Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
Л fiatal szakmunkásai* - és munkakörülményeiről tárgyalt a KISZ Békés megyei Bizottságának ifjúmunkás rétegtanácsa Tegnap. szeptember 26-án délelőtt a BMG Békési Gyárának klubjában tartotta soron következő ülését a Békés megyei KISZ Bizottság ifjúmunkás rétegtanácsa. Ezen az ülésen megtárgyalták annak a vizsgálatnak tapasztalatait, melynek során a megyei KISZ-bizottság az ifjúmunkások, köztük a fiatal szakmunkások pályakezdő gondjait, élet- és munkakörülményeik alakulását mérte fel. A több mint tízezer 30 éven aluli munkásfiatalra, illetve 14 vállalatra és 14 szövetkezetre kiterjedő felmérés tanúsága szerint kedvezően alakul да ifjúsági törvény végrehajtása. Esetenként azonban még mindig igen sok tenni- és javítanivaló marad e törvény előírásainak végrehajtásában. A munkáiba álláskor a munkahelyi К ISZ-aiapszer vezetek többségié ugyan felkeresi a fiatalokat, igyekszik őket bevonni a<z ifjúsági szocialista brigádok munkájába, ám további sorsukat legtöbbször már nem kísérik figyelemmel. A gazdasági vezetők egy része is megelégszik egyszeri tájékoztatással a beiliesakedéis hosszan tartó folyamatának elősegítése helyett. А у első munkahellyel szemben támasztott igények elvárások kielégített,ségéjnek alakulása t vizsgálva kiderült, hogy a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését szolgáló klubhelyiség nagyon kevés vállalatnál van. Ugyanígy nincsenek sportléte- j sítmények az üzemekben ég, az ' ifjúmunkások lakásgondjainak megoldását is csak az állami vállalatok támogatják elsősorban. Az idősebb és a fiatalabb szakmunkások között ellentétek főleg ott jelentkeznek, ahol nem oldható meg a teljesítménybérezés. Ezeken a helyeken na- j gycbb is az „elvándorlás" a fiatalok körében. A munkahelyek közötti moz- j gús okai között a nem megfelelő bérezés mellett ott találjuk a kedvezőtlen munkakörülményeket és a továbbkép- i zés támogatásának hiányát. A tcbb műszakban dolgozó fiatalok legnagyobb gondja, hogy a kizárólagos esti oktatás miatt vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak szakmát szeiezni. Legkedvezőtlenebb e területen a helyzet a könnyűiparban, ahol a továbbtanuláshoz kétéves szakmai gyakorlat és 21. életév betöltése szükséges A felmérésbe bevont fiatalok nagyobb többsége szervezetten nem vesz részt a KISZ tevékenységben. E fiatalok társadalmi aktivitása jóval alatta marad az elvárhatónak, amit elsősorban az üzem; KlSZ-szer- vezetek mulasztásának kell tekinteni. Igaz, az elet- és munkakörülmények javítása az üzemekben nem a KlSZ-szerveze- tek feladata, de az ifjúsági szervezet sajátos eszközeivel és módszereivel elő tudja és elő is kell. hogy segítse az ifjúmunkások. a fiatal szakmunkások munkahelyi beilleszkedését és azt, hogy megfelelő környezetben, jó közérzettel dolgozzanak. A fiatal szakmunkások élet- és munkakörülményeinek alakulását vizsgáló felmérés tanulságainak összegezése után az ifjúmunkás rétegtanács tagjai megbeszélték az üzemi KlSZ-szer- vezetek vezetőségválasztó taggyűléseinek látogatásával kapcsolatos feladataikat majd a titkári bejelentésekkel véget ért a tanács szerda délelőtti ülése. Várják a munkára jelentkezőket Mezőkovácsházán üzemi látogatás a BEKÖT telepén Tudósítónktól A B®KÖT kihelyezett üzeme ' Mezőkovácsházán modem gyáregység, megtalálható benne minden, ami a korszerű munka- körülmények elengedhetetlen feltétele. Azok a csarnokok, amelyekben a termelés» folyik, tiszták, tágasak, jól megvilágítottak. A bennük dolgozó asszonyok szemmel láthatóan vidámak és elégedettek. Ezenkívül korszerű mosdó-, zuhanyozó- és öltözőhelyiségek áll- nák rendelkezésükre. Termelési, szakmai gondjuk megvitatására, szocialista brigádjaik összejöveteleire. a KISZ-életre, ünnepségeik megrendezésére szép kultúrtermük van. Ezek az első benyomások egy kíváncsi idegen számára, aki meg akar ismerkedni a Mező- kcváosházának csupán négyéves „múltra” visszatekintő üzemével. A kicsiny, de barátságos irodában Kóródi Mihályné telepvezető tájékoztat az üzem életéről, eredményeiről, gondjairól. Megtudom tőle, hogy a dolgozók Augusztusban avatták fel a tisztképző főiskola idén végzett hallgatóit. A korábbi években végzett fiatal tisztek túlnyomó többsége avatás után legalább 4—5 évig, vagy még hosszabb ideig szakaszparancsnokként teljesített szolgálatot, s csak ezután került magasabb beosztásba. Ma már más a helyzet. A tiszt- I képző főiskoláról kibocsátottak jelentős része azonnal század- parancsnok-helyettes. majd 1—2 év leforgása alatt századpa- j rancsnok lesz. A csapatoknál I mind gyakoribb az olyan fiatal tiszt, akit főhadnagyként zászlóalj-parancsnokká neveztek ki. Közéjük tartozik például We- kerle József főhadnagy, aki e beosztásban a Csehszlovákiában I múlt élvben lezajlott ..Pajzs— • 1ЙГ közös hadgyakorlaton is. 1973. június havi átlagkeresete meghaladja az 1600 forintot. Ez az országos átlag feletti havi jövedelmet jelenti, mégis vannak munkaerőgondjai az üezmnek. Az elmúlt évben nyolcvan ipari tanulót képeztek szakmunkássá. Ezekből 70 áz üzemnek. Az elmúlt évben megállja a helyét. Az idén azonban csupán nyolc jelentkező volt, így ipari tanuló csoportot nem tudnak beindítani Kóró- diné véleménye szerint ennek a csekély érdeklődésnek egyik oka az is lehet, hogy sok szülő a gyermeke érettségi vizsgájában látja megalapozva gyermeke jövőjét, s a középiskolák már gyenge közepestől felveszik a nyolc osztályt végzett tanulókat. — Meg kell azonban kockáztatnom azt a véleményt is — mondja —, hogy a gyenge érdeklődés másik oka az is lehet, hogy nem fejtünk ki kellő propagandát az üzem életének, a kereseti lehetőségeknek s a szakma szépségének a szülők és gyermekek körében. Kóródiné ezen a problémán igyekezett sekimagasló eredményt ért el alegységével. A politikai munkások között is gyarapszik a fiatal tisztek számaránya. Számos pályakezdő tiszt lett az utóbbi 2—3 év folyamán politikai helyettes, propagandista, vagy valamelyik magasabb egység politikai osztályának munkatársa. Legtöbbjüknek a KISZ-szervezetekben és a KISZ-bizottságokban végzett tevékeny és eredményes munka során szerzett tapasztalat birtokában érlelődött meg j az elhatározása, hogy hivatásos j politikai munkás legyen. A fiatal parancsnokok és po- ‘ litikai munkások nagy ambícióval és igen eredményesen teljesítik a beosztásukkal kapcsolatos kötelezettségeket. ' Kt. I gíteni 1973. júniusában a BEKÖT termékek című kiállításának a művelődési központ klub- helyiségében való bemutatásával. A kiállítást mintegy 400 vendég tekintette meg, és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy mind több szülő és gyermek ismerkedjen meg az új üzemmel, barátkozzon a szakmával. Amint megtudom, a betanított munkások előtt is megnyílt a szakmunkássá válás lehetősége. Egyéves üzemen belüli képzés után szakmunkásvizsgát tehetnek. Ezzel a lehetőséggel azonban még kevesen élnek az üzem dolgozói közül. Zacsok Piroska betanított munkás már negyedik éve dolgozik az üzemben. Június hónapban 1700 forintot keresett. Elmondja, hogy igen jól érzi magát itt, anyagilag is megtalálta a számítását. Hamarosan ő is bekapcsolódik az üzemen belüli szakmunkásképzésbe. Gubucz Györgyné az üzem első szocialista brigádjának vezetője. Vidám, mindig segítőkész aktív fiatalasszony. Legutóbb 1710 forintot keresett. Három éve dolgozik az üzemben és nagyon jól érzi itt magát. Lukács Etelka még nagyon fiatal. Az üzem ipari tanulóinak egyike, egy éve végzett. Jövedelme még nem éri el az átlagot, még bele kell jönnie, de jól érzi magát, szeret itt dolgozni. Zuberecz Pálné a szabászat egyik erőssége. Legutóbbi havi jövedelme közel 2600 forint. Elmondja, hogy nehezen szokta .meg a két műszakot, a „munkáséletet”. de most már minden rendben van, s elégedett minden fizetési borítékkal. A telepvezetővel körbejárjuk az üzemet. Örömmel és lelkesedéssel beszél terveiről: „Ide sportpályát szeretnék, ide még sok-sok virágot, s talán évek múlva errefelé terjeszkedhet tovább az üzem". Elmondja közben azt is. hogy jó lenne, ha többen kopogtatnának nála munkalehetőségért, mert még 40—50, de szükség esetén 90—100 főnek is tudnának munkát adni. Gyöngyösi László Fiatalon, felelős poszton néphadseregünkben Téglát vegyenek! S zokatlan hirdetés jelent meg a napilapokban. Több megyeben arra buzdítják a közületi és magánépntetől^et. hogy a jelenleg szükséges és a jövő évben felhasználandó téglát sürgősen vegyék meg. Az ember a szemét dörgöli, jól lát-e, majd arra gondol, hátha csak egy téves közlemény olvasója. Aki az utóbbi évtizedekben építkezett, az tudja, hogy hányszor kellett elmennie az építőanyag-telepre. amíg végül elegendő anyagot . kapott. Fuvarosok, spekulánsok. olykor üzérkedő, eladóik méltók útjain kellett járnia, borravalóval felárral fizetve azért, hogy az építkezés elkezdéséhez, vagy a félig felhúzott falak befejezéséhez megfelelő anyagot kapjon. Hiány volt három évtizeden át, ami tulajdonképpen nem is csoda, hiszen először országszerte a háborús nyomokat kellett újjáépíteni, majd a társadalmi, gazdasági fejlődés nyomán példátlan építkezési láz tört ki országszerte. Az új gyárak, városnegyedek, s a falvak megújuló utcasorai falták az építőanyagot, s a tégla-' és cserépgyáraik hiába termeltek egyre többet, az ellátás mégis akadozott, mert az utalványok és az elosztás egyéb módjai csak enyhítették, de nem oldották meg a hiánygazdálkodás gondjait. A kisemberek házatáján elsősorban a tégla, a cserép és a cement hiányzott. Az utóbbi évtizedekben az építéstechnika bármennyire is korszerűsödött, a gyáraktól távoli falvak egyedi, kisebb építkezésein még most sem kifizetődő előregyártott elemekből szerelni össze egy vagy két szobát, vagy néhány tantermes iskolát. S a helyi adottságok, az egyéni ízlés szerint tervezett, vagy a régi házhoz új szárnyat toldó kislakásépítkezés még sokáig elképzelhetetlen a hagyományos építőanyagok nélkül. Cement, tégla és cserép híján ma sem lehet a családi hátakat megalapozni, felhúzni az új lakások falait, s tetőt rakni a félig kész otthonok fölé. S az építőanyaghiány egyben politikai probléma is volt, hiszen anyag nélkül nincs új lakás, s a lakásviszonyok az életnívó egyik legfontosabb meghatározói. Az építőanyagipar több mint két évtizedig versenyt futott az igényekkel. A nagy beruházások, a tizenöt éves lakásfejlesztési program követelményeinek egy pillanatig sem tudott volna megfelelni, ha nem bővítik nagymértékben a • tégla- és cserép-, valamint a cementgyárak termelőkapacitását. Igaz, ez a fejlesztés nem volt olcsó mulatság. Csupán ebben az ötéves tervben 2,5 milliárd forintot költenek a téglaipar korszerűsítésére, az agyagbányák új gépeire. я szállítószalagokra és az égetőkemencékre. A közelmúltban felépült — a többi között —, Egerben egy cserépgyár, Tatán egy tégla- és cserépkombinát. Felépült az évi 1 millió tonna kapacitású Beremendi Cementmű is. 53 az egész korszerűsödött .iparág idén megdönti minden eddigi rekordját, ugyanis ebben az évben 2 milliárd 100 millió darab tégla és 166 millió cserép kerül ki a gyárakból. A cementipar termelése 3 millió 400 ezer tonna lesz. Az idén már a 14 milliárd forint értékű építőanyag több mint egyhar- mada a kiskereskedelemnek, tehát közvetlenül a lakosságnak jót. A-, építőanyagtelepekre már most is olyan mennyiségben ömlik az áru. hogy a kereskedők panaszkodnak, nem tudják, hol raktározzék a töméntelen cementet, téglát és cserepet. A hiánygazdálkodást olyan árubőség 'váltotta fel hogy' az első félévben a szerződésekben lekö_ tött'615 millió téglából csak 55Я milliót, a 83 millió cserépből pedig 72 milliót vett. át a belkereskedelem.. Végre a cement- ■‘ipar is teljesítette minden kötelezettségét, nemcsak leszállította a tervezett 310 ezer tonna cementet. hanem pótolta a múlt é|Vi 39 ezer tonna adósságát is. Igaz, a piaci egyensúly létrejöttében közrejátszott a nagyberu. házások bizönyos fokú korlátozása, és a mezőgazdasági építkezések nagyfokú csökkenése is. ám a mérleg másik oldalán ott: találjuk . a lakásépítési terv túlteljesítését. Mégpedig nem az állami ipar. hanem a magánosok építettek a tervezettnél többet. A most létrejött árubőség még nem jelenti a mindig és mindenütt zavartalan áruellátást. Ma is akad olyan telep, ahová pontatlanul szállítanak,- ■ vagy maguk a kereskedők nem akarják — közgazdaság; okokból — mértéktelenül megduzzasztani a készleteiket. Nincs elég megfelelő raktár a cementnek, biztonságos tárolóhely a téglának és a cserépnek. S itt-ott megmaradtak a hiánygazdálkodás idejéből a kényelmes módszerek is. amikor ..eszi, nem eszi, nem kap mást" alapon azt vett a vevő. amit éppen kapott. C sakhogy az áru bőség és a választék sokfélesége a kereskedelmet is új módszerekre, a vevő megnyerésének versenyéire ösztönzi. Az áru elosztása helyett valóban kereskednie kell. S bár a közelgő tél a magánépítkezé- sekein a holtszezont jelenti, most, mégis hirdetik. reklámozzák, hogy. vegyünk téglát és egyéb építőanyagot Mert a gyárak a szokásos téli rekonstrukoíó után minden bizonnyal még nagyobb kapacitással kezdenek majd dolgozni. Már bővítik a hejőcsabai cem'entgyárat. nemsokára befejezik az új békéscsabai cserépgyár építését, s hamarosan termelni kezd a7 ország legmodernebb, legnagyobb cserép- és téglagyára Bátaszéfken. A mostaninál is több lesz az építőanyag. Talán már nincs is messze az az idő. amikor majd az építőanyagtelepek egymással versengve csalogatják a vevőket, időszakos árleszállítást hirdetnek. . csak azért, hogy jobban fogyjon a tégla és a cserép. Egy nagy es kínzó gondot ismét átadunk a múltnak. Rátka; J. István Értesítjük kedves Ügyfeleinket, hogy a mezőkovácsházi, medgyesegyházi, mezőhegy esi •telepen leltározást tartunk Telepeinken az áruátvétel: szeptember 24-től október 6- ig, az értékesítés: október 1 -tői 6-ig szünetel. Déilmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznositó Vállalat 4342
