Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

г Д vállalatok is ' segítenek Megyénkben a 60-as évek ele­jén nagyarányú közművesítés ‘ kezdődött meg a városokban és я községekben. Programok, ter­vek készülték, melyek kivitele­zése folyamatosan valósul meg. Békéscsaba vízellátásának bizto­sítására évek óta sokat költ a városi tanács. A jövő évben kö­tik be a. vízhálózatba a makkos, háti kutakat s így a város mint­egy 3 ezer köbméter napi ivóvíz­hez jut. A szennyvíztisztító telep építését ebben az évben fejezik bp s 1974-ben kezdi meg üzeme­lését Mintegy 14 ezer köbméter szennyvíz tisztítását végzi majd el naponta. Befejezés előtt áll Gyulán a törökzugi lakótelep közművesítése. A tervek szerint ebben az évben adják át ren­deltetésének az orosházi víztor­nyot A közművesfféshea a megye üzemen és vállalatai is nagy se­gítséget nyújtanak. Az év első felében megyénkben több mint 10 millió forinttal járultak hoz­zá a közművesítéshez a vállala­tok. MHunnilHlllliniH(4INflM>NIMIMnn Fontos szerepűk van a kisüzemeknek Représentaitv felmérés a mezőgazdaságban Az általános mezőgazdasági összeírás kereteben teljes körű reprezentatív felmérés készült a mezőgazdasági kis­üzemekről (ide tartoznak töb­bek között a háztáji és a ki­segítő gazdaságok, a legalább 200 négyszögöl nagyságú mű­velt kertek és a szőlőskertek). Az összeírás azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság egyes ágazataiban a kisüzemeknek ma még fontos szerepük van, jól kiegészítik a nagyüzemi termelést. Az adatfelvétel során 1.8 millió gazdaságot írtak össze. Ezekhez a gazdaságokhoz az ország lakosságának mintegy fele tartozik, 50,4 százalékuk a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjainak háztáji gaz­dasága. A háztáji gazdaságok­ban igen sok a nyugdíjas, ará­nyuk eléri az összeírtak 20 százalékát, tehát ezekben a gazdaságokban minden ötödik személy már nem számít ak­tív keresőnek. A mezőgazdasági kisüzemek túlnyomó része foglalkozik ba-j romfitenyésztéssel, például a j tyúkfélék háromnegyedét a kisüzemi gazdaságokban írták össze. A tsz-családok kéthar­mad*, — a szakszövetkezeti ta­goknak több mint fele — ser­téseket tart. A többi kis­üzemben ez az arány nem éri el az 50 százalékot. A gazda­ságokban aránylag kevés a szarvasmarha, a háztáji gaz­daságok e<rvnegyede tart csak tehenet, hízó marhát. A lakos­ság úgynevezett kisegítő gaz­daságainak hét százaléka fog­lalkozik szarvasmarha-tenyész­téssel. Az összeírt gazdaságok túl­nyomó többsége igen kis — átlagosan 0.7 hektáros terület­tel rendelkezik, kisebbik ré­szük a félhektáros nagyságot sem éri el. Éppen ezért я nö­vénytermelésben — a nagy­üzemi gazdaságokhoz képest — lényegesen kisebb a jelentő­ségük. Vízi erőmű a főid alatt A Kaukázus vidéki Aragvi hegy; folyón újabb nagy hidro­technikai berendezés építése kez­dődött. A renkívül nehéz terep miatt a tervezők az összes léte­sítményt |i föld alatt helyezték el. Az Aragvi vize a kaukázusi hegyláncon fúrt alagúton ke­resztül jut majd el az erőműhöz. Az egyidőben létesítendő víz­gyűjtő medence nagy területek öntözését teszi majd lehetővé Grúzia aszályos vidékem. Az új vízi erőmű a köztársaság üzemeit, mezőgazdasági szövetkezeteit látja majd el olcsó árammal. Az erőműközpont dolgozói számára kényelmes kis város épül, amelynek környékén üdülőöve­zeteit hoznak létre. Tadósváros Nagy kiterjedésű új tudósváros építését kezdték meg Nyugat- Szibériában, Novoszibirszk köze­lében. A városban a mezőgazda, sági tudományok össz-szövetségj akadémiája szibériai részlegének intézményeit helyezik el, az egyes intézeteket a legkorsze­rűbb felszerelésekkel látjátk el. иамаамммамааааама*««* tniiiiniiiMiia»niki»Ma flaaaaaaaaaatfaaaaaaaaat«ata«Maa«aaBa«aaaaaaaa««aBaaaaaaaaa»aaavaaaaf Víziparadicsom Szanazugban Nemrégiben megbeszélést tar. tottak Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tanácster­mében a szanazugi üdülősáv ki­alakításáról. Bár sok meghívót küldtek el, mindazoknak, akik érdekeltek a témáiban — a Békés megyei, gyulai, békéscsabai, békééi és a dobozi tanácsoknak — mindösz- sze Doboz nagyközség tanácsár­nak képviselője jelent meg. A Körös vidéki Vízügyi Igazga­tóság fiatal műszaki szakembe­rei terveket készítettek a Szana- zug rendezésével kapcsolatban. Ennek lényege, hogy a Kettős- Körös Gyula félé eső partszaka­szán — szak nyel ven a Kettős, Körös bal partján — árvízvédel­mi szempontból js fontos rende- zélsd munkákat kell elvégezni. Erre a tervek szerint a jövő év­ben kerül sor. Egyúttal a rende, zéssel lehetőség nyílik arra, hegy egy üdülősávot alakítsanak ki. A tervek szerint többek között elkészülne egy betonozott aljú partfürdő. A, egyik tanulmány- terv szerint ez 8—10 millió fo­rintba kerülne és 60—70 ezer köbméter földet kellene kiter­melni. Egy másik elképzelés sze, rint jelentősen lehetne csökken­teni a költséget azzal, hogy bár kisebb vízfelületet nyernének, de jóval kevesebb, alig 10 ezer köbméternyi földet kellene ki­termelni, illetve elszállítani. Amint azt Bárányé Géza. a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes fóméjnnöke el­mondotta, a békééi duzzasztómű létrehozásával megyénkben mintegy 50 kilométernyi szabá­lyozható vízfelületet sikerült ki­alakítani a Körösökön, s ezzel lehetővé vált, hogy a partrende, zési munkákkal — amire első­sorban árvízvédelmi szempont­ból feltétlenül szükség van — a békés; duzzasztótól a Szanazugi» összefüggő üdülősávot hozzanak létre. Bár a tanácskozáson — éppen a résztvevők kévét száma miatt — nem született döntéé arról, hogy melyik tervet valósítsák meg, az már bizonyos, hogy az 1974-es évre a partrendezési munkához a vízügyi igazgató­ságnak négymillió forint áll ren­delkezésére. Mindenesetre bár­melyik terv valósul is meg annyi bizonyos, hogy a vízi spor­tok kedvelőinek több évtizedes álma válik valóra. Létrejön egy olyan víziiparadicsom, ahol a le veget, a napfényt kedvelőkön kívül óriási lehetőséget kapnak a különböző vízi sportot kedve­lők is. A nagyszerű kezdeménye­zőé sokkal több figyelmet érde­melne az illetékesektől. A vúisielök már próbálkoznak. Szanazugi idill. A horgászok 1« gazdagabb zsákmányban reménykednek. A tárgyak rabságában Nem tudom, megfigyelték-e, hogy mostanában milyen diva­tos szó lett a „birtok”. Persze hu. moros felhangeal említik— mi­után nem jelentős földvagyonról, telekről van szó csupán —, de azért sikkes megjegyezni: „ki­megyek a birtokomra, ez a pa­radicsom a birtokon termett, jö­hetne már egy kis eső, mert a birtok...” A birtok — írja a<z értelmező szótár — „Olyan vagyontárgy, mely valóságosan hatalmában van valakinek”. Vannak, akik itthon, vagy külföldön jártukban azzal dicsekednek, hogy nyaraló­tulajdonosok. Sokan persze ne­vetnének, ha látnák a „birto­kot”. vagy a „házat” — amit hétvégeken fusizott össze — de hát nemigen látják. Van egy angol mondás, mely így fordítható magyarra: „Mutass kevesebbet, annál, amid van”. Nálunk éppen a fordított­ja állna?!: Fönn az ernyő, nin­csen kas...?! Félreértés ne essék: nem kárhoztatjuk a hétvégi há­zakat, de a „minél gyorsabban é4 minél többet szerezni” elvével nem érthetünk egyet. Amíg a „birtok” a pihenést, kikancsolódást szolgaija, s eset­leg friss zöldséget, gyümölcsöt terem a család asztalára, addig „birtoknártiak” vegyünk. De ha rabbá tesz. ha eltávolít meghitt barátokat, ha emiatt nem Jut idő a közösség, sőt, sokszor még a csa­lád számára sem, ha lassan fon­tosabbá válik, mint a hivatá­sunk. — akkor igenis elítéljük ezt a fajta „törpetenyészetet”. Ismerek tehetséges mérnököt, aktt kiváló szakemberként bo­csátottak útjára; gyorsan — s nem érdemtelenül — emelkedett a ranglétrán. Olvastam publiká. ciókat újításairól és találmányá­nak nagy Jövőt jósoltak. Aztán egyre kevesebbet hallottam róla. legalábbis műszakiak társaságá­ban. Mások mondták, hogy ker­tet vásárolt, majd beültette. A minap találkoztam vele. — Mi van a találmányoddal? — kér­deztem. — Most más dolgom van — válaszolta sietve —, önt. jük a kerítés betonoszlopait. Eszembe futott, hogy néhány év­vel ezelőtt mennyit jártunk együtt színházba. mozi­ba. megkockáztattam: — Nem jöttök? Értetlenül nézett rám: most, gyümölcs-szezonban? Az idén fordultak termőre a fáim... A beszélgetés fonala megsza­kadt, kicsit a barátságé is. Más nyelven beszélünk... A jelenség, bár nem általános, mégis veszélyes. A tárgyak ugyanis kegyetlen rabtartók, amelyek nemcsak elszíviák erőn­ket, hanem kivonnak bennünket az alkotó emberek közösségéből. Gy. B. Értesítjük Békéscsaba vá­ros kerttulajdonosait, hogy vállalatunk nagyobb meny- nyiségű TŐZEGGEL KE­VERT SZERVES TRÄ. GYÄT tud biztosítani meg­levő készletéből. A szerves trágyát Békéscsa­ba területén helyszínre szállítjuk. Egységár: 6.50 Ft/q + 2 Ft/q szállítási költség. Ügyintéző: Sebest én y György, Telefon: 12—233. 4 1973. SZEPTEMBER 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom