Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

I 4 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1973. OKTÓBER 17., SZERDA Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM A Kalocsa; Fűszerpaprika fc Konzerváló Vállalat naponta 25 vagon nyers paprikát dolgoz fel. Malmaiban naponta 25 mázsa paprikát őrölnek. Készítményeinek mintegy 60%-át exportálják. A világ majd nÚRden országában ismerik és szeretik ezt a sajátos kalocsai nemes fűszert, melyet a kör­nyéken mintegy 7 20« holdon termelnek. Képünkön: paprika- „díszben” a Kalocsa-környéki házak. (MTI Fotó — Sarkad y ,iános felvétele — KS) Év végéig 700 vagon rizst­dolgoznak fel Dévaványán A Békés megyei Gabonáiéivá, j sárló és Feldolgozó Vállalat dé_ ! vaványai rizshántoló üzemébe ! az első' rizsszállítmány szeptam- 1 b©r 18-án érkezett be a csárda- szállási Petőfi Tsz-bői. Azóta a gazdaságok Békés és Csongrád megye minden részéből, vala­mint (Szolnok, Heves és Sza- j bölcs megyéből folyamatosain j, szállítják a nyers árút. melyből az év végéig 900 vagont vesz át az üzem. Ebből 700 vagont j dolgoz fel és 280 vagont egy,- valamint félkilós csomagolásba^ J előkészít üzleti árusításra. A rizs átlagtermése a terve­zettnél magasabb, a minősége pedig igen jó, ami főként a sok napsütésnek köszönhető, így az üzem jövő év elején elő­reláthatólag még 600 vagont vesz át és dolgoz fel folyamatosan. A termelő gazdaságokban egy­re jobban elterjedtté válik a szellőzőpadozat, amit a MEZŐ­GÉP dévaványai gyáregysége készít. E7 nemcsak meggyorsítja a szárítást, hanem elősegíti a rizs minőségének a megóvását is. MR; ENDRÖD TÉRKÉPE (3, oldal) ARADI NAPLÓ (4. oldal) • A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A KKP X. KONGRESSZUSÁRÓL fö, oldal) SPORTJELENTÉSEK. tudósítások, MEGYEI I. OSZTÁLY (7. oldat) I Sarkadi Nagyközségi Tanács V. B. munkájáról, a megye orvosellátottságának javításáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtói bizottsága október 16-án ülést ' tartott Békéscsabán Klaukó | Mátyás elnökletével. A koráb­ban hozott vb-határozatok vég­rehajtásáról szóló jelentés el­fogadása után Sarkad Nagy­községi Tanács V. B. munkájáról szóló jelentést . vitatták meg; Szegedi Lajos, a tanács elnöké­nek előterjesztése, valamint a Gyulai járási Hivatal elnöké­nek, Novák Mátyásnak kiegé­szítő jelentése alapján. A testület jónak ítélte meg a nagyközségi tanács vb munká­ját. Az eredményességhez elsőd­legesen járult hozzá a helyi pártbizottság és tanács céltuda­tos együttműködése. Külön di­cséretesnek említették a fel­szólalók a tanács apparátusá­nak jó politikai képzettségét, mely számszerüségben kiemel­Megkesdodott a paprikafeldolgozás kedik a megyei átlagból. Hiá­nyolta viszont a testület, hogy három év óta sem a községi tanács sem a vb nem tárgyalta meg a hatósági munkát, úgy­szintén elmulasztotta az egész­ségügyi helyzet alakulását na­pirendre tűzni. A járási hivatal figyelmét pedig arra hívta fel, hogy az eddiginél jobban erő­sítse a községek önálló tevé­kenységét. Ezt követően dr. Sarnyai Fe­renc megyei főorvos a megye járóbeteg szakellátásának mű­ködéséről adott beszámolót. Az előterjesztést élénk vita követ­te. Kitűnt, hogy a jelenlegi já­róbeteg szakellátás orvoshiány miatt nem felel meg a lakos­ság által joggal támasztott kö­vetelményeknek. A megyében 1972-ben 1 000 lakosra 2,3 szak­orvosi munkaóra jutott. Ezen a téren csak Zala, Tolna és Sza- bolcs-Szatmár megye van mö­göttünk. Az országos vidéki átlag ezer lakosra számítva 2,6 szakrendelői, szakorvosi munka- | óra (Budapesten ezer lakosra 5,3). 1972-ben a percátlag vidé­ken 8,6 a megyében egy gyógy­kezelés átlagos időtartama 9,4 perc. A megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága fő fel­adatának tekintette eddig is a rendelőintézetek létrehozását, ennek eredményeként 1972-ben készült el Mezőkovácsházán és Szeghalmon a korszerű és mo­dern 10 munkahelyes rendelő- intézet. Ebben az ötéves terv­ben kezdik meg a szarvasi szakrendelő korszerűsítését, bővítését és remélhetőleg meg­kezdi működését" Gyulán a megyei szakorvosi szakrendelő- intézet is. A meglevő gondok enyhítésére szükséges többek között, hogy az egyetemi beis­kolázásoknál az Egészségügyi Minisztérium vegye figyelembe a megye orvosi ellátottságának tarthatatlanságát. A megye szám szerinti orvosigénye is egyre nő. Hiszen a következő ötéves terv feladata lesz Oros­házán egy korszerű, megfelelő munkahellyel rendelkező ren­delőintézet építése. Biztosítani szükséges a mezőkovácsházi rendelőintézetben legalább a négy alapszakma megfelelő működtetését szakorvosok le­telepítésével. Ki kell egészíteni a békési és szarvasi rendelőin­tézetet a lehetőségeknek meg­felelően szakorvosokkal. A testület állást foglalt amellett is, hogy Gyulán, Bé­késcsabán és Orosházán a la- 'kosság ellátásának jobb bizto­sítására és a dolgozók munka­helyükről történő távolmaradá­suk csökkentésére két műsza­kossá keli fejleszteni a szak- rendeléseket. A következő öt­éves tervben Gyulán, Békés­csabán, Orosházán és Békésen meg kell szervezni a sávfőorvo­si hálózatot. Megannyi teendő, amit a megye az orvosellátás javítása tekintetében saját erő­ből megoldani nem tud. Az or­vosellátás csakis az Egészségügyi Minisztérium segítségével javít­ható, mindamellett, hogy a városi, községi tanácsok saját eszközeikkel is (lakásbiztosítás stb.) segíthetik. A jelentés elfogadása irtán a végrehajtó bizottság jóváhagy­ta a megye szarvasmarha-te­nyésztésének 1973—1985 fejlesz­tési programját, mely jól kap­csolódik az országos húsprog­ramhoz. Jóváhagyta továbbá Békés- sámson. Elek, Gádoros. Ger- la Kardoskút, Kétegyháza, Lókösháza, Nagykopáncs. Nagy­szénás, Tótkomlós és Csanád- apáca községek, illetve nagy­községek tanácsainak szervezeti és működési szabályzatát. Elfogadta a Békés megyei Ipari, Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szervezéséről és ren­dezéséről szóló jelentést. Ügy döntött, hogy a színvonalas bemutatók biztosítása érdeké­ben indokolt állandó kiállítási is vásári iroda létrehozása. A Békés megyei Ipari. Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár Iroda megyei jelleggel a békéscsabai Városi Tanács V. B. irányításá­val működjön. Majd tudomásul vette a tartósan veszteséges tsz-ek helyzetéiül szóló jelen - test. A továbbiakban szabályzatot fogadott el a szövetkezetek megalakulásának jubileumi év­fordulóin adományozható me­gyei tanácsi elismerésről, majd elfogadta a művelődésügyi osz­tály javaslatát miszerint 1974- tői kezdődően „Békés megyei Erkel Ferenc Emlékérem'’ ala­pítását határozta el. A vb-ülés személyi ügyek megtárgyalásával ért véget. —r. Közérzet és Intenzitás Három évvel ezelőtt a Gene­ral Motor’s mintaüzemet ava­tott az USA-beli Lordstownban, Az avatásról megjelent sajtó- közlemények hírül adták, hogy ebben az üzemben működik a világ leggyorsabb futószalagja, a legalacsonyabbak a gépkocsik szerelési költségei, „valóságos munkásparadicsom” látványa fogadja a látogatót. Annál na­gyobb volt a közvélemény meg­lepetése, amikor alig egy év el­teltével riasztó hírek érkeztek az új üzemről. Pontosabban ar­ról, hogy egymást érik a mun­kabeszüntetések, a fegyelem rendkívüli módon meglazult, szabotázs jellegű akciók zajla­nak le. nő a munkabalesetek száma. A vizsgálatok megálla­pították, hogy „összefüggés áll fenn a munkások nyugtalansá­ga, másrészt a munka intenzitása és annak egyhangúsága között...” A balesetek fő ókát pedig azzal hozták összefüggésbe, hogy az automatizálás viszonyai között a munkás számára gyötrővé vá­lik az a tudat, hogy személyi­sége megsemmisül. .Mint tudjuk, világjelenségről van szó, arról, hogy a tudo­mányos technikai forradalom előrehaladásával, a munkameg­osztás téréből y e se dósé v el mind jobban terjed, fejlődik az au­tomatizálás, a munira egyhan­gúbbá válik. Szocialista viszo­nyok között azonban ez a körül­mény nem vezet konfliktushoz, mert nem jár együtt a munkás elszemélytelenedésével. A szocializmus azt tudatosít­ja a korszerű technikát kezelő munkásban, hogy hatalmas ér­tékű társadalmi vagyon haszno­sításáért felelős, s ezzel egye­nes arányban növekszik a tár­sadalom iránti felelőssége. Ah­hoz, hogy ezt lássa, érzékelje, nemcsak szakmai tudással kell rendelkeznie, hanem megfelelő erkölcsi tartással is. Olyan szem_ léletmóddal. amely a társadal­mi összefüggések ismeretében világosan látja az egyén he­lyét. szerepének fontosságát, ér­tékét az adott termelési me­chanizmuson belül. Ehhez természetesen ismernie kell mindenekelőtt a munka­helye életéit. Vannak, akik ala­pos szociológiai vizsgálatok alap­ján növekvő pszichikai igény­nek nevezik a munkásók azon kívánságát, hogy betekintést en­gedjenek számukra az üzem életébe, gondjaiba, hiszen csak így ismerhet^- fel saját helyü­ket is. A részvétel, a közremű­ködés igénye, szükségessége, amely a szocialista berendezésű országokban annyira természe­tes következmény, egyu ital meg­könnyíti a vezetők munkáját is. Bátran nevezhetjük nemzetkö_ zi érvényű tapasztalatnak, ame­lyet számos, a szocialista orszá­gokban lefolytatott vizsgálat adatai támasztanaik alá, hogy a munka végzésének monotóniá­ját képes feloldani a jó mun­kahelyi közérzet, a közösség életének demokrhtikus légköre, s az, ha a vezetők számára a munkás személyiségével való törődés legalább olyan fontos, mint a tervek teljesítése. Hazai tapasztalataink is ezt hangsú­lyozzák, főként ami a szocia­lista brigádmozgaloín eredmé­nyeit illeti.. Az állami iparban éz idő sze­rint valamivel több, mint 115 ezer brigádban 1 millió 275 ezer munka,, tagja a mozgalomnak. Az a körülmény, hogy a szo­cialista cím elnyerése a szocia­lista munka és életvitel függ­vénye, egyben elősegíti az egyes kollektívák stabilizálódását, kö­tődését a gyárhoz, a munkahely­hez. Ezekben a brigádokban az emberek egymás iránt érzett felelőssége magától értetődő módon fejleszti a társadalmi felelősségtudatot, serkenti a közösség érdekében végzett munkát. A fegyelem, a gyári elő­írások pontos betartása olyan kötelesség, amely szorosan ösz- szefügg a hivatástudattal, azzal a felismeréssel, hogy az egyén boldogulásához a közösség gya­rapodásán át vezet az út. (K I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom