Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

emberéért Ezekben a napokban, hetek­ben százezrek beszélnek róla, megvitatják, értékelik, gondol­kodnak rajta. Így jó, így a ter­mészetes. Az új kormányhatá­rozat olyan dokumeturn, amely sokakat érint, mondhatni az egész társadalmat, az egész nemzetet. Nem vagyunk gazdagok. Még­is sokat áldoztunk a jövendő generációra, gyermekekre. A jövőben még tölbb forint vál­tozik át gyermekgondozási se­géllyé. családi pótlékká, bölcső­dei, óvodai férőhellyé és külön­böző más, szorosan ehhez kap­csolódó kedvezménnyé. A pénz fontos dolog. Meg­könnyíti a gondokat, segít bi­zonyos problémák megoldásá­ban. Kétségtelen, hogy ez is befolyásolja az elhatározásokat, a gondolkodást, a tervezést. A plusz forintok, a kedvez­mények bizonyára kedvező ha­tást váltanak ki, jólesnek majd mindenkinek, akire vonatkoz­nak. Péntektől kezdve intézke­dések sora követi egymást. Az intézkedés nyomán nagyobb anyagi megbecsülést kapnak az anyák és azok között is a több gyermeket vállalók. Mindez azonban csak egy ré- | sze — ha nagyon jelentős ré­sze is — annak a feladatsoro­zatnak, amelynek célja a nép- szaporulat növelése, a jövendő családok megalapozása, a nők egészségének fokozottabb védel­me. Valamennyi égetően fon­tos kérdés. És mint a láncsze­mek kapcsolódnak egymáshoz. Ha az -abortus-bizottságók jegyzőkönyveinek lapjait for­gatja valaki, a művi beavatko­zás engedélyezéséhez sokféle érv található. Ezek közül né­hányat méltányolni kell — és méltányol is az új döntés. Két­ségtelen, hogy az életkörülmé­nyek, a szociális körülmények befolyásolhatják annak eldönté­sét, hogy megszülessék-e a gyermek vagy sem. De nem elfogadható a kényelemszere­tet, a közöny, a felelőtlenség és a nemtörődömség! Életet adni — csodálatos és szent joga a nőnek! Ugyanak­kor gyermeket nevelni nemcsak nagy öröm, hanem felelősség és gond is. Az anyák ezt mind nagyon jól tudják. A határozat egyik célja, hogy ez a gondot csökkentse, bogy a terhek egy részét levegye a családok — különösen a többgyermekes csa­ládok válláról. Nemcsak ilyesfajta gpndről és nemcsak ilyen felelősségről van szó. Mentalitások ellen kell küzdeni, gondolkodásmóddal kell hadakozni, amely néha arra készteti a nőt, hogy saját érdeke, saját egészsége elíen cselekedjék. Nem véletlen,' hogy komplex határozat született, amely ki­terjed a házasulandók kötelező egészségügyi felvilágosításától n fogamzásgátló szerek foko­zottabb elterjesztéséig. Az abortusról is sző van ter­mészetesen. Arról, hogy fiatal, egészséges asszonyok ne fosszák meg magukat a gyermekáldás hihetetlen örömétől. Hogy ne intézzék el meggondolatlan vállvonogatással ezt a kérdést, és ne legven okuk később eset­leg mit megbánniuk. Családtei*vezés, fel vita gosí tfe. egészségvédelem. Fogalmak, amelyekről beszélünk, de ame­lyeknek jelentőségét még nem érezzük és nem hangoztatjuk eléggé. Fogalmak, amelyet az elkövetkező időben alaposabban át kell gondolnunk. Jó és humánus döntés szüle­tett. Ha betűi megelevenednek, remélhetően a magunk sorsán át az egész nemzet életét és jowêjét kedvezően érintik. 1973, OKTÓBER 16., KEDD Ara: 1,— forint XXVIII ÉVFOLYAM, 242. SZÄM Ssőnyegssö vonok országos vetélkedője Békésen Nagy av>. izgalom... Gábris Julianna, á Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet battonyai részlegének a ver e yzője to­rontáli szőnyeget sző. Csongrádi, szentesi, jászárok- szállási, egri, kunszentmáklósi. mezőtúri, békésszentandrási és békéscsabai szőnyegszövők ve­télkedtek október 13-án a Csa­ba Szőnyegszövő békési üzemé­ben. A háziipari szövetkezetek azokat küldték az országos ve­télkedőre, akik az előzőleg megtartott házi versenyen a legjobbak voltak. összesen 55-en álltak rajt­hoz, közülük 25-en perzsa-, 30- an torontáli szőnyeget szőttek. A Csaba Szőnyegszövő 10—10. a többi háziipari szövetkezet 2—3 versenyzővel képviseltette magát. Valamennyiüknek a gyakorlati és az elméleti fél­készültségükről egyaránt tanúbi­zonyságot kellett tenniük. Az utóbbi szakmai, történelmi és szövetkezetpolitikai kérdésekre terjedt ki. A szőnyegszövés el­bírálásánál a minőséget és a mennyiséget vette figyelembe a zsűri. • Dr. PiTis Pálné, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetke­zetek Országos Szövetségének elnöke elismeréssel nyilatkozott a vetélkedő jó előkészítéséről. — A házigazdát dicséret ille­ti a jő szervezésért, a vendé­gek iránti előzékenységért, a kedvező atmoszféra kialakítá­sáért. Volt már országos ve­télkedő a megyében, mégpedig Szarvason a népművészeti szőt­tes készítőké. Békésen a ko­sárfonóké. Szolnok megyében, Mezőtúron a kerámiaikészítők legjobbjai vetélkedtek. Ez a negyedik tehát. Jő, hogy nem Békéscsabán, a szövetkezet köz­pontjában, hanem a békési üzemében rendezték, amellyel most megismerkedhetünk. El kell ismerni, sóikat fejlődött a részleg. Külön örömet jelent, hogy a KISZ társadalmi mun­kában pinceklubot hozott lét­re, ahol kulturáltan szórakoz­hatnak a fiatalok — mondotta a HISZÖV elnöke. S ha már a vendéglátók ilyen szép dicséretet kaptak. hadd mondjuk el, hogy a ve­télkedő előkészítésén a legtöb­bet Futaki Angéla, a szövet­kezeti bizottság elnöke, Wag­ner Mihály, a gyártáselőkészítő üzem vezetője és Mohnács Pál- né, a békési • részleg vezetője fáradozott. Mohnács Pálnéra különösen sok feladat hárult, mert az egész üzemet át kellett ren­deznie a versenyre. Ö azonban nem maradt magára. Nagy lel­kesedéssel segítettek a munka­társai. Segítették a Békési Épí­tőipari Szövetkezet dolgozói is, akik a belső átalakítási mun­kákat a részlegvezető kérésére jóval a vállalt határidő előtt befejezték. És amíg a zsűri dolgozott, a békésiek színjátszói két vidám jelenet, a békésszentandrásiak lány tánccsoportja pedig citera- zenével kísért tánc bemutatá­sával szórakoztatták a vendé­geket, A vetélkedőn a versenyzők valamennyien igazolták, hogy válóban a szakma kiváló mű­velői. És bár alig volt közöt­tük különbség, végül mégis ki lehetett alakítani a ’végső sor­rendet. A zsűri elbírálása alap­ján a torontáli szőnyegszövés­ben első lett Csabai Teréz (Kunszentmiklós), második To- monyickj, Anna (Békésszent- andrás), harmadik Kun Antalné (Mezőtúr), negyedik Furka Emi. Ua (Csaba), ötödik Pocsai Má­ria (Csaba). Perzsaszőnyeg- szövésben első lett Kovács Gá- borné (Csaba), második Teleg- di Piroska (Csaba), harmadik Fésűs Sándorné (Békésszent- andrás), negyedik Telegdi Va­léria (Csaba), ötödik Bodnár Anna (Békésszentandrás). A helyezések sorrendjében 2 ezer, 1500, 1000, 500 és 300 forint volt a jutalom. És ráadásul sok-sok taps. Minden verseny­ző egy-egy |zép szőnyeget is kapott P. B. Mint a hárfamfivész... Telegdi Valéria, a Csaba Szőnyegszövő békési részlegének perzsaszőnyer,-szövőnője csoportjában a 4. helyre küzdötte fel magát. Kádár János interjúja a szovjet rádióban és televízióban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nyi­latkozott A. Kaverznyevnek, a szovjet rádió és televízió bu­dapesti tudósítójának. A szocia­lista országok pártvezetődnek Krím-félszigetí baráti találko­zója jelentőségével, a szocialis­ta országok közös külpolitikai akcióinak eredményeivel, a magyar—szovjet baráti kapcso­latokkal foglalkozó, s október 4-én készült interjút a szovjet rádió és televízió, valamint a Magyar Rádió és Televízió ok­tóber 14-én, vasárnap este köz­vetítette. (MTI) A Jókai Színház sikere Budapesten Hétfőn a Budapesti Művé­szeti Hetek alkalmából a Fő­városi Operettszínházban meg­kezdődött a vidéki színházak seregszemléje a főváros egyesí­tésének lQfK évfordulója tiszte­letére. Elsőként a Békés megyei Jókai Színház mutatkozott be a budapestieknek. Az előadás előtt dr. Malonyai Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője mondott üdvözlő beszédet. A Békés megyei Jókai Szín­ház társulata Bornemissza Pé­ter és Móricz Zsigmond „Ma­gyar Elektra” című kétrészes tragédiáját adta elő Baranyí Ferenc ,,A lónak vélt meny­asszony” című komédiájával, Lovas Edit rendezésében. A premieren megjelent tár­sadalmi, politikai, művészeti életünk számos kiválósága, akik hosszas tapssal jutalmazták a Békés megyei művészek előadá­sát. (MTI) Helytállás cs földeken Hatvan százalékban már elvetettek Ülést tartott a megyei mező- gazdasági operatív bizottság. Megállapították, hogy rég küz­döttek a mezők munkásai az idei őszhöz hasonló nehézségek­kel. A rendkívül aszályos idő­járás több oldalon érezteti hát­rányos hatását. A szántó trak­torok például asztallap nagyság, nyi rögöket szaggatnak fel. Még a príma mezőségi talajokon is többszöri gépi munkafolyamat­tal tudják megfelelően előkészí. teni a talajt, az erősen kötött, szikes talajokon pedig még több a gond, a probléma. Ennek ellenére derekasan helytállnak az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek traktorosai. A szárazság ellené­re mindenütt príma vetőágyba hull a jövő évi kenyérnekvaló magja. Az ossz őszibúza vetésre szánt, terület 80 százalékán már megművelték a talajt, 60 szá­zalékán pedig befejezték a ve­tést. Az eddigi eredmények ar­ról tanúskodnak: optimális idő­ben leteszik a vetés gondját a megye mezőgazdasági üzemei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom