Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

Társadalmi munkások Magasodnak a falak. adatokat kaptak és két év sem telt be'e, amikor a vezetők már így beszéltek róluk: — Ha valahol a munka el­akad, akkor Ráczékat küldjük oda, Sorra-rendre kapták az elis­merést. Később elnyerték a szocialista brigád címet, néha- nyan kiérdemelték a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. A válla'at n brigád tagjainak felajánlotta, hogy a feleségüket „protekcióval” felveszi takarí­tónőnek. Az asszonyok jöttek is szívesen. Két keresetből többre jutnak. És egymás után családi ház építéséhez fogtak. A vál­lalat kölcsönnel támogatta őket. A brigád történetéhez tarto­zik, hogy tavaly Rácz Rezső si­keresen letette a szakmunkás- vizsgát. Kőműves lett. * » • Kilenc családi ház már elké­szült. Valamennyit a brigád építette. Czinanó Mihályé az utolsó. ! Most szabad szombat van. El­jött mindenki: Antoni József, Bódoczki Mihály, Balogh De­zső, ifj. Római Elemér, id. Ró­mai Elemér, Római Antal, Flóra Elemér és Horváth Kálmán. És Ház épül a Vadvirág utcában Békés, Vadvirág utca 2. Egy saoba-konyhás rossz viskó áll a telek végén. Olyan a fala, hogy talán el sem bírna egy utcanév-táblat. Még itt laknak Tízen maradtak, akik hama­rosan rájöttek a munka „ízé­re”. Akkor különösen, amikor kezdték észrevenni őket a vál­lalatnál. Egyre komolyabb fel­Czinanóék: a férfi, eez asszony és a négy gyerek. Azért nem öt, mert Giziké, a legidősebb férjhez ment és elköltözött. Mis. ka mezőgazdasági gépszerelő szakmunkástanuló,, Magdi a VIII,, Lajcsi az V., Valika a H. osztályba jár. A viskó előtt , azonban már egy kétszobás családi ház épül. Sok-sok éve gyűjtötte rá a fo­rintokat a férfi és a2 asszony is. Az előzmények pedig arra az időre .nyúlnak vissza, amikor a Békés megyei Államj Építőipari Vállalatnál megalakult Rácz Re­zső segédmunkás-brigádja. * * • Ebben a brigádban kezdte pályafutását Czinanó Mihály. Társai közül nem mindenki tudta megszokni az állandó fe­gyelmezett munkát és ement. Ö hallgatott á brigádvezétő sza_ vára. aki sókszór mondta ne­kik: — Ha ki akartok kerülni a putriból, akkor dolgozzatok! Ne várjátok a sült galambot! örül a család. az udvar és a bécsi kormány előtk hogy elfajzott fiúval ver­te meg a sors. Talán ez az oka, hogy a kisújját sem mozdítot­ta fiáért, -noha augusztus óta elegendő alkalma nyílott volna erre. Dé a koros katona, a di­nasztia régi szolgálója úgy tesz, mintha a világon sem lenne. Fia, gróf Vécsey Károly pedig a lelkész társaságában éli utol­só óráit, s reggel ki végzik. ö’ is Hannower-huszár volt, őrnagy, Kiss Ernő első zászló- aljparancsnoka. Miután felette­sét magasabb egységek élére ál­lították a bánáti harcok so­rán, reá bízták a Hannower- huszárezredet. Tisztjei körében pártoskodás támadt: miként is értelmezzék a sokféle, egymás­nak : ellentmondó, Bécsből szár­mazó proklamáció! Rendet pa­rancsolt ázzál, hogy megköve­telte a magyar kormányra és a magyar alkotmányra tett hű­séget. Megkövetelte és bizonyí­totta. Semmivel sem lanyhább eréllyel, mint Kiss Ernő, vité­zül viselkedett a bánáti-bács­kai harctéren. És azt sem kér­te, hogy ne állítsák szembe volt baj társaival az osztrákok elleni hadműveletekben. Har­colt ellenünk a számunkra oly szégyenteljes szolnoki csatában, és győzött. Bátorságát, hozzáér­tését azzal jutalmazta a deb- ■ receni kormány, hogy tábornok­ká léptette elő, egyúttal had­testparancsnoki posztra állítot­ta. Holott gróf Vécsey Károlyt a legvadabb túlzással sem lehet­ne elvakult magyar forradal­márnak mondani. Gróf létére Î aligha lelkesedett a rebellió túlzásaiért. Magyarságát pedig azért képzelhetnénk bajosan el­vakultnak, mert szigorúan bi­rodalmi nevelésben részesült. Nagyon rosszul beszélt magya­rul, írni, olvasni még úgy sem. Műveltsége révén tökéletes osztráknak hihetnénk. Nyelvi nehézségei miatt csak segítő ré- i vén boldogulhatott. i De amint a tettei mutatják, • boldogult. A győztes szolnoki ! csata után elfoglalta Arad vá- : rát, hadteste biztosította a ren- \ det a Bánátban és körülzárta : Temesvárat, hogy azon is erőt ! vegyen. Szakadatlanul folytatta : az ostromot, de mielőtt meg- g törte volna az ellenállást, meg- • érkeztek felmentő seregeink. • ■ Ekkor már a lengyel Bem pa­rancsnoksága alá tartozott. Ép­pen Temesvárnál zúztuk szét a Bem vezette honvéd főerőket. Vécséy a körülményekhez ké­pest okosan és higgadtan bánt hadtestével. Elérte, hogy Bem visszavonulhatott Erdélv felé serege roncsaival:’' késleltetve, végül megakadályozta az üldözést. Ugyanakkor kitért a döntő ütközet elől, mm látta, hogy hadtestének teljes meg­semmisülését csak így kerülhe­ti el. Tárgyalt Kossuthtal — a kormányzó felvilágosította a megmásíthatatlan bukásról, s ajánlotta, tartson vele. Bem ugyanerre nógatta. Mégis Gör- geyre hallgatott, elindult Nagy­várad felé megfogyatkozott csa­pataival. Jelentkezett Paskievics varsói nagyhercegnél. (Folytatjuk) -r itt van Zsombok Sándor kőmű­ves. aki a barátja Czinanó Mihá.’ynak, Horváth Antal az unokaöccse, Szoboszlai Jenő pe­dig a sógora. A munkát Rácz Rezső, kőmű­ves Irányítja. Éppen olyan fe­gyelmezetten dolgozik a brigád, mint máskor. És dél sincs még, amikor már mellmagasságig ér a fal. Igyekezni kell. Czinanóékat még a tél beállta előtt szeretnék átköltöztetni a szép kétszobás lakásba. Örül az asszony, aki éppen egy kis harapnivalót készít az embereknek. Ez lesz a fizetség. Aztán majd egy-egy pohár bor vagy sör. Pár száz forintból ki­telik. ha többször is eljönnek még. Mert rámegy néhány sza­bad szombatjuk és vasárnapjuk, amíg teljesen elkészül a ház. De 30—40 ezer forint értékű mun­kát maguk mögött hagynak. Ennvivel lesz olcsóbb az épít­kezés. Könnyebb lesz az OTP- és a vállalati kölcsönt vissza­fizetni. Így számolnak Czina­nóék. * * » Az egyik szobába még a régi bútorok kerülnek. Van azonban már egy szép n a ppa 1 iszoba - ga r nitúra, meg egy szőnyeg js, nem marad üres a másik szoba sem De hát azért dolgoznak, hogy egyszer maid minden új legyen. A gyerekek is nőnek és talán az új lakásban kedvet kapnak ahhoz, hogy az általános iskola befejezése után tovább tanulja­nak. Kövessék Miska példáját vagy tegyenek túl rajta. Most már nem lesz akadálya annak sem. Pásztor Béla A szakszervezeti bizalmiak NINCS OLYAN munkahely, legyen az üzem, mezőgazdasági munkaterület, hivatal, kórház, vagy más intézmény, iskola, egyetem, vagy tömegszervezet, ahol a szakszervezetek valame­lyik szakmai bizottságának ne lennének bizalmiai. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a szakszervezetek bi­zalmi hálózata egyike a legszé­lesebb, legkiterjedtebb társadal­mi szervezetnek, S hogy ez mennyire így van, jól bizonyít­ják azo(k az adatok, amelyeket a Szakszervezetek megyei Taná­csának Szervezési és Káder Munkabizottságától kaptunk. Békés megyében a szakszerve­zeteknek 4 ezer 759 bizalmija és 2 ezer bizalmihelyettese van. Egy kisebb hadsereget tennének ki, ha az lenne a feladatuk, hogy fegyverrel szolgálják mun­katársaik szaktársaik érdekeit. De a bizalmiak feladata nem ez. Azt azonban, hogy mi, nehéz lenne néhány sorban elmonda­ni. Sokrétű, szerteágazó az a munka, amelyet ellátnak. A feladatok és a tudnivalók, ame­lyeket a szakszervezetek egy­szerű katonáinak kell végrehaj­taniuk. 300 oldalon vannak le­fektetve a szakszervezeti bizal­miak kézikönyvében Nem a be­tűmennyiség, hanem a megfo­galmazott gondolatok azok, amelyek követelményeket tá­masztanak a választott társadal­mi munkások elé. &UMMÄZVA azt lehetne mon­dani: a szakszervezetek bizalmi­hálózata olyan érrendszer, ame­lyen keresztül a több mint ÍOO ezer Békés megyei szervezett dolgozó ügyes-bajos gondja az illetékesekhez kerül, amelyen keresztül a központi akarat el­jut valamennyi szervezett dol­gozóig. Beszélgettünk ezekről a fel­adatokról nemcsak a bizalmiak­kal, hanem szakszervezeti bi­zottsági titkárokkal, választott szakszervezeti vezetőkkel. El­mondták: sokan úgy vélik, hogy a bizalmiak megbízatása csupán azt jelemtd, hogy a tagbélyegért járó pénzt összeszedjék a szak- társaktóL Pedig ha például munkavédelmi, szociális kérdé­sekben vita van a szakmai veze­tés és a dolgozó között, az első a bizalmi, aki az érdekvédelmi szervezet álláspontját képviseli és hangoztatja. Ha a bérezésben nincs egyetértés a vállalat veze­tése és a munkás között, azt is a bizalmiaknak mondják el a szaktársak. Végső fokon bármi­lyen jellegű gondja van a mun­kásoknak, dolgozóknak, a bizal- mihálózat az, amelyik jelez, intézkedik. Sokan talán nem is tudják, hogy a jutalmazások, segélyezé­sek kifizetése sem történhet meg, csak a bizalmi egyetérté­sével. A politikai, szakmai ok­tatások szervezésében is meg­határozó a szerepük. Szervezői a kulturális és sportéletneK. Nem látványos munka az, amit végeznek. Legtöbbször csak az veszi észre, akinek az érde­kében eljárnak a szakszervezet egyszerű „katonái”. MIÉRT vállalják mégjs ezt a felelősségteljes, társadalmi meg­bízatást? Miért vállalják külö­nösen az asszonyok, lányok? Mert a Békés megyei szak- szervezeti bizalmiak között so­kan vannak nők. A bizalmiak 43 százalékát teszik ki. Olyan is van közöttük, akinek az a véle­ménye: a nők többségére a szakszervezeti munkában is az apró, a mindennapi feladatok­nak. Szükséges és jó dolog ez. De az sem lenne rossz, különö­5 tiÊÆŒSsS, 1973. OKTÓBER 23. sen a nőpolitikái határoaat meg­jelenése után, ha több lenne azoknak a nőknek a szá­ma, akik a szakszervezeti bizott­ságokban és a felsőbb vezetés­ben képviselhetnék az asszonyok és a lányok érdekeit. A megkérdezett választott tár­sadalmi munkások többsége el­mondta: „Az emberekért, mun­kástársakért tenni — még ha az nem is látványos — mindig nagyon szép feladat. Hogy több­letmunkát jelent? Kétségtelen. Az viszont egyetlen bizalminak — aki komolyan veszi társadal­mi megbízatását — sem lehet közömbös, hogy munkahelyén hogyan, mennyire érvényesül a jog, miként alakul a munkahe­lyi demokrácia, mennyire való­sul meg az emberekről való gondoskodás. Azt is elmondták a bizalmiak: vannak esetek, amikor vitákra is sor kerül. A munkahelyi ve­zető a maga igazát védi. a bizal­mi az érdekvédelmi szervezetét. Ezek az eszmecserék többnyire a munkahelyen eldőlnek, ha vi­szont nem, akkor a bizalmi nem tétovázik a szakszervezeti Di- zottság, vagy a döntőbizottság segítségét kérni. Szerteágazó, mégis összetett az a feladatkör, amit a Békés megyei több mint 100 ezer szer­vezett dolgozó érdekében a vá­lasztott bizalmiaknas el kell látniuk. Segélyezéseknél kör­nyezettanulmányokat végeznek, intézik a kedvezményes üdülte­téseket, a tüzelőakciókat, moz­gósítanak politikai rendezvé­nyekre és sok esetben családi gondjaikban is segítenek mun­katársaiknak. Ott vannak min­denütt, ahol a dolgozók érdekei­ről döntenek, szószólói a mun­kásakaratnak a termelési ta­nácskozásokon, szakmai érte­kezleteken. Teszik ezt azért, mert a munkahelyi kollektíva választotta őket erre a — sokak által nem eléggé becsült, meg­tisztelő, felelősségteljes fel­adatra. Csendben, szinte láthatatlanul — ám ha kell, akkor hangosab­ban teljesítik megbízatásukat. Többnyire munkaidőben, hiszen azokkal a társaikkal, akiknek az érdekeit képviselik, elsősorban az üzemekben, a munkahelye­ken találkoznak. Ám akkor is dolgoznak amikor iársaik kedv­teléseiknek hódolnak, ilyenkor is járják azokat az utakat, ame­lyeknek állomásain egy-egy munkatársuk ilyen, vagy olyan gondját orvosolják. Társadalmi munkájuk jelentő­ségét egyik megyei szakszerve­zeti vezető a következő szavak­kal jellemezte: „nélkülük a szakszervezeti mozgalom nem élne, nem lehetne a minden­napok valósága.” CSAKNEM 7 ezer munkás, paraszt, közalkalmazott, keres­kedő, idősebb és fiatalabb teszi napról napra, amivel dolgozó­társaik megbízzák. Munkájuk eredményét nem lehet számok­kal forintértékben kifejezni. Sóikkal több, amit végeznek, mert az emberért dolgoznak. Első számú agitátorai ők a szakszervezeteknek. Elöl járnak az érdekvédelmi munkában, s amint a nevük is meghatározza, dolgozótársaik bizalmából. Botyánszki János Magánépítők, közületek ré. szére a telepeinkről az alábbi árut tudjuk azonnal kÍ6zolgá’ni: most érkezett 500-as cement hajópadló, fenyő fűrészelt áru. tölgyparketta magyar, gömbfa, állványfa. farostle. mez. Zsadány és Vidéke ÁFÉSZ, telefon: Zsadány 18. 201851

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom