Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

/ » / 1 / Flem csodaszer Mindössze néhány éve ter­jedt el hazánkban a közös mun­ka határidejének rövidítésére, a minőség javítására a szocialista szerződés Főként a nagyobb je­lentőségű építkezéseknél, beru­házásoknál alkalmazzák. Szocia­lista szerződést köt két vállalat, de az sem, ritka, hogy egyetem, főiskola működig együtt a vál­lalatokkal, illetve több intéz­mény és üzem ír alá szocialista szerződést a közös íeladatők el­végzésére. A szocialista szerződés nem csodaszer, bármennyire is annak tekintik sokan. Ügy gondolják, elég formálisan meghirdetni, s máris lesz anyag, rövidülnek a határidők, egy csapásra kitűnő­vé válik a munka minősége. Er­ről pedig szó sincs. Az új típusú kapcsolatban éppen az a lényeg, hogy az új munkastílust, foko­zott erőfeszítést, jó előkészítést és magasfokú szervezettséget igényel. Az eddigi tapasztalatok sze­rint, kiemelkedő termelési sike­rek születtek szocialista szerző­dések nyomán. De az eredmé­nyes közreműködők is kivétel nélkül hangsúlyozzák az előké­szítés fontosságát. Olyan alapos előkészítésre van szükség, amelybe a vállalat egészét be­vonják, mert anélkül csak a vezetők glondja marad a koope­ráció előkészítése, lébonyolítá­sa! Ezért alapvető követelmény az üzem párt- és társadalmi szerveinek bevonás® a közös inunkába, a szerződés előkészí­tésébe. Példák sorq bizonyítja a jól előkészített és lebonyolított kö­zös munkák rendkívüli hasznát. Így épült a Tisza II. Vízmű, a Dunai Cement- és Mészmú, a Tiszamenti Vegyiművek újabb gyára — mind határidő előtt. A lakosságot közvetlenül érintő be­ruházásoknál is sikerrel alkal­mazzák már a szocialista szer­ződést. A fővárosban így sike­rült határidő előtt újjáalakítani az Alagutat, Lánchidat, a Rá­kóczi utat. Így épüli gyorsított ütemben a metró, a Fehérvári, a Soroksári út. Minden megyében, szi^e minden városban találni példát a szocialista szerződés hasznos alkalmazására. Gyárak, intéz­mények tucatjai, dolgozók tízez­rei vállalnak többletmunkát fo­kozott erőfeszítést a közös cél érdekében. Új vonás a szocialista szerző­déseknél, hogy a résztvevők nem csupán egv-egy beruházás, építkezés meggyorsításánál al­kalmazzák, hanem tartós kap­csolattá is bővítik. Ezeket a munkakapcsolatokat régebben az jellemezte, hogy a közreműködésire felkért üzemek, vállalatok nem szívesen vettek részt a közös munkában Bebi­zonyosodott: a húzódozás oka a legtöbb esetben az volt hogy az együttműködést felkínálók meg­alapozatlanul, előkészítés, ter­vezés nélkül akartak határidő- rövidítést elérni. Ennek pedig csakis kudarc lehet a vége. Ma már öyen jelenséggel szerencsié­re ritkán találkozunk, a szocia­lista szerződésit felkínálók tud­ják, hogy csak a jó előkészítés lehet a közös vállalkozás sike­rének alapja. A lakosság is közvetlenül ér­zi, tapasztalja a szocialista szer­ződéssel végzett munkák hasz­nát hiszen a tervezettnél hama­rabb elkészült utat. új üzemet, áruházát vehet birtokába. Hasz­nos erő tehát a szocialista szer­ződés. Érdemes többször és job­ban kihasználni! e. G*. Megalakult a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Novemberben tanácskozóülésen fogadják el az ügyrendet Békéscsabán október 1-én, hétfőn a Békés megyei Rendőr­főkapitányság tanácskozótermé­ben megalakult, a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. E testületbe kinevezett és felkért tisztségviselők első tanácskozá­sán — melyen részt vett dr. Fekete Antal, a párt megyei bi_ zottsága közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezetője, Mihalik György rendórömagy, a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára — Hi_ das Mihály rendőrezredes, me­gyei főkapitány mondott beve­zető beszédet. Utalt arra, hogy a Minisztertanács 1972. szeptem­ber 27-i ülésén foglalkozott a közlekedésbiztonság kérdéseivel s ezzel kapcsolatban több-intéz­kedést hozott. Határozatában megállapította, hogy a közúti közlekedés hazánkban erőtelje­sen fejlődik, a forgalombizton­ság viszont kedvezőtlenül ala­kul, sok a közúti baleset. Fel­tárta az ezekkel összefüggő oko­kat is és megállapította, hogy a közúti közlekedés biztonsá­ga fontos társadalmi és politi. kai érdek, éppen ezért fe'hívta a miniszte. reket. a különböző szervek veze­tőit, hogv a közúti közlekedés­sel kapcsolatos balesetmegelő­zés és biztonság követelményeit maradéktalanul érvényesítsék. Mint mondotta, a közúti bal­esetek megelőzését a belügyi szervek egyedül nem képesek megoldani, a közlekedési gon­dok, prob'émák túlnőtték ható­körét. Társadalmi feladattá vált tehát a balesetek megelőzése. A korábbi Közúti Közlekedési Bal­eseti Tanács több mint tízéves munkája során jól betöltötte fel. adatát, azonban a fejlődés töb­bet követel. Szélesebb keretek közt kell tevékenykedni a jövő­ben. Erre lesz hivatva — az országos szervként már megala­kult — a megyében most ala­kuló Közlekedésbiztonsági Ta­nács, melyben a megyei főka- ! pitány az elnöki teendők ellátá- ! savai dr. Sajti Imre rendőralez. redes főkapitány-helyettest, az ügyvezetői elnöki teendőkkel Molnár Imre rendőralezredest, a közlekedésrendészeti osztály ve­zetőjét, a titkári teendők ellá­tásával Békési Imre rendőrőr­nagy, megelőzési főelőadót j bízta meg. Majd felkérte Boros j Józsefet, a KPM Közúti Igazga- j tóság megyei vezetőjét. Csaba Mártont, a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának ve­zetőjét, Deák Gyulát, a Békés \ megyei Népújság helyettes fő- ! szerkesztőjét, dr. Földházi Sán_ i dort, a megyei autóklub titkárát, i Gácsér Józsefet, a megyei ta- i nács vb művelődésügyi osztályá- ! nak vezetőjét. Prókai Ferencnét, ! a Szakszervezetek Me°yei Ta_ j nácsa munkatársát, dr. Takács ; Jánost, a megyei tanács vb épf. 1 tési. közlekedési osztályának ve. zetőjét és Vándor Pált, a Volán 8-as számú Vállalatának igazg*» tóját a Közlekedésbiztonsági í Tanács elnökségében való rész­vételre. A felkérést valamenv- ! nvien elfogadták. Hidas elvtárs bevezető szavai I «ián dr. Sajti Imre rövid áitte- I kintést adott a közúti közleke­dés helyzetéről, a balesetek ala­kulásáról. Majd a következőket mondta: — Egy nyugati felfogás szerint „a XX. század embere a közlekedési balesetek á'dozatain keresztül rója le adóját a mo­dem technikának”. Az adózás­nak e módját mi nem tekintjük törvényszerűnek. Állami és társadalmi rendünk lényegéből fakad, hogy az embert tekintjük a legértéke­sebbnek. Ezen túlmenően a közúti for­galom három összetevője: a pá­lya, a jármű és az ember közül elsősorban az ember oldaláról lehet, és kell a legtöbbet tenni. Bizonyítja ezt az is, hogy a be­következett balesetek mintegy 96 százalékát az emberi mulasz. tás, a felelőtlenség, az előírt szabályok megszegése okozza. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács nemes feladatra vállalko­zik, amikor az ember oktatása, nevelése révén a közlekedési balesetek megelőzését tűzi ki célul. Ezért az agitáció és a propaganda minden lehetséges eszközét fe' kell használnunk a kulturált közlekedésre irányuló j munkánkban. El kell jutni minden közle­kedő emberhez, járművezető­höz, utashoz. gyalogoshoz egyaránt, hogy felkeltsük fe- 'elősségüket embertársaik, sa­ját maguk és családjuk iránt. ; hogy társadalmi üggyé tudjuk tenni egész tevékenységünket — 1 mondotta többek között, majd előterjesztette a megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács ügy. rendjére vonatkozó javaslatát. Az ügyrend széles körben szabja meg a Közlekedésbizton. sági Tanács szervezeti működé, sét és munkaterületeit. A tanács feladatává teszi többek között, hogy javaslatokkal segítse: a balesetmegelőzé& irányának ki­alakítását; a balesetmegelőző, ismeretterjesztő és propaganda­munkával kapcsolatos megyei kiadványok. szemléltetőeszkö­zeik szerkesztését és terjesztését; a balesetelhárítási mozgalmak, versenyek, nevelési akciók, ve- télkelők és más rendezvények szervezését, értékelését; az óvo­dákban, alsó- és középfokú ok­tatási intézményekben folyó közlekedésoktatási, nevelési fel­adatok ellátását; a közlekedés- biztonság fokozását érintő jog­szabályok (helyi rendeletek) előkészítését; segítse a közleke­dés biztonságával összefüggő tu. dományos kutatásokat, azok nemzetközi és hazai eredmé­nyeinek közreadását. Az elnökség az ügyrendet né­hány’.javaslat beiktatásával el­fogadta és a novemberben ösz- szeülő tanácskozóülésnék el­fogadásra javasolta. Elhatároz­ta, hogy mintegy ötven, a köz­lekedésben legjobban érintett szervet (vállalatokat, intézmé­nyeket. társadalmi szerveket és szervezeteket) kér fel a bal eset- megelőző tevékenységben való részvételre. MA MIBŐL LESZ TÖBB „DOHÁNYUNK”? (3. oldal) TÁJÉKOZTATÓ A DIÁKOK SORKATONAI SZOLGÁLATA RÓL (4. oldal) Battonyai nevelők felhívása Battonya község felszabadulá. sáliak 29. évfordulóján a batto­nyai Mikes Kelemen Gimná­zium és Szakközépiskola MSZMP alapszervezete taggyű­lésen elhatározta, hogy az MSZMP 1972 júniusi közokta­táspolitikai párthatározatainak szellemében az eredményes ok­tató-nevelő munka színvonalá­nak tartalmi javítása mellett, szerény keretek között, de anya­gilag is hozzájárul a fizikai dol­gozók gyermekei jobb feltételek között történő tanulásához. Ezért a mezőgazdaságnak segít­séget nyújtó őszi betakarítási munkálatok idején a pártalap- szervezet nevelői, javaslatukra pedig az iskola összes nevelője önkéntes felajánlás újtán két­napi felügyeleti díját, szemé­lyenként száz forintot befizet a Békés megyei Tanács V. B. Kol­légiumi Alap csekkszámlájára. Megtiszteltetésnek tekinte­nénk. ha kezdeményezésünkhöz Békés megyei iskolai MSZMP alapszervezetei és nevelőtestü­letei is csatlakoznának. A battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközép, iskola MSZMP-alapszerve- zete Szerelik a hejőcsabai cementgyúr berendezéseit Miskolcon épül az ország leg nagyobb cementgyára. Az épülő cementgyárban befejezték két 84 méteres siló építését és 67 méteres siló építését és két 67 méteres hőcserélő torony betc nozását. Megkezdték a berendezések szerelését, helyére emelték az együk 100 méteres ke mence elemeit és előkészítik a második kemence összeállítását. Képünkön előkészítik a más«’ dik kemence szerelését (MTI fotó, Érfczi K. Gyula—KS>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom