Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

Felhívás a világ haladd Hiúságához Felvették a tagfok sorába az NDK-t és az NSZK-t New York Köves Tibor, az MTI tudósító­ja jelenti: Közep-európai idő szerint kedden 22.45 árakor az ENSZ közgyűlése közfelkiáltássá! egy­Péter János is felszólalt ez al_ I kálómból. Beszédében a külön­böző rendszerű országok békés egymás mellett élésének példá­jaként méltatta a két német ál­lam ENSZ-tagságát. A történelem sok közös élmé­nyeinek és kötelékeinek a múlt­jából két különböző rendszerű német állam lépett ma az Egye­sült Nemzetek sorába: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — mondotta. E napnak igazi értékeléséhez hozzátartozik annak a felidé­zése, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetét a harmadik ne­met birodalom, a fasiszta Né­metország és szövetségesei éllen vívott, történelmi következme- nyekkel járó világháború győz­tes hatalmai hozták létre. Ezek­nek az eseményeknek drámái mélységeivel Magyarország lete és nemléte kérdései is szorosan összefüggnek. A második világ­háború szövetséges és társult ha_ talmai a Harmadik Birodalom felett aratott győzelem hajna­lán azzal a kifejezett szándék­kal hozták létre az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy akik együtt voltak a háborúban, ma­radjanak együtt a békében, és akik együtt nyerték meg a há­borút, építsék együtt a békét. A második világháború óta sók válság és veszély között megtett utunk mezsgyéit a két német állam kialakulásának története, korábbi és mostani egymáshoz való viszonya jel­lemzi a legtöményebben és leg­világosabban. A harmadik vi­lágháború veszélyeinek árnyé­ka alatt, sót arra készülve for­málódott a két Németország — gyakorta puszta létükkel is nö­velve az űj világháború veszé­lyét —. ma pedig a két külön­böző rendszerű Németország együtt és külön-külon az új vi­lágháború veszélyének kiküszö­bölésében, a nemzetközi béke és biztonság megerősítésében lé­nyeges biztosíték. Éppen egy­máshoz való viszonyuk javulása növeli ezt a biztosítékot. Fej­lődésüknek, egymáshoz való vi­szonyuk normaJüzálásánav nagy eseménye ez a nap. amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete­ben ie lezárul a „német kérdés”. Ilven összefüggések között üd­vözlöm a Német Demokratikus Köztársaságot, mint az Egyesült Nemzetek tagállamát. A Magyar Népköztársaságot a Német De­mokratikus Köztársasághoz megszámlálhatatlan szálak so­kasága fűzi. Mi halasak va­gyunk a Német Demokratikus köztársaság létrejöttéért, világ- történelmi jelentőségű fejlődé­séért. Abban, hogy Európa fe­szültségei enyhültek, abban, hogy a nemzetközi viszonyok ál­talában javultak — Vietnamtól kezdve a szovjet—amerikai tár­gyalásokig —, a Közel-Keletet é<j a Földközi-tenger térségét sem felejtve el, mindebben a Német Demokratikus Köztársa­ság hazai és nemzetközi szerepe fontos tényező. A magyar kormány üdvözli a Német Szövetségi Köztársaság kormányát is abból az alkalom­ból, hogy ennek a világszerve­zetnek teljes jogú tagjává válik ezzel a nappal. A Német Szövet­ségi Köztársaság súlyos öröksé­get hozott magával a múltból. Ezzel nem volt könnyű_ megküz­deni. A magyar korma n v meg­becsüléssel tekint Willy Brandt kancellár es kormánya törekvé­seire, amelyekkel országuk пере javát is keresve a múlt öröksé­geit felszámolja és a Német Szövetségi Köztársaságot az európai országok — nem a „Kis- Európára”, hanem egész Euró­pára gondolva — együttműkö­désének szerves tagjává teszi. Péter János üdvözölte Baha­ma felvételét az Egyesült Nem­zetek sorába. Amikor Bahama tagságát köszöntjük, amellyel a gyarmati idők felszámolásának utolsó aktusainál vagyunk, kí­vánjuk, hogy az ENSZ-ben Ba­hama részvételével is fokozód­jék a harc az újgyarmatosí­tás kísérletei ellen. tóm és Szaúd-Arábda képviselője fejtette ki fenntartásait, de ók sem ellenezték a két német ál­lam egyidejű felvételét. Ezután Benites, a közgyűlés új elnöke ' felkérte az NDK éa az NSZK megfigyelői minőségben jelenle­vő küldöttségeit, hogy foglalják el helyüket a nemzetek tanácsá­ban. Óriási tapsvihar közepette vo­nult be az ülésterembe az NDK küldöttsége Otto Winzer kül­ügyminiszter, illetve az NSZK küldöttsége Walter Scheel kül­ügyminiszter vezetésével. Elsőként Jakov Malik, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvise- lője fejezte ki jókívánságait a két német államnak az ENSZ- be való felvételük alkalmából, majd kiemelte annak történel­mi jelentőségét, hogy a Német Demokratiku, Köztársaság tag­felvételével végképp vereséget szenvedtek az első szocialista német állam nemzetközi elszige­telésére irányuló erőfeszítések. Fidel Castro nyilatkozata a chilei eseményekről Prága — Salvador Allende áldozata nem volt hiábavaló- Hősi példa­adása, kivételesen bátor tette felrázott minden becsületes em­berit a latin-amerikai földrészen. S a chilei nép nem felejti el el­nökét... — jelentette ki Fidél Castro a prágai televízióban. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi kormány el­nöke hétfő éjjeli rövid tartóz­kodása idején felvett és kedden este sugárzott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a cfhilei ve­res államcsínyben az amerikai imperializmus keze ismerhető fel. „A chilei hadsereg magas ran­gú tisztjeinek tetemes hányada reakciós éç fasiszta, s elmond­ható, hogy porosz szellemben nevelkedett. Ezek a tisztek buz­gón és lelkesülten adták át ma­gukat a náci okmányok és iro­dalom tanulmányozásának. Sokuk világnézete egyértel­műen fasiszta. Logikus tehát, hogy az imperialisták ezeket az elemeket használták fel szilárd támaszként a chilei kormány megdöntésére. A kormány ne­héz helyzetben volt és nem vé­dekezhetett: maga mögött tud­hatta ugyan a népet és a mun­kásosztályt, ám fegyvertelenül A reakciós jobboldali többség a parlamentben útját állta a for­radalmi intézkedéseknek. A hadsereget — a becsületes kivé. téltől eltekintve — reakciós tá­bornokok vezették. Castro kijelentette : ismerem a chilei népet: a fasiszta elnyo­móknak mégsem adja meg ma­gát. A munkások, földművesen és diákok bizton ellenállnak. Természetes, hogy Latin-Ame- rikában az imperialisták végre­hajthattak már több puccsot. Ez történt Bolíviában és Uruguay- | ban is. Mindezt az amerikai im­perializmus a brazil kormánnyal együttműködve teszi. Ez a kor­mány az imperializmus kiszol­gálója, latin-Amerika csendőre. Az a céljuk, hogy megsemmisít­senek minden haladó mozgal­mat, elszigeteljék például a for­radalmi katonai kormányt Peru­ban és a politikai mozgalmat Argentínában. Úgyszintén el akarják nyomni a panamai nép mozgalmát. Ez azt jelenti, hogy • az imperialisták ellenoffenzívát ! kezdtek — ám nincsen kétség J az iránt, hogy az utóbbi tíz év- | ben Latin-Amerika népeiben : felébredt az ellenállás szelleme : az imperializmussal szemben, j Tudjuk, hogy néhol kedvezőtlen ? fordulat következhet he, hogy néhol ideiglenesen vissza kell j vonulni. De stratégiai értelem- j ben a latin-amerikai felszabad!- f tó mozgalom előre lép, s ezt az imperializmus semmi eszközzel sem tartóztathat ia fel — mon- J dotta Fidel Castro. ■--- ■ — —————————— ■ Púja Frigyes az európai biztonsági értekezlet geníi szakaszáról Moszkva A Pravda az európai bitonsági | és együttműködési értekezlet munkaszerveinek genfi üléseit az értekezlet második felelős­ségteljes szakaszaként értékeli. Igor Melnyikov, a lap genfi tudósítója rámutat: az értekez­let munkaszerveinek ki kell dolgozniuk a dokumentumokat a harmadik záró szakasz számára. Ezeknek a dokumentumoknak meg ké'l határozniuk a stabil, hatékony európai biztonsági és együttműködési rendszer alap­ját. Mint Púja Frigyes külügymi­niszteri urru államtitkár, a ma­gyar küldöttség vezetője a Prav­da tudósítójának elmondotta: „Genfben a helsinki szakasz eredményeire, az ott elfogadott indítványokra támaszkodva kezdtük meg a munkát”. Púja Frigyes kiemelte az ér­tekezlet genfi szakaszának mun­kajellegét, amely különböző vi- . lakat irányoz elő. Emlékeztetett j arra, hogy a szocialista országok s küldöttségei Helsinkiben számos ! javaslatot terjesztették elő, köz- t tűk mindenekelőtt az európai ; biztonság alapjairól és az eu- | rópai államok kapcsolatainak : elveiről szóló általános nyilat- j kozat-tervezetet. Magyarország, ? az NDK, Bulgária, Lengyelor- j szag és Csehszlovákia javaslatai : ugyancsak konkrét, gyakorlati j tartalommal telített dók um en- ■ tumok. „Minden alapunk meg ! van arra a feltételezésre, hogy • sikeresen végezzük majd mun- ! kánkat” — mondotta végezetül • a magyar küldöttség vezetője. • Ítéljék el a chilei fasiszta puccsot9 támogassák Chile harcoló népét Sajtótájékoztató a DlVSZ-nél A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség kezdeményezésére rendkívüli nemzetközi ifjúsági konferenciát tartottak Budapes. i ten, amelyen megvitatták a jobboldali puccs következtében kialakult chilei helyzetet, vala­mint a demokratikus ifjúság eb. bői adódó szolidaritási felada­tait. A tanácskozásról szerdán tájékoztatta az újságírókat Alain Therous, a DÍVSZ főtit­kára. Elmondotta egyebek között, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség állásfoglalásban ítélte el a Chilében puccsal ha­talomra került nyüt fasiszta rendszert. A tanácskozás résztvevői egy­hangúig elitélték a fasiszta puccsot, s támogatásukról bizto_ sították a chilei nép harcát. Fel_ hívással fordultak a világ ifjú­ságához: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a chilei vérengzés Szovjet—bőig nagygyűlés Szófia Szerdán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, baráti látogatásának második napján a szófiai Universziada palotá­ban több ezer szófiai lakos rész­vételével szovjet—bolgár barát, sági nagygyűlést tartottak. Leo­nyid Brezsnyev és kísérete: K. F. Katusev, a KB titkára, N. N. Rogyionov külügyminiszter-he­lyettes, К. V. Ruszakov és A. M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadói mellett az elnökségben helyet foglalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az Állam­megállítására. szervezzenek szo­lidaritási megmozdulásokat, tá­mogassák anyagilag és erköl­csileg a chilei nép küzda’mét. Chile nincsen egyedül----hang­z ik a felhívás — a világ ifjú­sága azok mellett áll, akik bát­ran harcolnak és a győzelembe vetett hittel emelik magasra az ellenáVás, a remény zászlaját. A tanácskozás küldöttei táv­iratot intéztek Kurt Waldheim- hez, s kérték az ENSZ főtitká. rát, hogy közbelépésével állítsa meg a gyilkos tenort. A fiata­lok képviselői konkrét szolidari­tási akciótervet dolgoztak ki a chilei nép harcának segítésére, s úgy döntöttek, hogy szeptember 22-én európai ifjúsági konfe­renciát hívnak össze Párizsba a Chilével való szolidaritás je­gyében. Erre a tanácskozásra meghívót kapott Európa vala­mennyi ifjúsági és diákszerve­zete. ár barátsági Szófiában tanács elnöke, Georgi Trajkov, az Államtanács első elnökhe­lyettese, Sztanko Todorov mi­niszterelnök és a bolgár párt és állam több más vezetője is. A nagygyűlésen, amelyet Georgi Jordanov, a szófiai pártbizottság első titkára nyitott meg, a főváros lakosainak kép­viselői: munkások, mezőgazda- sági dolgozók, diákok és akadé­mikusok mondották e\ mit je­lent a bolgár nép számára a szovjet népi internacionalista barátság. A barátsági nagygyűlés két fő szónoka Todor Zsivkov és Leo­nyid Brezsnyev volt. Д chilei dráma Rézcsata 2. Amikor a Népi Egység kor­mánya hatalomra került, San- tiagón kívül Washingtonra fi­gyelt a világ. Mit tesz majd az Egyesült Államok? A londoni Times mindjárt három lehető­séget is sorolt fel: vagy 40 ezer tengerészgyalogost küld (mi­ként 1965-ben Dominikában tette), vagy megakadályozza azt, hogy a parlament a tény­legesen megválasztott elnökje­löltet, Allendét nevezze ki az ország élére, vagy gazdasági háborút indít. Az nem merült fel az angol cikk írójában — de az ebben az időben készült más kommentárok szerzőiben sem —, hogy az Egyesült Ál­lamok nem tesz semmit, csak figyeli a fejleményeket. A vietnami háború akkor már egyre nyilvánvalóbb ku­darca, az Egyesült Államokban megerősödő ellenzék megaka­dályozta, hogy a kormány nyíltan beavatkozzék. Sokkal hatásosabbnak tűnt a g^da- ságj nyomás. Ismeretes, flogy Chile réztermelő állam. Vala­mikor az eLsó volt, most a ne­gyedik a világon. Az ország­nak nem is nagyon van egyéb nyersanyaga (a salétromot meg némi szenet kivéve). így aztán bár a nemzetgazdaság alapját az ipar meg a bányászát, je­lenti, alig van jobb helyzetben, mint a közép-amerikai banán­köztársaságok. Costarica, Hon­duras azt érzi meg, ha nem. tudja eladni gyümölcseit. Chi­le, lia a rezét nem tudja el­adni. Az Egyesült Államok gazda­sági szakértői föllapozták az 1950-es dossziét és abban pon­tos mintát találtak arra: ho­gyan lehet az országot tönkre­tenni. 1950-ben ugyanis az Egyesült Államok úgynevezett gazdasági mozgósitó hivatala anélkül rögzítette a réz árát, hogy megkérdezte volna a chilei kormány véleményét. A chilei réz olcsó pénzen indult az Államokba. S mikor a kor­mány emiatt kifogást emelt, kompromisszum született : az országban termelt réz 20 szá­zalékát Chile ott adhatja el, s olyan áron ahogy akarja. Es ekkor jött az a sakkhúzás, amellyel több mint húsz évvel később is élt Amerika. Tarta­lékaiból óriási rézkészleteket dobott hirtelen piacra: a nagy kínálat miatt a réz ára úgy le­zuhant a világpiacon, hogy Chile, a számára megmaradt 150 ezer tonnát — még a ko­rábbinál is alacsonyabb áron — csaik az Egyesült Államok­ban tudta eladni. idejűleg felvette a világszerve­zet tagjai sorába a Német De­mokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársasá­got. Az egyhangúlag hozott dön­tés előtt Izrael, Guinea, Egyip­Péter János felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom