Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

TeFjesűIt Q pusztaföldváriak kérése Tíz éve. hogy » ceanádapácal takarékszövetkezet működési körzetét a 2660 lakost számláló Pusztaföldvárra kiterjesztette. Ez aat jelentette, hogy az em­lített település lakossága már nemcsak megtakarított pénzét helyezhette eü betétként a csa- nád&páoa; pénzintézetnél, hanem akik tagjai letten* e szövetkezet­nek, kölcsönt is kaphattak. Az utóbbi években — halllottuk Ra­dies Károlynétól, a csanádapó- cai takarékszövetkezet ügyveze­tőjétől — a puszaföld váriak több esetben kérték az igazgató­ságot, teremtse meg annak a le. he tőségét, hogy betételhelyezési éb kölcsönügyeiket hegyben in­tézhessél, el. Néhány hátráltató körülmény megszüntetése után végül is sor kerülhetett az emlí­tett település lakosai kérésének teljesítésére, a pusztaföldvári kirendeltség megnyitására. *Ez azt jelenti, hogy a település la­kóinak bétáit- és kölcsön ügyben már nem kell Csanádapácára utazniuk. Pusztaföldváron megnyílt ki­rendeltség 67 betétes 140 ezer fo­rintját kezeli. Helyben intézik a kölcsönnel kapcsolatos ügyeit annak a 350 lakosnak is, akik mint a szövetkezet tagjai 356 ezer forintot kértek háztáji gazdaságuk fejlesztésére, vagy éppen lakóházuk korslfc-űsítésé- re. A szövetkezetnek Pusztaföld. váron ma már több mint 30Ô tagja van. Hogy a kirendeltsé­get a takarékszövetkezet igazga­tósága e településen megnyithat­ta, az mindenekelőtt a c'anádapá. cai AFÉSZ-nek köszönhető. Ugyanis a fogyasztási szövetke­zet adott helyiséget e pénzinté­zetnek. Balkus Imre Tizenegy jnyelv tanfolyamai a békéscsabai TiTmben Tizenegy nyelvet — angolt, franciát latint, lengyelt, néme­tet. olaszt, oroszt románt, spa­nyolt szerb-horvátot szlovákot — tanulhatnak az érdeklődők a szeptember derekától májusig tartó békéscsabai TTT-nyelvtan- íolyamokon. A hagyományos formájú heti kétórás tanfolya­mokon első, második, harmadik és negyedik, a gyorsított, heti négyórás formákon elsó, máso­dik és harmadik évfolyam in­du’, szerveznek ezeken kívül valamennyi nyelvből heti hat­órás intenzív tanfolyamokat is. Megfelelő számú jelentkező ese­tén — az elmúlt évadhoz ha­sonlóan — a megyeszékhely üzemeiben kihelyezett tanfolva. mokon is gyarapíthatják nyelv- ismeretüket az érdeklődők. MiiiHiiiiiitiiiHiiiiHHniiiHiiiHiiiMMiMiHMHiHMiiHiiMMiiuiiHiiuitimn bolyongásra. Pedig a bálvá­nyoktól a sámánokig, e vadász- eszközöktől a kéreg- és bórsát- rakig, a gyöngy ösvarrottas ru­háktól a népi táncegyüttesekről készült képsorokig — mérhe­tetlenül gazdag látnivalókban. Vigaszunk. hogy holnapután, SzurguBból kirepülhetünk a leg­közelebbi osztják faluba. Éjszaka, nem sokkal az in­dulás után elérjük az Obot. Gyönyörű látvány a két folyó találkozása. Egy fényben csillo­gó tenger képe. Most már ke­letnek hajózunk. Madártávlatból Szurgut. ötvenezer lakosú vá­ros — a legrégibb: 1593-ban alapították —, sok látnivalóval. Mi azonban alig várjuk, hogy a busz elérje a forgalmas repülő­teret. Egy tizenkét személyes kis gép vár ott ránk. Úti- célunk: Ugut­Nyicsevó — ahogy itt mond­ják ekkora távolságra. Mind­össze négy ven perces repülőút. Moszkvából 11 ezer méter ma­gasságban jöttünk Tyumenbe, ehhez képest a mostani repülés olyan, mintha egy zárt kocsit panoráma-busszal cserélnénk föl. Mintha megelevenedne a térkép, aprólékos részletességgel láthatjuk a folyamóriást és vi­dékét. Fl őszér a főágat repüljük át. кш nagy kiterjedésű erdős, • : mocsaras vidék következik. ■ Tulajdonképpen egy mellékág- • bezárta sziget. Helyenként ki- : sebb-nagyobb tavak is tarkít- : ják. Eszembe jut: azt mondták • kalauzaink, ezer folyót és 300 ; ezer tavat tartanak számon a ! tyumeni tartomány 1,5 millió : négyzetkilométeres területén. ■ Most, hogy kitárul a vidék lát- * képe, kicsit jobban megérthet- * jük: mekkora 'víztömeget hord ! hátán ez a táj. Micsoda óriási S ártere van például az Obnak. ■ Füvellők, rétek is látszanak a ; mocsarak közt. Szeptemberre ■ majd jobban visszahúzódik a ! víz. lehetne füvet vágni, szénát • gyűjteni az állatoknak; de ok- : tóberre már leesik az első hó. | Mostoha tájék ez, nehezen adja, ; amit ad : erővel kell elvenni tő- : le. Aztán sűrűbb erdővidék kö- ! vetkezik; itt-ott újra tavakkal, : folyók hurkolta szigetecskékkel. ! Ha az imént az járt a fejemben : • 3 jégkorszak után lehetett ilyen • a föld, most egy másik gondo- • lat fészkel bele: milyen csip- : kerózsilka-álmot alhatott ez a ! vidék évszázadokon át. Sehol se látni élőlényt, moz- ! gást. Aztán, ' a negyvenedik ; percben feltűnik a falu. Ahogy j fordul a gép. egy motorbiciklit ; pillantok meg a széles utcán’ ! ketten ülnek rajta, porfelleg s úszik utánuk, и Simái Mihály ’ Hz eddiginél jobban ki tudják elégíteni a megye mezőgazdasági üzemeinek hiteligényeit interjú dr. Krattinger Mártonnal, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával Ау esztendő kilencedik hónap­jában járunk. Az idei tapaszta­latok alapján is véleményt le­het már formálni a megye me­zőgazdasági üzemeinek beruhá­zási tevékenységéről, hiteligé­nyeik alakulásáról. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgató, ját, dr. Krattinger Mártont kér, tűk meg, hogy adjon tájékozta­tást a bank hitelezési tevékeny, ségéról, a mezőgazdasági terme­lés korszerűsítése érdekében ki­fejtett erőfeszítéseiről. — A megye termelőszövetke­zetei részére az 1973-as év ed­dig eltelt hét hónapjában 1 milliárd 338 millió forint hitelt bocsátottunk rendelkezésre. Ez a szám a tavalyi év azonos időszakában 1 mil'iárd 74 mil­lió forint volt. Ezekből az ada­tokból is látszik, hogy tsz_eink- nél a bővített újratermelés esz­közeinek hitelből történő finan­szírozása és a termeléshez szűk, séges beruházások hitellel való támogatása évről évre dinami­kus növekedést mutat, az egyéb­ként jelentkező önfinanszírozás mellett. A hitelengedélyezések intenzív növekedését az 1970. évi ár- és belvízkár során el­vesztett jelentős tartós forgó­eszköz-állomány, valamint az 1972. évi száj- és körömfájás miatti^ számottevő állatkár is jelentősen befolyásolta, mivel a hiányzó forgóeszközöket bank­hitellel kellett e’lensúlyozni a termelési folyamat zavartalan­ságának biztosítása érdekében. Az előbbi negatívumok mellett pozitív értelemben hatott a hi­teligénybevételre a szakosított állattenyésztési (sertés, szarvas- marha, baromfi) telepek befe­jezésének és a különféle nö­vénytermelési rendszerek (ku­korica, cukorrépa, rizs. lucerna, stb.) alkalmazásának támoga­tása is. A megye állami gazdaságai részére ez év első hét hónapjá­ban összesen 433 millió forint hitelt engedélyeztünk. A bázis hasonló időszakának hitelenge­délyezése 391 millió forint volt. — Milyen új lehetőségek nyíltak a tavalyi évhez viszo. nyitva? — A tavalyi évben alapvető feladatot jelentett az építési beruházásokon belül az állatte­nyésztési telepek befejezése, be­népesítése, ami zömében meg is történt. Néhány állattenyészté­si telep befejezése azonban át­húzódott 1973-ra, amiben döntő­en közrejátszott a már említett száj. és körömfájás. Emellett a telepek benépesítése is törést szenvedett. Az újra-benépesítés többségében közép’ejáratú for­góalap megelőlegezési hitelből történt. Ez évben a beruházások anyagi-műszaki összetétele dön, tőén — a korábbi években ten­denciaszerűen érvényesülő építéscentrikussággal szemben — a gépberuházások javára toló­dott el, nyilvánvalóan az építé­si beruházások csökkenése mel­lett. A különféle termelési rend­szerek számottevő gépberuházá­sai emelkedő tendenciát mutat­nak, amiben a bankhitet szere­pe is jelentős. A kukoricater­mesztési rendszereknél a táro­lók. szárítók építése sem hagy­ható figyelmen kívül, ami a nagyértékű termelési folyamat befejező és egyben lényeges ele­me, hiszen a megtermelt magas hozamokat szakszerűen kell szárítani és tárolni. Az állami gazdaságoknál is nagyobb lehetőség mutatkozik a különfé’e termelési rendszerek gépszükségletének hitelezésére, gondolok itt elsősorban a cu­korrépa, a kukorica, rizs. vala­mint, a lucerna-termelés teljes gépesítésére. — Eddig hány hitelszerző­dést kötött a bank a megye tsz-eivel, állami gazdaságai­val, amelyet a szarvasmarha és sertéstenyésztés bővítésére, korszerűsítésére, valamint a szakszerű takarmánygazdál­kodással összefüggő beruházá­sokra kértek? — Megyénkben a szarvasmar­ha és sertéste’epek építése az 1970—72 közötti időszakban zaj­lott le. Ezekben az években a tsz-eknéi megvalósult 13 termé­szeti telep 4 ezer 500 tehénfé­rőhellyel, 220 millió forintos befektetéssel, amiből 26 millió forint bankhitel volt, 23 sertés­telep 85 ezer 500 hízósertés-fé- rőhe’lyel 1 milliárd 1 millió fo­rintos beruházással, ebből 228 millió forint volt a bankhitel. Emiatt érthető, hogy 1973-ban eddig két sertéstelep befejezésé, hez nyújtottunk négymillió fo­rint összegű középlejáratú be­ruházási hitelt, illetve egy szarvasmarhatelep korszerűsíté­séhez biztosítottunk további egymillió forint összegű építési hitelt. Az állami gazdaságoknál három szakosított sertéstelep építése van folyamatban, amely. hez 181 millió forint hitelt ad­tunk. A telepek még ez év­ben felépülnek. Üzem behelyezé­sükkel 43 ezer 200 hízósertés-fé­rőhelyes, korszerű beruházás jön létre. A takarmánygazdálkodás komplex gépesítése mellett meg kell oldani a korszerű nagy­üzemi szárítók, tárolók létreho­zását is. Megyénk tsz-ei ezt a problémát különféle kukorica és lucematermesztési programok kapcsán vették figyelembe első­sorban. 1973. első hét hónapjá­ban 15 tsz szárítójának, tároló­jának építését támogattuk 59 millió forint középlejáratú beru­házási hitei biztosításával. Ezen objektumok nagy része a Dél- Békés megyei Tsz_Szövetség te­rületére (orosházi, mezőkovács­házi járás) esik, elsősorhan a Bábolnai Állami Gazdaság ku­koricatermesztési programjához kapcsolódóan. A szálastakarmá­nyok szárítása, feldolgozása el­sősorban a Körösök Vidéke Tsz Szövetség területén elhelyezke­dő tsz-ekre koncentrálódik. Az év eddig eltelt időszakában öt tsz részére különfé’e lucerna, liszt-üzemek létesítéséhez 26 millió forint beruházási hitelt nyújtottunk. A ezemestakar- mány szárítók, tárolók építése közül megemlítem a nagyszéná- si Lenin Tsz 980 vagonos ég a lucernaliszt-üzemek közül a fű-1 zesgyarmati Vörös Csillag Tsz В—100-as típusú évi ezer vago­nos beruházását. Az előbbire IX millió, az utóbbira pedig ki­lencmillió forint hitelt biztosí­tottunk. Az idén a gépesítési beruhá­zások ugrásszerűen növekedtek, így gépvásárlásra — a tsz-eknél, állami gazdaságoknál együttesen — 110 millió forinttal több hi­telt nyújtottunk mint 1972-ben. — Hogyan segíti a bank a megye mezőgazdasági üzemei­nek a termelési rendszerekbe való bekapcsolódásál — Megyénk mezőgazdasági üzemeinek a termelési rendsze­rekbe való intenzív bekapcsoló­dása 1973-ban kezdődött meg. Ennek során az év eltelt hét hónapjában a különböző ter­melési rendszerek gépberuházá­sainak hitelkihelyezése is fo­lyamatosan megtörtént, illetve megtörténik. A Bajai Állami Gazdaság kukoricatermesztési programjában részt vevő kilenc tsz részére 23 millió forint hi- te’t biztosítottunk. Jelenleg szer­vezés alatt áll a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz kukorica termesz, tési programiénak 1974 évtől való kibővítése, amihez eddig 22 tsz csatlakozott. A százmil­lió forintos beruházásból 77 mil­lió forint hiteligény jelentkezik. A cukorrépa-program kapcsán megemlítem a Mezőhegyest Ál­lami Gazdaságot, mint gesztort, aha’ 1 582 hektár cukorrépa ter­meléséhez hatmillió forint ér­tékű gépberuházást valósítanak meg négymillió forint bankhi­tel igénybevételével. A rizs­programmal összefüggésben pe­dig a Szarvasi Állami Gazdasá­got. Ebben az üzemben rizste­lep építésére, rekonstrukciójára és gépberuházási igényére 33 millió forint beruházási hitel került biztosításra. — Véleménye szerint az Idén hány millió forintot kell fordítani a mezőgazdasági üzemek forgóalapjának fel- tőltésére? — Megítélésem szerint a ter­melőszövetkezeteknek ebben az évben a bővített újratermelés szakadatlan folyamatának biz­tosítása érdekében, a nagyüzemi állattenyésztési telepek műkö­déséhez szükséges tenyészálla­tokra, takarmányra, valamint a zárt termelési rendszerek anyag, szükségletére (vetőmag, műtrá­gya, növényvédő szer, stb.) mint­egy 200 millió forintot ka’lene tartós forgóeszköz-állományuk növelésére fordítani. Ehhez a megfelelő középlejáratú forgó­alap megelőlegezési hitellehető­séggel rendelkezünk. Az állami gazdaságok 1973. évi tervezett forgóeszköz-növekménye 37 mil­lió forint, ami kizárólag az üzembelépő beruházások forgó­eszköz-szükséglete miatt jelent­kezik. Ennek a finanszírozásá­hoz az állami gazdaságok is forgóalap-megelőlegezési hitelt kapnak. — Mi történik azokkal a tsz-ekkel, állami gazdaságok­kal, amelyek létesítményeik terheit nem képesek az ér­vényben levő szerződések sze­rint teljesíteni? — Azok a tsz-ek, amelyek nagyberuházásokat (szakosított telepeket) építenek és fejleszté­si hiteleiket a hitelszerződésben foglaltak szerint önhibájukon kívül nem tudják visszafizetni, éven túli hitelprolongációra nyí­lik lehetőségük. Ezzel a lehető­séggel eddig is éltünk és össze­sen hét tsz részére 20 rrül’ió fo­rint hitelprolongáció történt. Állami gazdaságaink eseté­ben három állami gazdaságnál 13 millió forint összegű fejlesz­tési hitelt prolongáltunk. így ezeknél a tsz-eknél. állami gaz­daságoknál is létrejönnek a fejlődés rendezett pénzügyi fel­tételei. Az idei év terméshely­zete alapján arra lehet követ­keztetni, hogy jó évet zárnak megyénk mezőgazdasági üzemei. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a zárszámadások, mérleg- beszámolók során nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jöve­delempolitika területén a nagy­üzemi gazdálkodás alapjainak megteremtésére, kü’önösen a fejlesztési és a biztonsági ala­pok növelésére, я személyi jö­vedelem termelési eredmények­hez igazodó alakítása mellett, különös figyelemmel a fejleszté­si és a részesedési slap helyes arányának alakításán — fejez­te be kérdéséinkre adott vála­szát dr. Krattinger Márton. Sereg Sáruir 5 §ви$ 1973. SZEPTEMBER 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom