Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-25 / 224. szám
Testvér megyénk küldöttei szombaton Rakodómunkások S züretre érett a szőlő, vetik a búzát, s szedik a cukorrépát, nemsokára szövetkezeti tagok népes serege töri géppel, kézzel a kukoricát, a dűlő utakon traktorok és lovasfogatok hordják a termést, rakodóbrigádok ürítik a műtrágyás vagonokat, s az országutakon gépkocsikaravánok tartanak a cukorgyárak, hűtőházak, piacok felé. Beköszöntött az őszi csúcsforgalom. Nem könnyű a dolguk ezekben a hetekben a szállítást irányító szakembereknek: az állomásfőnököknek, a Volán vállalatok igazgatóinak, a térmestereknek, mozdonyvezetőknek és a közlekedés biztonságát éberen figyelő forgalmistáknak. Ilyenkor a volánnál ülő tehergépkocsivezetők szolgálata is mind nehezebbé válik. Hiszen nemcsak a megnövekedett szállítási feladatokkal kell megbirkózniuk, hanem várhatóan az őszi időjárás viszontagságaival is. Most még nem, de később ködben, sárban teherrel közlekedni, menetrendet betartani olyan feladat, ami nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is próbára teszi. A közlekedésben helytálló vasutasok és gépjárművezetők mellett az eddiginél is több jó szót, figyelmet és gondoskodást érdemelnek a szállítás névtelen hősei: a rakodómunkások. Nem kétséges: ők végzik a szállítási munka nehezét, jórészt rajtuk múlik az őszi csúcs- forgalom sikere. Elmúlt az őszi napéjegyenlőség ideje. Mindennap későbben virrad és korábban sötétedik. A rakodómunkások úgy segítenek magukon, hogy megtold iák a nappalokat. A hajnali szürkületben már talpon vannak, legtöbbjük délben sem ul asztal mellé, kutyafuttában, tarisznyából esznek és bizony sokszor elhűl a várva várt vacsora, elalszik az édesapát váró gyerek, mire megtérnek a munkából. A vezetőkkel együtt ők is jól tudják: a szükséghez képest mindig kevés a szállítóeszköz, ezért a szokásosnál is jobban kell sietni a szállítással, mert — noha még napfényes az idő —, de jönnek az őszi esők, féíázik a föld, sártengerré dagadnak a dűlőutak és sokszorosan nehezebbé válik a rakodás, a szállítás. Aki csak egyszer is nekivetette vállát a kátyúba jutott szekérnek, akinek valaha is föltörte a tenyerét a gombosvégű réparakó villa nyele, az tudja, mit jelent ezekben az időkben helytállni: szekeret, vontatót, autót, vonatot rakni és üríteni. Valljuk be, a rakodás gépesítése — noha van jelentős fejlődés — a szántóföldeken még nem elterjedt. A lapát, a villa, és sok esetben a puszta emberi kéz a legfontosabb rakodóeszköz Segítsenek a mezőgazdasági üzemek ezen a helyzeten és állítsák munkába, ahol csak tudják, a munkát könnyítő és gyorsító szállítószalagokat is az őszi rakodásnál. A jó szerszám is nagy segítség. Apró dolognak tűnik, de ahol a bognárok előre gondoskodtak villa, illetve lapátnyélről, s azt gondosan készítették el, ott gyorsabban, olaiozot- tabban megy a rakodás és kevesebb a bosszankodás. A szállítás gondos • szervezése sok előnyt jelenít az őszi csúcsforgalomban. Ahol a kövesutaktól távoleső táblákon kezdték el a répaszedést s az esőzések során könnyen járhatatlanná váló dűlőkből törik és szállítják a kukoricát, ott könnyebb a vontatósok, a tehergépkocsi- vezetők, a fogatosok és a rakodók munkája, hamarabb kerül a termés a védettséget biztosító raktárakba. A' szállításban fáradozik megérdemlik, hogy őszi időben védőruhával, esőköpenynyel, gumicsizmával lássák el őket. Hiszen az őszi eső bőrig áztat, a sár is eszi a lábbelit. Egy tál meleg étel, egy csésze forró tea nemcsak erőt ad és melegít, hanem erősíti az együvétartozás érzését, jobb munkára hangol. sszegezésként talán: f 'Ж sok szeretettel és fi- gyelemmel gondoskodjanak a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és más vállalatok vezetői a rakodókról, a szállítás névtelen katonáiról. A jól végzett munka iutalma- ként pedig ne sajnálják tőlük a prémiumot sem, mert megéri és megérdemlik. D. Gyomai táncosok sikere Nagykállóban — Halló! Gyomai Művelődési i Ház? — Igen. Dr. Koós Ferenc. — A szombat-vasárnapi „Kállai Kettős” néptáncfesztiválról érdeklődnénk... _ Szombaton érkeztünk Na gykállóba. .ahol tavalyi első helye okán szívesen fogadták a gyomai Körös-menti Szövetkezeti Néptáncegyüttest. A nyíregyházi rádió interjút készített az együttes vezetőjével — aki a siker „titkát” a munkában, a néptánc szeretettben jelölte meg _. Rau Katalinnal és B erta Máriával. az együttes alapító tagjaival, s Nácsa Jánossal, akinek citerával kísért dalai mindçp bizonnyal emlékezetes perceket szereznek a szaboles-szatmári rádióhallgatóknak is Ugyancsak szombaton Szakolyban bemutattuk teljes műsorunkat — a „vidéki” vendégszereplés hagyománya a nagy kallói fesztiválnak — Hogyan zajlott a verseny? — Délelőtt volt a szakmai, este a gála-bemutató. A mi együttesünk és a nyíregyházi Szabolcs Volán kapták a megosztott első díjat — megelőzve hét másik együttest, köztük a hajdúböszörményi Bocskait, a televízióból is ismert Hegyalját és a hazaiakat. A három kül- löndíjjal jutalmazott együttes- vezető között szerepelt Putnoki Elemér. — A fesztivál általános értékelése? — A zsűri egyik tagja, Born Miklós fogalmazta a fesztiválról és áltálában a néptáncmozgalomról: „Ez az ifjúság szabad ideje eltöltésének egyik leghasznosabb formája. Hiszen egyszerre fizikai terhelés és a művészi igény kielégítése, sikerélmény és a- közösségi cselekvés. a közösséggé kovácsolódás kitűnő alkalma.” Gyulán és Mezőhegyesen аж orosházi városi pártbizottság munkatársa. Az üveggyárban Czina Sándor igazgató és Tarján József, a gyár pártbizottságának titkára fogadta a vendégeket. Elsőként Sándor Antal tartott rövid tájékoztatót a város gazdasági, társadalmi életéről, majd Czina Sándor és Tarján József a gyár gazdasági, politikai munkájával ismertette meg a vendégeket A tájékoztatók után a küldöttség tagjai számos kérdést tettek fel az öblösüveggyár, a már működő hungaropán üzemy valamint a szovjet technológiával készülő síküvegüzem tevékenységével kapcsolatban. Az üzemlátogatás során nagy érdeklődéssel figyelték az automata gépeket, s különösen a hungaropán üzem korszerű termékei nyerték meg tetszésüket Az üveggyári látogatás után az Orosházi Állami Gazdaságba érkeztek a vendégek, akiket Kovács József, az állami gazdaság igazgatóhelyettese és Kóto- lák János, a párt-csúcsvezető- ség titkára fogadott, illetve tájékoztatott a gazdaság tevékenységéről. A vendégek ezután megtekintették a sertéskombinátot. A program az orosházi Üj Élet Tsz-ben tett látogatással ért véget, ahol Gyulai József, a pártalapszervezetek csúcstitkára mutatta be a vendégeknek a közös gazdaságot Gyulán, a húsüzemben Csild József igazgató adott részletes tájékoztatást a világhírű gyula* termékekről. Rosszul rendezték be a vilá- | got! Ha egy nap 48 órából állna, akkor talán, talán... Mivel azonban csak 24 óra, ezért előfordult nem is egyszer, , hogy penzai vendégeink kényte- j lenek voltak kihagyni egy-egy fíllomást a vendéglátók által tervezett programból. így történt ez szombaton is. Vasárnapi tudósításunkat azzal zártuk, hogy a penzaiaik szombaton VASÁRNAP OROSHÁZÁN Vasárnap a penzai küldöttség reggel kilenc órakor érkezett az Orosházi Üveggyárba. A delegációt. A. Sz. Gluscsen- kót, V. G. Csernyicovot, A. D. Kozlovot, M. A. Jakovlevát és A, K. Szerge jevet, elkísérte Sasala János, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársa, valamint Sándor Antal felkeresték Gyulán a tejporgyárat, a Munkácsy Tsz-t, a Fa-, Fémbútoripari Ktsz-t, a húsipari vállalatot, és a Várfürdőt. Bár ez utóbbi nem volt a programban, Baukó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője — aki a hét végén kalauzolta a delegációt — azt mondta, hogy a fürdőt feltétlenül meg kell nézni. Csakhogy. A tervezett időbeosztás már a tej porgyárnál csúszott. Később — nem a szervezés hibája — egyre „veszedelmesebb” lett. Végül is a Várfürdő látogatásából aznap semmi sem lett. s még így is majdnem egy órával később érkeztek meg a délutáni programban szereplő Mezőhegyesre. Az állami gazdaság bejáratánál Oláh János igazgató. Lapus- nyik Lajos párttitkár és a cukorgyár igazgatója, Haraszti Gyula fogadta a vendégeket Szűkre fogott tájékoztató után a gazdaság autóbuszával indultak a vendégek a határba, ahol hosszasan tanulmányozták a cukorrépatermesztés zárt rendszerét. Aztán a hatalmas sertéstenyésztő kombinát következett, ahonnan évente 21 ezer hízott sertést adnak a népgazdaságnak. _ A cukorgyárban Haraszti Gyula kalauzolta a vendégeket és adott részletes felvilágosítást — azt már mondnunk sem kell, hogy a rengeteg kérdésre —• a gyár munkájáról. A zúgó gépek között a kánikulai hőségben még ingujjban is nehéz volt végignézni a technológiai j folyamatokat. Meg is jegyezte j Gluscsenko elvtárs: „akik a teát isszák, nem is gondolnak j arra, milyen nehéz munkával [ készül a cukor”. 2 вЩЩШЩ W 1973. SZEflEMBEK 25. A vendégek nagy érdeklődéssel tanulmányozták Mezőhegyesem a cukorrépateirmesztés zárt rendszerét. Az orosházi üveggyárban Czine Sándor igazgató társaságában.
