Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
1913. SZEPTEMBER 39. VASÁRNAP Ara; 1.20 forint XXV1I1. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM MA MINDEN KOMMUNISTA VÉDELMEZI A PÄRT POLITIKÁJÁT (3. oldal) ÍGY ALAKULTAK az Arak (5. oldal) Д szarvasi szárazmalom átadásával nyitották meg a megyei múzeumi és műemléki hónapot Munkahely és légköre A minap egyik könnyűipari üzemünk vezetőjével arról beszélgettünk. hogy az alkotó munkahelyi légkör milyen sok összetevőből áll. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy a munkás, a kétkezi dolgozó a munkahelyén teljes érzelemgazdagságával és érzékenységével van jelen s ez éppoly fontos körülmény, mint a szorgalma, szakmai tudása és mesterségének szeretete. Persze mindezek, a termelés tárgyi oldala mellett .emberi forrás'’-kent jelentkező hatóerők, amelyekkel gazdálkodni mind fontosabb feladatköre a vezetésnek. Egész politikánkból következik, hogy a munkásembereket be kell vonni az üzem irányításába, s ehhez gazdag eszköztárat kínál az üzemi demokrácia érvényesítése. Csakúgy, mint a szocialista brigádmozgalom életformát alakító hatásrendszere. De elképzelhetö-e munkahelyi légkör erősödése a dolgozók és az üzemi vezetőségek párbeszéde nélkül? Aligha. Ilyen párbeszéd, a gondolatok cseréje mindamellett csak akkor jöhet létre, há a gazdasági, a párt- és a tömegszervezeti vezetők legalább olyan figyelemmel és körültekintéssel törekednek megismerni e vállalat „emberi oldalát”, a dolgozók szociális helyzetét, mint ahogy a gazdasági, termelési tényezőket. A kapcsolatteremtés akkor válik hatékonyabbá, ha minél „nyitottab- bak” az emberek, ha a munkahelyi légkör alapja a rendezettség és a bizalom Ha a döntések többségi álláspontot is képviselnek. Ehhez az szükséges, hogy az „üzemi négyszög” tagjai és vezető beosztású munkatársaik messzemenően megismerkednek minden egyes dolgozó problémáival. Van-e lakása, rende, zett-e a családi élete, tovább tanulnak-e a gyerekei, s milyen a munkahelyi, továbbá a társadalmi közérzete? Nehezebb így vezetni? Nehezebb, de eredményesebb. Az ember fejlődése, önmegvalósítása a munkája által megy végbe, összhangot teremtve a munkahelyi és szabad időbeli tevékenysége közt. A fejlődés társadalmi méretekben is mindinkább gyors ütemű és dinamikus. Ez viszont előírja, hogy életformánknak Is alkalmazkodnia, korszerűsödnie kell ahhoz, hogy megfeleljünk a mindennapi feladatainknak. A két világrend- szer közti küzdelemben máris szemmel látható a szocializmust építő társadalmak fölénye. így hazánké is. Elsősorban a társadalmi viszonyaink rendezettségével és etikai vonatkozásban a (kisebb és nagyobb csoportok együttélése terén. Olykor mégis úgy tűnik, néni élünk eléggé bátran és kezdeményezően azokkal az érvekkel, amelyek megfogalmazhatók e társadalmi szimbiózis eredményeként. Pedig volnának — és vannak — érveink bőviben. Történelmi előzmények nélkül bontakoztattuk ki hihetetlenül rövid idő alatt a szocialista demokrácia segítő (társadalmi .szabályozó) rendszerét. A munkahely életében ennek része, vetülete az üzemi demokrácia. Persze az üzemi demokrácia is folyamatként érvényesül s éppen az egyenlőtlen fejlődés törvénye miatt a megvalósulás lépcsőzetes lehet. Itt van szerepe a cselekvésre késztető politikai és kulturális tudatformaló, nevelőmunkának, a közművelődést előmozdító oktatási formáknak és az üzemi demokrácia nyílt fórumainak. Ez utóbbiak fontosságára rávilágít, hogy az erkölcsi és anyagi ösztönzők is csalt akkor vál- natnak eredményessé, ha egy- egy ilyen természetű döntés, legyen az egyszemélyi béremelés, találkozik a többségi állásponttal. Tíz esztergályos vagy lakatos egyazon munkahelyen pontosan ismeri egymás emoeri es szakmai érte iveit. Pontosaoban, mint bármeiy munkahelyi vezetőség, ha még oly jól is irányítja a rabízptt üzemrészt. A termelékenység. a hatékonyaob munka szempontjából is indokolt, hogy a munkanelyi csoportok, vagy üzemi kollektívák, szocialista brigádok ne éljenek át ellentmondásokból eredő káros feszültségeket. Nem kevésbé fontos ez az emberi oldal szempontjából. Aki ismeri az üzemek világát, tudja, hogy mindig adódnak varatlan helyzetek, rendkívüli feladatok. Egy szociológiai felmérés kimutatta, hogy a munkával kapcsolatos elégedettségre vagy elégedetlenségre olyan tényezők hatnak — főképpen a fiatal munkások esetében —, mint a munka tartalma, a kereset, a szakképzettség növelésének lehetősége, a munka változatossága, a munka szervezettsége, a vezetők és a munkások jó viszonya és végül a fizikai megterhelés. Ezzel ki is rajzolódik a vezetési kultúra mai követelmény- rendszere. Az egészséges és alkotó munkahelyi légkör tehát nem önmagától előálló folyamat, hanem nagyon is tudatos szervező-irányító munkát igénylő feladatkör. Igényli, nemcsak a tájékoztatást, hanem a tájékozódást is mindkét oldalról, örvendetes, hogy mind nagyobb számban akadnak jó példák országszerte. Említettük az „üzemi négyszög”-et Nos, ha minden egyes vezető ismeri a saját munkájának összefüggéseit — az irányítás gazdasági és emberi oldalát —. s ha gyakran kisebb- nagyobb konfliktusok feloldása útján, de létrejön az egyeztetés, akkor már beszélhetünk igényes vezetési gyakorlatról. Ebben helye van a gazdasági-üzemi feladatok pontos és széles körű ismeretének, a párt- és tömegszervezeti élet dinamikus fejlődésének, annak, hogy minden egyes dolgozó egészséges közérzettel végezze munkáját, az eddiginél jobban tulajdonosnak érezze magát, s a munkahelyi tevékenységéhez kösse saját fejlődését is. Ehhez csakis a szocializmust építő társadalmunk ad mind nagyobb lehetőséget. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy hazaszeretetünk a munkahely — és a szű- kebb lakókörnyezet — szeretető által realizálódik, válik valóságossá Nagy szerepük van ebben a közösségi vonásoknak, az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek egyensúlyának, mint a mindennapi munkában kiküzdött eredménynek. Hajtan József Tegnap délelőtt Szarvason, a városi tanács helyiségében Gá- éser József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve- i zetője a múzeumi hónap alkalmából dr. Palov Józsefnek, a j szarvasi Tessedik Sámuel Mú- 1 zeum vezetőjének „Szocialista Kultúráért”,, özr. Molnár An- talnénak. a Békéscsabai Mun- I kácsy Mihály Múzeum teremőrének ..Kiváló Dolgozó” kitüntetést adott át. A megyei tanács Gondoskodnak a tanyai lakosság művelődéséről Mint ismeretes, ez év szeptember 1-vel megtörtént a tanyai iskolák körzetesítése. Ezzel egyidejűleg azonban az is indokolttá vált, hogy gondoskodjanak a tanyai lakosság kulturálódásáról, s lehetővé váljék a felnőtt dolgozóknak az oktatásba való bekapcsolása. A felszabadult iskolaépületekben Pusztaszentetomyán. Mo- noron a felnőtt lakosság és a fiatalok művelődéséről, oktatásáról gondoskodnak. Kiscsákón, ahol az épületet átadták a termelőszövetkezetnek, a tsz vezetőségével megállapodtak abban, hogy az átvett épület továbbra is szolgáljon kulturális célokat. Az orosházi József Attila Általános Iskola pedig gondoskodik a tanyán élő felnőtt lakosságnak a dolgozók iskolájában történő továbbtanulásáról, illetve ehhez lehetőséget biztosit. nevében elismerését és köszö- ' netét fejezte ki Sisa Bélának. az Országos Műemléki Felügye- j lóség munkatársának a ■ szarvasi szárazmalom műemléki helyreállításának - tervezésé- ! ért és vezetéséért. A kitünte- I tést átadó ünnepség után a I szarvasi Ady Endre ut 1/1 számú ház udvarán ünnepélyesen átadták a közönségnek az 1836- ban épített és a közelmúltban helyreállított műemlék jellegű szárazmalmot. Az ünnepségen dr. Pongrácz Pál, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője megnyitójában . Dr. Uhljár Mihály elnökletével csütörtökön délután tartotta | soron következő ülését a Műsza_ ki és Természettudományi j Egyesületek Szövetsége megyei j szervezetének elnöksége. Az elnökség Körösfalvi Pál titkár előterjesztésében mégtárgyalta a küldöttértekezletre összeállított írásos beszámolót, I ame'y a szervezet elmúlt négy éves tevékenységét fog'al.ia össze. Az elhangzott módosító javaslatok alapján öntik végleges formába a jelentést. Az elnökség elhatározta, hogy a megyei küldöttértekezletet november 9-re hivják össze. A tanácskozáson ezután Pász_ egyebek között elmondta: — A szarvasihoz hasonló, vizet nem igénylő, lóval meghajtott szárazmalom a XIX. század közepén ezrével működött hazánkban. Csupán Kecskeméten 8 ezer volt belőlük. Magyarországon ma már csak ez az egy található. Hazánk malom történetének. a kézművesiparnak, korábbi technikai kultúránknak egyetlen működőképes hirdetője a szarvasi szárazmalom! A egyedülálló ipari műemlék átadásával megnyílt a gazdag programot ígérő megyei múzeumi és műemléki hónap. tor Bé'a, a Központi Statiszti., kai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának főmunkatársa tájékoztatta a részvevőket arról a felmérésről, amely a megye műszaki és közgazdasági szakember-ellátottságának helyzetét .jellemzi. A felmérés ismertetésére, amely igen sok hasznosítható tapasztalatot tartalmaz, lapunkban még visszatérünk. Végül Hursán Pál. a szervezet külföldi kapcso’atok bizottságán nak vezetője adott tájékoztatást a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról és helyzetéről. Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Vinczenti László, a MTESZ területi titkára is. 1в««аа«в8ш1ии1вяа»в«»«и9яа1е91а«8яи»»«иачни««ч«вва1вч«м»ииим««вави»еае9«в9»«авачаи9и«ич«ч»аааийм18»а»аиа«ама«» Üveghegyek a raktárban Nem a mesebeli üveghegyeket, hanem abból a 850 vagonnyi zöitiségt „rejtő” több millió konzerves üvegből láthatunk itt néhány százat, melynek kiszállítását я Békéscsabai Konzervgyár készáruraktáráből a közelmúltban kezdték meg (Fotó: Demény) November 9-én tartják a MTESZ megyei küldöttértekezletét Felmérés készült a műszaki és közgazdasági szakember-ellátottságról
