Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
A mesőhegyesiek célja Korszerűbb jártással több cukrot készíteni Szeptember 4-e, kedd. Nyárias meleg van, mégis mintha az ősz közeledtét jeleznék a Mezőhegyesre igyekvő (sajnos még eléggé gazos) cukorrépával meg rakott pótkocsis teherautók. A határban sokfelé már hozzákezdtek a cukorrépa szedéséhez. Az emberek és a gépek birkóznak a kemény, száraz földdel. De hát nincs mit tenni, keil a nyersanyag, mert ismét elérkezett a cukorgyártási idény kezdetei. korszerűsítésből. A répa átvéte_ lének gyorsítására egy újszerű szovjet prizmázó gépet vásároltak, másfél kilométer hosszúságú úthálózat épül, az úsztatoknál viszont térrendezéssel teremtettek megfelelőbb körülményeket. A székkutasi átvevőhely építése 6 millió forintba kerül, amihez a Központi Szállítási Tanács я rakodásfejlesztési alapból 3 millió forinttal járul hozzá. Végső sorom az idén építésre és a répa átvételének korszerűtesi folyamatban az erőmű jövő évben befejeződő rekonstrukciója, valamint a mészkemence teljes gépesítése. Mindez három alapvető cél elérését hivatott szolgálni: a több és még jobb minőségű cukor előállítását: a nehéz fizikai munka megkönnyítését; a balesetek csökkentését. Ezért viszont érdemes pénzt költeni és tovább fáradozni. Podina Péter I Jó bisonyítvá a prágai kiállításon Nagy sikerrel szerepéitek a hazai élelmiszeripari külkereskedelmi vállalatok az elmúlt napokban végöt ért prágai magyar mezőgazdasági és élelmiszergazdasági kiállításon. Többszáz érdeklődő, illetve szakmabeli kereste fel a TERIMFEX szakmai találkozóit is. Legnagyobb sikere a magyaros készétel konzervújdonságokna^ volt. Szeptember egyébként Euró- j pában a hagyományos, nagysza- j bású élelmiszeripari kiállítások, j árumintavásárok szezonja. így I világhírű szalámi- és kolbász- fajtáink. sonka- és készétel- konzerveink, valamint a magyar élő és vágott baromfik, húsipari termékek ott láthatók a közeljövőben a bécsi, kölni, brüsz- szeli vásáron és a veronai húskiállításon. Az osztrák főváros nemzetközi élelmiszeripari áruminta bemutatóján a TERIMPEX külön vágiottbaromfi-kiállítást is rendez, hiszen az elmúlt években dinamikusan fellendült a kereslet Ausztriában a magyar baromfi iránt. Я vetésterület ezer beffirral növekedett A Mezőhegy esi Cukorgyár termeltetés, osztályán már javában szervezik a cukorrépa szállítását. Dr. Vitay János osztályvezető éppen a mezőkovácsházi Uj Alkotmány Tsz-szel állapodik meg telefonon a szállítmányok ütemezésében. Ö a legjobb megmondhatója: a gyártási idény kezdéséhez mennyi és mennyi érdeket kell összeegyeztetni ahhoz, hogy az induláshoz időben összejöjjön a 900—1000 vagonos készlet. Utána pedig, tekintve, hogy igen meleg van s a répa szeptember 20-ig nem tárolható hosszabb ideig, további erőfeszítések szükségesek я torlódások elkerüléséhez. Termelői érdekeket is szolgál ez, hiszen egy kiadós eső még sokat javíthat a- termésátlagokon. — A gyár körzetében tavaly — kezdte kérdéseinkre adott tájékoztatóját — nyolcezer hektáron termeltek cukorrépát. Az idén kilencezer hektáron. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor 30—31 ezer vagon nyersanyagra számítunk. Ennyit dolgoz majd fel a gyár, amitől mintegy 3 ezer vagon cukrot remélünk. Sajnos — tette hozzá — a tava. lyinál kisebb átlagtermést várunk. Ennek oka többek közt, hogy a tavaszi szélkár miatt 4 és fél ezer hektárt újra kellett vetni, s emiatt ezen a területen a tenyészidőben mintegy kéthetes kiesés keletkezett. Húszmillió forint új átvevöhelyek építésére A termés fogadására és tárolásának korszerűsítésére a gyár évről évre jelentős összegeket költ. így van ez az idén is. Dombegyházán a Hermina majori iskolánál felépült és már üzemel az úgynevezett centralizált átvételi állomás, amely két. ezer vagon rakterületű. Az átvételt csatlakozó úthálózat, húsz tonnás mérleg és sötétedés után térvilágító reflektorok segítik. No meg az a szovjet gyártmányú prizmázó gép, amelyet a dombegyházi Petőfi Tsz vett, s amelynek használatáért a cukorgyártól kap térítést. A korszerű állomás 2 millió 600 ezer forintba került. Battonyán hasonló átvevőhely épül, Orosházán pedig szükségtárolót alakítanak ki. A gyártelep sem marad ki a> 3 békés 1033. SZEPTEMBER 6* Sorsuk a mi gondunk sítésére mintegy 20 millió forintot költenek. fl kénifioxiilos rendszer 30 vagon többletcukrot ígér A gyárban viszonylag még csend honol, a levegőben a frissen festett gépek és berendezések szaga terjed. Itt már minden készen áll az új termés feldolgozására, a szeptember 6-án kezdődő idényre. Erre a megállapításra jogosít az augusztus 30-án és 31-én megtartott üzemi főpróba, amely a bizottság véleménye szerint igen jól sikerült. Mindezt Madarász László műszaki osztály- vezetőtől tudom meg. A sikeres főpróba hosszú hónapok munkájának és korszerűsítési folyamatának, a műszaki beruházásra szánt húsz és a gyár karbantartására fordított tizennyolcmillió forint eredménye. Tavaly az országban elsőként az itteni gyárban vezették be az új létisztítási rendszert. Az idén léptek egyet, tovább fejlesztették; így még biztonságosabban tarthatják az előírt gyártástechnológiai előírásokat. Sehol sem közömbös, hogy az üzem- és munkaszervezés menynyire korszerűsödik. Itt sem. Ezért is határozták el, hogy — országosan ismét elsőként — a mostani gyártási idénytől kezdve az SOj-es. azaz a kéndioxidos rendszert alkalmazzák a diffúziónál. Ezzel az eljárással lényegesen tökéletesebbé válik a cukor kivonása a nyersanyagból. A számítások szerint ez a rendszer az idén mintegy 30 vagem, többletcukor készítésére jogosít. Ez pedig 3 millió forint termelési értéket jelent, s előnye még, hogy a nyersszelet szárazanyag- tartalmát is megemeli. Már a távlati fejlesztés megalapozásán dolgoznak Az idei felkészülés sok tekintetben a cukorgyár termelésének távlati fejlesztését is szolgálja. Azt lehetne mondani, — már amennyire ezek méretei egyáltalán nem kicsik —, hogy megkezdődött az automatizálás, a korszerűsítés, „apró mun. káinak” korszaka. A fizikai munka jelentős esc*, kentésére például megoldották, központosították a technológiai célra felhasználandó formalin- ellátást. Nagyjából befejeződött az öt éve elkezdett nyersgyári technológia automatizálása. Emellett az sem érdektelen, hogy a meleg munkahelyi ártalmak csökkentésére 600 ezer forintot fordítottak hőszigetelésre, s hogy a munkafeltételeket az idén sokféle kisgép, műszer és szerszám beszerzésével igyekeztek megkörmy í teni. A gyár az idei terv szerint naponta 265 vagon répát dolgoz fel. A 24 óra alatti 300 vagon nyersanyag feldolgozásának eléréséhez megkezdték a lengyel gyártmányú DC-diffúzióg berendezés beépítési előkészületeit. Jelentős helyet foglaltba fejlesz. Hazánk lakossága valamivel több mint 10,5 millió. Ebből mintegy 330 ezer a cigánylakosok száma. Ez a magas szám tette szükségessé, hogy határozat szülessen a cigány lakosság letelepedésére, munkába állítására, egészségügyi és kulturális helyzetének javítására Megyénkben csaknem 9 ezer cigány él. Megyénk cigányságának egyik fellegvára Békés városa. Külön telepen él az itteni cigányság többsége. Közel 160 cigány család ä városunkban, akiknek a létszáma meghaladja a 100-at, s ennek a számnak több, mint a fele 16 éven aluli — tájékoztat Faragó Gábor nyugdíjas tanár, aki a cigányok életkörülményének javítása érdekében több évtizedes tevékenységet fejtett ki. A KB határozat megjelenése, kor — 1961. június 20. — egyetlen cigány sem rendelkezett állandó munkahellyel. Ma már egészen más a helyzet. A tanács és a társadalmi szervek jó munkáját igazolja, hogy körei 110 fő rendelkezik állandó munkahellyel, kik Békésen, illetve a környező települések üzemeiben dolgoznak. A cigány lakosság lakáskörül, ményei az eltelt néhány év alatt sokat javultak — « máris számokkal vázolja a jelenlegi helyzetet Lipcsei Ferenc igazgatási osztályvezető. — Az elmúlt három év során 64 új, zömében 2 szobás lakást építettek cigánycsaládjaink. Az OTP nekik is — mint minden belvizesnek — hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt biztosított. Az államtól 20 százalékos támogatást kaptak az építkezéshez. Ezenkívül a nem meg. felelő telepek felszámolására kedvezményes hitelt biztosít az OTP 60 ezer Ft erejéig. Mindezt természetesen azoknak, akik egyéves munkaviszonnyal rendelkeznek. Ma már ott tartunk, hogy mindössze hét putrit számlálunk a cigánytelepen. Makoviczky János tanácselnökkel a békési cigányság közegészségügyi helyzetéről beszél - gjettem, amit így vázolt: Az elmúlt évtizedben a közegészségügyi kérdés nagyot lépett előre a fejlődés útján. A munkavállalás lehetővé tette az ingyenes orvosi ellátást. Sokrétű felvilágosító előadásainkkal igyekszünk egészséges mederbe terelni atz életüket. Hogy mindezek ellenére még sok a beteg, hogy még sok az egészségtelen életmódot foly. tatók száma? Az egészségügyi tudatlanságban élőknek, év- zsázadok alatt beidegződött szokásokat néhány év alatt nem lehet elhagyni. A városi tanács pénzzel is segíti a cigányságot. Dr. Veres Mária gyámügyi előadó így foglalja össze: öregségi segélyben rendszere, sen 30-an részesülnek havi 450 Ft összegben. Egyéni se. g£b>ezésE£ a keretünk 50 ezer Ft évente. Ebben az évben 40 esetben fizettünk ki rendkívüli segélyt, mely összeg 200— 500 Ft-ig terjed. Az elmúlt napokban utaltunk át a cigány tanulószoba részére közel 8300 Ft-ot. Az új iskolai év indulásával a hátrányos helyzetű cigánytanulóknak ősz. szesen 8 ezer Ft-ot juttattunk, amit az iskola kap meg, s használ fel a gyerekek részére. Így biztonságosabb a segélyezés. A tanácsoknak a munkaadóknál sokat kell „verekedni” a szintén évszázados előítéletekkel szemben. Le kellett győzni, illetve csökkenteni azt az ellenállást, amellyel az üzemek vezetői, de sokkal inkább az üzemek dolgozói a cigány dolgozókat fogadják. Sokszor érthetetlen, hogy a jól tájékozott, haladó gondolkodású. értelmes dolgozók között is milyen sokan vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják észrevenni, hogy a felszabadulás óta történt változások között és maga a cigányság helyzete és maga a cigányság is milyen nagyot változott. Nem kevesen vannak, akikben a cigányságról még az elmúlt századokban kialakult ítéletek és ellenszenvek élnek., Komoly gondot jelent az iskolába járás. A tanulás lehetőségeiről Puskás Lászlónéval, a kisegítő iskola igazgatójával beszélgettem: — Az iskola 38—39 százaléka cigány, akiknek a többsége nem szellemileg visszamaradott. Környezetük az, ami hiányossá tette ismeretvilágukat. Természetesen vannak gyerekek, akik szellemileg nem teljes értékűek, ami elsősorban a rokonházasságok, az alkoholizmus és a szülői hozzáállás rovására írható. Hogy ki kerül a kisegítő iskolába? Ez egy hármas vizsgálat meggyőző eredménye után dó) el, ami a következőkből áll: intelligencia teszt, pszichológiai vizsgálat és a Pedagógusaink sok éves tapasztalata alap,ián. A cigánygyerekek nevelése dupla küzdelmet, munkát igényel. A szülőt is nevelni kell ami szintén ne. héz feladat, mert ők sem mindig azon vannak, hogy a gye. rek rendszeresen eljárjon az iskolába. Munkánk nem eredménytelen, amit igazol, hogy a volt tanulóink közül az életben nagyon sokan megáll- ták a helyüket. Kétegyháza a megyei cigányság másik szigete. A tanácsháza egyik irodájában beszélgettem Sipos Györgyné csoportvezetővel és Bátori Péter előadóval: Rendszeres szociális segélyben részesül 2 fő. Rendkívüli segélyben > eszesül öt család. Kedvezményes lakásvásárlási kölcsönnel egy család jutott megfelelő lakáshoz. A cigány családoknak legnagyobb gondot a lakás jelenti. Ismerik a lehetőséget, hogyan juthatnának új lakáshoz, de már az első lépcsőfokon elcsúsznak, mivel a cigányság 10 százaléka sem rendelkezik állandó munkahellyel. A község gyámügyi segélykerete 7 ezer Ft. Ennek a felét már felhasználták a cigánytanulók tanszersegélyére, ruhasegélyére. Utunk a falu széléré veret, Faragó Gergely portájára. Kapu hiányában megspórolom annak kinyitását. A ház, amelyikben 8-an élnek, mindössze 12 m*. öt felnőtt, és három gyerek szorong az egyszobás tákolmányban, amely kívülről sem, belülről sem bizalomgerjesztő. Az ud_ varon a rendetlenség az úr. A lakásban három fekhelyen osztoznak az itt élők. A vetetten ágynemű színét megállapítani nem lehet, mert annyira piszkosak. Az egyik fa alatt középkorú cigányasszony dajkál egy csöpp, séget. Mellette maszatos arcú, hiányos öltözetű serdülő korú lány ül. Beszélgetés közben kiderül róla, hogy nem jár iskolába. — Miért nem jársz iskolába? — kérdezem. — Csak... — válaszol lesütött szentekkel. — Az idén már megyen az első osztályba — szólal meg a cigányasszony. — A családfő hol dolgozik? — A gazdaságba szokott járni — válaszolnak. — Inkább a könnyebb megélhetést választják — egészítik ki kísérőim. A cigánytelep mellett elhaladó út mentén cigánygyerekek rohangálnak, veszekednek. A putrik világa korlátlan szabadságot biztosít nekik. Kétegyházán, a Toldi utca *6. szám alatt munka közben találom Mátrai Mihály kőműves- kisiparost. ö is cigány származású. Uj házat épít, saját magának. Az udvar végében, egy félig kiszáradt fa árnyékában beszélgetünk. Szemmel láthatóan meglepődött, hogy őt keresem. — Szegény családból származom — kezdj mesélni életét —- de én igyekeztem magam körül más világot teremteni. Rengete. get dolgozom, s megvan az eredménye. Ezt a házat — mutat az új épületre — teljesen saját erőmből építem. Négyszobás, teljesen összkomfortos lesz. Külön gyerekszobát kap a két fiú, és a két kislány. — Mik a későbbi tervei? — Az, hogy a házat befejezzem, és élvezzem a gyerekekkel együtt. Nekik pedig szakmát adjak a kezükbe és becsületes életre neveljem őket. A leírtakból úgy érzem, kiderül, hogy már nem társadalmi gondként jelentkezik a cigány- kérdés, ök saját maguk életüknek a kovácsai, nekik kell arra törekedniük, hogy a társadalomba beilleszkedjenek és dolgozzanak. Ha ezt becsületesen sikerül elérniük, akkor nem lesz olyan ferde szemléletük, hogy a társa, dalom .számkivetettjei. 4Szefce*es ástriwe*