Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
seeeeooee« 0 sz volt akkor te s pakàr most —, amikor jó huszonegy évvé! ezelőtt negyven, szeghalmi gazda, termelőszövetke- zetünk alapítói, közös akarattal létrehozták, megteremtették a ma már 8 ezer holdas gazdaság alapjait Igaz, akkor még csak alig ezer holdon. Egy évvel, később a tagok száma már több mint háromszor, a közös földterület nagysága pedig majdnem háromszor akkora volt; mint alapításkor. Sajnos, az ötvenes évek gondjai, majd az 1956-oe események nagy időre visz- szavetették a fejlődésnek indult szövetkezetét. Ennek ellenére a válság éveit követő időszak első két-három évében szövetkezetünk hamar talpraállt és 1960-ra már elérte az 1956 előtti nagyságát 1961 és 1969 között közős gazdaságunk tovább erősödött 1961-ben a tsz egyesült a szeghalmi Egyetértés, majd 1967-ben a szeghalmi Béke Termelőszövetkezettel. így alakultak ki a mai szeghalmi Rákóczi Tsz végleges keretei. Az átlagosan hét és fél aranykoronás nyolcezer hold- nyi földünket alig 270 dolgozó tagunk műveli. A többiek — mintegy 232-en •—■ jól megérdemelt nyugdíjukat élvezik. A legtöbb gondot mégsem a munkaerőhiány okozza — hiszen a gépesítés folyamata nálunk megfelelően előrehaladt — hanem az, hogy földjeink egyrészt az árvizektől legjobban veszélyeztetett helyeken (a Berettyó—Kutas csatorna, illetve a Berettyó— Sebes-Körös találkozásában), másrészt a község négy különböző sarkában fekszenek. Az utóbbi a szállítási költségeket növeli, az előbbi pedig a biztonságos termelést akadályozza, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy a huszonegy éves történetünk alatt kétszer is — 1966-ban és 1970-ben — elöntötte földjeink egyharmadát az ár. Érthető ezek után, hogy ha gyenge minőségű földeken kell jól gazdálkodnunk, akkor legelőször a földjeinket kíséreljük minden áron megjavítani. 850 holdon már be is fejeztük a teljes meliorációt és az öntözésre való berendezkedést. További 3000 hold megjavítására a tervek már elkészültek, ezek kivitelezését 1975-ben kezdjük meg, felkészülve a korszerű öntözéses gazdálkodás megvalósítására. Időközben! természetesen korszerűsítettük a vetésszerkezetet is. Ma már a korábbi 15—20 növényféleség helyett a búza 2700, a napraforgó 800, a repce 1000 és a lucerna 1200 holdja foglalja él a 6000 holdas1 szántó túlnyomó részét. Ezen kultúrák termesztési munkáit teljes egészében gépesítettük. Emellett a műtrágyaadagok nagyságának növelésével (alakuláskor 10 kg műtrágya-hatóanyag ha jutott egy hold földre, ma már ez a szám a 130-at is meghaladja) és nagy hozamú fajták vetőmagjának alkalmazásával jelentős átlagtermés-emelkedést értünk eL * i A búza a kezdeti hét má- ! zsának a három és félszeresét, \ a napraforgó az első évek öt Î mázsájának a kétszeresét ter- I mi holdanként. A lucerna átGyenge minőségű földeken igy ekszik jól gazdálkodni a szeghalmi Rákóczi Tsz Termelőszövetkezetünk fejlődése a gépparkunk gyarapodásán jól lemérhető, hiszen 10—ÍZ évvel ezelőtt mindössze egy traktorunk volt. Jelenleg 33 a traktoraink és tíz a kombájnjaink száma. Vegyes hasznosítású szarvasmarha-ágazatunk évente 80—100 hízott marhát ad át értékesítésre. A következő üz évben a hagyományos szarvasmarha-tenyészetünket szakosítani közben teheneink számát 162-ről 300-ra emelni. szeretnénk, A növénytermesztés korszerűsítésére beléptünk a z&ldtakarmány-termesztésf zárt rendszer kialakítására létrehozott társulásba. Ezért ebben az évben megkezdtük saját zöld takarmány liszt- üzemünk építését. A 10 millió forintba kerülő üzem a jövő évben már termel, — még értékesítésre is. , . laga is húsz mázsáról emelkedett 29-re. A növénytermesztés további korszerűsítésére szorgalmazzuk a zárt rendszerű technológiák meghonosítását is, elsősorban az olajos magvak és a lucerna esetében, A fejlődést egyébként a gé. рек számának alakulása is jól jelzi, hiszen 10—12 évvel ezelőtt mindössze egy traktorunk volt, jelenleg 33 a traktoraink és 10 a kombájnjaink száma. Mivel földjeink a kukorica termesztésére nem alkalmasak, de a pillangósok szépen díszlenek rajtuk, beléptünk a zöldtakarmany-termesztési zárt rendszer kialakítására létrehozott társulásba is és megkezdtük saját zöld takarmány-liszt üzemünk felépítését. A 10 minió forintba kerülő üzem a jövő évben már termel — még értékesítésre is — biztosítva a saját takarmánybázist a 162 tehenes hagyományos szarvasmarha-tartásunknak, amelyet a következő 10 évben 300-asra fejlesztve szakosítani is szeretnénk. Vegyes hasznosítású szarvasmarha-ágazatunk évente 80—100 hízott marhát ad át értékesítésre és alapító tagjai vagyunk a Sárréti tej közös vállalkozásnak is. Ugyanígy a 3200-as Hha törzstenyészetünket is fejleszteni kívánjuk legalább 10 ezerre és azt is szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi 7—8 ezer áruliba helyett 20—30 ezret tudjunk évente értékesíteni Nem fontosság! sorrendben harmadikként a juhászatunk- ról kell szólnunk. Ennek az ágazatnak a fejlesztését már el is kezdtük. A meglevő 1200 anyajuhhoz ebben az évben 800 jerkét vásároltunk. További 400 megvételével a korábbi 2200-as „rekord’* számot is túllépjük. Megítélésünk szerint érdemes is, egyrészt mert évente eddig is 1000—1500 pecsenyebárányt tudtunk exportra átadni, másrészt pedig a csaknem kétezer hold kiterjedésű legelő területeinket így tudjuk a legjobban hasznosítani, A termelés fejlesztését szolgáló beruházások mellett jutnak anyagiak a rászorulók támogatására is. Nyugdíjasaink segélyezésére évente 70— 80 ezer forintot fordítunk. Dolgozó tagjaink pedig a kezdeti 30—35 forint helyett ma már 105 forintot tudnak egy 10 órás munkanap alatt megkeresni, így egy év alatt egy tag átlagosan 24 ezer forintnyi személyes jövedelemhez juthat. Ehhez alapul az szolgál, hogy a szövetkezet jövedelme is emelkedik. Az elmúlt évben már 11 millió 800 ezer forint volt az elért bruttó jövedelem, erre az évre pedig 11 millió 960 ezret terveztünk, de a dolgok jelenlegi állása alapján bizton számíthatunk a 12 és fél, esetleg a 13 millió forintra i& M jm’^dez talán bizonyít- йШ/Я ja, hogy a szeghalmi Ifi Rákóczi Tsz tagsága . és vezetősége valóban 1 igyekszik a gyenge adottságú | földeken jól gazdálkodni f—5 s
