Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

MINI Á G AZIN Ismered-e Európát? A szocialista Európa kialakulása és a KGST A II. világháborút követő években a Szovjetunió csapatai által felszabadított területeken egymás után alakultak meg a népi demokratikus köztársasá­gok: az országok a szocializ­mus építésének útjára lép­tek. A szovjet külügyminiszté­rium számtalan kísérletet tett a megszállt német zónák újbó­li, békés, demokratikus egye­nmniHii miittna úgni, dörögni, lük­tetni kezdtek a. gép hajtóművei. Hotezú hetek iz­galommal teli ké­szülődése, várako­zása után Feri­hegyről messzi út­ra indult harminc - egynéhány Békés megyei fiatal, hogy nyolc napot töltsön Moszkvá­ban, Leningrádban. Akik először ültek repülőn, fürkésző tekintettel figyelték rutinosabb szomszédjaikat, igye­keztek hasonló nyu­galmat erőltetni ma­gukra, próbálták el­lesni, hogy lehet egy mozdulattal becsatol­ni a biztonsági övét Az áhított nyugalom azonban csak néhány perc múlva követke­zett be, amikor a fel­hők fölé értünk: a tűző nyárban havas végtelenséget ' idéző vakító horizont le­nyűgöző látványa volt a „lámpaláz­csillapítónk’’. — Kik utaznak? — szólt a kérdés a cso­port vezetőjéhez, Varga Imréhez, a KISZ Békés megyei bizottsága munka­társához. — Az elmúlt évben hirdettük meg a me­gyében az ..Ifjúsági szocialista brigádok a ' negyedik ötéves terv sikeréért” moz­galmat. E verseny győztesei ülnek most a gépen, akik hóna­pokon át a legjobban dolgoztak, a legtöb­bet tettek egymás és a társadalom segíté­séért, a legjáratosab­bak voltak korunk kulturális és politikai kérdéseiben. A Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság, a körösladányi MEZŐGÉP Vállalat és a gyulai ^Fafém” Ktsz egy- egy brigádja, kívülük pedig más vállalatoknál, szer­veknél jó munkát végző KISZ- fiatal. Aztán a gép elkezdte a le­szállást, s hamarosan meggyő­ződhettünk róla. a „felül” nap­sütötte, ragyogó felhők milyen rondák, csapzottak „alulról”. Moszkva esővel fogadott ben­nünket. Nem is akármilyennel, holmi könnyű augusztusi hazai záporral, hanem tartós* masszív, itthon csak novemberben szo­kásos esővel. Ez rontotta, de nem rontotta el a társaság hangulatát. A vállalkozóbbak nekiindultak a metropolisznak. Természetesen metróval, minden turista dédel­gető védangyalával, a biztos fo­gódzóval, amelyben megkapasz­kodva már nem lehet nagyon nagy baj: a valójában remekül szervezett, könnyen áttekinthe- I tő labirintus mindenhová elka- ; lauzolja az embert. Természe­tesen az első délután, este fő ! célpontjaihoz, a GUM-áruház- j hoz és a Vörös-térre is. I Voltak, akik azonnal nyakára j akartak hágni rubeljeiknek, s j hajsütővel bim-bam csengővel, j s a jó ég tudja, mivel felfegy- j verkezve állítottak be késő es- í te a szálláshelyre. Mások, a tü- j relmesebbek jobban jártak — ! vagy már az első napon, vagy i a későbbiekben —: Ulelay Lász- i ló képzőművészeti kiadványo- j sítésére. A Nyugait váiasza; 1949. szeptember 9-én a né­met finánctőkésekkel együtt­működve megalakítják a Né­met Szövetségi Köztársaságot, s ezzel véglegesítik a ketté- osztottság tényét. Így 1949. ok­tóber 7-én Németország keleti felén — a szovjet övezetben — megalakul a Német Demokra­tikus Köztársaság, az első né­met népi állam. Az első állam­fő a világhírű kommunista, Wilhelm Pieck lett. Az NDK megalakulása után egy hónappal a szovjet kor­mány megszünteti a katonai kormányzást, helyére a Szov­jet Ellenőrző Bizottság, majd 1953-ban a polgári Főbizott­ság kerül. Az 1954. március 24-i szovjet kormányhatározat értelmében az NDK szuverén, független állam. A Szovjetunió a Főbizottságot megszünteti, s nagyköveti szántén diplomá­ciai kapcsolatot létesít az új országgal. 1949 januárjában megalakul Moszkvában a szocialista or­szágok nemzetközi gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa. A hat s alapitó tagország — Bulgária, • Csehszlovákia, Lengyelország, • hazánk, Románia és a Szovjet- « unió. — 1950- en az NDK, : 1962-ben Mongólia, 1972-ben ■ pedig Kuha lett a szervezet új ■ tagja. Az üléseken a Kínai ; NK, a Koreai NDK és a Viet- ! namí DK megfigyelői is részt : vesznek. Jugoszlávia 1964-ben • együttműködési szerződést kö- ; tött a KGST-vel, Finnország ! pedig jelenleg tárgyal a ha- : sonló státus megvalósításának : lehetőségeiről. A KGST nyílt szervezet, jj amelynek tagja lehet bárme- jj lyifc állam, ha a Tanács célki- jj tűzéseit magáénak vallja. A : tagországok természetesen a ; nyugati tőkés államokkal is ; jelentős kereskedelmet folytat- ■ nak. 1959 decemberében Szó- j fiában elfogadták a KGST j alapszabályát, amely leszöge- • zi: a tagállamok célja az erő- ; feszítések egyesítése a népgaz- j daságok tervszerű fejlesztésé- ! hez, a gazdasági és műszaki ; haladás meggyorsítása érdeké- jj ben. : fiatalok arcképcsarnoka Két jegyzőkönyv között 'яавяяяаяяяаяяааааавааяяаяяявваваяваявяааввяяая» Katonai erődökből iskolák Sokan romantikusnak nevez­ték Castrât, amikor kijelentet­te, hogy a régi katonai erő­dítményeket iskolákká kell át­alakítani. Ám nem egészen ■ яваямяааяяяяяя Kopernikusz -előadók Lengyelországban Ebben az esztendőben ün­nepli a világ a nagy lengye csillagász, Mikolaj Kopernikusz születésének 500. évfordulóját Hazájában azonban már 1970- ben megkezdődtek az ünnepsé­gek — és megkezdődött egy soi nagyszabású társadalmi akció. Ezek közül az egyik: a társada­lom saját erejéből 500 „Koper- nikusz-előadótermet”, azaz kor­szerűen felszerelt fizikai, kémiai és biológiai szak-tantermet léte. sít az általános és középiskolák­ban. Ezeket azok az iskolák kap. ják, amelyek a legjobb ered­ményt érik el az oktatásban, ahol a leghatásosabb nevelő­munka folyik s ahonnan a leg­több diákot veszik fel az egye­temekre, főiskolákra. Az első előadótermet 1970- ben, az ünnepségek megnyitá­sakor adták át a varsói Koper­nikusz Líceum diákjainak, az 500. felavatásának dátuma: 1973, az évforduló esztendeje. • egy éven belül több mint 10 ! ezer új iskolai tantermet nyi- : tottalk meg ily modem az or- ; szágban. A havannai Colombia erőd- ■ bői még 1959-ben 'hatalmas ok- ■ tatás! központ lett, melyben : általános ' és középiskolákat : helyeztek el. A moncadai erőd- ; ben berendezett intézményt ■ Július 26 Iskolavárosnak ne- : vezték el. Hasonlóképpen vették bír- : tokukba a diákok Kuba többi ; katonai erődjét is és ezzel a ; legégetőbb probléma, az isko- : laépületek hiánya átmenetileg | megoldódott. Ezzel egyidejűleg ■ kampányt indítottak az anal- ■ fabétizmus leküzdésére és moz- ■ galmat a tanárképzés érdeké- > ben. Kuba a latin-amerikai államok : közül elsőnek szabadult meg ; az analfabétizmustól. Az or- ■ szágban törvény született a j magániskolák államosításáról. : S napjainkban két és fél mii- : lióan tanulnak a különböző : oktatási intézményekben. Kubában jelenleg mintegy ■ 200 ezer diák tanul bentlaká- J sós iskolákban és körülbelül S ugyanennyi a napközis általá- • nos iskolákban. Most az ország fejlődés- : ben levő mezőgazdasági terű- ■ létéin olyan iskolákat akar- ■ nak létrehozni, ahol az elmé- ! letet összekötik a gyakorlattal : és a diákok tanftlás mellett : dolgoznak is. ■ _________________________..._____ 9 N éhány gondolat az őszi munkákról § шшшщ 1973, SZEPTEMBER 9. kát, albumokat vett a Druzs- ba könyvesboltban, Bényei Gá­bor szótárral gyarapodott, a „tízkilós” angol—magyarral, Regele Gabi zsákmánya pedig egy Carmen-operalemez volt. Tucatnyi magyar pedig to­vábbi tapasztalatokat szerzett a helyi esőről. A metróállomástól indulva kapualjból kapualjba rohanva jutottak el a Vörös-té­rig, ahol az edzettebb moszkva­iak százaival együtt nézték a híres őrségváltást. Nehéz meg­mondani, mi is tulajdonképpen a néhány percig tartó esemény varázsa: hiszen nem történik más, mint hogy a híres órával ékes bástya kapujából három fiatal katona díszlépésben a mauzóleumhoz vonul, kettőjük helyet cserél az akkor már egy órája ott állókkal, s a felvezető harmadikkal visszamennek a bástyakapuhoz. Igaz, nagyon de­koratív a díszlépés, imponáló az egyórás mozdulatlan őrség, de nem ez a fontos: sokkal in­kább a hely hangulata, Lenin földi maradványainak ad ott­hont a vörös, fekete építmény. S ennek hatása alól aligha van, aki kivonhatná magát. Mert ez az alacsony, szinte hadaró be­szédű, tatárvágású szemű em­ber azon kevesek közül való volt, akik egy fontos pillanat­ban irányítani tudták a világ történelmét Szeptember a tanévkezdés mellett a diákok számára az őszi : munkák idejét is jelenti. Az üzemekben, termelőszövetkezetek- ; ben szükség van a diákok segítségére és fontos, hogy a fiatalok is ■ érezzék: tevékenységük nem felesleges. A munkájukért természetesen munkabér jár a tanulóknak is. s A fiatalok ugyanolyan bérezésben részesülnek, mint az ugyanannyi ; munkát végző felnőtt dolgozók. Sok helyen ezt a pénzt az ősz- ! tályok egy közÖ6 kasszában helyezik el és később valamilyen kö- ■ zösségi célra használják fel. Ez esetben legfeljebb csak az a gond, : mire költsék a pénzt. Más helyeken viszont az a szokás, hogy a ■ kapott pénzt szétosztják a tanulók között. A problémák itt szok_ ; tak jelentkezni. Az egyszerűbb, kényelmesebb megoldás ilyenkor ■ az, hogy mindenki ugyanannyit kap, függetlenül attól, mennyit • dolgozik. Ez a lehető legrosszabb, hiszen már korán rászoktatják a ! gyerekeket arra, hogy: „nem érdemes húzni az igát, ha lazsálunk, 1 ugyanannyit kapunk, mintha szakad rólunk a víz!” Sok diák most dolgozik életében először és a munkáról szer- 5 zett első benyomásai talán egész életében hatással lesznek rá, és | nem mindegy, hogy milyennel. j в гваеазЕэеааеавааеавзааааваевегаааа&ваоааза A csend a bírósági folyósokon semmi más csendhez nem ha­sonlítható. Idegesség, szorongás, várakozás vibrál a levegőben. Nyílik az egyik ajtó. Magas, határozott járású fiatalember lép ki. Hóna alatt vastagra duz­zadt aktacsomó. Dr. Nagj László, járásbírósági fogalmazó. Hogy mit is jelent ez a beosztás? Nos, amolyan előiskola ez a későbbi jogi munkához. — 1966-ban érettségiztem Gyu­lán, az Erkel Ferenc Gimnázium­ban. Bár még abban az évben sikeresen felvételiztem a buda­pesti Eötvös Loránd Tudomány,, egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán, helyhiány miatt ki­maradtam. Nem volt más vá­lasztáson, elhelyezkedtem a gyulai Városi Tanács pénzügyi osztályán, de a következő évben ismét megpróbáltam. Előfelvétek lel sikerült, ezért bevonultam katonának. 1968-ban kezdtem meg tanulmányaimat, s ez év május 19-én avattak doktorrá. A tanulás azonban még most sem fejeződött be, bíró sze­retnék lenni. Most a bírói szak_ vizsga letételéig még igen sok gyakorlati tudnivalót kell elsa­játítanom, s ehhez itt, a járás- bíróságon minden feltétel bizto­sítva van. Ezen a pályán a ta­nulásnak, önképzésnek még a szakvizsga után sem szabad ab­bamaradnia. Rendszeresen újabb és újabb jogszabályokat kell megismerni és természetesen sű_ rűn kell lapozni a szakirodal­mat is ahhoz, hogy az állampol­gárok elénk kerülő ügyeiben minél nagyobb hozzáértéssel, fe_ lelősséggel és lelkiismeretesség­gel dönthessünk. Természetesen nemcsak a jog­tudományok kötik le érdeklődé, semet, mint gimnazista .tagja voltam a gyulai kamarazenekar­nak és a zene iránti rajongásom az egyetemi évek alatt sem szűnt meg. Állandó tagja voltam az egyetem koncertzenekará­nak. Kedvenc hangszeremet, a fuvolát ma is gyakran előve­szem pihentetőül. Ormosi Péter A Mini Magazint össze­állította: Lányai László I

Next

/
Oldalképek
Tartalom