I* ső két félévet levelező tagoza­ton, a harmadik félévet pedig nappali tagozaton kell elvégez­ni. A jelentkezésre és a felvétel­re a levelező tagozatokra vonat­kozó rendelkezéseiket kell alkal­mazni, azzal az eltéréssel, hogy a felvételről a főiskola rektorá­nak javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának- titkársága dönt. A kiegészítő tanulmányok rend­jét a főiskola határozza meg. Az utasítás hatályba lépett. (MTI) A tanácsi koordinációs bizottság ülése Dr. Papp Lajos államtitkárnak» a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének vezetésével pén­teken délelőtt a Parlamentben összeült a tanácsi koordinációs bizottság. A testület elsőként à Tolna megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának munkáját ele­mezte. A témákról Szabó Pál Antal, a megyei tanács elnöke tartott előadást. Egyebek között elmondotta, hogy a területfej­lesztés céljai ebben az ország­részben dinamikusabb tevékeny­séget kívánnak meg a hatékony gazdasági szerkezet kialakításá­ban, az ipartelepítésben, a la­kosság kommunális ellátásának javításában, valamint a célsze­rű településhálózat megteremté­sében. A tanács úgy határozott, hogy 120 millió forintos iparfej­lesztési alapjukat területileg koncentráltan, Szekszárdon és Dombóváron használják fel. Gerencsér Miklós ARADI NAPLÓ 18. Mint ahogy nagyon jól érez­te magát Bécsben, felesége és három gyermeke társaságában Pöltenberg lovag, úgy Török Ignác alezredes sem kívánko­zott el kellemes állomáshelyé­ről. a horvátországi Károlyvá- rosból, ahol fontos bizalmi munkája mellett kedve szerint tölthette szabad idejét hegyi tavaknál, vízeséseknél, vadregé­nyes folyóknál, vagy akár a tengernél. A károlyvárosi erő­dítési körzet parancsnoki poszt­jából hasztalan folyamodott elöljáróihoz, hogy hadd ma­radjon a helyén. Tetszett, nem tetszett, köteles volt elfogadni kinevezését Komáromba, ebbe a dunai kulcserődbe, erődítési igazgatónak. Az űj stallum elő­léptetésnek számított. Mert igaz ugyan, hogy sokra becsül­hette károlyvárosi posztját, és az ottani kedvezményeket, ma­gas fizetést, természeti szépsé­geket, de előnyök dolgában mindez nem vetekedett a biro- dalomszerte híres Sandberg, a hadászatilag olyannyira jelentős komáromi erődrendszer műsza­ki igazgatói tekintélyével. Két­ségtelen, szerényebb erre a Felső-Dunán a táj, mint oda­lépi Horvátországban de na­gyobb a civilizáció. Ráadásul közel a birodalom fővárosa, még vözelebb a bűbájos Pozsony és maga Komárom" is dúsabb, elevenebb, nagyszabásúbb, mint Károlyváros. Arról nem is szól­va, hogy könnyen elérhető a kiterjedt rokonság, noha» maga agglegény — ennek nevezhető, hiszen ötvennégy esztendős. Vi­szont, ha nincs feleség, annál több jó barátot, kedves ismerőst vallhat magáénak. Oktalanság lenne kételkedni abban, hogy a bécsi hadügymi­nisztérium gondosan megnézte, kit küldjön Komáromba, tehát a magyar hadügyminisztérium rendelkezése alá. Török Ignác- tól a gyanú árnyéka is távol állt. Egészen biztos, feddhetet­len hűsége is közrejátszott ab­ban, hogy keüetlensége ellenére ragaszkodtak áthelyezéséhez. A talpig jellemes osztrák katona­tisztet látták benne, a hadmér­nöki kar kiválóságát, aki fel­tétlenül képviselni fogja a bi­rodalom, a dinasztia érdekeit a Felső-Duna hadászatilag nél- külözhetelen pontján. Megbíz­hatósága mellett szól az is. hogy tanárként szolgált őfelsége test­őrségénél. Gondos hadmérnökként, sze­mélyes hangulatát félretéve, alapos munkához látott. Seré­nyen végezte az erődítési teen­dőket, a korszerűsítést, emye- detlen szorgalomra ösztönözve másokat is. Az arzenált szintén az ő felelősségére bízták. Tehát nemcsak a védőművekkel, de az erődrendszer fegyverzetével is tartozott elszámolni. Csakhamar kitűnt, a vár egész parancsnoki karában ő a legrátermettebb vezető. Hiúsággal, intrikákkal, pártoskodással nem törődött. Végezte a dolgát. Oda sem fi­gyelt a háta mögötti vádasko­dásra. Akkor sem, amikor az osztrák-párti tisztek a magya­rok iránti túlzott lojalitással gyanúsították, akkor sem. ami­kor az osztrákokat gyűlölő ma­gyarok híresztelték róla, hogy a szíve mélyén a császáriakhoz húz. Végül a magyar hadügymi­nisztérium adta meg a felele­tet. Török Ignácot nevezték ki tábornokká, és a komáromi vár parancsnokává. Ezt sem akarta elfogadni. De meghaiolt sorsa és vélt kötelessége előtt. Válto­zatlan akaraterővel folytatta munkáját, önmagáról úgy véle­kedett, hogy hadmérnök létére nem ért eléggé a katonai veze­téshez. Ezért állandó parancs­noki tanácsost állított maga mellé, hogy taktikai kérdések­ben építsen ennek velemenyére. S már nyakig belesodorták az események a magyar ügyekbe. •Török Ignác emberként is. pa­rancsnokként is nehéz helyzet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom