Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

:

*

:

■

I

*

I

!

*

»

;

■

!

i

«

«

i

•>

:

I?

15

1

3

15

'5

1

S

Í

»

V

i

sorsában boldog jövő

Bibarugrán

ËPÙl * háló nélküli lehalászás gépesített halágya

, Biztosaik vagyunk abban, íogy Szabó Pál Kossuth-díjas ró. községünk megbecsült szü_ lőttének regényhősei a „Piros Gózok” és a „Juhász Marikák” sorsában, megálmodott boldog jövő egyre inkább beteljesedik Biharugrán is a jelenlegi, és az új generáció életében.

A termelés nagyarányú bővítéséhez sok pénzre volt szükségünk, s ezért mindent kihasználtunk, ami eredménnyel

kecsegtetett

A nádat — amit eddig tövén adtunk el — ezután saját embereink termelték ki. 1958- ban még csak 85 ezer kéve nádat termeltek, 1962-ben már több mint 130 ezret Ezek a hazai felhasználás mellett exportra is eljutották.

Az 1962—67. közötti időszakot úgy emlegetjük, mint a megpróbáltatások időszakát Ekkor kezdődött a nagy rekonstrukciós és üzembővítési terv végrehajtása, amely megalapozta gazdaságunk jövőjét. 80 millió forintot költöttünk a régi tavak felújítására, és 1600 holdon új tavat építettünk. Elkészült a Sebes-Köröstől a tápcsatornáig a magas vezetésű táplálórendszer, amely biztosította az évi 27 millió köbméter víznek a tavakba való juttatását. A régi tavak gátjait 60—80 centivel megemeltük, ezenkívül 52 teleltető és öt tároló tó épült, melyekbe összesen 10 ezer mázsa halat tudtunk elhelyezni. A sok millió köbméter föld kitermelésére emberek és gépek százai vonultak fel. Az így kialakult összes tóterület 3363 katasztrális hóidra nőtt. Elkészült az egész központi telep víz- és szennyvízcsatorna-hálózata. ÏTj törpevízmű és a központi telepen két, egyenként 30 vagonos magtár, szerszámraktár és istálló épült.

A nagy beruházások mellett a termelés is állandóan növekedett.

1967 január 1-vél a biharugrai Halgazdaság és a Zsadányi Állami Gazdaság szervezetileg is összekapcsolódott Az egyesítés szükségessé tette, hogy a vezetés-szervezés két területre, a bi- harugrai hal- és pecsenyekacsa termelő, valamint a zsadányi szántóföldi, növénytermesztő és juhtenyésztő területre tagozódjon. Át kellett alakítani a termelés szerkezetét, növeltük a zsadányi kerületben a juhászától. hogy az képes legyen a szántóföldi növénytermesztés eredményességét jelentő talajerővisszapótlást biztosítani. A juhállományt ezért 800 anyáról 3500-ra növeltük.

A becsületes, szorgalmas munka elismeréseként arra törekszünk, hogy állandóan javítsuk dolgozóink életkörülményeit. Munkáspihenők, halászházak, újból elővarázsolt kertek jelzik, hogy a munkahelyek egyúttal otthonok is. Kerületeink kultúr- házaiban 1600 kötetes könyvtár, higiénikus üzemi konyha és étkezde, televíziók, hideg-melegvízzel ellátott modern munkás- szállás, 10O személyes fürdő, mosdó biztosítja a dolgozók kulturált életkörülményeit. Gondoskodunk dolgozóink pihenéséről, üdüléséről. Nemcsak hazánk természeti szépségekben gazdag tájaira jutnak el vállalati segítséggel, hanem külföldre is. Megoldottuk a munkaidő-csökkentést is. 1969-ben több spint 75 ezer órával csökkentettük a munkaidőt a bérek változatlanul hagyása mellett. Biztosítjuk a jogot és a lehetőséget dolgozóink továbbtanulásához. A közelmúltban sugározta a televízió azt a riportot, melyben bemutatta a gazdaságunkban működő dolgozók üzemi iskoláját. Az öt-hat-hét általános osztályt 51- en végezték el, jelenleg a hetedik-nyolcadikba 71-en járnak. Vállalatunk segítsége mellett dicséret és köszönet jár a helyi pedagógusoknak, akik nappali elfoglaltságuk után délután oktatják dolgozóinkat. S komolyan veszik a tanulást. Bagdi István halászmester, bár 51 éves, négyessel végezte el az iskolát. Bálint István brigádvezető-halász- mester négyes-ötös érdemjegyekkel végezte a hetediket, s most nyolcadik osztályos. És természetesen a munkából kiöregedett dolgozóink előtt is mindig nyitva á’lnak az ajtók, bármilyen kéréssel keresnek is fel bennünket.

A küzdelmes, de azért eredményes múltunk után egyre szebben rajzolódik ki gazdaságunk jövője. Ez évben bruttó haltermelésürtk eléri a 22 ezer mázsát. A ponty mellett megtalálható a pettyes és a fehér busa, valamint az amur. Nincsenek értékesítési gondjaink. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a halfogyasztás és a ha_ zai ellátás mellett már jut exportra is. Elkészült 1969-ben a temperált vizes előnevelő, amely, lyél a fő cél az, hogy az anyahalak előmelegítésével, a mesterséges megtermékenyítéssel elérjük, hogy az ivadék az első évben tíz dekán felüli legyen. Ezzel a módszerrel az eddig három év alatt előállított áruhal- mennyiségét két év alatt termeljük meg. A melegvizes-berendezés és keltetöház és a temperált előnevelőrendszer kiiktatja a természet szeszélyeit is.

Készül a halfeldolgozó üzeRögtönzött hftlbemutató

Biharugrán született nyérckölykök

hez sűrített alapanyagot gyártunk.

Az idén 600 ezer kacsát adtunk át a RARNEVÁL-nak, ezenkívül 200 ezer előnevelt és napos kacsát értékesítettünk. Jövőre már 135, 1975-ben pedig 150 vagon kacsahúst értékesítünk.

terveink szerint 1974-től a norvég cégtől megvásároljuk az állományt,

Juhászatunkat is tovább fejlesztjük. Az idén 4400 tejes, és pecsenyebárányt értékesítettünk exportra. A 3500-as állományunkat 4000-re kívánjuk növelni.

Gazdaságunk termelési szerkezetét úgy fejlesztettük, hogy itt minden más ágazat közvetve, vagy közvetlenül a haltermelést szolgálja. Ez az elgondolásunk helyesnek bizonyult, amit bizo_ nyit az évenként egyre erőteljesebb ütemben növekvő haltermelés. Gazdaságunk nemcsak az itt dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására töreíkszik. Büszkék vagyunk arra, hogy a község fejlődését anyagilag, erkölcsileg egyaránt támogatjuk. Jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a helyi termelőszövetkezettel. tanácssal és egyéb szervekkel s ez hasznosnak bizonyul munkánkban.

A halastavak élő trágyaszórói a kacsák

;

I

>a*s

taasssí

!îeSWÎ31îi2!ÎÎSÎ!

rsasaa b ss s 9SS&S9S saftes&afiflAi

•• saa»

műnk tanulmányterve. A tervek szerint 1975-ben már üzemel és ekkor már nem a halász megy a halért, hanem a hal jön a halászhoz. Évente 1500 tonna szeletelt félkész halat, halászléKét évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni nyérctenyésztéssel, a Békés megyei MÉK gesztorsága alatt a MAVAD-dal közösen foglalkozunk ezzel az ágazattal. Jelenleg 9000 nyércünk van és