Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

Fogadás az Elnöki Tanácsnál A hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttség szerdán fogadta Loaonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Képünk: Hervé Brouhon-t a delegáció vezetőiét üdvözli a7. Elnöki Ta­nács elnöke. (MTI Fotó: Szebcllédy Géza (elv.) Egy kis prédikátor a nagy óceánon Kari Maelntire prédikátor rádióállomása Philadelphiában igen szűk témakörre specializál, ta adásait : a „vörösök fondorla­taival”. a nyugati országok el­len irányuló „kommunista fe­nyegetéssel” és különösen az olyan legújabb „fenyegetéssel” foglalkozik, mint a nemzetkö­zi feszültség mostani enyhülé­se. Nem tudni, vajon az emlí­tett rádió adásainak hisztéri­kus jellege talált-e ellenállás­ra a józan gondolkod'ásúaknál, vagy az adások tartalmát ítél­ték-e régimódinak, a „változá­sok szellemével” meg nem egyezőnek vagy túlságosan pro­vokatívnak. 'Meglehet, mind­három ok is közrejátszott, elég az hozzá, hogy az amerikai hírközlési bizottság betiltotta e rádióállomás működését az Egyesült Államok területén. Igaz, Maelntire nem vesztette fel a fejét, hanem a Columbus nevű hajón az óceán nemzet­közi vizeire távozott, hogy on­nan hirdesse tovább az igét a „vörö® veszedelemről” és a kommunisták legnagyobb asz- szeesküvéséről —. a nemzet­közi enyhülésről. A döntés, mint különleges precedens azért érdekes, mert ebből kitűnik, hogy a hazug­ságot, hamis információt és politikai aknamunkát • — ha már minden határon túlmegy — még az amerikai jogfelfo­gás is az ország érdekelt ve­szélyeztető tevékenységnek mi­nősítheti és törvényen kívül helyezheti. Nem mellékes itt megjegyezni: ezúttal olyan te­vékenységről van szó, amely a vezető amerikai körökben is mind több hívet szerző eny­hülés politikája ellen irányul. Annál sajnálatosabb, hogy ez csupán különleges eset. amely csak Maelntire prédikátor ma­gántevékenységére vonatkozik. Azt hihetnök, hogy a még vas­kosabb. még szélesebb körben és még nagyobb arányokban terjesztett hazugság még erő­sebb ellenhatást vált ki. Ilyen valótlanságokat terjeszt a „Sza­badság Rádió” és я „Szabad ■ Európa Rádió”, méghozzá olyan arányokban, amiről kis prédi­kátorunk nem is álmodhat. Nem nehéz megállapítani, hogy akik ezeket az amerikai adófizetők terhére fenntartott rádióadókat támogatják, ugyan­azok, akiknek maga az enyhü­lés sincs kedvére. Ugyanők azok, akik most egyszerre ki­jelentik, hogy „szellemi sza­badság” nélkül igazi biztonság nem létezhet. Önmagában , véve, ez a felté­tel ésszerűnek tűnik. Teljesen logikus ez, ha valódi szellemi szabadságról, konstruktív kul­turális együttműködésről, szé­lesebb körű tájékoztatásról, a népek közölti kapcsolatok, az J eszmék és ..szellemi értékek I cseréjének kibővítéséről van ! szó. Csakhogy az „ideológiai | gátak” eltávolításának szószó-1 lói korántsem az igazi szelle­mi értékek cseréjének meg­élénkülésében érdekeltek. „Mindössze” arra törekszenek; ismerjék el jogukat a szocia­lista országok belügyeibe való beavatkozásra, hogy ezek terü­letén felforgató lélektani had­viselést folytassanak. Az ilyen tevékenység ellen- ! kezrk az ENSZ alapokmánya- j val és sérti azoknak az álla- j moknak a szuverenitását, ame- | lyek ellen irányul. S. Bíró, a nemzetközi jog tekintélyes ! amerikai művelője még 1945-1 ben, a hidegháború kezdete j előtt kijelentette, hogy ellen- j séges információ juttatása ide- j gén államok területére épp ; oly nyilvánvalóan sérti ezek- | ijek az államoknak a szuvere- nitását, mintha tüzérségi lőve- ; dékeket irányítanának terüle­tükre. A „Szabadság Rádió" és a „Szabad Európa Rádió” tényle­ges szerepét egyre több, józan gondolkodású amerikai politi­kus ismeri fel. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, William Fulbright ügy nyilatkozott, hogy e felforgató célú rádióadók által szított bizalmatlanság légköre megne­hezítheti a feszültség enyhíté­sének útjában álló sok fontos probléma megoldását. Az érv lényegében azonos azzal, ami a szövetségi hírköz­lési bizottságot vezérelte, ami­kor betiltotta a hidegháború philadelphiai fanatikusának kis rádióállomását. Dmitrii Ardamatszkij (APN—KS) Chilei jelentés Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint tovább tart az ostromállapot a látszatra nor­malizálódó chilei fővárosban. A fasiszta junta újabb véres cse­lekményeiről érkezett azonban jelentés. Szerdán az esti órák­ban több fiatal chilei hazafit végeztek ki a puccsisták „hadi- törvényszékének” ítélete nyo­mán. A nyugati újságírók beszámoz lói szerint a hadsereg és a rendőrség tovább folytatja a .házkutatásokat és letartóztatá­sokat. A durva önkény és erő­szak megnyilvánulásai kísérik nyomon a tömeges elhurcoláso­kat. Nagy a veszélye annak, hogy sokan válnak a „haditör­vényszékek” áldozataivá azok közül, akiket most ezrével tarta­nak fogva a börtönökké átalakí­tott táborokban. A junta ismét leszögezte, hogy mindenkit, aki „felforgatással, vagy szabotázzsal” gyanúsítható, hadbíróság elé állítanak, és fel­hatalmazta a rendőrséget és hadsereget, felszólítás né’kül lő­jön a gyanúsan viselkedőkre Az újabb fenyegetés röviddel az­után hangzott el, hogy a junta betiltotta a kétmillió tagot számláló dolgozók egységes köz­pontját (CUT). A Santiagóban működő kö­vetségeken több mint ezer poli­tikai1 menekült várja a szabad elvonulás engedélyezését, • mely­nek kieszközlésén a nagyköve­tek mind ez ideig hiába fáradoz­nak. Ugyancsak a szerdal nap ese­ményeihez tartozik, hogy a jun­ta két korábban vállalt nemzet­közi kötelezettség teljesítését mondta fel. Az egyik az össz- amerikai sportversenyek 1975-re tervezett megrendezése, a má- ! sik pedig az Egyesült Nemze- ! teknek a tengerjog kérdéseivel foglalkozó 1974. évi konferenci­ája. Beleillik a junta akcióinak összképébe a santiagói fellebb- viteli bíróságnak az a döntése, hogy nevetségesen alacsony óva­dék ellenében szabadlábra he­lyezi a „Haza és Szabadság” el­nevezésű szélsőjobboldali szerve­zet főtitkárát. Roberto Thiemet. 4 magyar vendégek vidéki körúton Finnországban Jean Sibeliusnak, a finn zenekultúra legnagyobb alak- í jának szülőhelyére, a Helsin­kitől mintegy 100 kilométerre levő Hámeenlinnába látoga­tott el csütörtök délelőtt Ká­dár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, feleségével és kíséretének tag­jaival. Helsinkiből indulva mintegy másfél órás autóút után érkeztek meg a magyar vendégek és finn kísérőik a mindössze 36 000 lakosú kisvá­rosba, amely nemcsak halha­tatlan muzsikus-fiáról, hanem festői környezetéről, a turisták [ ezreit vonzó Aulanko nemzeti parkról és nem utolsósorban patinás történelmi emlékéről, a hämeenlinnai várról is ne­vezetes. A Központi Bizottság első titkára és felesége — a házi­gazdák szakszerű kalauzolásá­val — megtekintette az 1249-es finnországi keresztes hadjárat idejéből származó . várat. Az ebéd színhelye a modern finn építészet egyik remeke, a nem­zeti park centrumában emelt Aulanko szálló volt. Délután Kádár János és fe­lesége egy másik — nem ke­vésbé nemzetközi hírű — finn ! kisvárossal, Riihimakivel is- i merkedett. A 22 000 lakosú te- ! lepülést szerte Finnországban j „kristályváros”-ként emlegetik;! á Riihimäen Last Oy üveggyár termékei ugyanis világviszony­latban is a legmagasabb szín­vonalat képviselik az üveg­iparban. Riihimäki azonban nemcsak kristály-, hanem test­vérváros is: Szolnokhoz fűzik szoros, baráti szálak. A magyar párt első titkára délután érkezett vissza Helsin­kibe. Este Kádár János és fe­lesége fogadást adott a házi­gazda, Urlio Kekkonen firm ál­lamelnök tiszteletére. Koszigin—Tito találkozó A hivatalos es baráti láto­gatáson Jugoszláviában tartóz­kodó Alekszej Koszigim csütör­töki naipját az ország két leg­nagyobb városában, Belgrádban és Zágrábban töltötte. Ez válto­zást jelentett az eredetileg terve­zett programhoz viszonyítva, amely szerint a szovjet minisz­terelnök csak pénteken látoga­tott volna a horvát fővárosba. A módosított program szerint Koszigin a pénteki napot Brio- ni szigetéin tölti, ahol Tito el­nökkel találkozik. Megbeszélé­sük a látogatás legnagyobb ér­deklődéssel várt politikai ese­ménye lesz. Az argentin fővárosban még mindig José Rucci, az argentin | Általános Munkásszöve-tséig volt j főtitkárának meggyilkolása kel- | tette döbbenet jellemzi a han- ; gulatot. Szerdán újabb politi- j Icai gyilkosság történt. Négy j egyelőre ismeretlen személy, j lakásán meggyilkolta a peró­nista ifjúság egyik vezetőjét, Enrique. Grinberget, A fegyve­res merénylők, abban a hi­szem ben, hogy Grinberg gyer­meke, túszul ejtettek egy öt­éves kisfiút. Mihelyt azonban tévedésük kiderült, szabadon engedték. A Buenos Aires-i egyetem 1 diákjai csütörtökön a gyász j jeléül sztrájkot tartották. i Bár Buenos Airesben a RUcci I meggyilkolása elleni tiltakozá­sul rendezett sztrájk és a te­metés idején rendzavarás nem történt, több jelentés érkezett vidékről arról, hogy lövéseket adtak le Santa Fe egyik szakszer vezeti épületére. Ugyancsak Santa Fe-ben 500 tüntető ke­rítette hatalmába a városházát, és követelte a helyi kormány­zó lemondását. Corgienles tar­tományban bomba rongálta meg az egyik baloldali szerve­zet székházát. Hárman köny- nyebben megsebesültek, ami­kor Cord obáiban rálőttek a Rucci meggyilkolása ellen tün­tetőkre. A sztrájk országszerte éjfél­kor ért véget. (Reuter) Argentínában a döbbenet jellemzi a hangulatot !■ Visszatértek a Skylab—II utasai A három űrhajós az á9 napos utazás után (balról jobbra); Jack Lousma, о л еи Garriott ée Alan Bean, (Teleíotó — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom