Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

31i f mondanak a legilletékesebbek s

Édesanyák

a népességpolitikai határozatról

Valamikor, ha új jövevény érkezett a világra, azt mondták: gyermekáldás. Pedig mit is jelentett régen a gyermek? A munkáscsaládoknál még egy gyermek eltartása is gond volt, márpedig abban az időben alig akadt család, ahol he lett volna szapora a gyermekáldás. Ugyanakkor drákói rendeletek tiltották a művi vetélést. Valósággal üldözték azokat, akiket a nyomor, a nélkülözés arra kényszerített, hogy — vállalva az életveszély kockázatát is — ne tartsák meg születendő gyermeküket

E gondolatokat a napokban megjelent miniszteri tájékoztató adta, amely a népesedés- politikai határozatról szól, s amely újabb bizonyítéka annak, hogy nálunk a kormány számtalan módját találja meg a család- és a gyermeknevelés segítésének. S éppen a munkáscsaládokat segíti a legjobban. Nem hiszem, hogv akadna ember, aki ne fogadná hát őszinte örömmel. A legjobban mégis természetesen az édesanyák örülnek.

* * *

Molnár Sándorné éppen egy fehér-fekete mintás jersey- anyagot mér, ruha vagy kosztüm lesz belőle. A vásárló megelégedéssel nvugtázza a kedves figyelmességet, a gondos kiszolgálását, amit az eladótól, Molnámétól kap az UNI VERZÁL békéscsabai 5-ös számú méteráru boltjában. A fiatalasszony alig pár éve választotta ezt a szakmát, de mint mondja: szeret itt dolgozni, szereti a szép anyagokat, s örül, ha a vevők elégedetten távoznak. Bájos még így Is, kissé telten. Alakján ugyanis már látszik: kisbabát vár. Tőle kérdezem, mi a véleménye, hogyan érinti a határozat.

— Egyéves házasok vagyunk. Lakásunk ugyan még nincs, a férjem szülei adtak egy szobát. Mégis vállal iuk a gyermeket. Ügy van az ember ezzel, hogy arra nem szabad várni, míg mindene meglesz: lakás, bútor, kocsi és így tovább. Mert minél jobban halad az idő, annál nehezebben vállalja a gyermeket. Pedig ez az él ~t értelme. Tervezünk mi lakást is, építkezni szeretnénk. Fiatalok vagyunk, mindketten dolgozunk, van tehát mire alapozni. És a gyermek is kell, mégpedig most. És nem is egy. Ezekhez a tervekhez nagyon sokat jelent az új határozat. Otthon már beszélgettünk erről. A jövő évben szülök. így az anyasági segély is meglesz, amiből maid telik a babakocsira, ami nem kis gondot jelentett volna. Aztán a felemelt gondozási segély is sokat számít. Hogv mit szeretnék? Kislányt... Aztán majd egy fiút. De ha fordítva lesz. az sem baj.

* * *

Püski Gáborné a békéscsabai kórházban altatónővér. Most viszont a szülészeti osztály „lakója”. A napokban gyönyörű, egészséges . kisfiúnak adott életet. Bár a fizetése nem kevés, mégis lemond a többletről, igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt, mert azt a három évet az ifjú jövevénynek szánja, féltő ‘■-"'"“tettel v!- gváz rá, hiszen hiába a szép otthon, a jó kereset, ha nincs gyermek a családban. Aztán kimondja az eddig csak önmagának megfogalmazott gondolatot: valószínű még egy másikat is

szülök, mert legalább két gyermek kell.

*•*

Kvasz Mátyásné. a kötöttárugyár gépi varrója még pontosan nem tudja, mit nyújt számukra a határozat. Erről nem beszélgetett a család, sokkal fontosabb dolog foglalkoztatta őket, éppen a miniszteri tájékoztató nyilvánosságra hozatalakor. Aznap érkezett a család negyedik tagja: a második kisfiú. Zoli még mit sem tud a határozatról. hiszen alig pár napos. Az anyuka viszont annál inkább örül. S most együtt számoljuk, hogy mennyi is lesz az? A nagyobbikkai még gyermekgondozási segélyen van. Őrá a felemelt összeg január 1-től 800 forint lesz, Zolika után 900-at kap. A kettő együtt 1700 forint, A két gyermek után a jövő év júniusától megkapja majd a felemelt családi pótlékot, így összesen 2300 forint lesz a havi juttatás. Több, mint a fizetése, mivel átlagosan 1400 —1500 forintot keresett havonta.

Hasonlóképpen gondolkozik Korcsok Mihálvné, aki szintén

a kötöttárugyár dolgozója. Itt is két gyermek van, a kisebbik, Kati, augusztus 7-én született. Így két gyermek után kapják majd a felemelt csalá di pótlékot, s Kati után a 900 forintos gondozási segélyt. A juttatás összesen 1500 forint lesz. Nem csoda, ha mindkét szülő nagyon örül a határozatnak.

„A gyermek a legszebb öröm, ami csak embert érhet. Én egytől sem tagadtam meg az életet, amikor jelentkezett. Nagyon szeretem most is mindegyiket. S bár a határozat ránk már nem vonatkozik, nagyok a gyerekek — a legkisebb is 8 éves — mégis örülök. Bár akkor jelent volna meg. amikor az enyémek kicsik voltak! Mennyivel könnvébb lett volna. Irigylésre méltóak a mai fiatalasszonyok! Ma a szó igazi értelmében áldás a gvermek” — mondja Stelkovícs Ferencné, a Körös Vidéki’ Cipész Ktsz dolgozója, öt gyermek édesanyja....

Kasnyi^ Judit

Nemzetiségi kongresszusok idején

Beszélgetés a magyarországi németek helyzetéről

5

BmmiLwsn

lim. OKTOBER 29,

Egy öreg terézvárosi bérház kapubejárata födött — a pesti Nagymező utca 49. számú ház bejáratánál — három nemzetiségi szövetség üvegtáblája jelzi: itt „lakik”, együtt él, dolgozik a délszláv, szlovák, a demokratikus német szövetség egy pesti ház lakóival. Talán jelkép is ez.

Az első emelet egy része a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségéé. Itt találkoztam a szövetség főtitkárával — országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja —, dr. Wüd Frigyessel.

Az idei őszutó a nemzetiségi szövetségek kongresszusának ide_ je. A németek demokratikus szövetsége — négyévenként rendezik meg — november 8—

9. közt tartja meg, ahogy a főtitkár mondja, nyilvános számadását a nemzetiségi politika valóra váltásáról, a szövetség munkájáról, a kulturális munka eredményeiről, terveiről. Kétszázhatvanán vesznek majd részt ezen az országos kongresszuson. Ezekben a napokban a közös hazánkban élő mintegy , 220 ezer német választja meg 1 küldötteit. Érdekes: a 220 ezer német nemzetiségű éppen 220 helységben, faluban, városban él.

***

Kilencven jelölő gyűlést rendez országszerte most a Hazafias Népfront. Ezek a jelölő gyűlések tükrözik a nemzejL ségiek életét, s azt a valóságot, hogy aktívan kívánnak részt venni a szöcialista Magyarország építésében.

Erről a tükörről, tükröződésről j beszél dr. Wild Frigyes. Ha egy . jelölő gyűlésen sokan vesznek részt, ez még önmaga nem mondhat sokat. De ha már so- 1 kan szólalnak fel. s ha — ez is ! érdekes mód. jellemezte a mostani gyűléseket — sokan jönnek el a faluból a magyar I lakosság közül, ezek is hozzászólnak a tanácskozáshoz, ez már mond valamit.

— Légutóbb — mondja a fő- ! titkár — Móron vettem részt ilyen jelölő gyűlésen. Dr. Ta-1

polczai Jenő volt Fejér megyei tanácselnök, a párt Központi Bizottsága tagja tartotta a referátumot. Ezen a gyűlésen is érezhettük a párt, a tanács, a népfrontszervek segítségét, munkánk ösztönzését. A duna- bogdányi jelölő gyűlésen — a nevét fel is jegyeztem, Varga Józsefnek hívják — egy magyar bányász kért szót, arra biztatta a helyi szövetség vezetőségét, hogy fejlesszék tovább kultúr- csoportjukat, mert a téli estéken a magyar falu életében ennek a csoportnak a munkája a kultúréletet jelenti.

fl jelölő gyűlések nemcsak egyszerű politikai gyűlések, hanem kulturális fesztiválok. Alkalom az összejövetelre, a bemutatókra. Pápán a farkasgyepűi tánccsoport, a ganpai asszony kórus lépett fel, Móron a pilisvörösvári tanccsoport, az énekkar, a lcecskédi német együttes, a vértesacsai népitánc- csoport.

— Egy kifejezés korrigálása is sokszor hangzott el. Ne mondják azt — szólaltak fel ezeken a gyűléseken többen is —, hogy mi beilleszkedtünk a szocialista társadalomba. Nem illeszkedünk bele, hanem: benne élünk, együtt csináljuk kezdettől fogva.

II kongresszus az elmúlt

négy év munkájáról számol be. Kérdem a főtitkárt: a négy év eredményeiről mondjon valamit.

— A legnagyobb eredményt szövetségünk talán az oktatás terén érte el. 1968-ban hat német nyelvű óvoda működött az országban, 1972-ben pedig már 39, 1968-ban 230 kicsi járt német óvodába, ma már megközelíti a kétezret a számuk. Német nyelvet, mint anyanyelvet 1968-ban 123 általános iskolában tanítottak, 9460 tanulónak. 1972-ben 145 iskolában 11416 diáknak. Négy éve 168 tanár tanított ezekben az iskolákban, ma 235, Önálló, külön igazgatású német gimnázium Baján, Budapesten és Pécsett van. A kulturális munkában is nagy a fejlődés. Már 179 művészeti együttest tartunk számon.

(Kőbányai)

Vendégségben

szomszédainknál

Három nap Romániában, a Békés roeyyei Pedagógus Női Kórussal

mMÉmmmmmm

ÉjS ■ É||| ■.. % '• '■

Az aradi tizenhárom vértanú emlékoszlopánál.

(Fotó: Sutyinszfc)

L

Három nap igen kevés ahhoz, hogy az utazó megismerjen egy vidéket. Ahhoz azonban nem kevés, hogy barátságot kössön az ott élő emberekkel, összemelegedjen útitársaival és emlékeket gyűjtsön egybe e rövid idő alatt.

Hétágra süt az októberi nap. A csabai zeneiskola előtt hétköznapi nyugalommal szállnak az Ikarusba megyénk Pedagógus Nőj Kórusának tagjai. Arra következtethet a járókelő, hogy csak ide, a szomszédiba mennek: Romániába.

Jó félóra csupán és felemelkedik a sorompó, a kórus átlépi a magyar határt. Néhány mé. terrel odébb újabb sorompó nyílik; hatvan perccéj előbbre toljuk óráink mutatóját, majd apró formaságok következnek, aho- gyan az a határon lenni szokott. Pár pefccel késeibb régi ismerősként üdvözlik egymást Hagymás! Sándor, a kulturális delegáció vezetője és Kocsik József, a Romániai Nemzetiségi Szövetség elnöke.

(Köztudott, hogy Békés és Arad megye 1969-ben kötött kapcsolata óta milyen sokszor ismétlődött már határainkon ez a mozzanat. Legutóbb az aradi művelődési ház kórusa járt megyénkben. A Békés megyei pedagógusok női kara ezt a turnét viszonozta október 13 és 15 között.)

Büszkén hasítja a levegőt az Ikarus Arad felé. Falvakon siklik át, hatalmas legelők között robog. Utasai: a 23 kórustag, a karnagy, a sarkad!, okányi. két- egyhází „röpülj -pávások” vezetői. a békéscsabai pártbizottság, a szakszervezet, a Megyei Művelődési Központ, a gyulai könyvtár képviselői és e sorok írója.

Hamar megy az ismerkedés, amihez a dalolás a legkiválóbb eszköznek bizonyul. Természeteden a kórustagak viszik a prímet.

Közeleg az esti bemutat ko. zás, edzeni kell a hangszálakat. Aradon a Hotel Muresül elé gördülünk, birtokba vesszük a tágas szobákat, ebédünket egy líceumban költjük el, aztán városnézésre indulunk. A Marosparti város széles főutcáján haladva megcsodáljuk az eklektikus épületóriásokat, a németváros takaros házacskáit és az új városrész öt-tízemeletes,, változatos stílusban i épített lakóházait. A vár mellett megilletődve állunk néhány percig a 48-as tizenhárom aradi vértanú gránit- oszlopa előtt. Fogva tart p törté, nelem: mindazokra gondolunk, akik a legkülönbözőbb korokban harcoltak és haltak meg a népek szabadságáért.

Az est leszáll. Az együttes első külföldi fellépésének színhelye, Pankota felé utazunk. Kodály Esti dalának finom hangjai átszűrödnek a motor zúgáson, az aM-akom át elnyeli őket a táj.

Reflektorfényben pillantjuk meg az egykori világosi csatamezőt.

A pankotai kultúrház előtt román és magyar népviseletbe öltözött gyerekek virággal fogadják a kórust. Amíg a közönség gyülekezik, a városi pártbizottság titkárának üdvözlését és rövid tájékoztatását hallgatjuk:

A városka szülötte Csiky Gergely, a neves színpadi író. Pan- kotán 7500 ember lakik, akiknek többsége román és magyar anyanyelvű. Bútorgyáruk 37 országba exportál stílbútorokat. Ezenkívül téglagyár, bőripari szövetkezet és szőlőt termelő nagyüzemi mezőgazdaság foglalkoztatja a lakosság többségét. Huszonötezer kötetes könyvtáruk van, az aradi és a temesvári színház havonta rendez a városkában tájelőadást;, társadalmi munkával szeretnének egy új, modern kultúrházat építeni.

Zsúfolásig megtelik a mostani nagyterem. A Békés megyei Pedagógus Női Kórus fehér szegfűvel díszített tengerészkék ruhában áll a hétszáz főnyi közönség előtt. Zúg a taps, aztán felcsendül a dal, a közönség átszellemülte«, szakavatottan figyel. semmi sem moccan a teremben, ellenére annak, hogy a ]tórus műsorának első része magas színvonalú, preklasszikus összeállítás, minősítő versenyre illő előadás. Monteverdi-, majd Schumann-dalok és végül a mai magyar kórusmuzsika legszebb dalai következnek. Bartók Leánynézője, Kodály Esti dala, Garai József Tavaszköszöntője, Balázs Árpád Búcsú-ja. Ez utóbbiak műsorra tűzésével a kóvus úttörő feladatot vállalt, hiszen ritka alkalom a mai fiatal szerzők kórusműveinek külföldi tolmácsolása.

A januárban alakúit együttes kitűnő produkciót nyújt. Előadásában egységes hangszín uralkodik, pontosan kidolgozott a szólamok egymáshoz váló viszonya. Külön élményben részesíti a hallgatót Banner József- né nagyszerűen átélt lírai szopránja.

Sárhelyi Jenőné karnagy mindezt feszültségteremtő művészi egységgé ötvözi.

Szűnni nem akaró vastaps. újra meg újra visszajön a kórus, alig akarja elengedni őket a közönség.

Este az aradi Mures étteremben gyülekeznek a kulturális delegáció tagjai. Minden hely foglalt, de az étterem vezetője perceken bélül „átcsoportosítja” a helybeli vendégeket, összetolják az asztalokat, a zenekar magyar beat-zenébe és csárdásokba kezd.

Romániai vendéglátóink mindent elkövetnek, hogy jól érezzük magunkat. Sókan megszólítják a csinos pedagógusokat azok közül, akik láttáik a műsort, vagy az utcán a kétnyelvű plakátot Érdeklődnek, gratulálnak.

Rekhjr István