Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

MA: A SZOCIALISTA VÁLLALAT HELYE ÉS SZEREPE a gazdasági NÖVEKEDÉSBEN (4. oldal) fl moszkvai békefórum előtt Tartalmas programot kaptak a vőröskeresstes szervesetek I • A népesedéspolitikai tanácskozás második napján Több érdekes előadás hang­Még a színhelyben is van va­lami szimbolikus: Moszkvából indult ki az elmúlt évtizedeik sok, nagy, valóra váltott béke­kezdeményezése. Most, amikor ezeket a sorokat írjuk, csaknem, bizonyosnak látszik: a béke-vi_ lágkongressizus. amely október 25-én nyílik meg a szovjet fő­városban, a békemozgalom egész eddigi történetének leg­nagyobb fóruma lesz. A maguk „nyelvén” a számok is erről szólnak: 130 országban és 98 nemzetközi szervezetben folyt e tanácskozás előkészítése. Min­den jel arra mutat azonban, hogy az eddigi tanácskozások­hoz képest nem csupán a nagy­ságrend változott. A résztvevő szervezetek mintegy egyharma- da az elmúlt években kezdte meg tevékenységét, s ez is kife. jezi, hogy a békemozgalom mi­nőségileg is új szakaszba lépett. Az október 25-i világfórumc® már nem lesznek ott sokan a „nagy öregek’’ közül, akik a má_ sodik világiháború után ott vol­tak az „indulásnál”. 1948-ban csak viszonylag kevesen értet­ték meg: a háború után oly rö­vid idővel, milyen közel jutott az emberiség a szakadék szélé­hez. Az amerikai imperializmus volt az, amely a háborúból meg­erősödve kikerülve, és saját dönthetetlennek hitt atommono- póliumára támaszkodva, kiereszL tette a zsákból a hidegháború dermesztő szelét. És a világ tu­dósainak, művészeinek elitje, emlékezve arra, hogy mi tör­tént a második világháború előtt, meghirdette a wroclavi „Értelmiségi kongresszust a bé­kéért”. A résztvevők neve ott van a történelemben, s nemcsak a békemozgalom történetében. Frederick és Irene Joliot-Curie, Pablo Picasso, Lukács György, Martin Andersen Nexő az em­beriség eleven lel'kiismeretét testesítette meg. Negyedszázad telt el. egy nem­zedék nőtt fél azóta. S ha Föl­dünk ma nyíl god tabb, békésebb hely, mint akkor volt, ha az atom bomba gombafüstje nem vet ár­nyékot a bölcsökre — mint ab­ban az időben — akkor ebben, a szocializmus javára megválto­zott nemzetközi erőviszonyok mellett, része van a szerény in- dulású békemozgalomnak is. E mozgalom azóta immár maga is részévé vált a megváltozott nemzetközi erőe^vensúlynak. Évtizedek alatt milliókat vonzott soraiba: e tömegek hangja és cselekvése a nemzetközi po­litika küzdőterén gyakorlatilag egybecsendült a szocialista or­szágokéval. akkor is. amikor a leszerelésről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről volt szó, s akkor is, amikor a koreai, az algériai, a vietnami imperialista intervenció, a háború ellen kel­lett küzdeni. Mindenki tudja, hogyan végződött a vietnami há­ború, amely még elevenen él emlékezetünkben — de közben máris része a sikeres szabad­ságharcok történelmének. E mérhetetlen sok vérrel és köny_ nyel terhes háború befejezése egyike korunk legfontosabb for­dulatainak: a legdrámaibb azon sikerek közül, amelyeknek el­éréséhez. a békemozgalom hoz­zájárult ■ A legdrámaibb — de azért nem az egyetlen. A politika barométere Európában az alkal­mankénti „felhősödés’’ ellenére tartósan derült időt regisztrál és új fogalmak vonulnak be a diplomáciai szótárakba, a poli­tikai enyhülés után itt realitás­sá válhat a katonai enyhülés és mind gyakrabban teszik hozzá Európához ezt a jelzőt: béke­kontinens. Az NSZK, amelynek állami léte háborús csillagzat alatt kezdődött, realista alapok­ra fektette kapcsolatait a Szov­jetunióval, Lengyelországgal, az NDK-val. Ilyen és hasonló euró­pai fejlemények tették lehetővé, hogy nagyot léphessünk előre az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése felé. A nemzetközi politika alapve­tő változásai a béke erőinek javára elválaszthatatlanok a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban végbement változásoktól. A Szovjetunió szempontjából ezek az eredmények a XXIV. kongresszuson kidolgozott béke­program realitását tükrözik, an­nak a programnak valóságát, amely ma már sokkal több, mint egy párt, mint egy nép programja. Az Egyesült Álla­mok mai vezető politikusai pe­dig — tekintet nélkül arra, hogy milyen eszmék jegyében indult politikai pályafutásuk — megértették, hogy a Szovjetuni­óval nem lehet az erő nyelvén beszélni. Két csúcstalálkozó után a normalizálást s a békés egymás mellett élést ma már kiegészíti a mindkét fél számára előnyös kooperáció is. A szov­jet—amerikai megállapodás a nukleáris háború, sőt a háború­val fenyegető szituációk elkerü­léséről felteszi a koronát a nor­malizálás eddigi művére, s je­lentősége messze túlnő a kétol­dalú viszonylatokon. ÉV. az Ok­mány napjain^ új realitásának hű kifejezője, a nemzetközi sta­bilitás és biztonság egyik pillére. Azok az eredmények, ame­lyeket az egybehangolt politi­kát folytató szocialista államok értek el a békemozgialom támo­gatásával, igien nehézzé: teszik azoknak dolgát, akik visszafor­dítanék az óramutatókat De nem lehet tagadni bizonyos analógiát: a fizikához hasonló­an a politikában is érvényesül­het az „akció-reakció” elve, s a békeszerető erők sikereire a nemzetközi enyhülés ellenségei fokozott aktivitással reagálnak. Kádár János elvtárs nyíltan be­szélt erről október 4-én készült tv-interjújában, hangsúlyozva, hogy a reakciós jelenségek, az „ellennyomás” rendszerébe il­leszkedik a chilei ellenforradal­mi pucCs is. Már azóta robban­totta ki Izrael a közel-keleti háború új szakaszát, De — mint Kádár elvtárs is utalt rá inter­jújában — a7 idő nem az „ellen­nyomás” javára dolgozik. „Ez a hullám — mondotta — le fog vonulni, e nehézséget a tisztes^ séges és jóakaratú emberek és erők le fogják küzdeni”! Ezeket a tisztességes embereket és erő­ket. aktivitásukat, éberségüket képviselik a moszkvai békekomg- resszus résztvevői : munkájuk­hoz ezért kíván sikert minden jószándékú ember a földkerek­ségen. 1 Vajda Péter zott el Gyulán, az országos né­pesedéspolitikai tanácskozás második napján is. Többek kö­zött Balázs Józsefné, a Bara­nya megytei vöröskeresztesek családvédelmet segítő munká­járól szólt. Dr. Aszódi Imre fő­orvos előadásának témája a nő- és a családvédelem helye az egészségügyi ellátásban. Külö­nösen hangsúlyozta a felvilá­gosító és megelőző munkát. Megyénk képviseletében tájé­koztatót tartott Dani Irén me­gyei védőnő is, aki a védőnők szerepéről beszélt s elmondotta, hogy mivel a legszorosabb kap­csolatban vannak a tanácsok­kal, éppen ezért igen sokat te­hetnek a kormányhatározat maradéktalan végrehajtásáért és segítséget nyújthatnak a tu­datformáló munkában. Az elő­adások után többen hozzászól­tak, elsősorban a szexuális nevelésről, a családi életre va­ló felkészülésrőL A tanácskozás zárszavát Han­tos János, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára mondotta, össze­foglalva a tapasztaltakat, ta­nulságokat és a tennivalókat is. Köszönetét mondott a megye ; és Gyula város vezetőinek, amiért lehetővé tették e ta­nácskozás megrendezését Békés megyében. Az előadások szü­netében megkértük Hantos elv­társat, mondjon véleményt a kétnapos munkáról. „Helyes volt a kezdeményezés e tanács­kozás megtartására — mondot­ta —, melyen a minisztertől kezdve a témát érintő szakte­rületek képviselőinek, valamint a vöröskeresztes aktívák ta­pasztalatait hallgathattuk meg. E kétnapos megbeszélés tartal­mas programot adott a Vörös­kereszt-szervezetek minden­napi munkájához. El kell ér­nünk, hogy az itt hallottak ál­Losonczi Pál, a Magyar Nép- . köztársaság Elnöki Tanácsának j elnöke szerdán Salgótarjánba látogatott. A vendéglet a megyei pártszékházban Góczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizott­ságának első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, kulturális helyzeté­ről. Losonczi Pál a délelőtt fo­lyamán Géczi János társaságá­ban felkereste a Lampert Zim A Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat hagyomá­nyos téglagyáraiban befejező­dött a nyerstéglagyártás és meg­kezdődött a karbantartás, javí­talánossá váljanak nemcsak a szemléletben, hanem a társa­dalmi gyakorlatban is. Vagyis azt, hogy a család alatt gyer­mekek nemzedékét, közösségét értsük. Gyermek nélkül ugyan­is csak két külön nemű ember tartós vagy kevésbé tartós kapcsolatáról lehet szó”. salgótarjáni gyárát. Délután megtekintette a salgótarjáni Arany János Utcai lakásépítke­zéseket, majd a megyei, párt- bizottság székházában aktíva- értekezleten találkozott Nógrád párt-, tanácsi és tömegszerveze­ti vezetőivel, ipari és mezőgaz­dasági nagyüzemek képviselői­vel, ahol időszerű kérdésekről adott tájékoztatást. (A beszédet lapunk 3. oldalán közöljük.) tás. A nyersgyártók közül töb­ben a közeli, télen-nyárón üze­melő korszerű gyárakba járnak majd át dolgozni. A naponta va_ ló szállításukról a vállalat gon­doskodik. Mihail Leszecsko hazánkban Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese (középen), a Magyar Szov­jet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bizottság szovjet tago­zatának elnöke a Csepel Autógyárba látogatott. (MTI Fotó—Szebellédy Géza felv.—KS) Losonczi Pót látogatása Salgótarjánban Befejeződött a nyerstéglagyártás a hagyományos téglagyárakban

Next

/
Oldalképek
Tartalom