Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

*• Öntözésre várnak az őszi vetések Szeptemberig csaknem 290 ezer hektáron kaptak mesterséges csapadékot a növények A szeptemberi kánikula ismét sürgető feladattá te­szi a szántóföldi növények öntözését. Az Országos Víz­ügyi Hivataltól kapott tájé­koztatás szerint a nagyüze­mi gazdaságok augusztus vé­géig 287 ezer hektárnyi te­rületet öntöztek meg, 16 ezer hektárral többet, mint a műit év azonos időszaká­ban. Ez a növekedés mégsem adhat megnyugvásra okot, hiszen a rendelkezésire álló öntözési kapacitásnak még a 75 százalékát sem használ­ták ki. Kétségtelen, hogy áp­rilisban és júniusban akad­tak már olyan területek is, amelyeken a sok évi átlag­nál több volt az eső. de az időjárásnak még így is nagy a hátraléka, nem pótolta több éves csapadékadósságát. A legközelebbi fontos jeladatok közé tartozik az új ősz a szarvasi közművelődésben A szarvasi Vajda Péter Műve_ lődési Központban is, mint az orsizág sok száz hasonló kulturá­lis intézményében a nyár az ősz; évadra készülődés jegyében télt el. Az első ősz; hónap, szeptem­ber programja a szakkörök, klu­bok, tanfolyamok tevékenységé­nek kezdetét jelenti. A hónap kulturális műsorában két kiemelkedő esemény is lesz, 23-án, vasárnap a város egykori szülöttének, a pozsonyi naiv fes­tő, Jnraj Laukó kiállításának megnyitása, egy hét múlva pe­dig „Tanyanap” keretében egész- napos kulturális és sipartren- dezvények lesznek a Rózsást Ál­lami Gazdaság KISZ-klubjában. Az Országos Filharmónia pe­dig négy bérleti hangversenyből álló sorozatot hü'det. telepítésű pillangós ■növé­nyek, a másodvetések és az őszi gabonavetések öntözé­se. Az őszieknél különösen célszerű, ha az öntözőbe­rendezéseket az első vizpót- lás után nem bontják széj­jel, hanem készenlétben hagyják a földön, hogy, 5—6 naponként vagy hetenként megismételjék a talaj 10—15 centiméteres magágyának öntözését, amikor pedig ki­kelt a mag, az utolsó, legna­gyobb vízadaggal 40—50 centiméter mélyen áztassák át a talajt, hogy hosszú idő­re tartalékolják a nedvessé­get. A kelesztő és a tartalé­koló öntözéssel rohamosan erőre kap a növény, s ked­vező eséllyel vészelheti át и tél viszontagságait. A vízügyi igazgatóságok jelzései szerint a nagy fo­lyók viszonylag sekély víz- szintjének ellenére is ele­gendő öntözővíz áll a gazda­ságok rendelkezésére. Hama­rosan hozzájuthatnak a gaz­daságok ahhoz a vízhez is, amelyet eddig a rizstelepek vízpótlására adtak. Ennél is jelentősebb, hogy a Kiskörei Vízlépcsőnél megkezdődött duzzasztás hatására a jász­sági és a nagykunsági főcsa­tornán, továbbá a tiszalöki duzzasztóműből induló Kele­ti Főcsatornán óriási terüle­tekre, még a Körösök völ­gyébe is eljut a víz. (MTI). MiiimiHiiHiiiiHiiiiiiiiiiuuiiiiiHiiiiuiiiiiuiiiiiiiiiniiiiiiiiiHiHiHiinii Hagymanemesitők Valóban első a lakosság? A kereskedők manapság igen sokat tesznek azért, hogy az üzletekben a polcok roska­dozzanak az áruválasztéktól. Az a jelszó, hogy mindent a vevő­ért, kezd megvalósulni. Egyesek azonban ebben a „mindenben” átesnek a ló túlsó oldalára. Bi­zonyára sokan emlékeznek még arra, hogy az ötvenes évek ele­jén csak 25—50 literes lábaso­kat és fazekakat gyártott az ipar családi szükségletre, mivel a tervteljesítést literben szabták meg az illetékesek. Volt olyan család, amelyik kénytelen volt megvenni a 25 literes lábast vagy fazekat és 3—1 személyre ebben készítette el az ételt. Nem volt más választás, enni viszont kellett, mert a gyomor akkor is nagy úr volt. Most is ilyesmi történt azzal a különbséggel, hogy nem fazék- és lábas-gondjaink vannak, hanem egészen más. Azok a boldog em­berek, akik az őszi nagytakarí­táshoz, festéshez, mázoláshoz kilós csomagolásban hozzájut, hatnak faoltványtapaszhoz. Ezt a cikket az ipar ugyanis 5 és 40 kilós csomagolásban szállítja a kereskedelemnek. Mindent a vevőért! Még a fa- oltványtapaszt is. Akinek kell egy kiló, vegyen ötöt. vagy jobb híján 40-et. Vigye haza, és ha nem használja el, öntsön rá ola­jat, tegye el a következő évti­zedekre. Bőven fedezi a szük­ségletét. És egyesek még azt mondják, hogy az ipar nem elő­relátó. Egyszeri vásárlással év­tizedekre ellátja a lakosságot bizonyos cikkekkel. És azután bejelentik a statisztikába, hogy a lakosság faoltvány tapasz-fel­használása négyezerszerte na­gyobb, mint egy évvel ezelőtt. Valószínű, a faoltványtapaszt gyártó iparvállalatnál nincs pi­ackutató csoport. Vagy ha van, a dolgozók nyári szabadságukat töltik, így a termelésié nem jut­hat ei a lakossági igény. Nagyon nagy baj. hogy a ke­reskedőknek a 40 kilós, vagy az 5 kilós csomagolású faoltvány­tapaszt nem szabad kidekázni. Erre sok ellenőr vigyáz. De mi­ért nem arra vigyáznak, hogy fél kilós és kilós csomagolású is legyen? Ez is a hatáskörükbe tartozna. Jelezzék csak felfelé. Majd csak intézkedik az ipar és ad kilós, illetve félkilós faolt­ványtapaszt is. Bár ebben az esetben elmarad a széfp statisz­tika, mert faoltványtapaszbol csak a tényleges szükségletet vásárolja fel a lakosság, s nem tartalékol dédunokáinak... ■g sák. A Gabonatermesztési Kutató Intézet makói telepén kereszte­zéssel, nemesítéssel olyan új hagymafajták előállításán dol­goznak, amelyek kielégítik a konzervipar igényeit és egyben nagyüzemi, gépesített termesz­tésre is alkalmasak. Képünkön: Beporozzák a gömb-izolátorok­ban tartott növényeket. (MTI fotó: Tóth Béla felvé­tele—KS) Olcsóbbá tehető-e a szarvasmarha Jártás? A SZARVASMARHA összetett gyomrú állat. Ennélfogva hasz­nosítja azokat a takarmányokat, melyeket legújabban mezőgazda- sági üzemeinkben nem etetnek szívesen. Az utóbbi évtizedben a marhából egy gyomrú jószá­got csináltak több helyen. Nagy értékű abraktakarmányokkal táplálják, állítják elő a húst, a tejet. Lehetne ezt olcsóbban is produkálni, ha a szarvasmarha gyomrának funkcióit a 30 évvel ezelőtti állapotoknak megfelelő, en igyekeznének igénybe venni. A c ukorrépatermesztésről ás a szarvasmarha-tenyésztés hasz­nos összekapcsolásáról kellene szót érteni a legilletékesetobek- nek. Köztudott, hogy Békés me­gye szarvasmarha-tenyésztése országosan is jól állja az össze­hasonlítást. A különbség a me­gyei és az országos adat között talán annyi, hogy nálunk Bé­késben magas a* önköltség, ma. ga® azért, mert a cukorgyártás melléktermékét, a nyers szeletet nem hasznosítjuk a lehetőségek­nek megfelelően. Néhány hónappal ezelőtt me­résznek tűnt az a kezdeménye­zés, melyet a Mezőhegyes; Cu­korgyár indított útjára az úgy­nevezett Urebetin üzem létreho­zására. Ez tulaj dómképpen fe­hérjepótló szarvasmarha hizla­ló tápot gyártana. A nyers szélet feldolgozásához Mezőhegyesen 60 millió forintos beruházás szük­séges. A körzetet azonban csak 30 millió forint érinti, mivel az állam 50 százalékos beruházási kedvezménnyel támogatja a vál lalkozókat. A cukoripar a 30 millió forintból 14 €*s fél millió forint költségviselést vállal, így a társuló mezőgazdasági üzemeknek 15 és fél millió fo­rint marad. De ezt sem kell egy összegben letenniük. Az üzemek­re jutó alapítóké 30 százaléka a „beugró”. Hetven százalékát a bank meghitelezi. A beruházás anyagi feltételei tehát rendkí­vül kedvezőek. Pontosan ezért nem érthető az üzemék elzárkó­zása. KÉREM, tessék csak számolni: ha a mezőhegyesi gyár körzeté­ben 20 üzem társulna, akkor a 15 és fél millió forint 20 részre osztódik. Ennek a 30 százalékát, vagyis 4,6 millió forintot kellene letenni, ami a 20 üzem átlagá­ban 232 ezer forint! Ez a 232 ezer forint nagyon figyelemre méltó. A tehenésze­tekben általában etetnek nyers szeletet. Ennek szállítása, táro­lása, behordása a takarmány- kamráiba éves átlagban valószí­nű nagyobb összeglet igélnyel, mint a már előbb említett 232 ezer forint. Az állatok takarmá, nyomásával megbízott emberek­nek az őszi sárban és a téli fagyban nagyon meg kell dol­gozniuk azért, hogy a nyers sze­letből jó minőségű takarmányt iMiiiiHimiMiiiuHiiimmiiiiai» AI AUTÓ sok örömet, de gondot is okoz. A zsúfolt utakon, az időjárás változékonysága miatt baj, kár. gondos vezetés ellenére is előfordulhat. minden autósnak nélkülözhetetlen. A CASCO A biztosítás • fedezi az autótulajdonost leginkább érintő törési (baleseti) károkat • érvényes tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás, üvegtörési és egyéb rongálásból eredő károkra • balesetbiztosítást is nyújt □z autó vezetőjének és utasainak • fedezi az árvíz, az utak hibái miatt bekövetkezel károkat A biztosítás anyagi biztonság készítsenek. Ez a nagyon nehéz munka lényegesen csökkenthető lenne az Urebetinnel. Ezt a ta­karmányt a magtárból zsákban vihetnék a takarmánykiamrábia a szérűskert sarának, fagyának és havának taposása nélkül. S ha még azt is ideszámítjuk, hogy a nyers szelet szállítására igény­be vett lófogat vagy vontató fenntartása milyen terhet jelent az ágazatnak, akkor kétség nem férhet hozzá; ezt a vállalkozást mindenféleképpen csak a* ered­ményesség övezheti. EZEK UTÁN joggal kérdez­heti az olvasó; van-e lehetőség Urebetin üzem létrehozására itt a megyében? A válasz egyértel­mű igén, melyet Nagy László, a Magyar Cukoripar vezérigaz­gatója mondott kd. Ebben az esz­tendőben Sárváron, üzembe he­lyeznek egy Urebetin! üzemet A tiszántúli gyárakban, környékén a., ideig nincs különösebb moz­golódás a társulás létrehozására. Ebben az esztendőben indítani lehetne a beruházást Mezőhe­gyesen, mivel itt egy nagy telje, sítményű szárítót üzembe he­lyeznek. Csupán minden azon múlik, hogy a Dél-Békés megye; Tsz-eik Szövetsége, a Csongrád megyei tsz-ek szövetségé, a területen érintett állami gazdaságok mi­kor készítenek számvetést arról, hogy az üzemenkénibi 232 ezer forint alaptőke hozzájárulás megéri-e részükre a szarvasmar, ha-takarmá nyozás korszerűsíté­sét, emberek munkáján való könnyítést Dupe; Károly A csatornaűzemet teleautomatika vezérli Befejeződött az Üzbegisztán szűzföldjeit öntöző Éhség sztyep­péi főcsatorna első szakaszának automatizálása. A központi ke­zelőszemélyzet a távolból figye­lemmel kíséri a vízszint alaku­lását és zsilipek nyitásával, el­zárásával a szükséges helyre irányítja a vizet. A tömeges ön­tözés kezdetéig befejezik a to­vábbi 80 megfigyelőpont felsze­relését, ipari tévékamerával va_ ló ellátását. A munkálatok be­fejezése után a csatorna üze­meltetését egyetlen kezelő irá­nyítja. Visszavárd kezek A lengyelországi Trzebmca fá- - rási kórházban működik az or­szág egyetlen — s világviszony­latban is ritkaságszámba menő — Kézvisszaültetési és Véredény- sérülések Gyógyítási Központja. Nemrégiben a központ sebészei, nék, specialistáinak csoportja dr. Ryszard Kocieba irányításá­val elvégezte a sorrendben nyol­cadik sikeres kézvisszavarrási műtétet. A páciens, akinek kéz­fejét munkahelyén levágta a körfűrész, jól érzi magát. Az operált kéz „él”: érzékéi, tapint. A trzebnicai kórházban eddig hasonlóan bonyolult műtétet vé­geztek hat férfin, égy nőn é® egy 8 éves fiún. A három első beteg már visszatért eredeti szakmájához — a befejezett re­habilitáció után megmentett ke­zük éppen úgy érzékeli és mo­zog, mint a baleset előtt. A trzebnicai kézvisszaiüiteitélsi központ huszonnégy órás, állan, dó ügyeletet tart, s Lengyelor­szág minden részéből fogadja a betegeket. Az ország minden kórháza részletes utasításokat kapott, mi a teendő akkor, ha a levágott kezű beteg állapota le­hetővé teszi a gyors szállítást és a visszaültetési műtét elvégé aését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom