Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. OKTÓBER 2»., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXVin. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM MA : JÖVŐ HETI RADIO- ÉS TELEVlZlO- MÜSOR (6. oldal) • SZERKESSZEN VELÜNK Cl. oldal) Front és egység Minden haladó ember kötelessége fellépni a haladás ellenségeivel szemben A béke-világkongrestsxutt magyar elökéssitő A Hazafias Népfront Belgrád -rakparti székhazában pénteken a, bekeerők világkongresszusának magyar előkészítő bizottsága es a moszkvai békedemonstráción részt vevő magyar küldöttség együttes * ülést tartott, amelyen a világkongresszus magyaror- országi előkészítéséről és a na gyszabású békeeseménnyel kap­csolatos további feladatokról tárgyaltak. A tanácskozást. amelyen részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Pethő Ti­bor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg, majd Kállai Gyula tartott beszámolót. Kállai Gyula beszéde Az esérpények katonai vonat­kozásai mellett — a modem szovjet fegyverekkel felszerelt egyiptomi és szíriai hadsereg sikeresen helytáll a frontokon — egy másik fontos tényező is szere, pet játszik a Közel-Keleten ki­újult, immár két hete tartó har­cokban. Ez pedig az arab egy­ség. Közismert, hogy hosszú időn át még a közvetlenül érintett arab országok között sem volt teljes az egység az 1967-es iz­raeli agresszió rendezésének mi­kéntjét illetően. Egyiptom és Jordánia például feltétel nél­kül elfogadta a Biztonsági Ta­nács ismert 242. számú határo­zatát. a konfliktus békés ren­dezésért, Szíria azonban a leg­utóbbi időkig elutasította azt. E két pólus között helyezked­tek el a többi arab államok. Nézeteik megoszlása egyet je­lentett az arab világ politikai, katonai és gazdasági erejének megosztásával, mondjuk ki. a cselekvésképtelenséggel. Az egyiptomi politikai veze­tőké, elsősorban Szadat elnöké az érdem, hogy hosszan tartó, türelmes munkával igyekeztek áthidalni a véleménykülönbsé­geket. Talán éppen az vezetett eredményre, hogy Szadat egy­szerre két vasat tartott a tűz­ben. A szocialista országokra és a világ haladó erőire támasz, kodva. következetesen küzdött a közel-keleti konfliktus békés rendezéséért. ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezett meg a második alternatíváról, az el­vesztett területek fegyveres fel­szabadításáról. Az arab világ­ban mindkét irányzatnak egy­formán voltak hívei. Az utóbbi időben elhangzott különböző megnyilatkozásokból, így például Szadat elnöknek az egyik amerikai folyóiratban megjelent interjújából és Hei- kalnak az A1 Ahram hasáb­jain írott vezércikkeiből már arra lehetett következtetni, hogy a mérsékelt arab országok türelme is fogytán van. Izrael konokul ellenállott a békés ren_ dezésnek. túl hosszú ideig tet­te próbára az arabok nemzeti érzéseit, s az őket megalázó, kihívó magatartásával szinte sürgette az arab népeket: ne tűrjék tovább az arab területek egyetlen talpalatnyi részének a megszállását sem. Ebben a nemzetközi és — tegyük hozzá — egyre forró­sodó arab légkörben került sor a diplomáciai lépések egész so­rára. Szeptember első hetében Szadat elnök csúcstalálkozóra hívta meg Hafez Asszad szíriai kormányfőt és Husszein Jordá­niái uralkodót. A Kairóban le­zajlott kétnapos találkozó ténye már csak azért is feltűnést kel­tett. mert Egyiptom és Szíria 1970-ben — amikor Husszein fegyveresen számolt le a P®­Pénteken a Külügyminiszté- ! •ium vendégházában aláírták a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Köztársaság kő­lesztín felszabad itási front or­szágában működő egységeivel — megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Jordániával. A csúcstalálkozó utáni napokban helyreálltak a diplomáciai kap­csolatok. Közben Szadat elnök többször is konzultált a szaúd- arábiai uralkodóval a legna­gyobb olajexportáló arab ország királyával és más. olajban ugyancsak gazdag arab államok vezetőivel. E konzultációk után hangzott el Pej szálnak az Egyesült Ál­lamok címére szóló üzenete: ha az amerikai kormány nem gya­korol nyomást Izraelre, nem se_ gíti elő az igazságosságon ala­puló békés rendezést. az arab világ fegyverként fogja felhasz­nálni az olajat. (Az arab orszá­gok azóta bevezették az USA- ba és Nyugat-Európába irá­nyuló olajszállítások korlátozá­sát). A figyelmeztetés azonban nem használt. Sőt. Az amerikaiak erőszakkal fenyegetőztek. az izraeli haditengerészet pedig fittyet hányva a nemzetközi jog legelemibb szabályainak, fegy­veres támadást intézett az épülő egyiptomi olajvezeték el­len. Ez volt a csepp a pohár­ban. Az egyiptomi csapatok átkel­tek a Szuezi-csatomán és az azóta folyó harcokban jelentős területeket szabadítottak fel a Sinai-félszigeten. Sikeres csa­tákat vívnak az északi fronton a szíriai, iraki és — most már — a jordániai egységek is. Az arab államok hadseregei­nek együttes fellépése is tanú­sítja, hogy az utóbbi hetekben, de különösen a harcok felúju- lása óta tovább erősödött az arab egység. Csapaterősítése­ket küldött a hai-coló arab né­pek megsegítésére Algéria, Ma­rokkó, a Jemeni Arab Köztár­saság. Kuvait és Szaúd-Arábia is. S a lista korántsem teljes. Legalább olyan fontosak a katonai segítséggel párosuló anyagi és erkölcsi támogatás megnyilvánulásai. Ezek közé tartozik az Egyesült Államokra és a nyugat-európai kormá­nyokra gyakorolt egybehangolt diplomáciai nyomás. Célja: kényszeríteni az Izrael-barát kormányokat, hogy sürgessék a közel-keleti konfliktus békés rendezését a Biztonsági Tanács I967_es határozata alapján, amely előírja az izraeli csapa­toknak a megszállt területekről történő visszavonását. A diplomáciai ofíenziva leg­újabb fejleményei közé tartozik Szadat elnök keddi tűzszüneti javaslata. Valószínű, ezzel is összefügg Marokkó, Kuvait, Al­géria és Szaúd-Arábia ENSZ- képviselőinek Nixon amerikai elnökkel létrejött bizalmas ta­nácskozása. K. A. zöttí kulturális egyezményt, il­letve a két ország közötti kul­turális együttműködés 1973. év- ne szóió végrehajtási tervét Bevezetőben Kállai Gyula hangsúlyozta : — Nemrég tartottuk meg a VIII, magyar békekongresszust, amely tanácskozásaival, állásfog­lalásaival hozzásegített bennün. 1 két egész népünk véleményének megismeréséhez és erre építve határozhatjuk meg tennivalóin^ kát. Ezután arról beszélt, hogy a nemzetközi életben a béke és a haladás erői jelentős győzelme­ket értek el. majd elemezte a nemzetközi helyzet fontos té­máit — s egyebek közt leszó-1 gezte: — Dolgozó népünk — kap- ' csolódva a nemzetközi tiltako- [ zási akcióhoz — a szolidaritás j ’ nagyszerű érzésétől áthatva fel. J emeli szavát a chilei fasiszta terror ellen. Követeli Luis Gór­va lannak és a többi perbe fo­gott hazafinak azonnali szaba­don bocsátását, a chilei nép em­beri és demokratikus szabad­ságjogainak helyreál'ítását. Kö_ telességünknek érezzük, hogy tápláljuk a chilei nép iránti szolidaritás érzését, s ugyanak­bisottságának ülése \ kor megértessük: milyen vészé. I lyeket hordoz a javuló nemzet­közi helyzet közepette is az im­perializmus. a fasizmus fenye­gető jelenléte. A közel-keleti háború kap­csán kijelentette: — Népünk — együtt a haladó emberiséggel — az agresszió j sújtotta arab országok mellett I áll most is, mint eddig is. Pár­tunk és kormányunk állásfog- la'ása teljesen világos: ennek a tűzfészeknek — amely, mint minden háború, magában hor­dozza egy szélesebb körű há­ború veszélyeit is — a meg­szüntetése csak úgy lehetséges, ha Izrael visszavonja erőit a megszállva tartott arab terüle­tekről, biztosítják a palesztin nép jogait, függetlenségét és minden, ebben a térségben le­vő ország létét, biztonságát. Ezután hangsúlyozta: — Sem a chilei, sem a közel- keleti események nem vonhat­ják él figyelmünket mindarról, ami Indokínában történik. Noha Dél-Vietnamban megszűnt az amerikai imperializmus nyílt, katonai jelenléte, Washington a reakciós rezsimnek nyújtott óriási arányú katonai és gazda­sági segítséggel igyekszik béní­tani a népi erők előretörését. Megváltozott körülmények kö­zött kell folytatnunk a szolida­ritási mozgalmat, amely síkra- száll a párizsi Vietnam-egyez- mény és laoszi egyezmény ma­radéktalan érvényesítéséért, az igazságos kambodzsai békéért, a háború dúlta Indokína felépíté. sének segítéséért. — A nemzetközi helyzetben — mutatott rá a szónok — ma fordulat megy végbe: a hideg­háborútól az enyhülés, az együttműködés irányába. Erő­södnek a különböző társadalmi rendszérű országok közötti együttműködés szálai, a békés egymás mellett élés elve alap­ján. Olyan bázison, amelyet a Szovjetunió dolgozott ki és fennállása óta küzd. — A békére vágyó milliók úgy fogalmazzák meg törekvé­seik célját, hogy a béke egy és oszthatatlan. Ezért köteles­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tart a békés megyei Szállítási Bizottság A Békés megyei Szállítás. Bizottság oktobej- 26-áin, pénte­ken délelőtt 9 órakor tártja so­ron következő ülését Békéscsa­bán, a megyei tanács székházá­ban. A tanácskozáson először a me­gye tüzelőanyag-ellátásáról szóló beszámolókat vitatják meg. A bizottság ezután meg­tárgyalja a személyszállításá albizottságnak a hi vatásforga - lom alakulását értékelő jelenté­sét. majd az őszi forgalomról szóló .fááékoztetó* vitaija meg. Hasznos újítás az újkígyóst kombájnszérün A szállítószalagokat házilag készült serleges felvonókkal he­lyettesítik XT újkígyós! Aranykalász Tsz kombájnszérűjén. A közös gazdaság szerelői néhány hét alatt — lényegében a ga­bona betakarítása után — kezdtév el a kombajnsze ő műszaki fejlesztését, a kukoricaszárítás előkésritését. Okt'ber első nap­jaiban befejezték az átalakítás (, s ezrei lényegesen növelték a szárító kihasználását (iFoárj- Deméree) Magyar—dél-vietnami kulturális egyezmény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom