Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-21 / 247. szám
KÖRŰ STA J KULTURÁLIS MELLÉKLET A közművelődés új évadja n Valahol itt Sasa Ervin valahol itt kell lennie a fűidnek ahol a lábam megvetem valahol itt kell lennie a szónak hogy védjen és szeressen valahol itt kell lennie a szemnek amelyben kések nyílnak valahol itt kell lennie a dalnak amelyre nagyanyák tanitnak valahol itt keíl lennie a fénynek hiába állnak elébe mások valahol itt kel] lennetek mind akikért versben is kiáltok 'mcsak új évad kezdődig az idén a közművelődésben, hanem új szemlélet, nevelésforma, ízlés- formáló tevékenység nagy vizsgája lesz a most következő tíz hónap. Júniusban nem kapnak ugyan bizonyítványt a közművelődés munkásad —, de valamennyien jól tudják, igen sok múlik azon, hogy s mint látnak hozzá, milyen eredményeket mutatnak fel év közben és va. évad végén. Tulajdoniképpen nagyon egyszerű — és nagyon bonyolult dologról van szó. Arról a felismerésről, amelynek érvényt kell szerezni már a mostani esztendőben, s az utána következőben még jobban —, hogy a szocialista kultúra. csak valamennyi művelődésügyi terület és ágazat- együttes és egységes fejlesztésével képzelhető eL Nincs olyan, hogy kiváló az iskolarendszer, de akadozik az iskolán kívüli művelődési tevékenységi, nincs olyan, hogy jól működnek a művelődési házak, de rosszul a szórakoztató intézmények, vagy hogy kiváló a könyvtári hálózat, de nem jó az- ismeretterjesztés. ' Elméletiben nincs —1 tegyük hozzá sietve. Mert a gyakorlatban előfordult — elófondvll — s ennek a megszüntetése, a ritmuszavarok kiküszöbölése az egyik legfontosabb célkitűzés. A párt Központi Bizottságának 1972 novemberi, ülésén hozott határozatából idézünk: „Két évien belül ki kell dolgozni 'a köz- művelődés fejlesztésének átfogó tervét.” A KEI-állás- foglalás nyomában hatalmas tervezőmunka *. kezdődött; a magyar művelődésügy valamennyi áfgazata- nak irányítói, szakemberei hozzáláttak, hogy a tudomány, , az oktatásügy, a művészetek és a közművelődés — korábban népművelés — funkcióit szinkronizálják. Hogy olyan organizmust teuemtsenek, amelynek keretében a művelődésügynek e négy területe zavartalanod és lendületesen fejlődhet, tovább. E látszatra egyszerű és könnyen felfogható dolog álapelveinek kimunkálása, a működés megtervezése és megvalósítása azonban nagyon bonyolult; tudásra, szívós munkát^ és magas fokú lelkiismeretire van szükség. Meg kell teremteni z társadalomnak a kultúrához való krwánatos viszonyát. Nem több. de nem is kevesebb a közművelődés munkásainak a feladata. Nem vadonatúj, sosem haSott munkába kezdenek Horváth Péter versei: így legyen Patak leszek ha meghalok. Erdei emberek oltják szomjukat velem. Gyermekeik velem küldik papirhajóikat a tengerig. Fehér testű asszonyaik arcukat tükrömben nézegetik. Kedvesem V Ha belehalunk e csodába: szerelem, hamvainkból ezerszirmú gyógyító virág terem. '' Tüzet keresni Hajnalra újjá ölel a szeretőm erős leszek, hiába üt állón a reggel: együtt indulok tüzet keresni ismeretlen földön ismerős, kipróbált sereggel. A könyv falun és városon I960 óta minden évben megrendezik az őszi megyei könyvheteket. Erinek az országos akciónak fő célja, hogy a falusi lakosság, elsősorban a parasztság körében elősegítse a jó könyv terjedését, az olvasók táborának növekedését. A falvakban és a vidéki váró. sokban a fogyasztási sző. vetkezeteké a könyvterjesz. tés feladata. Mintegy háromezer községben és vá_ rosban több mint ötmillió lakos könyvellátásáról kell gondoskodniuk! A könyvterjesztés mindig elsőrendűen fontos kulturá. Üs munka volt, de a mai viszonyok közt különösen az. Akik ma ezen a munkán fáradoznak. azok a szó igazi értelmében vett közös, ségi szolgálatot, missziót teljesítenek. Kiváltképpen érvényes ez a megállapítás a falusi könyvterjesztőkre, szövetkezeti boltosokra és bizományosokra, akik A ví. rosi viszonyokhoz képest ál. tálában nehezebb körűimé, íiyejj között, kevés fizetségért vállalkoznak arra, hogy a jó könyvet eljuttassák a falusi és tanyai lakosokhoz, újabb-újabb híveket szerezve az olvasásnak. Épp ezért kötelességünk megvizsgálni : kellőképpen gondoskodunk-e arról, hogy a jó könyvek — a legjobb könyvek! — eljussanak a falvakba és tanyákra, ha nem is elegendő, de a lehetőségekhez mérten megfele. lő számban? Ügy véljük, nem ünneprontás, ha, az őszi megyei könyvhetek alkalmából az ezzel kapcsola. tos gondokat is szóvá tesz- szük. A jó és a legfontosabb könyvekből aránylag még mindig kevesebb jut a falvakba, mint a városokba. Példának elég, ha csupán Petőfi összes költeményeinek olcsó kiadására utalunk; ebből a könyvből az idén — a Petőfi emlékévben — a fővárosi könyvesboltok nem tudták kielégíteni a szükségletet, nemhogy a vidékiek! Az állandóan szükséges klasszikus művekkel (köztük az iskolai kötelező olvasmányokkal) kapcsolatban egyébként fennáll az a Jo- gos igény, hogy a boltok ezeket mindig raktáron tarthassák. Falun, ahol nincs antikvárium, különösen fon. tos lenne ennek az igénynek a kielégítése. Említhetnénk még azt is. bogy számos mezőgazdasági szakkönyvből éppen a falvakba nem jut elég. ahol pedig nagy ax igény az ilyen munkákra. De valóban nem akarunk most felsorolni minden gondot. Csupán jelezni kívánjuk. hogy a falusi könyv- terjesztisben eddig elért szép eredményeket csak úgy lehet tovább gyarapítani, ha a jelentkező problémákat is sorra megoldjuk. Itt is szűk. ség van a falu és a város közölt! különbség csökkentesére. Az öt évvel ezelőtt meghirdetett „Olvasó néPert’* mozgalom szolgálata fokozott munkát, gondot, figyelmet kíván nemcsak azoktól, akik a falun eladják a knyvet, hanem azok. tói is. akik a kiadói és a könyvértékesítési politikát irányítják, s ezáltal hatnak a falusi könyvterjesztés feltételeinek alakulására Erdei Sándor Azt tkell csinálniuk, amit eddig; — csak eszesebben, jobbsin, a világra való nagyobb kitekintéssel, az esz- közífa célszerűbb csoportosításával. Lehetővé kell tenami, hogy a társadalom minden tagja közelebb jussom a kultúrához: gondolkodásban, műveltségének gyarapodásában, életvitelében. Mert ne feledjük: a kultúra nemcsak bizonyos isanereteket vagy bizonyos iss,sereteknek a halmazatát jelenti. Azt is, hogy miként éliiink. miként töltjük mindennapjainkat, munka-« időnket é, szabad időnket. A korábbi népművelési tevékenységben — törté- jielmileg indokolt, de itt tnem részletezhető okokból ■— kialakult egyfajta meny- myiségi szemlélet. Minél •több konkrét ismeretet ad- •ni az embereknek. Ez ma már nem elég; a társadalom maga szabta meg fejlődésével, hogy a kultúrát átfogóbban és szélesebben kell értelmezni. n ennek megfelelően terjeszteni. Ugyanazt a szocialista kultúrát, — de ha szabad így mondani: válogatottább eszközökkel, jobb módszerekkel. Mindenekelőtt a feladatok jobb rendszerezésével. Vegyünk egy Igen-Igen prózai tényt. Senki sem vitatja, hogy a termelési értékeket létrehozó ember társadalmi érték, s hogy értékeinek mind tökéletesebb kifejlesztését valamennyiünknek támogatni keik Támogatni, mert — ugyancsak nincs vitapartner, mindenki elismeri — társadalmunk színvonala a munkahelyi kollektívák fejlettségétől, világnézeti és ízlésbeli érettségétől gondolkodásának emelkedettségétől függ. Súlyosabb tényként írjuk ide nyomban azt is, elősegítvén az összevetést, hogy ma hazánkban a 45 éven aluli aktív keresők ! közül több minit egymil- . lióan nem fejezték be az i általános iskola nyolc osz- . tályát! (közéjük számítva- természetesen azokat is,- akik tanulmányaikat a- múlt rendszerben kezdték , meg és szakították félbe. • rajtuk kívül álló okokbol)- s hogy a munkásoknak több mint 60 százaléka '■ szakképzetlen. Nyilvánva- 15 ló, hogy ezeken az első hal- ’ lásra kedvezőtlen számo- g kon javítanak a rendszeres olvasókról, színházlátogatókról, könyvtárlátogatók- u ről, tv-nézőkről készült im ponáló statisztikák. Ám ; 1 tény tény marad: a szak mai és az általános müveit ^ ség terjesztésében a ten nivalók java előttünk áll ’ ,A munkahelyi közműve- lődésá tevékenységet az ed , diginél jobban differenci- n álni, szakosítani kell; a f1 í. figyelmet az elmaradót rétegeikre kell irányítaná, a műveltebb. ízlésben magasabban állók segítségévéi. Elsősorban a szocialista brigádok tagjainak a segítségévéi, akik igen sokat tehetnek azért, hogy például a munkásszállások lakói, félanalfábéták, nehéz körülmények között dolgozó és művelődő ingázók kedvezőbb feltételek között találkozhassanak a kulturális értékekkel. A „feltételek” fogalmán persze sok mindent kell érteni. Klubot a fiataloknak. Megfelélő időben nyitva tartó könyvtárat. Könyvtár ros-propagandistát, aki nemcsak jelenti, hogy hány ismeretterjesztő előadást tartották, hanem az igények szerint készíti elő azokat. Üzemi jegyeladó helyett közönségszervező propagandas, tát. aki ismeri az embereket és érdeklődésük szerint kínálja a jegyet. S pénzt, anyagi lehetőséget, üzemi és állami költségvetésből, a korábbinál jobb elosztásban a valódi szükségletek szerinti csoportosításban.' A művelődésügyi intézmények korszerűsítésére igen sokat fordítottak — több mint 200 millió forintot — az országgyűlés kulturális bizottsága javaslatot terjesztett a kormány elé, hogy kezeljék kiemelten a széles tömegek művelődését szolgáló kulturális beruházásokat; javult a könyvtári hálózat helyzete, az üzemek több pénzt tartalékoltak művelődési célokra. Bekapcsolódott a munkába — ezt hetente tapasztalni — a rádió és a televízió; több az olyan műsor — ismeretterjesztő. szórakoztató, művészi —, amely a munkásokat, parasztokat érdeklő témákkal foglalkozik. Városokban. falvakban, kis. és nagyüzemekben a közművelődésnek számtalan új eszközét, módszerét. „fogását” alkalmazzák először a most kezdődő évadban. Nyilván lesz, amely nem állja a próbát. Lesz talán bevezetésre alkalmatlan kísérlet is. De nem szabad megijedni, a regiszter valamennyi billentyűjén játszani kell, mert csak úgy jöhet él a kívánt eredmeny. A művelődés szakértőinek, szervezőinek egyik- másikánál talán fellelhető . bizonyos szorongás a nagy feladat megoldásának első időszakában. Az a jó, hogy . ennél aránytalanul na- i gyobb az ötletesség — ez ■ már a tervekből is látható . —, a felelősségtudat és az • elszántság, hogy a szocia- . lista kultúrát újabb és újabb milliók fogadják be. S hogy az ne csak isme- ; rét, hanem az életük része > legyen. t Tamas István
