Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
Kőszöaíjük a „Műhely”-Í Módszertani Műhely címmel, új kiadvánnyal jelentkezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A kiadvány beköszöntőjében Ortutay Gyula többek között hangsúlyozza, hogy a vállalkozás célja a tudományos ismeretterjesztés, a felnőttoktatás elvi-elméleti, módszertani kérdéseivel történő beható elemzés, annak érdekében; hogy a közel másfél százados társulat hatékonyabban tudjon eleget tenni azoknak az elvárásoknak, melyeket az élet új feladatai támasztanak. Ennek érdekében — az évente négy alkalommal megjelenő kiadvány — a szerkesztő bizottság tervei szerint elsődleges célnak tekintik az ismeretterjesztő előadók általános módszertani kultúrájának emelését, helyzetismeretét, I tájékozottságát kívánják szol-1 gálni. Ezért főleg elemző írásokat, tanulmányokat közölnek majd, s kísérletek, megfigyelések eredményeiről számolnak be. A közlöny húszezer példányban — az első két szám összevonásával — hagyta el a TIT Rotaüzemét, s így elméletileg minden TIT-tag megkapja majd, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az első összevont számból érdemes kiemelni „Az ismeretterjesztő formák és módszerek normatív meghatározásai” című írást, valamint dr. Vonsik Gyula: A tudás tegnap és holnap c. cikkét. Köszöntjük a TIT kiadványát abban a reményben, hogy jó szándékú céljai az Ismeret- terjesztő munka hatékonyságában lesznek majd mérhetők. Sz. A. Orosházán rendezik meg a fegyveres erők napja megyei ünnepségét A Hazafias Népfront Békés megyei titkárságán a napokban előkészítő megbeszélést tartottak a fegyveres erők napja ez évi megünnepléséről. A fegyveres testületek a szeptember 2S_i fegyveres erők napja alkalmából helyi ünnepségeket rendeznek, s a községi és városi népfrontbizottságok szervezésében köszöntik megyénk lakói katonáinkat, rendőreinket, munkásőreinket. A megyei ünnepség szeptember 28-án este 6 órakor Orosházán, a művelődési központban lesz. Mi csörömpöl, durrog, kattog? Zaj minden mennyiségben Mi si vit TI Igen, most már tudom. A szomszéd szobában i valaki villanyborotvával pusztítja a szőrzetét! De az éles, kellemetlen hangot hirtelen elnyomja egy másik, sokkai szörnyűbb zaj. Lent az utcán, egy piros bukósisakos férfi veszettül, kerge módra túráztatja a motorkerékpárját. Az ember ilyenkor szokott egy nagy sóhajjal arra a megállapításra jutni; őrjítő a zaj! Mi a »aj? De mi a zaj? A közlekedési vagy más akusztikával (hangtalanul) foglalkozó szakemberek azt mondják: a zaj folyamatosan tartó, figyelmet zavaró, és tartóssága folytán a hallóidegvégződéseket rongáló hang. A zajnál jóval több a lárma: ez nagy erejű zaj, rendszerint valami éles, sivító, csörömpölő, kattogó, durrogó puiiogó hang S ha már elviselhetetlen, dobhártya-repesztő a zaj. akkor jönnek a szakembereik, s megmérik „ zajszintet, amelynek mertékegysége a decibel. Egy szűk, csendes utcában durrogó traktor vagy túráztatott motorkerékpár képes egymagában is 70—80 decibel nagyságú zajt csapni, ami a hallásra már ártalmas. A jó idegzetű ember általában 50 —60 decibel zajt még elvisel. Ámde az ezen felüli mennyiség roncsolja a hallóidegvégződéseket, rossz hatással van az idegekre, a szívre, az emésztő szerveikre. 5 a következmények Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi megállapítása riasztó: eszerint „ma már a fejlődő vagy a gazdaságilag fejlett országokban olyan mérvű a zajártalom, hogy az emberiség lassan, de biztosan tart a teljes megsüketülós felé”. A túlzott zaj — mondják az orvosok — roncsolja a hallóideg végkészülékét s az így ke- j letkezett, maradandó nagyot- hallás sem gyógyszeresen, sem műtéti úton nem szüntethető meg, s nem is csökkenthető. Tehát romlik a hallásunk? A kísérleti vizsgálatok szerint észrevehetően csökken : városban és falun egyaránt. Egy régebbi kísérlet megállapította, hogy a vidéken élő emberek — a sértetlenebb halbékés mcw&n 1973. bébr ibivibEK 20. ! lóidegeik révén — 15—20 százalékkal több hangfélét, hangforrást ismertek fel, mint az ugyanolyan korú városi emberek. A szakembereik szerint ez a különbség azóta feltehetően mérséklődött. A falu, különösen a határ zaj szintje, a gépek elterjedésével rendkívül gyorsan megemelkedett. A fejlődés — persze ezt azért ne kárhoztassuk! — egyelőre úgy látszik, széttépte a falu „idilli” csendjét. Már Julius Caesar is A városi csendet pedig teljesen „megette” a zaj. Ezt tette я gépi korszak — sóhajtjuk, de ebben azért nincs igazunk, mert a zaj szinte évezredes. Mulatságos, mégis tény, hogy időszámításunk előtt ötven évvel Julius Caesar, az ókori Róma éjszakai kocsíforgalmát megtiltotta. A múlt századi magyar újságok is élesen szót emelnek az olyan kocsisok ellen, akik „kíméletlen, idegesítő ostorpattogtatással” hajszolták fogataikat. E században pedig a zaj világméretűvé vált. A lárma — mint egy francia tudós találóan mondta — „a föld civilizált lakóinak elsőszámú közellensége lett”. A hadakozás elkezdődött S úgy tűnik, hogy e „közellenség” elől nincs menekvés. Bár a hadakozás már elkezdődött, elsősorban az utcán. Íme néhány jellemző példa: Moszkvában a zajos Diesel-motoros helyett a csendesebb benzin- motoros autóbuszok járnak, s a fémes csattogásé villamost kiszorították a nesztelen trolik. Svédországban zajmérőket szerelnek a gépjárművekre, Tokióban я legforgalmasabb utcákon helyeztek el ilyen ellenőrző készüléket. Zürichben nem bővítik a nemzetközi repülőteret, mert a szuperszonikus repülőgépek irtózatos ! zaját már most sem bírják el a város lakói. Moszkva, Bécs, München, Koppenhága legtöbb városrészéből kitiltották a tehergépkocsi- és motorkerékpárforgalmat. Nálunk egyelőre csak a hangjelzést tiltották meg a nagyvárosokban, s a fővárosból egyre-másra költöztetik vidékre я zajos üzemeket. Hiánycikk a csend Nézzünk csak egy kicsit körül: a lakásunkban zümmög, I csörög a hűtőszekrény, mind több helyen sivít a porszívó, a padlókefélő, a villa nyborot- | va, a kávéőrlő, milliós menynyiségben bömböl a televízió, a rádió, magnó. A rossz szigetelésű, modern választófalak sajnos alig-alig szűrik a szomszéd okozta lármát, a lefolyócsöveken rémisztőén robajlik lefelé a szennyvíz, „zenélnek” a csapok, radiátorok.... Hát igen! Valljuk be: a zajtenger hullámai átcsaptak a házfalakon, s beözönlöttek a csendes otthonokba. A gép könnyebbé teszi életünket, de úgy látszik, mintha cserébe a hallásunkat, a nyugalmunkat, a csendünket követelné. Hovatovább a csend lassanként olyan „hiánycikk” lesz, amelyet sem városban, sem falun nem lehet „beszerezni”. Rajtunk is múlik S mégsem teljesen a gépek a hibásak. Ugyanis az emoe- rek vajmi kevés tapintattal viselkednek egymás iránt, ha lehetőség kínálkozik a zajongásra. Szinte meghökkentő, hogy egy-egy fesztivál vagy labdarúgó-mérkőzés idején úgyszólván az egész országot zaj tengerré mossa össze a rádió és a tévé-kéiszüiék bom- bölése. Szinte derűsen hangzik a tízórás esti hírek után — és csak ekkor! — a rádióbemondó udvarias hangú figyelmeztetése, amikor a készülék le- halkítására kéri a hallgatókat. De reggel, öt vagy hat órakor sosem hangzik el ugyanez a figyelmeztetés. A köztudatban úgy látszik ismeretlen még az 1958. évi szabálysértési törvényt kiegészítő 17/1968-as számú kormányrendelet, amelynek a 23. pragrafusa kimondja: csendháborításért felelősségre vonható, „aki lakott területen vagy lakóházban indokolatlanul olyan zajt csap, amely mások nyugalmát sérti”. Az ilyen embert háromezer forintig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani. Persze manapság sehol senkit nem háromezer, hanem még tíz forint erejéig sem bírságolnak a zajongásért. Egyelőre a zsivajtól alig-alig lehet meghallani a panaszos, kérlelő vagy követelő hangokat. De hát végeredményben rajtunk, embereken is múlik a csend. Egyrészt vigyázni kell a csendre, másrészt kénytelenek leszünk zajmentesebb gépeket gyártani. S akkor talán nem válik be a század elején elhunyt világhírű orvostudós, Robert Koch jóslata, aki egy alkalommal így kesergett a zaj miatt: „Egy napon az embernek, ha létezni akar, ugyanúgy le kell közdenie a zajt, mint a kolerát és a pestist”. (Seres) Egy a sokak közül Valami nagyot, különösebbet nem tudok mondani Adamik Pálról. Nem hős, nem filmszínész, nem futballista. Egyszerű, csendes szavú gyomai ember. Talán önmagában tiltakozik is: miért írunk róla, hiszgn 6 sem más, mint a többiek. Valóban nem más, ugyanúgy békében akar élni, mint sok_ millióan Ma. gyaroszágon, sokmilüárdan a Földön. Ami kiemeli közülünk, az az, hogy minket, Békés megyeieket képvisel я most kezdődő Országos Békekongresszuson. 1945-ben, a béke első évében született Mezőberényben. Textilipari technikumot végzett, s jelenleg a gyomai Háziipari Szövetkezet szövőmestere. A Ho Si Mínhről elnevezett szocialista brigád tagja. Beszélgetésünk kezdetén mindjárt a brigádról szólt, amelyről csak jót lehet mondani. Fiatalok valameny- nyien, s munkatervü'ket általában 105—110 százalékra teljesítik. A vietnami néppel szolidaritást vállalva, vietnami műszakban is dolgoztak. Adamik Pál most is tudja, tennie kell valamit. Azt vallja, ami Chilében történt, csak időleges vereség, az igaz ügy győzni fog. Nem látványos cselekedeteket hajt végre, egyszerű tettekkel és szavakkal fog. lal állást a chilei dolgozók mellett. Elég ez? Ér ez valamit? — kérdezhetik a kétkedők. Adamik Pál így vélekedik erről: — Sokan vagyunk, akik békében élünk, még többen, akik bőkében akarunk élni. Ha összefogunk — és igenis ösz- szefogunk — a világ bármely országában tárgyalóasztalhoz kényszeríthet- jük az agresz- szorokat. Szép, tiszta, Vila gos lakásban él feleségével, két kislányával. Évike lánya 3 éves, Erika 8 hó- паров. Nem fél, de megborzong, ha repülőgép süvítését hallja. Hogy mik a tervei? Méltán akarja képviselni a békekongresszuson a Békés megyei béke- szerető százezreket, s itthon még aktívabban akar részt venni a békemozgalomban. Frázisoktól mentes, csendes szavú embert imertem meg benne. Olyan ő is mint munkatársai, akikhez я napokban ellátogat a VDK nagykövet-helyettese. egy immár békében élő ország képviselője. Olyan ember Adamik Pál is, mint százezrek megyénkben, milliók Magyarországon, milliárdok я Földön. Békét akar, a békéért dolgozik. V. Z. A sikkasztott pénzt kölcsönadta A Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta a napokban Kocsis Sándor, Békéscsaba, Hajnal u. 20. szám alatti lakos bűnügyét. Az ötvenéves vádlott 1964. óta a Volán 8. sz. Vállalatánál dolgozott kalauzként, majd a békéscsabai MÁVAUT pályaudvaron elővételi pénztáros lett. Munkáját kifogástalanul látta el Az utóbbi években italozni kezdett. Nyilván ennek is szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében. Olyannyira rabja lett az italnak, hogy pem tudott szenvedélyétől szabadulni, s még a bűncselekmény felderítése előtt alkohol-elvonó kezelésre jelentkezett. Kocsis Sándor 1972 májusától ez év februárjáig a kezelésére bízott bérletjegytömbből, melyet később kellett volna árusítania, folyamatosan 7 861 forint értékű bérletjegyet vett el és eladott. A pénzt nem fizette be a pénztárba, hanem munkahelyi felettesének, L. Lászlónak, a bevételi ellenőrnek kölcsönadta. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy cselekményét a bevételi ellenőr felbuj- tására követte el. A bizonyítás során azonban ez az állítás nem igazolódott be. Az sem hogy L. László tudott volna arról, hogy a kölcsönkapott pénz bűncselekményből származik. Még ha ez a védekezés igazolást nyer is, a sikkasztás következménye alól akkor sem mentesülhetett volna. Hiszen mint elővételi pénztárosnak tudnia kellett, hogy a jegyek árusításából befolyt pénzt nem adhatja kölcsön. Ez csupán a vádlott köny- nyelműségére utal — állapította meg a városi bíróság Miután a Volán vállalat belső ellenőre felderítette a sikkasztást, Kocsis Sándort fegyelmi határozattal elbocsátották. A nyomozati eljárás alatt 6 661 forintot visszatérített a vállalatnak. A városi bíróság Kocsis Sándort folytatólagosan elkövetett sikkasztásban találta bűnösnek, s tízszázalékos munkabércsökkentéssel egy év javító-nevelő munkára ítélte. A javítónevelő munkát Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál segédmunkásként köteles letölteni. Ezenkívül kötelezte, hogy a vállalatnak a még meg nem térített kárát fizesse vissza. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy a vádlott folytatólagosan károsította meg a társadalmi tulajdont. Enyhítő körülményként vette figyelembe a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, valamint azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, és hogy a kár jelentős részét megtérítette Az ítélet jogerős! S. J. Csepel 420 típusú műhelygépkocsi összes gyári tartozékával, áramfejlesztő utánfutójával, üzemképes, jó állapotban, forgalmi rendszám nélkül eladó Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Békés, Berényi u 33. Ügyintéző: Fehérvári. Telefon: 31. 146008
