Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Változások Köfegyánban — Шге büszkék a kötegyáiri­ak? — ezzel a kérdéssel kopog­tattam be Felföldi Imréhez, a kötegyáni Petőfi Tsz elnökéhez. — Jöjjön a központi majorba, odamegyek, s kérdezze meg az embereket. Gépkocsiba ülünk. ÜTközben megtudom, hogy a tsz nem a legjobb természeti adottságok­kal rendelkezik. Megérkezünk Elsőnek Virág Gyula raktárost kérdezem: mire büszke? — A betakarítás alatt a mag­tisztítást irányítottam. Az idén egészen más volt, mint tavaly. Vásároltunk két magtisztítót, s ezzel megszüntettük a zsákolást. Az előző évben ötvenen tiszti™ tettük a magot, az idén ugyan­ezt tizenhármán, sokkal rövi- debb idő alatt. Tavaly még szeptemberben Is rostáltunk — Az előző évben öt kombájn nunkat 900 órán át javítottuk, az idén a hét gépre mindössze háromszázat szá­moltunk el — kapcsolódik a be­szélgetésbe Fazekas Bé'a segéd- üzemág-vezető. — Egy szerelőt állítottunk a gépek mellé, hogy ne kelljen minden kis hibával beszaladni a műhelybe. Nem voltak alkatrész-problémáink sem. Versenyt hirdettünk kom- hájnosaink között Talán ennék is köszönhető, hogy szemben a tavalyi 34 nappal, az idén 24 nap alatt fejeztük be az aratást A hét kombájnnal 400 vagon terményt takarítottunk be.' Elmondta még, hogy az aratás időszakában mindenkinek 50 százalékos térítés ellenében me­leg ebédről gondoskodtak. Ta­valy csak a komhájnosok kap™ ták ezt a szolgáltatást — Mi okozhatta ezt a gyöke­res változást? — Erre a kér­désre Borzas Gábor fogatos bri­gádvezető fogalmazta meg vá­laszát — Saját bőrünkön tapasztal­tuk, hogy nem elég a jóakarat ahhoz, bogy valaki vezessen, el­engedhetetlen a megfelelő szak­képzettség is. Felföldi elvtárs tavasz óta sok mindent újjászer­vezett. Az átszervezést kissé zsörtölődve fogadtuk, különösen a magtisztítás gépesítésétől ide., genkedtünk. Fätettük a kerese­tet Azt hittük, csökken. Az első fizetésnél aztán láttuk, hogy nem így van. Azóta megnyugod­tunk, nekünk könnyebb lett a munkánk, a pénz pedig nem változott Közben többen összejövünk. Büszkék arra is, hogy a tavalyi tizennyolccal szemben az idén mindössze két üzemi baleset volt a gazdaságban. A tavasz- szal 116 dolgozónak tették kö­telezővé, hogy munkavédelem­ből vizsgát tegyen. — Talán ez is alátámasztja a munkafegye­lem szilárdulását — mondja Nemes Imre munkavédelmi fe­lelős, aki kezében összetekert papírlapot tart, a tsz-központ fásítási tervét Erre is gondol­nak. Fiatalember közelít a csoport. hoz. Kérdezze meg Lajost is, mondják, egy éve van a tsz- ben. Fazekas Lajos mezőgazdasági technikumot végzett. — Elégedetté a keresettel? — 2400 forint a havi fizeté­sem. A technikum után egy évig a gabonafelvásárló vállalatnál dolgoztam, ott 1700 forintot ke­restem. Ha még hozzáteszem, hogy helybeli vagyok, azt hi­szem érthető, itt szeretnék ma. radni. Letelt a munkaidő. A lóistálló felől kacagás hallatszik. Idős, deres ba jszú bácsi áll a kör köze. pén, 19-es emlékeket mesél. Harminckilencen vonultak be ebből a faluból a Vörös Had­seregbe A többiek mondták, hogy 76 éves létére mindennap kijár a tsz-be. Fogatos. Tizenegy év óta járadékos, hat éve pedig nyugdíjat kap, de nem tud ott­hon maradni. — Ев mire büszke az elnök? — Talán arra, hogy az embe_ rek megértették a szándékomat Eleinte zökkenőkkel ugyan, de az eredményeket látva, belát­ták: szükség van a vezetés kor_ szerüsítésére. Az emberek szere­tik, ha rendben mennek a dol­gok. Később megtudtam, amfg az emberekkel beszélgettem, az el­nök a szomszéd tsz agronómu- sával kötött üzletet. A tsz bér­szántást vállal. Kötegyánban egy éve még a szalmát se húzták le szeptember végére. Most viszont már augusztusban kölcsönadhat, ják gépeiket. Jövőre áttérnek a zárt rendszerű cukorrépa-ter­mesztésre. Ée aztán majd jön a többi.. Hajdú Antal Á költségvetés fele — oktatásra, lakásépítésre \ Az ipari termelés ebben az év_ 1 ben Ukrajnában 6 százalékkal I növekszik, Külföldön jó], ismer­tek az ukrán gépgyártási, kohá­szati, vegyipari és rádióelektro­nikai termékek. A köztársaság­ban rövid időn belül számos új nagy ipari létesítmény kezdi el a termelést, közöttük egy nagy kapacitású kohómű, textil- és kötöttáru kombinát. A gazdasági élet fejlődésének gyors üteme biztosítja a teljes foglalkozta­tottságot és a lakosság jólétének állandó növekedését Ukrajna ebben az évben költségvetésének felét az oktatás, az egészségvé­delem további fejlesztésére, la­kásépítésre és egyéb társadalmi szükségletekre fordítja. Fiatalok! Szerezzetek szakmunkás -bizonyítványt! À ..Fémmunkás** Vállalat Kecskeméti Gyára 1973. szeptember hónapban szerkezetlakaios szakképesítés megszerzéséhez 1 éves tanfolyamot indít Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése 1974. szeptemberig, VI. általános iskola. A képzés a gyár területén történik, a folyamatos részvétel kötelező. A tanfolyam költségeit gyárunk fedezi, vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés személyesen, vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. Kecskemét, Izsáki át 6. Határidő: szeptember 15. Villamosított vasútvonal A Nagykáta—Üjszász—Szolnok közötti 45 kilométer hosszúságú villamosított vasútvonalat 4 hónappal a határidő előtt sikerült átadni. Képünkön: az első villamos vontatású szerelvény Táptó- szelém (MTI fotó: Hadas János felvétele—KS) Rádiótelefonok Dániából Az Elektroimpex bemutató­termében a dán Storno cég be­mutatta magyar szakembereknek legújabb típusú rádiótelefonja­it, urh-rendszereit. A sikeres kétnapos kiállítás utáin a MÄV megbízásából az Elektroimpex csaknem 250 000 dán korona, ér­tékben rendelt urh-rádiótelefo- nokat a vállalattól. E berende­zéseket elsősorban a hazai Die­sel-mozdonyokra szerelik majd fel. A magyar külkereskedelmi vállalat további négy komplett urh-rádiótelefon-rendszerrői isi ajánlatot kért a Storno cégtől,, s a tervek szerint az üzletkötés után ezeket a Gödöllői Mélyé­pítő Váltalait és a Debreceni Közútépítő Válla tat alkalmazza majd. Egyébként dán urti-rádiótele­fon okát használnak többek kö­zött a metrónál, a magyar víz­ügyi szerveknél, a MAV-nál, valamint ar MTI-nél. Mentő­szolgálatunk szinte valamennyi gépkocsija Stamo-készülékekkei dolgozik. Csárdaszállás! Petőfi Járt utat járatlanért ne hagyj el! — szól a népi bölcsesség. S valóban az: okos, megfohtolan- dó intelem. Éppen csak értel­mezni keü tudni. Még a mező­gazdasági üzemekben is. Ugyanis — miként az napról napra be is bizonyosodik —. ha a változó feltételekhez a gazda­ságok csak a termelés állandó korszerűsítésével képesek alkal­mazkodni, akikor tulajdonkép­pen számukra az egyedül járha­tó út, az általuk eleddig még ki nem próbált, járatlan út Azaz a járatlan út járása: a régi mód­szereik módosítása, felváltása a jobbal — ez jelenti a járt utat Ezt az utat valóban nem érde-i mes elhalni. Jól tudják a csár­daszállást Petőfi Tsz szakembe­rei is. És tudják azt is, hogy a gazdálkodás új útjai, az az új! út, amelyen most elindultak, igazság szerint nem is nevezhető járatlan útnak. Gazdaságok egész sora. a többség halad raj­ta — sikerrel. Amikor tehát a csárdaszállási tsz-ben nekiláttak a munka- és üzemszervezés korszerűsítésé­nek, az egyre járhatatlanabbá váló járt utat cserélték fel — tegyük hozzá: szükségszerűen — a mind járhatóbbá váló, de álta­luk mée járatlan útra, amelyet egyre szélesebbre taposnak a rajta haladók. Kern lehet öncél Alakuláskor — amikor is a csárdaszaüási Petőfi Tsz 1965 ja­nuárjában két termelőszövetke­zet egyesülésével létrejött — még igazán nem gondolhattak a már ismert legkorszerűbb üzemi szervezet kialakítására. Ez nem is lehetett cél A szervezés nem önmagáéit van. A feltételeknek legjobban megfelelő munka- és üzemszervezési megoldást kel­lett megtalálniuk. Az adottság gaikhoz legjobban alkalmazkodó rendező-elvet, A területi elv szerinti üzemi szervezet mellett szólt nemcsak az, hogy az új tsz beruházási, gazdasági épületei rendkívül széttagoltak, egymástól távol he­lyezkedtek el a gazdaság terüle­tén, hanem az is, hogy igyekez­ni kellett a tagok számára mi­nél „észrevétlenebbé’’, zökkenő­mentesebbé tenni ar egyesülést. Elsősorban azok miatt akik a fent idézett szólásmondást szó szerint értelmezték. Így a nagy tsz jó darabig továbbra is úgy működött, mint két kisebb ter­melőszövetkezet közös vezptő. séggel. Am az egyesülés után a beru­házások már koncentráltan va­lósultak és valósulnak meg, erő­teljesein fokozódott és fokozódik Tsx a gépesítés, a7 élet, pontosabban a gazdaság, élet kikényszeríti a termelési szerkezet ésszerűsíté­séit. A versenyt már nem lehet felvenni az élenjárókkal 20—30 fél« növényt termesztve. Alapo­san meg kell vizsgálni, melyik az az öt-hat kultúra, amelyik éppen ezt, a csárdaszállási talajt kedveli, és amelyet egyben jöve­delmezően is lehet termeszteni. ügy foglalja azután ei a 2 400 hektáros szántót szép lassan a korábban termesztett negyedszáz féle növény helyett a búza, a rizs, a kukorica, a napraforgó, cukorrépa, a lucerna, illetve az állattenyésztés igényeinek meg­felelően még egy-két egyéb ta­karmánynövény. Ня megvizsgáljuk: ezek a nö­vények azok, amelyeknek veté­si éb betakarítási ideje nem esik egybp (tehát a munkaszervezés­ben előrelépést hozihat az, hogy nem kell munkacsúcsokkal szá­molni) ugyanakkor termeszté­sükben mezőgazdaságunknak nagy gyakorlata van. Csakhogy aki eredményeket akar velük el­érni, az legfeljebb csak tiszteibe, ti a hagyományokat. Űj módszerekre, e emiatt új szervezetre van szükség. Fejletten! a technikát A búza több mint nyolcszáz hektáron, a riz» csaknem három­százon díszük, a napraforgó ve­tésterülete ís meghaladja a két­száz hektárt, a kukoricáé meg a háromszázat. A 160 kocás sertés- tenyészet kétezer hízót bocsát ki évente, a 150 tehenes szarvasmarha-tartást húshasz. nosításra kellene átalakítani. A négyszázhetvenhat tagból pedig alig háromszáz vállai már csak munkát, közülük is minden ötö­dik elmúlt már hatvan éves. A„ erőket tovább már nem le­het megosztani és ami van, an­nak is állandóan javítani kel] a minőségét. Először is a technikát keli. fejleszteni. A csórdaszálIádak felkészül­tek a dolgozó tagok számának állandó csökkenésére. Fokozott gépesítéssel, a kémiai szerek ki- terjedtebb alkalmazásával. A búza- és a rizstermesztés mun­káit már teljesen gépek végzik. A negyedik ötéves tervidőszak végéig megszűnik a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa kézi kapálása is és megvalósítják e növények teljes gépi betakarítá­sát. A leegyszerűsített termelési szerkezet, a nagy méretek mind­ezt fél tétlenül meg is kívánják Nem mindegy, hogy a nyolc­százhatvan hektár búzát le tud- jáík-e aratni két hót alatt meg­felelő gépekkel, jól szervező tt- seggel. vagy pedig a betakarítás elhúzódik az előbbiek hiányá­ban, s így — mint az elmúlt év­ben is — kéjt hét alatt esetleg 5—600 ezer forintot is elveszte­nek. Nem véletlen tehát, hogy a tsz a* utóbbi nyolc évben beru­házott csaknem negyvenmillió forintból több mint 40 százalé­kot költött gépeikre. Mint ahogy nem véletlen az sem, hogy a munka- ée üzemszervezés kor­szerűsítésére kidolgozott prog­ramjukban külön kiemelik, hogy „ a következő 2—3 évben a be­ruházási lehetőségeinket teljes egészében a gépesítés megoldá­sára kell felhasználnunk.’’ Növekvő szakértelemmel A már említett nagy méretek a termelésben, illetve a rohamo­san fejlődő technika, a fokozódó gépesítés természetesen mit sem ér, ha nem társul folyton-foiy- vást növekvő szakértelemmel. A csárdaszállási Petőfi Tsz alapszabályában rögzítette, hogy évente egy egyetemi és öt szak, munkásképzői tanulmányi tár­sadalmi ösztöndíjat köt. Ezenkí­vül szervezetten és állandóan továbbképzi a vezetőket. Így ké­szülnek fel arra a most elindí­tott nagy szervezeti változásra, amelyet a terv szerint 1975-re teljesítenek ki. Az eredmények ugyanig na­gyon sokban függnek attól, hogy a korszerű technika és a korsze­rű szaktudás korszerűen társul­nak-e egymással vagy sem. A területi elv, mint rendszer-szer­vező elv a csárdaszállási gazda­ságban immár nem felei meg a korszerűség követeim épyeinek, A vezetők ég a szakemberek kü- lön-külön egymaguk nem lehet­nek már képesek valamennyi gond megoldására. Nem a ter­melésit általában, hanem a? ága­zatok termelését kell egyre nö­vekvő szakértelemmel irányíta­ni. Ee pedig az ágazati elv sze­rinti üzemi szervezet kialakítá­sát követeli meg. Es Csárdaszál­láson most ezen munkálkodnak. Az első vizsga: a további út megjelölése úgy tűnik, jól sike­rült Hogy a tervek valóra vál­nak-e — az majd a gyakorlati vizsgán dérül M. Reméljük, az előbbihez hasonló eredménnyel! Kőváry E. Péter о тшшш 1973. SZEPTEMBER 8. Üzemszervezésből jeles

Next

/
Oldalképek
Tartalom